5. A vitairatok genezise és a Kalauz (lineáris megközelítés)
5.21. A Bizonyos okok (1631) és a Kalauz
A Bizonyos okok címlapján nem szerepel a szerző neve,636 a szakirodalom azonban egyértelműen Pázmány nevéhez köti részben a Pázmány által aláírt dedikáció, részben ismert életrajzi események következtében.637 Az ajánlás Batthyány Ferencné Lobkovitz Poppel Évához szól. Ebben Pázmány a lutheránus nemesasszonyt nem te-kinti hitbeli ellenfélnek, sőt nyíltan és szelíden a vallásváltoztatásra bíztatja: „El-hiszem, ha figyelmetessen olvassa, nem csudálkozik ez-után, ha az értelmes emberek ki-mosdanak a’ Luther és Calvinus mételyéből. Kire, hogy a’ Szent’ Lélek Kegyelme-det segítse, alázatosan kérem Istenemet.”638 Az ajánlólevél 1631. február 2-án kelt, nem sokkal Poppel Éva fiának, Batthyány Ádámnak a katolizálását (1629. szeptember 15.639) követően. A kis könyv egészében Pázmány alkotása, azzal együtt, hogy szerző-je – az Öt szép levélre emlékeztetően – egy áttért „fö ember” válasziratát közli egyes szám első személyben előadva egy, a vallásváltoztatásán csodálkozó ismerősétől ka-pott levélre. Az ajánlásban azt írja Pázmány, hogy a címzettől kaka-pott levélre, annak nevében, őt magát mintegy „tehermentesítve” írta meg válaszát, amibe „a’ sok ezer közzül, csak Nyolcz Okot foglalék Irásocskában”.640 Az ajánlás pedig Poppel Éva esetleges vallásváltoztatását célozza meg, legalábbis a nemesasszony türelmére számít áttért fia ügyében. Fikció és valóság keveredik itt: mivel az ajánlás Poppel Évához szól, akár annak frissen áttért fia, Batthyány Ádám is írhatta volna ezt a könyvet, de
636 Teljes címe: Bizonyos okok, mellyek erejetül viseltetven egy fö ember az uj vallasok töreböl kifeslet, es az romai ecclesianak kebelebe szállot, Pozsony, 1631. RMNy 1983, 1511. Kiadá-sa: PPÖM V, 303–342.
637 FRANKL 1869,423–425; FRAKNÓI 1876, 275–276.
638 PPÖM V, 307.
639 G. ETÉNYI 2001, 185. Batthyány Ádám katolizálását néhány hónapig igyekezett titokban tartani még édesanyja előtt is, ugyanis ez a frissen kialakult vallási különbségek miatt meg-nehezítette tervezett házasságát Illésházy Katával. Poppel Éva mindvégig neheztelt rá, s vé-gül a házassági terv is meghiúsult. E bonyodalmak teszik érthetővé, hogy Pázmány Poppel Évának ajánlva írta meg a Bizonyos okokat. KOLTAI 2002a, 26–35, 275; KOLTAI 2002b, 29–
38, 284. – Pázmánnyal való kapcsolatáról lásd még a A Rövid tanúság (1606) és a Kalauz című korábbi fejezetben írottakat. A legfontosabb adatok összefoglalása: KOLTAI 2008,11–
640 PPÖM V, 307. 27.
név szerint sehol nincs megemlítve. Ez a kommunikációs játék egyáltalán nem idegen Pázmánytól, ezért és stiláris-retorikai sajátosságai, valamint az eseménytörténet foly-tán is teljes egyértelműséggel Pázmányt jelöli meg szerzőként a szakirodalom.
Batthyány Ádámmal való levelezéséből jól ismert kapcsolata a főúrral, akinek első gyóntatója volt, s áttérése után is figyelemmel kísérte életútját. A lelkiatya szerepét jól megvilágítja az az 1629. október 15-én kelt641 levél, amelyben – egy hónappal az átté-rés után – igyekszik lebeszélni a átté-részegeskedésről a fiatal főurat. Ez a prédikációs hang jelenik meg a Bizonyos okok végén, a mű lezárását jelentő „Epilógus”-ban is.
