Bloom taxonómia

A tanulási eredményekről, azok alkalmazásáról, hazai elterjedéséről egyelőre vi-szonylag csekély a hazai szakirodalom, leginkább idegen nyelvű (jellemzően an-gol) irodalmak állnak rendelkezésre. Az alkalmazás egyik első lépése a tanulási eredmények írásának, megformálásának megtanulása, begyakorlása.

Az útmutatók, kézikönyvek leggyakrabban Bloom tudásszerveződési taxonómi-áját (Bloom 1956) hívják segítségül, és az általa az egyes kompetencia-szervező-dési szintek leírásához összegyűjtött igék használatát javasolják. Bloom nézetei-nek lényege, hogy a gondolati folyamatok vonatkozásában szinteket állított fel az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az értékelés jelentette folyamato-kig (legmagasabb szint). Bloom taxonómiája tehát azt írja le, hogyan támaszko-dunk az általunk korábban megtanult tartalmakra, amikor a megértés összetettebb szintjeit építjük ki. Az általa kifejlesztett igegyűjtemény éppen ezt az elvet követi. A továbbfejlesztett Bloom-féle taxonómia nem csak a kognitív tartomány vonatko-zásában határoz meg igéket, hanem annak vetületeként a tudás affektív (attidűdök, érzelmek, értékek) és pszichomotoros (főként fizikai képességek, az izommunka koordinálása) tartományára is.

Bloom és követői szerint a tudás hat egymásra épülő, egymással hierarchikus vi-szonyban álló szinten rendezhető el.

A tudás (tudás kategória) azt jelenti, hogy az egyén fel tud idézni vagy sorol-ni tényeket, de ezeket nem tudja értelmezsorol-ni. Pl.: felsorolja a felnőttképzési tevé-kenységhez kapcsolódó jogszabályokat. Elmondja a felnőttképzési szerződés tar-talmi elemeit.

A megértés (tudás kategória) a felidézés utáni értelmezést jelenti, amikor az egyén már meg is érti az információ jelentését. Pl.: Elmagyarázza a felnőttképzési

szerződés jelentőségét a felnőttképzési tevékenység szabályozásában. Elmondja a moduláris szakképzés lényegét. Összehasonlítja az iskolarendszerű felnőttoktatás és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés finanszírozási formáit.

Az alkalmazás (képesség kategória) a megértést követi, amikor a tudás felhasz-nálására a tanulttól eltérő helyzetben is képes az egyén. Pl.: a vonatkozó jogszabá-lyoknak megfelelően elkészíti a felnőttképzési szerződést. Megtervezi adott ren-dezvény programját.

Az elemzés (képesség és autonómiakategória) során az egyén részeire bontja a megtanult információkat előre meghatározott kritériumok alapján vagy saját is-mérv alapján annak érdekében, hogy a legjobban megértse azt és következetéseket tudjon levonni. Pl.: elemzi a felnőttképzés jelentőségét a gazdasági versenyképes-ség és a társadalmi kohézió megteremtésében.

Az értékelés (autonómia-felelősségkategória) fázisában az egyén alapos reflexi-óra, kritikára és értékelésre alapozott döntéseket hoz. Pl.: képes a feldolgozott in-formációk alapján reális értékítéletek megfogalmazására és az ezekből levonha-tó köveztetésekre építve önálló javaslatok megfogalmazására. Az alkotás során az egyén új információt és ideákat hoz létre a korábban tanultak alapján. Pl.: szakte-rületén képes tudományos konferencia előadásokat tartani.

Ahogy láthatjuk, a kognitív tartomány igéit a szakképesítések tanulási ered-mény alapú leírásának elkészítésekor leginkább a tudás és a képesség elemek meg-fogalmazásánál alkalmazhatjuk.

Az affektív tartomány (attitűdök, érzelmek, értékek) a tanulás érzelmi összete-vőt írja le, tehát azt, hogy a tanuló érzelmileg hogyan viszonyul a tanuláshoz:

6. ábra A tudás szintjei

Forrás: Kennedy 2007:25

alkotás értékelés elemzés alkalmazás

megértés tudás

•  Befogadás: ez a kategória az információ befogadásának a hajlandóságát mutatja meg. 

