(1924. áPrIlIS 11. – 2010. január 24.)
tordán született, kolozsváron nyugszik a Házsongárdi temetőben.
életének 86. évében, munkaképességének teljében, hirtelen hunyt el. a magyar tudomá-nyos akadémia külső tagja, ny. egyetemi tanár. az erdélyi múzeum-egyesület megújító-inak egyike, tiszteletbeli tagja, az erdélyi közép- és újkortörténet, művelődéstörténet és gazdaságtörténet áldozatkész kutatója volt, a kőrösi csoma Sándor-díj tulajdonosa. a ro-mániai magyar közgazdász társaság (rmkt) mellett működő kutató és tudományterjesz-tő köreivel az együttműködés konkrét eredménye, hogy az Erdélyi gazdasági gondolkodás múltjából három kötetében és a Széchenyi és Erdély című kiadványban szerzőként és szer-kesztőként vett részt, és fontos szerepet játszott az rmkt keretében a szövetkezeti moz-galom története középkori és újkori előzményeinek kutatásában is, melynek eredményei a Szövetkezetek Erdélyben és Európában című kötetben kerültek kiadásra. a közgazdász társasággal való hosszan tartó együttműködése is igazolta, hogy tudományos pályafutását végigkísérte gazdaságtörténeti irányultsága, amely egész életműve során megmutatkozott.
az első közös munkánk nyomán megjelent, Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából1 címet viselő kötetünkben, a szigorú szerkesztői-lektorálási munkássága mel-lett társszerzőként jelentkezik: témánk bevezetéseként, Az erdélyi gazdasági gondolkodás előzményeiről a XVIII. század végéig2 című tanulmányában a 16. századdal kezdődően be-mutatja a gazdasági gondolkodásunk írásos nyomait, majd a 17. és 18. század gazdasági irodalmát. ez az írás valójában összefoglalója a már előzőleg megjelent Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás 1800-ig című 140 oldalas kötetének. ebben a közel három évszáza-dot átfogó gazdaságtörténeti elemzés első részében az erdélyi gazdasági gondolkodás írásos nyomait keresi a 16. században. a kötet második részében, amelyben a 17. század gazda-sági irodalmával és folyamataival foglalkozik, kiemelt szerep jut Bethlen gábor fejedelem tevékenységének. előzőleg, 1992-ben megírja és kiadja terjedelmes monográfiáját Bethlen Gábor életútja címmel, amely már a nagy fejedelem történelmi, társadalmi és gazdasá-gi jelentőségét tárja fel. ugyanebben a kötetben felvázolja, hogy Bethlen gábor ösztönös merkantilizmusának méltó követője apáczai csere jános volt, aki csetri szerint elsősorban
1 csetri elek: Az erdélyi gazdasági gondolkodás előzményeiről a XVIII. század végéig. In: Somai (szerk.):
Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából, I. kötet. rmkt, kolozsvár, 2001, 11–34.
2 csetri ezt a kérdést teljes részletességgel tárgyalja Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás 1800-ig kötetében, mely megjelent 1999-ben az erdélyi gazda kiadó gondozásában.
42
a Magyar Encyklopaediájában puritán világnézetével elítéli ugyan a jobbágyság rendsze-rét, azonban az abszolutizmussal szemben a demokratikus államforma híve, s nagy teret szentel a gazdasági kérdéseknek is. kötetében részletesen foglalkozik a gazdasági irodal-munk kérdésével a felvilágosodás századában (1711–1800), mégpedig azzal, hogy a késői barokk időszaktól kezdődően hogyan alakul a gazdasági élet, a gazdasági oktatás, a gazda-sági irányzatok, a gazdaságpolitika, a gazdaa gazda-sági ismeretanyag, a gazdaa gazda-sági irodalom és gaz-dasági nézetek, valamint hogyan ment végbe az agrártudomány megszületése erdélyben.
a történész–közgazdász együttműködésre kiváló példa Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából I. kötetében felbukkanó személyiség, csetri kedvenc történelmi alakja, Wesselényi miklós. munkássága folyamán sokat foglalkozott vele, főleg 1990 után, amikor végre bátrabban lehetett róla írni, és kötetünkben is értékes írása jelent meg Wesse-lényi Miklós, a gazdasági reformer címmel.
csetri történetírásában kiemelkedő helyet kaptak a Wesselényi-kérdés gazdasági össze-függései: az első Wesselényivel kapcsolatos írása a Gépek és korszerű mezőgazdasági eszkö-zök meghonosítása a zsibói Wesselényi uradalomban (1956),1 amelyből kiderül többek között, hogy Wesselényi miként próbálkozott egész gazdaságát modernizálni. Kelemen Benjámin, a haladó gazda2 című tanulmányában jelzi (kelemen B. Wesselényi gazdatisztje) azt a fel-ismert nézetet, hogy elkerülhetetlen a jobbágyfelszabadítás és a gazdaság modernizálása.
a Wesselényi-monográfia nem született meg, de számos írásában pótolja eredeti szándékát, és sorban jelennek meg írásai Wesselényi sorsalkotó tevékenységéről, így például A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel című tanulmánya (1976), majd a rendszerváltás után (1990) eljött az ideje, hogy bátrabban lehetett írni gróf Wesse-lényi történelemalakító haladó eszméiről és reformtevékenységéről is: Reform és gazdaság.
