A legújabb kor fejlesztései

Mivel az OKJ és az SZVK-k folyamatos átalakulás alatt voltak és vannak, nagyon nehéz tendenciózus változásokat elérni és nyomon követni. Mire vizsgálható-vá vizsgálható-válna egy tantervi reform hatása, új vizsgálható-változások jönnek. A 2006-os tantervi re-form eredményességét most lehetne vizsgálni. 2011-ben azonban a regnáló kor-mány új szakképzési koncepciót alakított ki, és 2013-tól új, duális szakképzést ve zettek be. Ezzel együtt radikálisan átalakult a korábbi OKJ struktúrája és tar talma.

A 150/2012-es kormányrendelettel kiadott és teljes körűen 2013. szeptember 1-jé-től hatályos új jegyzék 485 szakképesítést és szakképesítés ráépülést, valamint 147 részszakképesítést tartalmaz. A szakképesítés elágazások megszűntek (6. táblázat).

Az új OKJ legfontosabb tartalmi változása, hogy a szakképzési törvény 2. § 40.

pontja alapján, szakközépiskolai ágazatok megjelöléssel a szakmai érettségi végzett-ség is bekerült a jegyzékbe. A köznevelési törvény alapján (2011. évi CXC. törvény 6§ (1)) az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakö-vetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetel-ményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi vég-zettséget tanúsít, és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási

intéz-38 A tananyagok elérhetőek: http://kepzesevolucioja.hu/index.php/component/content/article/37-tananyagfejlesztes/152-mar-letoelthetk-a-legujabb-tartalomelemek

ménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint a szakkép-zésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosítja fel tulajdonosát.³⁹ A szakmai érettségi tehát lehetőséget ad a felsőoktatási intézménybe való felvételre, és munkakör betöltésére is feljogosít, és a későbbiek-ben megkönnyítheti az OKJ-s szakképesítés megszerzését.

Nagyon jelentős változás a korábbi jegyzékekhez képest, hogy meghatározza a felnőttképzésben oktatható szakmák minimális és maximális képzési idejét is. En-nek következtében a felnőttképzésben megszerezhető szakmák képzési ideje jelen-tősen megnőtt. Nem csak a képzési időt, de a munkarendet is meghatározza az új OKJ. Új szabály, hogy egyes mestervizsgákkal és 5 év szakmai gyakorlattal érettsé-gire épülő szakképzésekbe is van bekapcsolódási lehetőség. Fontos változás továb-bá, hogy az új OKJ-ban már nem szerepelnek az érettségire épülő 55-ös szintű fel-sőfokú szakképesítések.

Egy teljesen új elemet is tartalmaz a rendszer, amelynek célja, hogy az OKJ-ban szereplő 54-es, illetve 55-ös szintű szakképesítések a későbbiekben felsőoktatási kreditértékkel rendelkezzenek, és 50 kreditértékben beszámíthatóvá váljanak a fel-sőoktatási alapképzésbe. Ennek módszertani kidolgozására mindeddig még nem került sor. Ez a lehetőség a képzési szintek közötti átjárhatóságot segíti, és a formá-lis képzésből a formáformá-lis képzésbe történő beszámítást teszi lehetővé.

A 2010-es OKJ szerint utoljára 2013. augusztus 31-én lehetett képzést indí-tani. 2013. szeptember 1. után azonban kizárólag a 2012-es 150/2012. (VII. 6.)

39 A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai tovább-tanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy kö-zépiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágaza-tához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolában – az Or-szágos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban – munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga tehető, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szak-mai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (2011. évi CXC. törvény 12. § (1) (2)).

6. táblázat

Szakképzési kimenetek a régi és az új OKJ-ban

Kimenetek 2006/2010-es OKJ 2012-es OKJ

Önálló szakképesítés 311 286

Részszakképesítés 358 147

Szakképesítés elágazás 432 –

Ráépülő szakképesítés 202 199

Összesen 1303 632

Forrás: 133/2010. kormányrendelet és 150/2012. kormányrendelet

kormány rendelettel kiadott OKJ szerint indulhat képzés mind iskolarendszerben mind iskolarendszeren kívül. A két OKJ tehát még évekig fut párhuzamosan egy-más mellett, ugyanis a képzést a megkezdésének időpontjában érvényes jogszabá-lyok szerint kell megszervezni, lefolytatni és befejezni.

