3. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁST TÁMOGATÓ EURÓPAI ESZKÖZÖK
3.4. Tanulási eredmények – új fogalom, új szemlélet
3.4.3. A tanulási eredmények leírásának gyakorlatai
A tanulási eredmény jellemzően nem egy tanítási óra vagy egy konzultáció, hanem hosszabb tanulási folyamat eredménye (maga a tanulás valójában egy folyamat), ezért az elvárt tanulási eredményeket célszerű modulonként kidolgozni.
A tanulási eredményeken alapuló rendszer csak akkor működhet, ha a megha-tározásuk és a leírásuk egyértelmű és átlátható: csak ez vezethet a munkavállalók és tanulók kompetenciáinak összehasonlításához. A deszkriptorok átláthatóságá-nak fejlesztése érdekében a tanulási eredmények megfogalmazásához figyelembe kell venni bizonyos elveket. A tanulási eredmény alapú képzési programra egyelő-re a legtöbb példát az ECVET kísérleti projektekben találjuk , így ezek közül emlí-tünk példaként néhányat.
Az olasz I-CARE-projektben13 a következő alapelveket alkalmazták a tanulási eredmények kialakításakor:
– pontos leírások alkalmazása, teljes egész mondatok használata, példákkal gazdagítva, – a különböző szintű tanulási eredmények kidolgozása, amelyek elősegítik a
szak-maprofil leírását.
Egy másik olasz projektben, a C.O.L.O.R.-projektben14 a tanulási eredmények oly módon vannak leírva, hogy az nagymértékben megegyezik az EKKR-kategóriák-kal, nevezetesen kompetencia, készségek és tudás deszkriptorok mentén határozza meg a tanulási eredményeket. A kompetenciafelelősség és autonómia szempontjá-ból írható le. Ezt az alkotóelemei által fejezi ki, mint például a háttér, erőforrások, amelyeket a kompetencia megnyilvánulásához használnak, valamint ide tartoznak az attitűdök. A kompetenciák leírása világosan meghatározza a felelősségi szintek, autonómia osztályozását, amely jelzi a kompetencia bonyolultságától függő
telje-13 Az I-CARE-projekt leírása elérhető az alábbi honlapon: http://www.ecvet-projects.eu/Projects/Project-Detail.aspx?id=32
14 A C.O.L.O.R-projekt leírása elérhető az alábbi honlapon: http://www.ecvet-projects.eu/Projects/Projec-tDetail.aspx?id=27
sítményt. A készség a tudás alkalmazásának képessége feladatok elvégzése és prob-lémamegoldás céljából. Az EKKR a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kre-atív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség és módszerek, a nyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le. A tudás egy munkaterület-hez kapcsolódó tények, elvek, elméletek és gyakorlatok összessége. Az EKKR a tu-dást elméleti és/vagy tárgyi szempontból írja le.
A német EASYMetal-projekt15 az alábbi elveket vette figyelembe a tanulási ered-mények írásakor:
– aktív igék használata minden tanulási eredmény meghatározásakor,
– vizsgálati/értékelési kritérium meghatározása minden tanulási eredményhez, hogy a tanulás folyamatának eredményeit érthetővé és átláthatóvá tegye a válla-latok számára.
A máltai VET-CCS-projektben16 a tanulási eredmények meghatározása a Máltai Képesítési Tanács (MQC) irányelvein alapul, amely azt javasolja, hogy a tanulási eredményeknek a Bloom-féle taxonómiából kell kiindulnia, amelyek a következők:
ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés. Ezek alapján a tanulá-si eredmények jellemzői:
– rövid, tömör állítások,
– világos, egyszerű megfogalmazás, – egyértelmű nyelvezet,
– jövő idő,
– cselekvő igék, amelyek a nyilvánvaló viselkedésre utalnak, – minden tanulási eredményhez kapcsolódjon egy ige,
– megfelelő igék, amelyek kifejezik mind a szintet, mind a területet.
Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogyan kell kialakítani és leírni a ta-nulási eredményeket. Ez függ az adott országban használt szakképzési terminoló-giától, a képzési rendszerek sajátosságaitól, a nemzeti képesítési keretrendszerrel való kapcsolattól stb. Az azonban bizonyos, hogy a tanulási eredmények leírásá-nak tartalmaznia kell tudás, készség és kompetencia elemeket. Több ECVET-pro-jekt átvette azt az eredendően EKKR-megközelítést, mely különbséget tesz a tudás, készségek és a kompetenciák között. Néhányan azonban különböző kategóriákat alkalmaznak a nemzeti szintű szabályoknak megfelelően, míg mások nem tesz-nek különbséget, holisztikus, átfogó leírásokat alkalmaznak. Az első megközelí-tés kiemeli, hogy a különbségtétel jobb érthetőséget és átláthatóságot ad a tanulási
15 Az EASY Metal-projekt leírása elérhető az alábbi honlapon: http://www.ecvet-projects.eu/Projects/Pro-jectDetail.aspx?id=30
16 A VET-CCS-projekt leírása elérhető az alábbi honlapon:
egységek tartalmáról, továbbá lehetővé teszi a jobb összehasonlítást. Míg a máso-dik megközelítést kedvelők azt az álláspontot képviselik, hogy a tudás, készségek, kompetenciák külön leírása átfedésekhez és ismétlődésekhez vezet. Azt is meg-jegyzik, hogy a megkülönböztetés kissé mesterséges, mivel a kompetencia átfogó kifejezés és az, ami az értékelés szempontjából szükséges, minden elem összessé-ge. A leírás jellegét alapvetően meghatározza, hogy milyen céllal készülnek a tanu-lási eredmény leírások. Amikor egy teljes képesítés vagy munkakör tartalmát írjuk le tanulási eredményekben, indokolt az átfogó, holisztikus leírás. Amikor egy kö-vetelménymodult fogalmazunk meg tanulási eredményekben, indokolt a részlete-zettebb kategóriák szerinti leírás. Az alapelv tehát, hogy a tanulási eredmények a célnak megfelelő részletezettséggel kerüljenek megfogalmazásra. A tanulási ered-mények céljainak összefoglalását a 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat
A tanulási eredmények céljainak összefoglalása A tanulási eredmény
előfordulásának helye
A tanulási eredmények céljai
Foglalkozási sztenderdek
Egy adott foglalkozás/munkakör feladatainak és elvárásainak meghatáro-zása. A foglalkozási sztenderdek alapját képezhetik a képzési programok kialakításának, a munkaerő toborzásnak és kiválasztásnak, a teljesítmény-értékelő rendszernek.
Tantervek/képzési programok
Az egyes tanulási tevékenységek elvárásainak meghatározása. A tanítási folyamat megtervezésére, a tanítási módszerek és eszközök megválasztá-sára vonatkozó iránymutatás a tanárok számára. A tanulók tájékoztatása arra vonatkozóan, hogy mit várnak el tőlük, mit kell tudniuk, mire kell ké-pesnek lenniük egy adott tanulási tevékenység lezárása után.
Értékelési kritériumok/specifikációk Az értékelés tárgyának, kritériumainak meghatározása, a tanuló teljesít-ményértékelése egyenlőségének biztosítása.
Képesítések
A képesítést megszerző személlyel szemben támasztott elvárások meg-határozása. Azon munkaadók tájékoztatása, akik egy adott képesítéssel rendelkező személyt keresnek. A tanulók tájékoztatása a pályaválasztási szakaszban.
Képesítési keretrendszerek
A tanulási szintek meghatározása egy adott országban, a keretrendszerben szereplő különböző típusú és formájú képesítések osztályozása a fenti szin-tek szerint. Továbbá, a képesítési szinszin-tek nemzeszin-tek közötti értelmezésének javítása az adott országban.
Forrás: European Union 2011:19.
