Következtetés

Egy szakmai képzés szakmai követelményeinek meghatározásakor a képzésben résztvevővel szemben támasztott tartalmi elvárásokat kell rögzíteni. A szakmai követelmények meghatározzák azokat a tanulási eredményeket, amelyeket a kép-zés végére a képkép-zésben résztvevőnek optimális esetben el kell érnie, és amely ta-nulási eredmények alapján a képzésben résztvevő jogosult a szakmai képzettséget/

végzettséget igazoló bizonyítvány/tanúsítvány megszerzésére. A szakmai követel-ményeket tanulási eredmény alapon, a Magyar Képesítési Keretrendszerhez il- leszkedő tudás + képesség + attitűd + felelősség/autonómia kontextusában célsze-rű megfogalmazni. Ez lehetővé teszi a követelmények pontosabb meghatározását és a követelmények teljesítésének valós és hatékony mérésére szolgáló értékelé-si rendszer kidolgozását. A követelmények tanuláértékelé-si eredményekben történő meg-fogalmazása esetén könnyebb a mérési kritériumok meghatározása, és egyszerűbb maga a mérés is. A tanulási eredményekben való gondolkodás könnyebbé teszi a méré–értékelést, innovációra ösztönöz, és következetes tanulási folyamatot biz-tosít. A tanulási eredmény alapú követelmény meghatározás jelentős innovációs potenciált hordoz a képzésfejlesztésben. A tanulási eredmény alapú megközelítés hatással van a képzési program fejlesztésére abban az értelemben, hogy átgondol-tabban és célzottan kénytelen tervezni a programalkotó, így elkerülhető az azono-síthatatlan és mérhetetlen kompetenciák meghatározása. A kompetenciák önma-gukban nem értelmezhetőek és mérhetőek csak kontextusba helyezve. Például a kommunikáció kompetenciáját nem tudjuk mérni, csak akkor, ha tudjuk, hogy milyen helyzetben, formában, körülmények között kell azt alkalmaznia az egyén-nek. Ezt a kontextust teremti meg a tanulási eredmény.

EREDMÉNYEK FELMÉRÉSÉHEZ ÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A felnőtt által előzetesen birtokolt tanulási eredmények nagyon összetett rendszert alkotnak. A rendszer felépítését értelmezni szükséges, mielőtt az elemeinek felmé-résére vállalkoznánk.

8.1. A tudás szerveződése

A pedagógiai és pszichológiai meghatározást alapul véve a tudás meghatározott elemekből, szerveződési egységekből tevődik össze. A mai felfogások szerint két fő egységre tagolható, a felosztást a 9. számú ábra szemlélteti. A tudás egyik formája a deklaratív, vagy leképező jellegű tudás. Ez az ismeret jellegű tudásnak¹ feleltethe-tő meg a pedagógiai terminológiában, egyszerűbb megfogalmazások szerint a fo-galmi, lexikális tudást jelenti, azaz a „tudni mit”. A megfogalmazható, leírható, el-olvasható, memorizálható, visszamondható, adatszerű, de nem mélyreható, nem rendszerezett tudáselemekre kell gondolnunk, melyeket ugyan taxatíve vissza tu-dunk adni, de azok szekventálása, tudáskészletünkbe, gyakorlatba való átültetése külön feladatot jelent az egyén számára. Ezzel szemben a procedurális tudás az a fajta folyamat jellegű tudás,² ami a készségeket, képességeket, jártasságokat takarja, a nevében is utalva arra a procedúrára, tevékenységre, mely alapján rendszerezzük, gyakorlattá alakítjuk az ismereteket, azaz a „tudni hogyan” (Csapó 2005).

Ez a felfogás elvezet a konstruktív tanuláselmélet alapvetéseihez, melyből egy lényegi elemet kiemelve azt mondhatjuk, hogy a tudást egyfajta komplexumként kell kezelni. Indokolja ezt többek között az is, hogy a deklaratív jellegű tudásele-mekre épülnek a procedurális tudáselemek. Ebből pedig az következik, hogy a mé-rőeszközök elkészítésekor alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes tudás-elemek felmérésére mely eszköz a legalkalmasabb, szükséges-e azok kombinatív

1 Ismeret jellegű tudáselemek: képzetek, fogalmak, definíciók, szabályok, törvények, elméletek, rendsze-rek, összefüggések.

2 Képesség jellegű tudáselemek: készségek, jártasságok, képességek, problémamegoldás, intelligencia, kre-ativitás, kommunikáció, felelősség, együttműködés, elvonatkoztatás, gyakorlat.

