1. A téma körvonalazása
A téma 3 nagy kutatási területet ölel fel:
- a magyar oktatástörténetet a dualizmus korában;
- a görög katolikus egyháztörténeten belül az iskoláztatás helyzetét és
- a nemzetiség kutatás témában a Bereg vármegyei ruszinok történetét kultúrtörténeti szempontból.
E három téma metszete adja a dolgozat mondanivalóját: a Bereg megyei görög katolikus felekezet népiskoláinak történetét a dualizmus első évtizedeiben (1868-1888).
Geográfiailag a történelmi Magyarország Bereg vármegyéjével foglalkozik a disszertáció, melynek területe a vizsgált korszakban nem változott, bár egy ideig a beregi királyi tanfelügyelőség az Ung vármegyeivel egybe volt kapcsolva (1867-1876). Beregben a községek száma, illetve a járások összetétele is megváltozott a periódusban. A Munkácsi Görög Katolikus Püspökség egyházi szervezete alapján a Beregi Főesperességet és az esperesi kerületeket vizsgáltuk. Az esperesi kerületek felosztása változott a vizsgált korszakban, amely változást a püspökség sematismusai segítségével jól lehet követni.
Az értekezés kronológiája az 1868-as mérföldkőnek tekinthető XXXVIII. népiskolai törvény megszületésétől az 1880-as évek végéig terjed, egyrészt azért, mert ekkorra már jól látható az 1868-as törvény hatása, illetve az, hogy milyen problémákat nem sikerült a törvény nyomásával sem megvalósítani. A legnagyobb újítási áramlatok ekkora már lezajlódtak.
Másrészt pedig, az állami szerepvállalás egy jól körvonalazható korszaka zárult le, mind helyi, mind országos szinten. Helyi szinten azzal, hogy az első királyi tanfelügyelőt elhelyezték, országos szinten pedig más fordulatot vett a politika, tehát már több feltételt szabott meg a tanítók, iskolakötelesek, iskolafenntartók számára is, nevezetesen a legfontosabb ilyen a magyar nyelv tanítása körüli szigorítások voltak, valamint a gazdasági helyzet nem tette lehetővé több állami iskola felállítását és fenntartását.
Természetesen a téma maga után vonja, hogy az iskolák helyzetét a népiskolai törvény megszületése előtti közvetlen időszakban is megvizsgáljuk.
Az oktatáspolitikán belül csak az elemi népiskolák helyzetével foglalkozik az értekezés. Bereg vármegyében a vizsgált korban csak minimális számban létezett polgári
iskola Beregszászon és Munkácson, illetve szintén a két törvényhatósággal rendelkező városban, később pedig a járási székhelyek és nagyobb településeken létesítettek kisdedóvó intézményeket. A középfokú és óvodai oktatás kialakulása és fejlődésének vizsgálata nem tárgya a dolgozatnak.
A kiegyezés utáni korszak intézkedéseinek nagy százaléka összefüggött az ország területén élő kisebbségekkel. E kisebbségek közül a ruszinon kívül a román és szerb nemzetiségek jelentős hányada is a görög katolikus felekezethez tartozott, ezek kulturális helyzetére azonban nem térek ki.
A vizsgált vármegyében több felekezet is tartott fenn iskolát, ezek közül a dolgozat a térségben meghatározó görög katolikus felekezettel kíván foglalkozni, hiszen többségében ők éltek a megyében, illetve e felekezet helyzete a legkevésbé feltárt. Az itteni görög katolikusok a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye alá tartoztak, ezen belül pedig a Beregi Főesperességhez, mely területe majdnem teljesen megegyezett az állami közigazgatás határaival. A többi felekezet vizsgálata is hozzátartozik a tények valósághű értékeléséhez, de ezekben az esetekben nem törekedtem teljes tényfeltárásra, az iskolák történetének bemutatására.
A Bereg megyei görög katolikusok többsége a ruszin nemzetiséghez tartozott, kisebb része, főként a megye déli területein ekkor már magyar ajkú.
A dolgozatban tehát a Bereg megyében, a dualizmus korszakának 1888-ig terjedő szakaszában működő görög katolikus elemi népiskolákkal foglalkozom, illetve olyan állami iskolákkal, amelyeket a többségében ruszinok által lakott településeken létesítettek.
2. Témaválasztás
A Bereg megyei iskolák kiválasztását több szempont is indokolta: szűkebb hazám, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szabolcsi és szatmári neveléstörténetével már sokan foglalkoztak, a primer források könnyen elérhetőek. Bereg vármegyét az I. világháború utáni határmódosítás következtében szinte teljesen, egyházi és közigazgatási iratokkal együtt elcsatolták Magyarországtól. A neveléstörténet egyre nagyobb szerepet kap ma mind a helyi, mind a korabeli történelem teljes megértésében. Az elcsatolt területek oktatástörténete fehér folt az oktatástörténeti palettán, elsősorban a dokumentumok megközelíthetetlensége miatt.