Míg a 2006-os OKJ kiadását majd az egy évvel később megjelenő szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozását két éves – széles szakmai és társadalmi egyeze-tésen alapuló – fejlesztő munka előzte meg, addig a 150/2012. (VII. 6.) kormány-rendelettel megjelenő – ma hatályos – OKJ és az abban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei illetve szakképzési kerettantervei néhány hónap alatt készültek el. A szakképzés átalakítása jelentős (háromszor nagyobb)⁴⁰ hatással van a felnőttképzés területére is. Az előzőekben leírtakból láthattuk, hogy a 2006-os eurokonform szakképzési reform olyan feltételeket teremtett, amely optimális-nak mondható az egyén által birtokolt tanulási eredmény elismerési rendszeré-nek kiépítésére. A 2011. évi oktatási „reform”, nivellálta mindazokat az előnyöket, amelyeket a 2006 és 2012 között működő szakképzési rendszer nyújtott. Az OKJ-s képzések tekintetében a felnőttképzésben alkalmazható rendkívül magas óraszám-ban meghatározott minimális képzési idő ellene hat az előzetes tudás elismerésé-nek és indokolatlanul meghosszabbítja, ezzel megdrágítja a képzéseket. Az OKJ-s képzéOKJ-sek kötelező óraOKJ-számának meghatározáOKJ-sa jelentőOKJ-s mértékben cOKJ-sökkenti a képzésben való részvételt. Ilyen magas óraszámok mellett a kormányzati és euró-pai uniós támogatási keret is kevesebb felnőtt képzésére elegendő. Euróeuró-pai össze-hasonlításban már ma is hazánkban a leghosszabbak a képzések. Az óraszámok ilyen mértékű növelése gátolja a szakképesítéssel nem rendelkezők szakmaszerzé-sét és a felnőttek átképzészakmaszerzé-sét. Az OKJ-s képzések kimenet szabályozásúak, függet-len vizsgabizottság előtt kell letenni a vizsgát, miért kell akkor gúzsba kötve sza-bályozni, hogy azt az ismeretet, amelyről a vizsgán számot ad, mennyi idő alatt és milyen formában sajátította el a felnőtt? Az új OKJ bevezetése óta eltelt rövid idő máris bizonyítja, hogy a felnőttképzést folytató intézmények magatartása nem a jogalkotói szándék, hanem azzal ellentétes irányban mozdult el a felnőttképzési törvény hatályán kívül, hatósági engedély nélkül indított elvileg nem OKJ-s kép-zésekkel, amelyek más néven, de burkoltan OKJ-s képzések modulzáró vizsgájá-ra készítenek fel, az OKJ-ban meghatározott óvizsgájá-raszámnál jóval alacsonyabb kép-zési időben. A komplex szakmai vizsga visszaállítása, lehetetlenné teszi a korábbi tanulmányok beszámítását, a korábban sikerrel kialakított modulrendszer előnye-it megsemmisíti. Mindez ellentmond nemcsak a felnőttek egyéni, de az ország tár-sadalmi és gazdasági érdekeinek is. Ellentmond az Európai Unió élethosszig tartó

40 Felnőttképzésben, tehát az iskolarendszeren kívüli képzésben minden évben közel háromszor többen szereznek államilag elismert, úgynevezett OKJ-s szakképesítést, mint iskolarendszerű képzésben, azaz szakiskolában, szakközépiskolában.

tanulás támogatásáról szóló ajánlásainak és dokumentumainak. Csökkenti a ma-gyar munkavállalók nemzetközi munkaerő-piaci versenyképességét.

A szakképzés és ezen belül az OKJ átalakítása mindig is az iskolarendszer szem-pontjait figyelembe véve történt, figyelmen kívül hagyva a felnőttképzés sajátos-ságait. A felnőttképzést önálló rendszerként kell kezelni. A felnőttképzés nem standardizálható, mint például a közoktatás. A felnőttek tanulását nem lehet az is-kolarendszer szemüvegén keresztül nézni. A felnőttképzésnek sajátos cél- és fel-adatrendszere, sajátos hatásmechanizmusa van, ennek mentén kell kialakítani a működés szabályozását. A tervezésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni a felnőt-tet, alkalmazkodni kell hozzá. Ha valaki mégis így cselekszik, a szándékait nem tudja valóra váltani.