•  Reagálás: az egyén aktív módon vesz részt saját tanulásában, például érdeklődik  a téma iránt.

•  Értékekhez való viszony: az egyszerű elfogadástól az értékek melletti kiállásig  terjedő kategória.

•  Szervezett formába alakítás: az a folyamat, amikor az egyén különféle értékeket  kapcsolatba hoz egymással és az azok közötti ellentmondásokat feltárja.

•  Jellemzővé válás: az érzelmi viszonyulásnak az a legmagasabb szintje, amikor a  tanulót olyan értékrend, attitűd és elképzelés mozgatja, amely magatartását kö-vetkezetesen és megjósolható módon irányítja.

Az affektív tartomány igéit a szakképesítések tanulási eredmény alapú leírásának elkészítésekor leginkább az attitűd és az autonómia-felelősségvállalás elem megfo-galmazásánál használhatjuk fel.

A pszichomotoros tartomány a fizikai képességek, az izommunka koordinálá-sa terén válik hangsúlyossá.

Dave (1970) olyan taxonómiát készített, amellyel a készségek fejlesztését tűz-te ki célul:

•  Utánzás: a pszichomotoros készségek elsajátításának első lépése, egy másik sze-mély viselkedésének megfigyelése és ezen viselkedés utánzása.

•  Végrehajtás:  képesség  arra,  hogy  utasítás  alapján  bizonyos  dolgokat  utasítással  irányítva, de cselekvésében önállóan végrehajtsunk, és a készségeket gyakoroljuk.

•  Pontosság: ezen a szinten a diák már képes arra, hogy a feladatokat – néhány hi-bával – végrehajtsa, és hogy önmagát a pontosság növelése céljából továbbfej-lessze anélkül, hogy a modellként szolgáló személy jelen lenne.

7. ábra A tanulás érzelmi összetevői

Forrás: Kennedy 2007:34.

•  Együttes alkalmazás: ez annak a képessége, hogy valaki egy cselekvéssorozatot  két, de általában több képesség felhasználásával képes végrehajtani. A mozdu-latokon az illető tud változtatni annak érdekében, hogy különféle elvárásoknak megfelelhessen, illetve, hogy egy problémát ezek segítségével megoldhasson.

•  Természetessé válás: itt a természetes módon („gondolkodás nélkül”) megvaló-suló magas szintű végrehajtás jelenik meg. A készségeket az illető könnyű szer-rel tudja kombinálni, sorba rendezni és következetesen végrehajtani (idézi Ken-nedy 2007).

Az itt bemutatott igegyűjteményt a szakképesítések tanulási eredmény alapú leírá-sának elkészítésekor leginkább a képesség, illetve az autonómia-felelősség kompe-tenciaelem megfogalmazásánál használhatjuk fel hatékonyan.

A Bloom-taxonómia igéi segítséget jelenthetnek a tanulási eredmények írásá-hoz, ugyanakkor ez a taxonómia elsősorban a tanulási folyamat fejlődésének meg-ragadására szolgál, egy képesítés tanulási eredményeit a taxonómia kidolgozása során összegyűjtött igéknek csak egy kisebb hányadával tudjuk jól jellemezni. A tanulási eredményekkel befejezettséget kell kifejeztetnünk és nem folyamatot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy szakképzettség kimeneti szintjét nem lehet megra-gadni egyetlen kompetencia-szerveződési szinttel. A legalsó szinten sem lehet ele-gendő csupán a felidézés képessége, a megértés és az alkalmazás bizonyos mértéke is szükséges. Ezek alapján nem célszerű a Bloom-taxonómiát egyetlen és kizáróla-gos útmutatónak tekinteni.

8. ábra

A pszichomotoros tartomány taxonómiája

Forrás: Kennedy 2007:36.