Társadalomtörténeti érdeklődésem is befolyásolta a témát, hogy milyen lehetőségei voltak az egyik legszegényebb körülmények között élő megye népének, mik az okai ennek a
nyomornak, és sikerül-e egyedül lépéseket tenni ennek leküzdésében, megtalálni a bajok gyökerét és az eszközöket, vagy önerőből ez nem lehetséges.
Érdeklődési köröm egyik aspektusa a dualizmuskori magyar felekezetek története és a nemzetiségek helyzete is ide tartozik, ezek metszéspontjából alakult ki a kárpátaljai ruszinság oktatásügye, melynek egy fejezete a Bereg megyei görög katolikus iskolák helyzete.
3. Célkitűzések, tézisek
Célkitűzésem kettős, egyrészről az iskolák történetének részletes kidolgozása, másrészről pedig társadalomtörténeti; annak vizsgálata, hogy hogyan befolyásolta az állam szerepvállalása az oktatás színvonalát a korszakban, melyek azok az elemek, amelyek elősegítették az analfabetizmus visszaszorítását, milyen eredményeket ért el az 1868-as törvény. Ehhez szorosan tartozik az a kérdés is, hogy a később született, oktatással is kapcsolatos törvények (az 1876. évi XXVIII. törvénycikk a népiskolai hatóságokról és az 1879. évi XVIII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben) befolyásolták-e és ha igen, hogyan a görög katolikus népiskolák működését.
Azt is megvizsgáljuk, hogy a törvények érvényesítését célul kitűző állami hatóságoknak milyen eszközei voltak a törvényes feltételek megteremtéséhez és fontos az erre adott válaszreakció is, vagyis, hogy az egyes hitközségek hogyan válaszoltak az állami intézkedésekre, elsősorban a királyi tanfelügyelő munkájára, az állami iskolák felállítására.
Egyenként részletezzük, hogy mely iskolák, miért és hogyan váltak állami iskolákká, mit jelentett ez a hitközségek életében és hogyan tudtak ellenállni az ún. ’államosítás’-nak, milyen más tényezők is befolyásolták ezt.
Felsőbb szinten az állami tisztviselők a püspökség ügyeibe ’avatkoztak be’
törvényesen, tehát szorosan a vizsgált szempontok közé tartozik az is, hogy az egyházmegyei- és az állami beregi tankerület tanfelügyelőségének milyen volt az egymáshoz való viszonya, hogyan sikerült kompromisszumokat kötniük.
Az iskolafejlődés egy szeletének a vizsgálatakor érdemes a korábbi szakaszokat és az egész fejlődési menetet is megérteni, ezért kap hangsúlyt a dolgozatban az iskolák kialakulásának kérdése, hogy milyen iskolák jöttek létre és hol, mikortól beszélhetünk a többi településen is szervezett iskolákról. Az állami felügyelet kapcsán érdekes szempont megvilágítani, hogy mely elemek jelentek meg korábban rendeletekben, utasításokban, amit
majd az 1868-as törvény is magába foglalt, valamint, hogy miért nem sikerült korábban azokat megvalósítani teljes körűen a vizsgált megyében. Ehhez kapcsolódik az 1868-as törvény új elemeinek részletezése.
A korszak oktatási törvényei (is) fokozatosan a magyarosítás leplezetlen szándékát igyekeztek megvalósítani. Az érdeklődésünk szempontjai közé tartozott az is, hogy változott-e az állam hozzáállása a fváltozott-elváltozott-ekváltozott-ezváltozott-eti, nváltozott-emzváltozott-etiségi oktatáshoz és hogyan, valamint, hogy népoktatási törvényben megjelölt különböző típusú iskolák közül melyik volt életképes.
4. Köszönetnyilvánítás
Ajánlom ezt a dolgozatot a XX. századi iskolaállamosítás kapcsán elindított pócspetri per elítéltjének, Som Istvánnak és kedves feleségének: Sárika néninek. Kitartásra való buzdításuk és életük példája ösztönzően hat munkámra.
A kutatás során sokat jelentett a beregszászi levéltárban az igazgatónő: Kutassy Ilona, az olvasóteremben: Létai Larissza és Krémer Zsuzsanna, valamint az ott dolgozó munkatársak rendületlen munkája és kedves segítsége. Nagyon köszönöm a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár helyismerettel foglalkozó főkönyvtárosának, Dr. László Gézáné Szarka Ágotának értékes szakmai segítségét, támogatását. Bendász Dániel nagyszőlősi nyugalmazott esperes atyának nagy hálával tartozom, hogy édesapja örökségéhez hozzáférést adott, köszönöm bizalmát és jótanácsait!
A háttérmunkában pedig megköszönöm szüleim áldozatos, kitartó bíztatását és támogatását, Pyt-nek ötleteit, bátorítását.
Köszönet a kárpátaljai segítőimnek, akik nélkül nem jutottam volna semmire: a Bíró házaspárnak Rátban, Gerevics Miklósnak, Bárdos Istvánnak, valamint Fedeles Marika néninek és Zsenya bácsinak (†2012.07.04).
A levéltári kutatás és a kárpátaljai tartózkodásom elképzelhetetlen lett volna a Visegradfund ösztöndíjai (2007-2010) és az Ungvári Nemzeti Egyetem fogadókészsége nélkül.