Wesselényi Miklós gazdasági eszméi és zsibói birtokának modernizálása (1996); Wesselényi Miklós, az író (1997); Wesselényi Miklós, a politikai és gazdasági reformer (1999); Wesselényi a jobbágyfelszabadítás európai hátteréről (1998); Wesselényi Miklós, a gazdasági reformer (2001); Wesselényi Miklós (2003); A zsibói Wesselényi könyvtár jegyzéke 1822 (2003).
az rmkt által kiadott Széchenyi és Erdély,3 a történészekkel és közgazdászokkal közö-sen írt kötetben levő írása Széchenyi István szabadságfelfogása rámutat arra, hogy Széche-nyi haláláig hű marad elveihez, melynek lényege a magyar állami önállóságnak a kérdése.
a történészek és közgazdászok által Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múlt-jából kötetében a professzor (Farkas zoltánnal együttműködve) nagy miklósról, a neves agrárszakértőről értekezik. a harmadik kötetben csetri Fridvaldszky jános 18. századi tu-dósról ír, aki ez idáig nem kapott érdemeihez mérten megfelelő elismertséget. ebben az írásban találjuk meg az első erdélyi magyar gazdasági egyesület leírását, amely bár rö-vid életűnek bizonyult (1769–1772), mégis úttörő szerepet játszott az akkori gazdasági élet fellendítésében.
1 csetri elek: Gépek és korszerű mezőgazdasági eszközök meghonosítása a zsibói Wesselényi ura-dalomban. In: csetri elek – Imreh István – Benkő Samu: Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956. 7–44.
2 csetri elek: kelemen Benjámin, a haladó gazda. In: Kelemen Emlékkönyv 157–158.
3 csetri elek: Széchenyi István szabadságfelfogása. In: Somai (szerk): Széchenyi és Erdély. rmkt, kolozsvár, 2002, 49–88.
Szintén neves történészeink együttműködésével született a Szövetkezetek Erdélyben és Európában1 című kötetünk. ennek a kötetnek csetri nemcsak szigorú és kompetens cen-zora volt, hanem szellemi kezdeményezői közé is tartozott. Hitt a szövetkezeti gondolat felélesztésének társadalmi szükségességében, és mint a kötet társszerzője, A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben2 című anyagában, számba vette a szövetkezeti gondolatot csíráitól (a céhektől) el egészen a kialakult formájukig.
csetri számos más munkája is bizonyítéka a gazdasági kérdések iránti vonzalmának.
ezek között említjük: Fridvaldszky János, egy 18. századi tudós, népbarát; Fridvaldszky János, a természettudományok hazai úttörője; Az erdélyi felvilágosodás egy kiváló tudó-sa; Prima lucrare economică din Transilvania; Importanța primei lucrări agronomice de specialitate din Transilvania; Egy agrártudós a 18. századi Erdélyben; Az erdélyi Mezőgaz-dasági Egyesület, Societatea ardeleană de agricultură 1769–1772. (Erdélyi MezőgazMezőgaz-dasági Egyesület 1769–1772); Importanţa primei lucrări agronomice de specialitate din Transilva-nia I; Importanţa primei lucrări agronomice de specialitate din Transilvania II. (lásd: Em-lékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. erdélyi múzeum-egyesület kiadása, 2004, kolozsvár, 542–556.)
az eddig meg nem említetteken kívül a jelentősebb gazdaságtörténeti témájú munkáihoz soroljuk a következő írásait: Erdély és a román vajdaságok XVI. századi kereskedelmi kap-csolatai; Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején; Iratok az erdélyi parasztság 1831. évi mozgalmainak kérdéséhez; Aspecte ale situaţiei şi dezvoltarea oraşelor din Transilvania (1786–1848); Prima lucrare economică din Transilvania;
Kolozsvári népességtörténet számokban I.; Gazdasági kérdések Apáczai műveiben; Kolozsvári népességtörténet számokban II.; Lelkemből óhajtom, hogy javíttassék a földnép állapota. Ta-nulmánykötet Erdély tőkés fejlődéséről; Societatea Ardeleană de Agricultură; Technikatörténeti kronológia; Kalendáriumaink gazdasági ismeretanyaga; Az erdélyi román gazdasági irodalom 1850-ig; Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig; A szövetkezeti gondolat régmúltjából.
(lásd: Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára)
a századváltás után megjelent három kötetéből, az Együtt Európában (2000, debreceni egyetem történeti Intézete); Európa és Erdély (2006, kriterion); Erdély az ébredő Európá-ban (2009, kriterion) címűekből nem hiányzik erdély gazdasági viszonyainak elemzése sem.
továbbá meg kell említenünk a következő munkáit is, mint például a Benkő Samuval és Imreh Istvánnal közösen írt Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről (1956), Iratok az erdélyi parasztság 1831. évi mozgalmainak kérdéséhez (1962), a Bodor andrással együtt szerkesztett Történeti kronológia (1976), a fentebb már említett Kőrösi Csoma Sán-dor indulása (1979), a jakó zsigmonddal és tonk SánCsoma Sán-dorral közösen írt Művelődéstörténeti tanulmányok (1979), a szintén Imreh Istvánnal írt Erdély változó társadalma 1767–1821 (1980), valamint további, önálló kötetei közül a Kőrösi Csoma Sándor (1984), a Bethlen Gá-bor életútja (1992), A köz hasznára – Az ég kegyelmével (2003), Európa és Erdély (2006), Erdély az ébredő Európában (2009) címűeket is, melyekkel minden kétséget kizáróan sokat gazdagodott erdélyi önismeretünk. a 2012-ben post mortem megjelent munkájában, a Ke-lemen Lajos élete és munkássága című kötetében a közel fél évszázada elhunyt neves közíró életrajzi és tudósi munkásságának szerepéről értekezik.
1 Somai (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában. rmkt, kolozsvár, 2007.
2 csetri elek: Szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben. In: Somai (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában. rmkt, kolozsvár, 2007, 13–30.