ACsalád és IskolaErdély legjelentõsebb nevelésügyi folyóirata volt a dualizmus idején. 1875 és 1918 között adták ki. Kiadója a Kolozs-doboka megyei tanító-egyesület volt. Ahogy az elõzõ fejezetben láthattuk, az egyik leghosszabb életû nevelésügyi folyóirat volt, így joggal nevezhetõ a dualizmus-kori pedagógiai szaksajtó reprezentáns képviselõjének.
1876. április 22-én tûzvész pusztított Kolozsvárott, amelyben jelentõs káro-kat szenvedett aCsalád és Iskolapénztárnokának, Gazsi Lajosnak a lakása is.
Odaveszett többek között a Kolozs-doboka megyei tanítóegylet könyvtára, a tagnévsorok, a pénztárkönyv, és az elõfizetõi névsor is. Ezért a folyóirat szer-kesztõsége úgy döntött, hogy az elõfizetõk névsorát a folyóiratban közzéteszi.
Az elõfizetés fél-, illetve egyéves lehetett. A közlés sok esetben átcsúszott az elõ-fizetést követõ évekre, amely megnehezítette az adatok feldolgozását. A szerkesz-tõk öt évig publikálták a névsorokat, így ez az idõszak képezi a vizsgálat tárgyát.
Az 3. táblázat az elõfizetõi létszám alakulását mutatja. Az adatokból látszik, hogy a vizsgált idõszak elsõ három évében az elõfizetõk létszáma stabilnak mondható. Az újonnan belépõ és a tovább már nem fizetõ elõfizetõk számát vizsgálva azonban látható, hogy az állandónak tûnõ létszám mögött nagy mozgás tapasztalható. 1880-ban a belépõ új elõfizetõk már nem tudták pótolni a vesztett elõfizetõket, így az elõfizetõk száma az elõzõ évinek alig több mint kétharmadára esett. A mozgások és visszaesés okaira nincs utalás a folyóiratban. Az elõfizetõk jövedelmének ingadozása mellett a szakmai érdeklõdés elvesztése és a kezdeti lelkesedés elmúlása is szerepet játszhatott a fenti folyamatokban.
3. táblázat. A Család és Iskola elõfizetõi (1877–1981)
A jelentõs mozgásokból sejthetõ, hogy a Család és Iskolának alig voltak lojális elõfizetõi a vizsgált idõszakban. Mindössze 15 olyan volt, aki minden félévben elõfizetett, és összesen 35 olyan, aki legalább 9 félévig, tehát 5 naptári évben volt a folyóirat elõfizetõje. Az elõfizetõk 53%-a csak egy vagy két félévig fizetett elõ a lapra. A leghûségesebb elõfizetõk a következõk voltak: Állami felsõ népiskola (Hosszúfalu), Állami Tanítónõképezde (Gyõr), Állami tanítóképezde (Sárospatak),
Elõfizetõ Vesztett elõfizetõk Új elõfizetõk
1877 251 0 0
1878 247 105 101
1879 240 109 102
1880 172 117 49
1881 168 56 52
Boga Bálintfelsõ népiskolai igazgató (Gyergyó-Alfalú),Dömötör Krisztina gyermekkertésznõ/tanítónõ/polgári iskolai tanárnõ (Kecskemét),Gazsi József képezdei gyakorló iskolai tanító (Kolozsvár),Gunesch Károlyev. luth. tanító (Kolozsvár),Kilyéni Endre felsõ népiskolai tanító (Bánnfyhunyad/Brassó), Kolozsvári Kör (Kolozsvár), Páll Sándor királyi tankerületi fõigazgató (Kolozsvár), Schwarzel Adéltanítónõ (Kolozsvár), Simon Elekpolgármester (Kolozsvár), Szentgyörgyi Lajosev. ref. tanító (Kolozsvár),Szöllösi István(Állami képezdei tanár), Weinhold Károlytanító (Apa-Nagyfalu/Balatonfüred).
4. táblázat. Elõfizetett félévek számának alakulása
A lapnak tehát az elemzett idõszakban nem sikerült elõfizetõi táborát stabilizálnia.
A tartós elõfizetõk hiánya óvatosságra int a folyóirat tényleges hatását illetõen.
Ha aCsalád és Iskolát a néptanítói tudás konstruálásának egyik informális színtereként értelmezzük, akkor feltételezhetjük, hogy a lap csak kevés olvasója
„tudásának” formálódására gyakorolt tartós, erõs hatást a vizsgált idõszakban.
További adatokat nyerhetünk az elõfizetõk státuszának elemzésével. A vizsgált idõszakban összesen 515 különbözõ elõfizetõt találunk. Legjelentõsebb a tanítók, a tanítójelöltek és a népiskolák aránya. Bár további elemzések szükségesek, úgy tûnik, hogy a tanítójelöltek ritkán váltak állandó elõfizetõvé. Az õ jelenlétük az elõfizetõk között az egyik lehetséges magyarázata az elõfizetett félévek alacsony számára. Kiemelendõ, hogy a tanítónõk aránya az elõfizetõk között messze alatta marad az országos és a kolozsvári arányszámoknak. (Errõl l.: következõ fejezet.)
