Belgium

Korábban már többször hangsúlyoztam, hogy a hitelesítési eljárás működésének alapvető feltétele, hogy a képzési és foglalkozási sztenderdek tanulási eredmények-ben kerüljenek megfogalmazása. A belga példával azt szeretném a fókuszba állíta-ni, hogyan gyakorolhat fejlesztő hatást a szakképzési rendszerre, ha a referencia-követelményeket tanulási eredményekben fogalmazzuk meg. A 2013 októberében Brüsszelben, a Belga (Vallon) Foglalkozási és Képzési Ügynökségnél (továbbiak-ban SFMQ²³) tett látogatásom tapasztalatai megerősítették egyrészt, hogy a tanu-lási eredmény alapú személet alkalmazása és elterjedése nem varázsütésre és főleg nem egyik pillanatról a másikra történik, másrészt, hogy amennyiben konkrétan definiáljuk azt a célt, amelynek az elérésére használni akarjuk, akkor ténylegesen minőségfejlesztő hatást gyakorolhat a szakképzési rendszerre. A 2009-ben alakult SFQM összefogja a kormányzati foglalkozási szolgálatokat, a szociális partnereket és valamennyi szakképzést szervező intézményt (kivéve a felsőoktatási intézmé-nyeket) és a formális és informális tanulási eredményeket érvényesítő szervezetet.

Az SFMQ különösen fontos szerepet játszik a tanulási eredmény alapú szakképzés bevezetésében mind az iskolarendszerű szakképzésben, mind a szakmai tovább-képzésben. A képesítések tanulási eredmény alapú leírása a munkaköri profilra/fel-adatprofilra (foglalkozási sztenderdekre) épül. A feladatprofilt a szociális partne-rek (de elsősorban a munkáltatók) határozták meg. Ezeket a munkaköri profilokat (job profile) „lefordították” képzési profilra (training profile). A munkaköri profil-ra épülő közös képzési profil a szakképző intézmények bevonásával került megha-tározásra. A képzési profil unitokba rendezett hivatalos, központi dokumentum, amely a kimeneteket és az értékelési kritériumokat határozza meg. Az értékelé-si kritériumokat a szociális partnerek határozták meg. A képzéértékelé-si profilokat tehát tanulási eredmény alapú egységekbe (unitokba) rendezték. A unit értelmezhető egység a tanuló, a tanár és a munkaadó számára is. A unit nem azonos a modullal.

23 Service Francophone des Métiers et des Qualifications

A unit szakmai, tartalmi egysége a szakképesítésnek; a tanulási eredményeket is unitokba rendezték. A modul tanításszervezési egység. Több unit tartozhat egy tanítási modulba. A unitokból a szakképző intézmények különböző modulo-kat, szakképesítéseket alakíthatnak ki, de a unitok tartalmát nem változtathatják meg. Így elismerhetővé válnak az úgynevezett töredék szakképesítések azon fiata-lok esetében, akik korábban kimaradtak a szakképzésből. Könnyebb számukra a szakképzésbe történő visszalépés, mert a már birtokolt tanulási eredményeket be-számítják a képző intézmények és a tanulónak nem kell elölről kezdeni a képzési folyamatot. A tanulási eredmény alapú szakképzés a rendszer filozófiáját is meg-változtatta: a cél a meglévő tanulási eredmények értékelése és nem a hiányzó tanu-lási eredmények miatti „büntetés”. A tanulók számára konkrétabb és motiválóbb a képzés, átlátják a rövidebb és hosszabb távú képzési célokat. A munkáltatók visz-szajelezhetnek az iskolának, az adott unit tartalmáról és a tanulók felkészültségé-ről. Javaslatot tehetnek a unitok tartalmának megváltoztatására és szükség esetén a szaktanárok képzésben is részt vesznek.

Az új szakképzési struktúra megfelel az egész életen át tartó tanulás célkitűzése-inek és kompatibilis az európai képesítési keretrendszer alapelveivel.

A vallonok tehát a tanulási eredmény alapú megközelítést a szakképzési rend-szerük megreformálására használták. Szembesültek egy problémával, nevezetesen a nagyarányú lemorzsolódással, amely a szakképzésben eléri a 32%-ot. Ez azt je-lenti, hogy a középiskola²⁴ 5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-a fejezi be 5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-a 6. évfoly5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-amot és szerez sz5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-akképesítő bizonyítványt és 5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-a 18 éves fi5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-at5. (szakképző) évfolyamát megkezdőknek csak kb. 68%-alok 32%-a szakképesítés nélkül kerül ki a rendszerből. Ennek a problémának a meg-oldására használták fel a tanulási eredmény alapú szakképzés szervezést. A szak-képzési reform a CPU²⁵ (Qualification Per Units) projektre²⁶ épült. A szakképesíté-seket unitokba rendezték, amelyek a tudás, képességek és kompetenciák koherens együtteséből állnak. A tudás, készség, kompetencia viszonylatában a kompetenciát helyezik a fókuszba. Különböző szintű unitok esetében a tudás lehet azonos, de a kompetencia szintek különbözőek. A kompetenciák mutatják meg a tudás szintjét, ezért a kompetenciát tartják a „vezérlő deszkriptornak ”. Én személy szerint, ez-zel egyet tudok érteni. Fontos, hogy a unitok tartalma mérhető, értékelhető és