Az egész írásművet jellemzi az értelemre hatni szándékozó logika, de itt a mű vé-gén (melyet „Amen”-nel zár le Pázmány) felerősödik az érzelmi hatáskeltés. Az
„Epilogus” két lapnyi szövege leginkább imához vagy prédikációhoz hasonló: „Azért tévelyedtünk el az igazság útáról és az igazság világossága nem fénlet nékünk és az értelem Napja fel nem támadott nékünk. Isten a’ ki bir az emberek szivével, világositcsa elméd sötétségét, lágyítcsa keménységét, hogy a’hoz a’ Valláshoz ragaszkodgyál éltedben, a’ mellyet halálod óraján akarnád, hogy tartottad volna, és a’
melynek igaz okát adhatod, mikor a’ Christus Itélő széki előtt fogsz állani. Amen.” 642 Az alábbiakban érdemes idéznünk a fentiekben említett, Batthyány Ádámhoz szó-ló levelet, amely jól megvilágítja a főpapnak a főúrral vaszó-ló bensőséges kapcsolatát.
A kis levél retorikai remeklés: benne megtalálhatók a szónoki beszéd fő részei. Páz-mány térítéseiről, a „lelkiatya”-szerepről nem áll rendelkezésre kellő számú rendsze-rezett adat, ez megnöveli az ilyen megnyilatkozások értékét. Ez a levél ennek a gon-doskodásnak a bizonyítéka: Pázmány egy rövid kis prédikáció keretében próbálja a helyes úton tartani az ifjút. A levél ennek megfelelően közvetlen és bizalmas hangú, teljesen magyar nyelvű: a salutatio és a conclusio egyaránt az. Pázmány a gazdagon alkalmazott biblikus terminológia és utalások segítségével szól Batthyányhoz. A levél-től természetesen nem várható el, hogy valóságos prédikáció módjára egy, a szöveg elején álló bibliai textus kifejtése legyen, viszont saját mondandójához alaposan fel-használja a bibliai utalásokat. A captatio benevolentiae itt annak közlése, hogy a levél írója imáiba foglalja a címzettet: „az Úr Istent kérem, hogy kegyelmedet szent lelkével vastagítsa és vezérelje”. A narratiós részben válik konkrétabbá az előző bekezdésben megalapozott mondanivaló: Pázmány rátér Batthyány személyére, itt van szó a „ke-gyelmednek [...] ostromi”-ról. A propositióban Pázmány még közvetlenebbül fogal-maz, itt már a „bünben merülés” veszélyeiről van szó. Ebből következnek a kérések (petitio 1–2), a mindennapi imádságra való kérés (buzdítás) és a válasz kérése. Külön összefoglalásra itt már nincs szükség, a levél conclusiójában a prédikációs búcsúzó formát, az áldáskérést fogalmazza meg Pázmány.
641 PPÖL II, 71–72.
642 PPÖM V, 342.
[SALUTATIO] Szolgálok kegyelmednek, mint szerelmes fiam uramnak, és az Istentül szüből kivánok kegyelmednek minden mennyei és földi áldomásokat.
[CAPTATIO BENEVOLENTIAE] Távoly létemben egyébbel nem szolgálhatván ke-gyelmednek, az Úr Istent kérem, hogy kegyelmedet szent lelkével vastagítsa és vezé-relje, hogy ez világi sok veszedelmek között úgy menjen által, hogy az örök boldog-ságra jusson. Mert ugyanis minden világi állapat csakugyan egy kis árnyék és egy semmi, mely hamar elmúlik.643 Előttünk sok nagy urak és fejedelmek éltek, kiknek csak emlékezetek fennmaradt, hanem a mint éltek, a szerént jutalmaztatnak, mind örökké!644 Azért bizony igen méltó, hogy ez világi jókat csak úgy nézzük, mint ál-munkat, és azon igyekezzünk, hogy az örök jókat elnyerjük. Mivel pedig az igaz Hit fundamentoma az örök életnek, azt mindennél inkább őrizzük.645
[NARRATIO] Nem kétlem édes fiam uram, hogy kegyelmednek elég sok ostromi van-nak, de az igaz Hitért embernek nem csak szót kell szenvedni, hanem Martyromságot is,646 minthogy számtalan sok szentek azt is szenvedtek.
[PROPOSITIO] De édes fiam azt jól eszedben tartsad, hogy Isteni félelemmel és tekélletes élettel kell az igaz Hitnek kertét béárkolni, mert a szent Irás szava az, hogy a mely ember elveszti a jó lelkiismeretet, és bünben merül, az hitből is künnyen ki-esik.647
[PETITIO 1] Azért kegyelmedet, mint szerelmes fiam uramat, kérem, hogy minden-napi ájtatos imádságokkal és tekélletes jó erkölcsökkel gyökereztesse magában az Is-tennek igaz ismeretit. És mihent valami terhét érzi lelkének, a szent gyónás által attúl menekedjék meg.