Az intézményi elõfizetõk magas aránya azt sugallja, hogy a lap tényleges olvasóinak száma meghaladta az elõfizetõk számát. Pontos számuk azonban a jelenlegi adatok alapján nem becsülhetõ.
Elõfizetett félév Fõ Százalék
10 15 2,91
9 20 3,88
8 41 7,96
7 12 2,33
6 43 8,35
5 16 3,11
4 66 12,82
3 29 5,63
2 172 33,40
1 101 19,61
5. táblázat. A Család és Iskola elõfizetõinek státusza
Az elõfizetõ magánszemélyek közül 56 fõrõl, a magánszemélyként azonosít-ható elõfizetõk 17%-áról lehet tudni a felekezeti hovatartozását. Ezek jellemzõen egyházi személyek, és az elõfizetõi adatokból kiolvashatóan egyházi népiskolai tanítók. Az 56 fõ között mind országos, mind erdélyi arányukhoz képest maga-san felülreprezentáltak a reformátusok és enyhén az evangélikusok. Hiányoznak ugyanakkor a görögkeleti és görögkatolikus elõfizetõk.
6. táblázat. Az elõfizetõk felekezeti megoszlása
Fõ Százalék
Tanító 113 21,94
Tanítónõ 31 6,02
Tanítójelölt 75 14,56
Egyetemi, középiskolai tanár 18 3,50
Egyéb pedagógus 15 2,91
Egyházi személy 26 5,05
Magánszemély 30 5,83
Népiskola 83 16,12
Egyéb iskola 15 2,91
Tanítóképzõ intézet és tanára 27 5,24
Tanítóegylet 35 6,80
Egyéb egyesület, könyvtár 17 3,30
Tanügyigazgatás 11 2,14
Ismeretlen 19 3,69
Összesen 515 100
Fõ Arány (%)
Református 33 58,93
Katolikus 11 19,64
Evangélikus 7 12,50
Unitárius 5 8,93
Bár a felekezeti adatok nem alkalmasak általános következtetések levonására, úgy tûnik a Család és Iskolának elsõsorban a protestáns olvasóközönséget sikerült megszólítania.
A 7. táblázat tovább árnyalja képet. Megvizsgáltam, hogy mely településeken fizették elõ a Család és Iskolát. Ezek közül Kolozsvár a legjelentõsebb. A legtöbb (legalább 5) elõfizetõt kibocsátó városok között Budapest kivételével csak erdélyi városok találhatók.
7. táblázat. A legtöbb elõfizetõvel rendelkezõ települések
Ugyanakkor 196 olyan település volt, ahol volt legalább egy elõfizetõje a Család és Iskolának. Az elõfizetõk számát megyénként összesítve mutatja az 2. ábra.
Az elõzõ táblázat adataival egybecsengõen látható, hogy legtöbb elõfizetõje Erdélyben (Kolozs, Háromszék, Szilágy és Torda-Aranyos vármegyékben) volt a lapnak. Az Erdélyen kívül fekvõ országrészekben nagyon alacsony a számuk, sok esetben pedig nincs a lapnak elõfizetõje. Így kijelenthetõ, hogy a folyóirat Erdélyben jelentõs ismertségre tett szert, de az adott idõszakban országos ismert-séggel és befolyással nem rendelkezett.
Település Elõfizetõ (fõ)
Kolozsvár 149
Zilah 20
Bánffyhunyad 18
Sepsiszentgyörgy 17
Budapest 15
Torda 11
Brassó 7
Kézdivásárhely 7
Székelykeresztúr 7
Nagyenyed 6
Dálnok 5
Zágon 5
2. ábra. A Család és Iskola elõfizetõinek területi eloszlása
A fenti adatok csak a legalapvetõbb jellemzõket vizsgálták. Egy újabb kutatás során az adatok további elemzésével, újabb adatok bevonásával (pl. a települések adatai) további következtetéseket lehet levonni.
Az elõfizetõkre vonatkozó adatokból érdemes még egyet kiemelni: a tanítónõk alacsony arányát az elõfizetõk között. 6%-os arányuk kétharmada volt az országos arányszámuknak. „Az 1881/82, tanév végén 20 207 tanító és 2 189 tanítónõ volt, vagyis a tanítónõk száma az összes létszám 9,78%-át tette. 1869 és 1882 között a tanítónõk száma tehát 1 353-mal, és így évenkint 113-mal szaporodott.” (Kiss, 1929. 45. o.) A következõ fejezetben a tanítónõk és a Család és Iskola kapcso-latával foglalkozom.