9 . ábra

A tudás szerveződési egységei

Forrás: Csapó 2005.

alkalmazása, illetve hogy külön lehet-e választani az adott ismeretjellegű és a hoz-zá tartozó folyamat jellegű tudáselemet.

A tanulás eredményét, az egyes tudáselemeket más-más mérőeszközök hivatot-tak felmérni. Az ismeret jellegű tudáselemeket, a lexikális tudást a pedagógiában jól ismert írásbeli tesztekkel, szóbeli felelettel, irányított szóbeli kérdésfeltevéssel lehet felmérni. A képesség jellegű tudáselemek felmérésére bonyolultabb eszközök használata szükséges, úgymint a gyakorlati, szóbeli, írásbeli, AC-módszer, egyé-ni, csoportos kompetenciamérés, a portfólió elkészítése, a deklaratív önértékelé-si módszer, interjú, avagy egy-egy konkrét munkafolyamat megfigyelése (Szigeti–

Tóth, 2009). Ezek során olyan tudáselemek is a felszínre kerülnek, melyekre a sze-mélytelen, behatárolt tesztelés, gyors válaszadás során nincs lehetőség, gyakran még a szóbeli feladatnál sem.

8.2. Ismeret jellegű tudáselemek mérésére szolgáló teszt elkészítésének módszertani útmutatója

8.2.1. Ismeret jellegű tudásmérő tesztfeladatok írásának algoritmusa

Bár az ismeret jellegű tudáselemek mérésére szolgáló tesztek lehetnek szóbeliek, többnyire az írásbeli tesztek terjedtek el. Az oktatásban természetesen mindkét tí-pus jelen van, de nagyobb létszám gyorsabb felmérése érdekében az írásbeli tesz-teket preferálják.

Tudás

deklaratív,

leképező jellegű procedurális,

folyamat jellegű

ismeretrendszer lexikális tudás

készség képesség jártasság

Ha ismeret jellegű tudáselemek mérésére alkalmas tesztet készítünk, akkor meghatározott algoritmus elemeit kell követnünk. Ha már eldöntöttük, hogy is-meret jellegű tudás felmérésére alkalmas tesztet, s ahhoz feladatokat készítünk, ak-kor a következő lépéseket kell végigvennünk.

Ismeret jellegű tudásmérő tesztfeladatok írásának algoritmusa:

1. Mit?

1.1. Képesítés szakmai követelménymoduljának kiválasztása.

1.2. Tudásegység kiválasztása.

1.3. A tudásegység alkotóelemeinek, tudáselemeinek kiválasztása (tanulási ered-mények szintjén).

2. Miből?

2.1. Kiválasztott tudásegységhez, annak alkotóeleméhez tartozó ismeretanyag ki-választása (felkutatása, rendszerezése).

3. Hogyan?

3.1. Feladattípus választása, kontextus választása (tesztek jóságmutatóinak figye-lembe vételével).

3.2. A feladat megszövegezése   •  utasítás,

  •  kérdés,

  •  adatok, információk, összefüggések – stb. ismeret jellegű tudásemelek.

3.3. Vizualitás – megjelenés megtervezése, kivitelezése.

4. Megoldókulcs, megoldási útmutató készítése (tesztek jóságmutatóinak figye-lembe vételével).

4.1. Helyes válasz pontos meghatározása, helyettesíthetőség kérdése.

4.2. Pontozási rendszer meghatározása, elkészítése (pontszámok megadása, pont-szám ellenértéke, súlyozás).

4.3. Összesített értékelés elkészítése.

4.4. Kritérium, kritériumszint meghatározása (normaorientált vagy kritériumorientált ).

4.5. Feladat áttekintése a szempontoknak megfelelően (megfelel-e a kritériumoknak?).

5. Feladat kipróbálása.

6. Feladat korrigálása, ha szükséges.

7. Feladat beépítése a teljes tesztbe (tesztek jóságmutatójának figyelembe vételével!).

8. Feladat alkalmazása.

10. ábra

Ismeret jellegű tudásmérő tesztfeladatok írásának algoritmusa³

4

Mit?Miből?Hogyan ?Megoldókulcs, megoldási útmutató készítése

Feladat kipróbálásaFeladat korrigálásaFeladat beépítése a tesztbe Tudásegység kiválasztása

Modul kiválasztása Tudáselem, tanulási eredmény kiválasztása

Ismeretanyag kiválasztásaFeladattípus, kontextus választása Feladat megszöve- gezése Vizualitás- megjelenés megtervezése , kivitelezése

Feladat alkalmazása Helyes válasz meghatározása, helyettesít- hetőség Pontozási rendszer elkészítése Összesített értékelés elkészítése

Kritérium meghatározása Feladat áttekintése

3 Leszkó Hajnalka szerkesztése