A bevételek időbeni alakulása

A nyertes pályázattal rendelkező, statisztikai osztályozás szerint a nonprofit szektorba sorolt szervezetek bevétele 2003 és 2008 között összességében meghaladta a 27 milliárd forintot. Az időszak elején éves szinten tevékenységük finanszírozására még alig több mint 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre, melyet az időszak végére 8,7 milliárdra sikerült növelni, miközben az egy nonprofitra jutó bevétel közel duplájára, 8,6 millió forintról 15,8 millió forintra bővült. A támogatások és egyéb bevételek szervezetek közötti megoszlása meglehetősen egyenlőtlen képet mutatott az időszak alatt.

A 27 milliárd háromnegyedével a pályázatokon nyertes nonprofitok egytizede rendelkezett, míg a fennmaradó mintegy száz szervezet a hat év során összesen 7 milliárd forintból gazdálkodhatott.

0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000

2003 2004 2005 2006 2007 2008

millió Ft

Összes bevétel Ebből: pályázati

42. ábra A bevételek alakulása

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

2003-ban a nonprofitok körében jobb pénzellátottsággal rendelkező pályázatnyertes szervezetek bevételeinek háromtizede folyt be a kiírásokhoz, az ott felvázolt feladatokhoz kapcsolódóan a központi, önkormányzati szervektől, vállalatoktól, bankoktól vagy más nonprofitoktól, illetve külföldről, sőt a rákövetkező két évben a pályázati pénzek a források 30%-át is meghaladták. 2006-2007-ben ismét egy stabil háromtized körüli hányadot képviseltek, amely azonban egy évre rá már 20% alatt maradt. A legnagyobb összegű pályázati támogatások nem normatív központi forrásokból vagy a Központi Alapból származtak, illetve magán jellegűek, ezen belül túlnyomó részben külföldi eredetűek voltak. Az időszak elején a központi pénzek felét pályázati úton lehetett elnyerni, 2005-től azonban ez az arány fokozatosan csökkent. Az önkormányzati szervek nonprofitokat támogató lehetőségei nagyságrendekkel maradtak el a központi szervekétől, ugyanakkor támogatásaiknál nem jutott jelentős szerephez a pályáztatás. Az évről-évre folyamatosan bővülő magántámogatásokhoz ezzel épp ellenkezőleg elsősorban pályázatok útján lehetett hozzájutni. 2003 és 2007 között az így megszerezhető összegek aránya mindig meghaladta a 80, de többnyire a 90%-ot is. Ezen belül a vállalati és banki szféra, 2006 kivételével, amikor az erre a célra szánt közel 150 millió forint egyharmadát utalta ki pályázati úton , a vázolt időszakban elhanyagolható szerepet játszott a nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek támogatásában. A más nonprofitoktól érkező hozzájárulások 15 és 100 millió forint között szóródtak, melyek évente rapszodikusan változó hányadát lehetett pályázati úton elnyerni. A magán jellegű forrásokhoz tartozó, de a pályáztatási rendszerből e körben egyedül kimaradó lakossági bevételek nagysága növekvő tendenciát mutatott.

Összege a 2003. évi 2,9 millió forintról négy év alatt 60 millióra emelkedett. A helyi költségvetési intézmények csak 2003-2004 között, illetve 2006-ban járultak hozzá jelentősebb mintegy 20 millió forintos vagy azt meghaladó összeggel a vizsgált nonprofit szervezetek működéséhez, melynek nagyobb része pályáztatással került kiosztásra.

2003-2008 között éves átlagban, a nyertes pályázattal rendelkező nonprofit szervezetek forrásainak 87%-át (23,9 milliárd forint) az 50 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkezők jegyezték, de a pályázati pénzek ennél kisebb hányadát, 79%-át (5,9 milliárd forint) utalták ki számukra. A kisebb összegből gazdálkodók körében ebből adódóan az előbbiekénél nagyobb volt a pályázat útján nyert támogatások bevételen belüli aránya, miután az 5-50 millió forintból és a 0,5-5 millió forintból gazdálkodók csoportjához tartozók a bevételek 11,4, valamint 1,3%-ával rendelkeztek, ugyanakkor a

pályázati összegek 19,0, illetve 1,8%-át szerezték meg. Az ennél is kevesebb pénzből gazdálkodók bevételei azonban a teljes időszakot tekintve sem érték el a 25 millió forintot.

