táblázat: A nonprofit szervezetek aktivitása a Nyugat-Dunántúlon, 2007

Megnevezés Aktív,

pénzbevétellel

Aktív, pénzbevétel

nélkül

Inaktív Összesen

Nyertes pályázók 97,2 1,8 0,9 100,0

Nonprofit szervezetek

összesen 93,3 3,6 3,1 100,0

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

A nyertes nonprofitok között a bevételeket és kiadásokat egyaránt regisztrálók részesedése szintén jóval magasabb az átlagosnál, 91,7%-os, míg a pénz nélkül működőké alacsonyabb, az 1%-ot sem éri el. E szervezetek körében a költségek felmerülése gyakoribb, hiszen a pályázati részvétel élénk tevékenységre utal, ahol jellemzően a bevételek mellett kiadások is keletkeznek. Azok a szervezetek, amelyek „pénzt gyűjtenek, nincs kiadásuk”, általában egy évekkel később realizálandó cél elérése érdekében gyűjtenek forrásokat, így adott évben csak pénzeszköz növekmény mutatható ki. A

„tartalékból él, csak kiadása van” típusú szervezetek viszont az alapítók által egy összegben rendelkezésre bocsátott nagyobb összegű támogatásokat élik fel az adott cél érdekében több éven keresztül, így elképzelhető, hogy adott évben csak kiadást realizálnak.

A különböző kategóriák adatai alapján az lehet talán a legérdekesebb, hogy vannak olyan nonprofit szervezetek, amelyek „pénz nélkül működve” is képesek voltak támogatást nyerni. Ezek a szervezetek azonban alapvetően nagyon alacsony támogatást kaptak, azt sem elsősorban pályázati úton, működésükre pedig az jellemző, hogy természetben kapnak támogatást és természetben is adják tovább.

20 . táblázat A nonprofit szervezetek működési jellemzői a Nyugat-Dunántúlon, 2007

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

IV.2.5. Bevételek, források, támogatások

Az aktivitási mutatókkal összhangban a bevételek nagysága szintén a pályázati forrásokat felhasználók előnyösebb helyzetére utal. A nyertes nonprofitok 2007-ben 5,5 milliárd Ft bevételre, ezen belül 1,6 milliárd Ft pályázati támogatásra tettek szert. E szervezetek ugyan az összes civil szervezet csekély hányadát képviselték, mégis bevételeik 13,4%-kal, pályázati bevételeik pedig ennél is jelentősebb, közel egyharmados hányaddal részesedtek. Itt fontos kitérni arra, hogy a pályázati bevételek az operatív programok kiírásain elnyert összegeken túl más elemeket is tartalmaznak. Ilyen forrásnak minősül a pályázati normatív és nem normatív központi, normatív és nem normatív önkormányzati, helyi költségvetési intézményi, vállalati, banki, nonprofit szervezettől kapott, külföldi, valamint magántámogatás.

21. táblázat A nonprofit szervezetek főbb bevételi adatai a Nyugat-Dunántúlon, 2007

Megnevezés Szervezetek

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

A nyertes szervezetek alacsonyabb számából, ugyanakkor nagyobb bevételi összegéből egyértelműen kirajzolódik magasabb fokú pénzellátottságuk. Az egy

szervezetre jutó 52,1 millió Ft-os bevétel számottevően meghaladta a nyugat-dunántúli összes nonprofit 7,0 millió Ft-os mutatóértékét. A pályázati bevételek fajlagos mutatójából ugyanilyen következtetés vonható le: egy nyertes nonprofitra átlagosan 18,5 millió Ft összeg jutott, mely a régiós szervezetek átlagát 16,0 millió Ft-tal haladta meg.

A pályázati kiírásokon nyertesek bevételi forrásainak megoszlása is eltérő képet mutat a régióban tevékenykedő civil szervezetekétől. Értelemszerűen a bevételek döntő részét, több mint felét az állami dotációk tették ki. A finanszírozási szerkezetben jóval nagyobb a magántámogatások, de az egyéb bevételek szerepe is, míg alaptevékenységből és gazdálkodásból arányaiban kisebb bevétel származott.

Nyertes pályázók

34. ábra A bevételek megoszlása források szerint a Nyugat-Dunántúlon, 2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai

alapján saját szerkesztés

Mint korábban említettem a Nyugat-Dunántúlon 2007-ben pályázatokon való részvétel nyomán a nyertes szervezetek 1,6 milliárd Ft bevételt értek el. Az ilyen úton szerzett összegek 57,6%-a állami, a fennmaradó 42,4%-a magántámogatás formájában realizálódott. Ahogy a 35. ábra is szemlélteti, az állami hozzájárulások döntően normatív központi vagy központi alaptól kapott támogatásokat jelentettek, míg az önkormányzati és a helyi költségvetési szerepkör e tekintetben csekélynek mondható.

Az önkormányzati támogatások alacsony – és az elmúlt éveket tekintve, csökkenő – aránya egyértelműen finanszírozási problémákra, az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek romlására utalnak.