A tudás, készségek, kompetenciák kategóriája nem az egyetlen, amely felhasználha-tó a tanulási eredmények struktúrájában, nemzeti kontextusban más, vagy továb-bi kategóriákat is használnak. Például a VET CCS-projektben a tanulási
eredmé-nyek alapja a tudás, készségek, kompetenciák, amelyek további hat elemre vannak felosztva: ismeret és megértés, ismeret és megértés alkalmazása, kommunikáci-ós készség, ítélőképesség, tanulási képesség, autonómia és felelősség. Ugyanakkor arra is találunk példát, amikor a kategóriák meghatározása nem a tudás, készségek, kompetencia felosztás sorrendben történik. A C.O.L.O.R.-projekt ugyanis meg-változtatta a sorrendet, a kompetenciadeszkriptort tekinti kiindulópontnak, amely-hez készségeket és tudást rendel.
A tanulási eredmények úgynevezett kompetenciamátrixban is megjelenhetnek.
A kompetenciamátrix az ECVET-projektek megkülönböztető eszköze, leírja egy adott szakma vagy szakterület kompetencialistáját; output-orientált, a tanulási eredményekhez hasonlóan célja nem csupán az, hogy leírja, hogy a munkavállaló mit tud csinálni, hanem az, hogy hogyan képes az adott tevékenységet elvégezni. A mátrix célja, hogy lehetővé tegye az egyes tanulási egységek megfelelő kompeten-ciákkal való összeillesztését, összefoglalja a képességeket, a fő munkafeladatoknak megfelelő kompetenciaterületeket, elősegíti a tanulási eredmények rendszerének kialakítását. Ezáltal értékelhetővé és elismerhetővé válnak a kompetenciák nemze-ti és nemzetközi kontextusban, támogatva a munkavállalók mobilitását és rugal-masságát. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a képzési és képesítési programok har-monizációja a cél, csak az átláthatóság és az összehasonlíthatóság növelése.
A kompetenciamátrix nem tartalmazza az adott szakma vagy szakterület összes kompetenciáját, csupán az alapvető kompetenciákat határozza meg. A kompeten-ciák meghatározása az adott szakterülethez tartozó szakemberek együttműködé-sének eredményeként alakul ki, amelyet empirikus vizsgálat előz meg, ugyanis a munkacsoport néhány napig tanulmányozza a munkavállalók tevékenységeit an-nak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjaan-nak a fő munkafolyamatokról.
A kompetenciamátrix kialakításának három legfontosabb lépése:
– azonosítani az adott szakma vagy szakterület alapvető kompetenciáit, – gondoskodni a kompetenciák egyértelmű leírásáról,
– kidolgozni a mátrixot.
A kompetenciamátrixnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie (a VQTS-projekt17 alapján):
– tapasztalati úton levezetett, összetett központi munkafeladatokon alapul (nem a tantárgyakon),
– alapkompetenciák meghatározása,
17 A VQTS projekt keretein belül a gépészmérnök (mechatronika) területre vonatkozó kísérleti kompeten-ciamátrixot dolgoztak ki.
– lehetőség a változtatásokra való reagálásra: a foglalkozási terület fejlődésével változnak a kompetenciák,
– az általános és részletes meghatározások közötti egyensúly megtartása, – a kompetenciák meghatározása a munka kontextusában,
– teljes mondatok alkalmazása: „képes arra, hogy…”
– példák használata: ha a kompetencia munkaeszközre vonatkozik, akkor meg-említeni néhányat,
– az egész kompetenciamátrix ne haladja meg az 1-2 oldalt.
A tanulási eredmények kialakításának sokféle funkciója és módja van. Másképp já-runk el akkor, amikor egy szakképesítési modul tartalmát írjuk le tanulási ered-ményekben és másképp akkor, amikor egy mobilitási unitot alakítunk ki. Az is el-képzelhető, hogy a tanulási eredményeket nem rendezzük modulba vagy unitba, hanem azt mondjuk, hogy meghatározott tanulási eredményeket (amelyeket a mo-bilitásban résztvevő két kompetens intézmény közösen határoz meg) a tanuló a külföldi fogadó intézményben (képző intézményben, gyakorlati helyen) fog meg-szerezni, és ott is értékelik. A küldő hazai intézmény pedig itthon érvényesíti és el-ismeri a külföldön megszerzett és értékelt tanulási eredményeket.