[PETITIO 2] Kérem kegyelmedet, irjon nekem állapatjárúl, mert tagadhatatlan, hogy szorgalmatos vagyok az kegyelmed jó állapatjának értésében.
[CONCLUSIO] Áldja és tartsa meg Isten kegyelmedet minden jókkal.
[DATUM] Sellyén, 15. Octobr[is] 1629.
Kegyelmednek szeretettel szolgál
[SUBSCRIPTIO] Esztergami Érsek m[anu] p[ropria]
[INTITULATIO] Sp[ectabi]li ac Mag[nifi]co d[omi]no Adamo de Battyán etc.
Domino ut filio chariss[i]mo.648
E levélszöveg méltán tekinthető a genus deliberativum (morális argumentáció) megvalósulásának.
643 „Napjaink elfogynak a földön, mint az árnyék...” (1Krón 29,15)
644 Pl. Péld 12,14; Zsolt 28,4; 2Tim 4,14.
645 Pl. Róm 3,21–31; Gal 3,8.
646 Pl. ApCsel 7,54–60.
647 1Tim 1,19.
648 „Tekintetes és nagyságos Batthyány Ádám úrnak stb. Uramnak miként legkedvesebb fiam-nak.” További példa a misszilisre mint genus deliberativumra: HARGITTAY 2000,29–31.
Pázmány a Bizonyos okokban felhasznált hivatkozások, locusok vonatkozásában mértéktartó volt, erőteljes tudományossággal nem akarta megakasztani a logikával, érzelmi ráhatással és szintetizáló képességgel összeállított könyvet. A bibliai hivatko-zásokon túli utalások: az Augustai Confessio Apologiája, Balduinus Phosphorusa, a Confessio Helvetica, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Chrysostomus és Cyprianus egy-két műve, egy-két helyen a trentói zsinat végzései és a mű végén, az „Epilogus” előtti so-rokban a Kalauz. E helyen az úrvacsora kétszín alatti vételéről ír, s a marginális hivat-kozás – „fol. 875” – az 1623. évi kiadás lapszámára utal.649
A műnek a Kalauzhoz való viszonya szempontjából láttuk, hogy ugyan csupán egyetlen locusjelölés taláható benne a nagy műre, mégis nyilvánvaló az azzal való tematikus összefüggés, különösen ha a Bizonyos okokban felvetett fő kérdések Kalauz-beli részletes tárgyalásának helyét tekintjük. Az alapkérdés természetesen ismét csak az, hogy Pázmány álláspontja szerint a Szentírásból nem bizonyíthatók az új vallások, amit ugyanekkor, az 1631-ben megjelent Dissertatiójában már kifejtett. A Kalauz szövege mint szintézis felől tekintve a vitakérdéseket, ezek természetesen számos ko-rábbi művében megtalálhatók, leginkább a III. könyvben újraírt Tíz bizonyságban.
Bizonyos okok Kalauz (1637)650
Első ok: Mert a’ Lutherista és Calvinista Vallások közzül semmi sincs a’ Szent Irásban.
III. könyv, II. rész, 04. A’ Romai Ecclesia Tudomanyátúl külömbözö Vallások, sem-mit Sz. Irásból ellenünk nem bizonyíthat-nak. (95)
Második ok: Mert bátorságos, hogy a’
Pápista Hitben üdvözülhetünk.
III. könyv. I–II. rész. Közönséges jelensé-gek, mellyekből kitetczik, hogy a’ Romai Hittűl szakadot Vallások, igazak nem le-hetnek. (79, 89)
Harmadik ok: Mert a’ Hit dolgairúl bizo-nyost nem tudhatni a’ Luther és Calvinus táborában.
III. könyv, II. rész,03. Az Ujítók fonda-mentomából a’ Sz. Irás könyveinek méltó-sága fel-bontatik: mellyel az egész Keresz-tyén Hit bizonytalanná tétetik. (93) Negyedik ok: Mert a’ Luther és
Calvinista gyölekezet nem igaz Ecclesia.
