6. FEJEZET : A gyermek fejlõdését pozitívan befolyásoló lehetõségek
6.4. Családterápiás megközelítés. A családközpontú rendszer
A családközpontú rendszer tervezése és megvalósítása
Térjünk vissza a családra, a gyermek elsõdleges szocializációs közegére.
A család segítése jelenleg több szinten történik, így a támogatások formáit is különféle szempontok alapján lehet csoportosítani, például az egészség-ügyi, szociális, oktatásügyi ellátások alapján. Mivel a gyermek életkora jelentõs hatással van arra, hogy éppen melyik ellátórendszer szerepel nagyobb súllyal a család támogatásában, ezt a felosztást követjük.
A családi folyamatok interakcionális megközelítésénél (DALLOS–PROCTER
1990) a családot, mint rendszert figyelik, és a megjelenõ problémák keze-lésénél is mindig figyelembe veszik az ebben a rendszerben részt vevõ vala-mennyi szereplõ helyzetét és viszonyát a többi taggal. Talán ennek indo-koltságát a 4. fejezetben kellõen sikerült bizonyítani, így most a családot is figyelembe vevõ fejlesztési megközelítéseknél kiindulópontként alkal-mazzuk ezt a szemléletet.
Rögtön hozzá kell azonban tenni: nem jó a szakaszosság, jelenleg hazánkban hiányzik a követéses segítség, igazán egy olyan szakember, aki inkább a szociális ellátáshoz tartozik, de jól ismeri az oktatásügyet és az egészségügyi ellátást egyaránt. Ez a segítõ lehetne az, aki a gyermek kis-korától (a probléma diagnosztizálásától) kezdve segítõje a családnak.
A segítés pedig az ellátás lehetséges formáinak felkínálásától az elérhetõ-ség megszervezéséig, a törvényi változásokra való figyelemfelhívásokon át a bébiszitter-szolgálat megszervezéséig tarthatna. Személyes tapasztala-tom, hogy a szülõknek rengeteg idejébe és energiájába kerül, hogy meg-találják azt a speciális ellátást, ami éppen gyermekük fogyatékosságának felel meg, vagy hogy a rendeletek útvesztõjében kiismerjék magukat, ügyeiket kevesebb energiaráfordítással intézhessék.
Sajnos gyakran elõfordul, hogy a programokat a családtól kapott infor-mációk hiányában tervezik meg, ami magában rejti a szülõk csalódottságát, hiszen a tevékenység nem kapcsolódik a mindennapok gyakorlatához. Valójá-ban nem várhatjuk el az emberektõl,akiknek nincs speciális igényekkel rendel-kezõ gyermekük, hogy megértsék a szabályok és szokások jelentõségét a csa-lád életében. Tudatosan kell azon dolgoznunk, hogy a fejlesztés során a tra-dicionális megközelítés helyett családközpontú megközelítést alkalmazzunk:
6/2. táblázat.A tradicionális, illetve a családközpontú megközelítés összehason-lítása (DUWA–WELLS–LALINE1993: 95)
A következõ 6/3. és 6/4. táblázat a családcentrikus megközelítés jel-lemzõit foglalja össze a tervezés és a megvalósítás szintjein, és amelyet a Floridai Szülõerõforrás Szervezet (PRO) közremûködésével dolgoztak ki (DUWA–WELLS–LALINE1993).
TRADICIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS
A szülõk bevonása azt jelenti, hogy meg-kapják a támogatások sorát.
A szülõk bevonása által „stabil” segítõik vannak a gyermekeknek, akik a professzio-nális munkát segítik (például a terápiák és intervenciók otthoni megvalósítása).
A szülõket „szolgálatkészségük” alapján ítélik meg, hogy mennyire tesznek eleget az elõírt szülõi részvételnek a gyerme-kükkel kapcsolatos aktivitások és kezelé-sek területén.
CSALÁDKÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS
A családot bevonják a döntéshozatalba, közösen dolgozzák ki a célokat, tervezik meg a programokat, a támogatásokat együtt szerzik meg.
A szülõkkel együttmûködve a szakembe-rek tisztában vannak azzal, hogy a gyer-mekkel és a családdal történõ munka során a gyermeket és a családot szolgálják, a szá-mukra legmegfelelõbb formában.
A családok maguk választják ki a részvétel mértékét, nem ítélik meg õket, nem bün-tetik, illetve nem mutogatnak rájuk köve-tendõ példaként.
TRADICIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS
A módszereket szak-emberek és külsõ kon-zultánsok fejlesztik ki.
A hivatalos szemlélet irányítja a módszerek a kidolgozásban és a tervezésben, beleért-ve a családtagokat és a szakembereket épp-úgy, mint a szükséges támogató konzultán-sokat.
A családok alakítják a szemléletet reális el-várásaik és céljaik sze-rint.