5,5 md Ft 41,4 md Ft

A magánszféra pályázati juttatásai pedig jórészt külföldről érkezett támogatásként valósultak meg. Ebből arra következtethetünk, hogy a pályázatokon sikeres nonprofit szervezetek nagyobb erőforrással - humán tőke, kapcsolati tőke, pénzügyi lehetőségek, földrajzi hatókör - rendelkeznek, mint az átlag és arányaiban sok köztük a nemzetközi szervezet. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy a magántámogatások volumene (és nem gyakorisága) az igazán jelentős, ami az átlagot felfelé húzza.

A nonprofit szervezetek támogatásában az állami dominancia az önkormányzatokkal szemben vélhetően fennmarad, sőt - az önkormányzatok rovására a Kormány által tervezett feladat- és forrásmegvonások miatt - vélhetően még növekszik is a következő években. A Regionális Fejlesztési Operatív Program lenne hivatott arra, hogy az európai uniós támogatások egy részét a helyi szereplők – elsősorban a települési (főleg városi, kistérségi és megyei) önkormányzatok – döntései nyomán osszák szét, hiszen a helyben élők vélhetően jobban ismerik régiójuk szükségleteit. Ez a rendszer azonban nem tudja megfelelően betölteni a helyi érdekek képviseletét, mivel a regionális pályázati döntések legfőbb fórumában, a regionális fejlesztési tanácsokban az állami, minisztériumi delegáltak többségben vannak a helyiekkel szemben. Az önkormányzati szerepvállalás növelését célozták a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett LEADER programok is, amelyek azonban csak alacsony támogatási kerettel rendelkeztek, illetve ehhez képest bonyolult és költséges működési mechanizmussal.

35. ábra A pályázati támogatások megoszlása a Nyugat-Dunántúlon, 2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai

alapján saját szerkesztés

917,7 md Ft 676,7 md Ft

A nyertes nonprofitok által kiosztott pénzbeli támogatások összege 81,5 millió Ft-ot tett ki, mely mindössze 4,0%-a a nyugat-dunántúli összes szervezet által szétosztottnak. Az pénzadományokat jellemzően (98,0%-ban) intézmények számára juttatták. A lakosságnak szánt összegek a kiosztott hozzájárulások mindössze 2,0%-át képezték. A pályázaton nyertes szervezetek természetbeni adományainak értéke további 67,1 millió Ft volt. A vásárolt, majd továbbadott juttatásokkal szintén döntően (96,5%) a szervezeteket célozták meg, s (bár a pénzbeli támogatásoknál nagyobb hányada) csupán 3,5%-a került magánszemélyekhez.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Bevétel összesen Pályázati bevétel Kiosztott pénzbeli támogatás

Alapítvány

Közhasznú társaság

Egyesület, egyéb társadalmi szervezet Közalapítvány

Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

36. ábra A nyertes nonprofitok főbb megoszlási mutatói jogi forma szerint, 2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai

alapján saját szerkesztés

A bevétellel rendelkező nyertes szervezetek több mint fele egyesület vagy egyéb társadalmi szervezet, további háromtizede alapítvány, egytizede közhasznú társaság, fennmaradó 5,7%-a pedig közalapítvány és szakmai, munkáltatói érdekképviselet. Az egy szervezetre eső bevételek tekintetében nagy a szóródás: a közhasznú társaságok kiemelkedő mutatóértékét (195,8 millió Ft) sorrendben az alapítványok (82,0 millió Ft) és a közalapítványok (33,5 millió Ft), majd az egyesületek (11,9 millió Ft) és az érdekképviseletek (3,1 millió Ft) követték. A bevételek és a pályázati összegek jogi forma szerinti megoszlása eltérő. Bár az alapítványok és a közhasznú társaságok meghatározó szerepűek a hozam elérésben és a pályázati támogatások megszerzésében, mégis kisebb a részesedésük a pályázati forrásokból, mint a bevételekből összességében. Ezzel párhuzamosan elsősorban az egyesületeknek, de a közalapítványoknak is arányaiban

22. táblázat A nyertes nonprofitok megoszlási mutatói tevékenységtípusok szerint, 2007

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés

A pályázaton nyertes szervezetek több mint egyötöde településfejlesztéssel, 11,9%-a gazdaságfejlesztéssel, szociális ellátással, egytizede kultúrával, 8,3%-a oktatással foglalkozott. A szervezetszámtól eltérő képet mutat a bevételek megoszlása. A legnagyobb bevétel (egynegyed–egynegyed részarány) a szociális ellátás, az oktatás, valamint a gazdaságfejlesztés területén keletkezett. A szociális ellátás és a gazdaságfejlesztés szervezetei a pályázati források és a kiosztott támogatások tekintetében még nagyobb súllyal bírnak. A nonprofitok pénzellátottsága szintén az említett három területen a legmagasabb, de a szervezetszámra vetített fajlagos mutatóérték a kultúra és a többcélú adományozás tevékenységi körökben szintén átlag felett alakult.