25. táblázat Egy bevétellel rendelkező nonprofit szervezetre jutó források bevételnagyság-csoport szerint

(ezer forint) Bevétel nagysága

Bevétel Ebből: pályázati bevétel

2003 2008 2003-2008

évek átlaga 2003 2008 2003-2008 évek átlaga

0–50 41 15 25 – – –

51–500 210 299 257 93 178 144

501–5 000 1 485 2 313 1 965 604 1 307 1 012

5 001–50 000 18 547 18 055 18 199 9 151 7 619 9 517

50 000 felett 157 359 416 969 251 585 43 107 80 302 66 632

Összesen 30 333 81 225 48 185 14 371 21 484 18 303

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

2003-2008 között a bevétellel rendelkező nonprofitok közül az egy szervezetre jutó forrás összegét illetően az 51-5 00 ezer forint és a 0,5-5 millió forint közötti bevétellel rendelkezők körében is növekedés figyelhető meg, de csak az 50 millió forint feletti bevétel-csoportba tartozóknál történt számottevő változás. Ennek következtében egyre nőtt a különbség a legnagyobb és a szerényebb összegből gazdálkodó nonprofit szervezetek fajlagos mutatója között. A hat év átlagában egy nonprofitra 48,1 millió forint bevétel, illetve ezen belül 18,3 millió forint támogatás jutott.

A vizsgált időszakban a legnagyobb bevételt a szociális ellátással, a gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel, az oktatással, valamint a kultúrával foglalkozó pályázatot nyert nonprofit szervezetek könyvelhették el és hasonló sorrend alakul ki az egy szervezetre jutó bevételek tekintetében is. A szociális ellátás területén 2008-ban a korábbi évekhez képest jelentős összegeket fordíthattak a nonprofit szervezeteken keresztül az egészségkárosultak szociális ellátására és számottevően megemelkedett a többcélú és általános ellátással foglalkozó szervezetek bevétele is. Az oktatásban működők kezdeti néhány százmillió forintos forrásai az időszak második felében közel évi másfél milliárdra bővültek. Egyenletesebb növekedés figyelhető meg a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek bevételeinél és szintén fokozatos, de évente kisebb ütemű a kulturális területen

és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó nonprofitok kapták, ezzel szemben kisebb hányadot tett ki a kulturális területen működők bevételei között.

0 10 20 30 40 50 60

Közbiztonság védelme Politika Szakmai, gazdasági érdekképviselet Vallással kapcsolatos tevékenységek Polgárvédelem, tűzoltás Kutatás Sport Egészségügy Szabadidő, hobbi Nemzetközi kapcsolatok Jogvédelem Környezetvédelem Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Településfejlesztés, lakásügy Kultúra Oktatás Gazdaságfejlesztés, munkaügy Szociális ellátás

% Bevétel

Szervezetszám

43. ábra A nyertes nonprofitok bevételének megoszlása, 2003-2008 átlaga Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai

alapján saját szerkesztés

Az időszak első felében a bevételek közel hattizedét az alapítványok és egyesületek, az úgynevezett „klasszikus” nonprofit szervezetek realizálták, négytizede pedig az egyéb nonprofitokhoz került, míg 2006-2008 között ennek éppen az ellenkezője volt a jellemző.

A klasszikus nonprofitokon belül az időszak vége felé egyre inkább az alapítványi bevételek domináltak, míg az egyéb szervezeteket illetően a közhasznú társaságok mellett 2007-től néhány szervezetnek betudhatóan a közalapítványok is jelentős bevételekből gazdálkodhattak.