A családot bevonják már a kezdetektõl min-den módszer módszerter-vezõ team és belsõ munkacsoport munkacsopor-tokba, itt a szerepek a csoport összes tagja közti összhang alapján rajzolódnak ki, a csalá-dok fizetséget kapnak az idejükért és közre-mûködésükért.
VÁRHATÓ KIMENETEK
A módszer érzékeny lesz az ellátott csoport reális elvárásaira.
A tervezés a különbö-zõ csoportok, mint kép- viseltek igényeihez fog alkalmazkodni.
Az anyagi lehetõsége-ket jól kihasználják, fókuszba állítva a csa-ládorientált kimene-teket (az ellátást). Az igények teljesítése in-kább lesz eredményes, mint a családi kapcsola-tokra és érdekekre való reagálás.
Soha nincs késõ a csalá-dok bevonására, min-den eredmény a család-központúsággal függ össze, minden program családközpontú lesz a családok igényeire vonatkozó érzékeny-séggel. A családok mél-tányolni és támogatni fogják a programokat és szolgáltatásokat, mi-vel ismerik azokat és résztvevõk bennük.
6/3. táblázat.Családközpontú rendszer tervezése (DUWA–WELLS–LALINE1993)
TRADICIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS
Professzionális team ellenõrzi a programo-kat.
A programokat a tel-jesítmények és a ké-pességek alapján ítélik meg.
A programok elõírásai csak a teljesítésekre és szabályozásra vo-natkoznak.
A kipróbálás után a programoknak csu-pán a fennálló törvé-nyekkel és szabályozá-sokkal nem szabad üt-közniük.
CSALÁDKÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS
Családok és felhasz-nálók szerepet játsza-nak a programok ellen-õrzésében. épp-úgy meg kell felelniük a családközpontúság kritériumainak, mint a törvényeknek és sza-bályozásoknak.
STRATÉGIÁK A VÁLTOZÁS ÉRDEKÉBEN
A programokat team-ben vizsgálják felül a szakemberek és a fel-használók.
Megállapítják a prog-ramok erõsségeit, ez lesz az alapja a tökéle-tesítésnek.
A kipróbálás segítsé-get nyújt ahhoz, hogy egyre nagyobb fel kell jegyezni a prog-ramok hosszú távú figyelembe veszik a csa-ládok igényeit, a csalá-dok több intimitásban részesülnek a progra-mok mûködése által, az együttmûködés ér-dekében tett erõfeszí-tések erõsítik a progra-mokat.
A programok kevésbé lesznek defenzívek, in-kább készek a változta-tások véghezvitelére a támogató attitûd és nem a vezérelv figye-lembevétele miatt.
A családközpontúság szerves részévé válik a programok megvaló-sításának.
A programok alkal-mazzák a családcentri-kus filozófiát, a csalá-dok nagyobb kontrollt élvezhetnek a szolgálta-tások felett.
6/4. táblázat.Családközpontú program megvalósítása (DUWA–WELLS–LALINE1993)
Manapság a családközpontú programok során kezdik bevonni a család-tagokat a megfigyelési, értékelési munkacsoportokba is. A családokban megfelelõ lehetõségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy gondoskodjanak a közvetlen megfigyelésrõl és megállapítsák a program gyenge pontjait.
A programok erõsítése magában foglalhatja az együttmûködést a csa-ládok, vizsgálócsoportok és a személyzet között. A családi részvétel a szû-rési eljárásban biztosíték lehet arra, hogy a családok gyermekeikkel kapcso-latos igényei megfogalmazódnak, és hogy a programok családközpontúak lesznek.
A családcentrikus módszer lelke, hogy a családok képesek felismerni érdekeltségeiket, prioritásaikat és eszközeiket. A családi érdekeltségek azok a kérdések és problémák, amelyek ütköznek a család lehetõségével.
A családi prioritások figyelembevételével a korai beavatkozás idején a család napirendjét a család bevonásával határozzák meg. Ahogy a család környezete és szükségletei változnak, úgy változik a napirendjük is. A szak-emberek gyakran csak azokra az eszközökre hivatkoznak, amelyek széles-körûen ismertek, és elrettennek azoktól, amelyeket kevésbé ismernek, vagy amiben bizonytalanok. Az orvosok az orvosi segédeszközök jelentõ-ségét hangsúlyozzák, az állami hivatalok más országok hivatalaira hivat-koznak. A családközpontú megközelítésnél a korai beavatkozási program kidolgozásánál minden segédeszköz a család rendelkezésére áll, hivatalos és nem hivatalos egyaránt. Alkalom adódik arra, hogy a családok megfo-galmazzák saját igényeiket. A családközpontú módszer megengedi, hogy azzal kezdjenek, ami a legbarátságosabb számukra. Az, hogy a családok maguk válogatják ki az eszközöket, egyfajta biztosítékot jelent a kultúra, az értékek és a csoportkülönbségek védelme érdekében.