el-24 Belgiumban 18 éves korig tart a tankötelezettség. 16 éves korig kötelező nappali tagozaton végezni a ta-nulmányokat, 16 éves kortól részidős képzés keretében lehet teljesíteni a tankötelezettséget. A 12 éves kötelező iskolai időszak két szakaszra oszlik, a 6 évfolyamos alapiskolai oktatásra 6 évfolyamos középis-kolai képzés épül rá. A műszaki képzésben 50-50% az általános és a szakmai kurzusok aránya. A duális  szakképzésben 25–75% az általános és a szakmai kurzusok aránya. A középiskola 6. évfolyamának végén  nincs „állami” érettségi, mint Magyarországon. A 6. évfolyam végén minden iskola saját vizsgát szervez (ez biztosítja az iskolák autonómiáját) és ez jogosít a felsőoktatásban való továbbtanulásra.

25 Certification par Unités

26 A CPU-projekt részletes leírásra elérhető az alábbi oldalon: http://www.ecvet-projects.eu/Projects/Pro-jectDetail.aspx?id=29

ismerhető/tanúsítható legyen. A megszerzett unitokat egy úgynevezett CPU-útle-vélbe gyűjtik össze a tanulók a tanulási útvonaluk során.

A projektet a köz- és felnőttoktatási miniszter is támogatta és a szakképzés meg-újításának részeként kezelték. A projekt keretében 3 szektorban összesen 7 szak-mát²⁷ választottak ki. Erős volt a szociális partnerek (SFMQ; iskolák hálózata;

munkaadói szektor; Oktatási Minisztérium; tanárok szakszervezete; képző intéz-mények) közötti együttműködés.

A rendszert 2011-ben tesztelték az iskolákban, 2012-ben a vállalkozó isko- lák bevezethették (az iskolák 50%-a be is vezette), 2013-tól pedig minden isko-lában kötelezővé tették. Az új törvényt 2012-ben fogadták el, amely megterem-tette a jogi lehetőséget a rendszer tesztelésére, illetve 2013 szeptemberétől a CPU alkalmazására. Ez ad alapot a formális és informális úton szerzett tanulási ered-mények elismerésére is. A CPU keretében kialakított unitokat a Kompetencia Ér-tékelő Központokban is használják. 2006 óta folyamatosan nő azon felnőtteknek a száma (évente kb. 2000 fő), akik a munkatapasztalatukat szeretnék validáltatni, amely által kompetenciaigazolást szerezhetnek. A kompetenciaigazolás tanúsíthat egy rész-szakképesítést is és besorolásra kerülhet a nemzeti képesítési rendszerbe is, ezáltal nagyobb a munkaerő-piaci értéke.

Belgiumban a francia nyelvű közösségben (Vallonoknál) a tanulási eredmény alapú megközelítést a francia nyelvű közösségen belüli tanulási és munkavállalá-si célú mobilitás támogatására használják. Nem foglalkoznak az országok közötti mobilitással, mert az abban résztvevő tanulók száma az össztanulói létszámhoz vi- szonyítva nagyon alacsony, mindössze 2%. Fontos megjegyezni, hogy az új szem-lélet és rendszer bevezetésére vonatkozóan a lobby már 2005-ben megkezdődött.

Az SFMQ-vezető tisztségviselőjének elmondása szerint éveken keresztül nem csi-nált mást, csak találkozókat, szemináriumokat szervezett és igyekezett meggyőzni a szakképzés különböző szereplőit, beleértve a felelős minisztériumot is. Ehhez öt év kellett. Ma már a szakképzés szereplői lehetőséget látnak a tanulási eredményen alapuló szakképzésben. A tanárok és más szereplők megértették, hogy a lemor-zsolódás nagy probléma és a tanulási eredményen alapuló szakképzés lehetőséget jelent a szakképzés megváltoztatására. A tanulási eredmény alapú koncepció be-vezetése egy új út a tanulásra, hiszen a munkakörök nagyon differenciáltak, csak-úgy, mint a képzésben résztvevők. A (teljes) szakképesítés megszerzése alapvető követelmény ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Az új képesítésekben a unitok a felhasználó/tanuló szempontjából kerültek leírásra, így tisztábbak, átláthatóbbak, egyértelműebbek a követelmények a tanuló számára, de a tanár és a munkáltató számára is. Ez növeli a tanulók motivációját is.

27 auto technician; auto mechanic; aesthetician; socio-cultural animator; hotel staff and cook; cook and room service

A tanulási eredmény koncepció nem csak tartalmi reform, de pedagógiai mód-szertani reform is. A tanároknak másfajta módmód-szertani felkészültségre van szüksé-gük és az értékelési módszereiket is meg kell újítani. Az új rendszer másfajta taná-ri hozzáállást, attitűdöt követel meg a tanároktól is.