IX. könyv: Csak a’ Romai gyölekezet igaz Anyaszentegyház. (712)
I. rész. Huszon-hét bizonysaggal
649 PPÖM V, 340; PÁZMÁNY 1623, 875: „§. 9. Egy-nehány Kérdéssel, meg-óltatik a’ Két-szineseknek Pohár szomjuhozása.”
650 Pázmány nyilván a Kalauz 1623. évi kiadását tartotta szem előtt műve összeállításakor, mi-vel azonban ez strukturálisan megegyezik az 1637. évi kiadással, a második oszlopban a Ka-lauz harmadik kiadásának lapszámaira utalunk, mégpedig az egyes szövegrészek kezdő lap-számára (PÁZMÁNY 1637/2000).
Bizonyos okok Kalauz (1637)650
mutatom, hogy az Uj Szakadások nem igaz Ecclesiák. (712)
01. Az Anyaszentegyház első Ieléből Há-rom Bizonysággal rontatnak az Ellenkező Gyölekezetek. (712)
02. Az Anyaszentegyház masodik Ieléből, Tizenöt Bizonysággal mutattatik-meg az el-szakadott Gyölekezetek hamissága.
(714) Ötödik ok: Mert a’ Romai Ecclesiának
igazsága tagadhatatlan.
IX. könyv: II. rész, Tizen-nyolcz bizony-saggal meg-mutatom, hogy egyedűl a Ro-mai Ecclesia, Chrisztus Iegyese és igaz Anyaszentegyháza. (728)
Hatodik ok: Mert a’ Lutherista és Calvini-sta Hitnek hamissága nyilván való.
III. könyv, IV. rész: Harmadik bizonysaga az Uj tudomanyok hamisságának: Mert Ujak és Mostaniak. (150)
Hetedik ok: Mert a’ Luther és Calvinus követői hamis költésekkel gyűlöltetik a’
Római Ecclesiát.
XV. könyv: Az Ujítoknak harom gyalaza-tos szidalmazási meg-rontatnak. (999) Nyolcadik ok: Az Ur-vacsorának Két
szin-alatt vételét ok nélkül állattyák a’
Szakadozok.
XI. könyv: Az oltari szentsegrül. (818)
Feltűnő, hogy a Bizonyos okoknak 1631 után még számos kiadása jelent meg.
Többnyire Nyolc okok címmel összesen tíz kiadása ismert az 1640 és 1772 közötti időszakból.651 Heltai János azt írja, hogy „a Kalauzon kívül a Bizonyos okok az egyet-len vitairata, amely több kiadásban is napvilágot látott”.652 Bár ezt az állítást árnyalni szükséges, ugyanis más vitairatai is megjelentek egynél több kiadásban, kétségtelen, hogy a kiadások tekintetében a listavezető a Bizonyos okok.653 Az sem véletlen ezek
651 ADONYI–MACZÁK 2005, 101., 108., 122., 124–126., 129., 133., 138., 145. sz.
652 HELTAI 2008, 124.
653 Öt szép levél, Öt levél: 1609, 1613, 1741, 1761, 1769 (ADONYI–MACZÁK 2005, 53., 65., 130., 137., 141. sz.); Rövid felelet: 1620, 1674 (ADONYI–MACZÁK 2005, 77., 111. sz.); Setét hajnalcsillag: 1627, 1774, 1775 (ADONYI–MACZÁK 2005, 88, 146, 147. sz.). A két 18. szá-zadi kiadás feltehetőleg ugyannak a kiadásnak megváltoztatott címlappal való editiója (Szelestei N. László és Bitskey István észrevétele). Pázmány életében többször is megjelent a Peniculus papporum, az Anonymi sicophantae, a Logi alogi, A görögök szakadásárúl és a Mahomet vallása.
után és a mű hatását bizonyítja hogy a Bizonyos okok körül kialakult egy hitvitabokor, amely még évtizedekkel később is mutatja a mű recepcióját.654
A Bizonyos okok hatását, az 1640. és 1671. évi pozsonyi megjelenés vallási-politikai erőterét elemezte nemrég Heltai János még meg nem jelent előadásában. Sok lényeges megfigyelést tett a mű fikciós elemeire, irodalmi jellegére vonatkozóan, pó-tolva azt a hiányt, hogy a Bizonyos okokról még nem született elemzés. Heltai szerint Pázmánynak ez az írása „mestermű”, „a Kalauz mellett a Bizonyos Okok Pázmány hitvitázói életművének legnagyobb hatású alkotása”.655