VII. Összefoglalás
31. táblázat: A nyertes nonprofit szervezetek fajlagos költségeinek alakulása kiemelt
(Ezer forint)
Tevékenységcsoportok 2003 2004 2005 2006 2007
Összes költség
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés
Az oktatás területén hasonlóan magas volt a bérköltség összes költségből való részesedése. Ennél, s a többi költségelemnél is az öt év során jelentős emelkedés tapasztalható, mely a nyertes pályázók számának kiegyenlítettsége mellett, a tevékenységi körbe bevont jelentősebb források felhasználási ütemességével függ össze. A szociális ellátás körébe tartozó tevékenységek bérdominanciája mellett a többi költségtényező kisebb súlyt képviselt. A gazdaságfejlesztés területén viszont a szolgáltatások fajlagos mértéke volt magasabb.
A nyertes pályázók földrajzi hatókör szerinti vizsgálatára a 2007. évi adatok alapján van lehetőségem, de a korábbiakban bemutatott főbb költségtényezők jellemzői alapján, a vizsgált időszak egészére prognosztizálható az adott év szerkezeti összetétele. A költségfelhasználás a település szinten tevékenykedő (ami többnyire egy intézmény konkrét céljának elérése, kisebb lakó, illetve munkahelyi körzet, vagy egy település
ami szorosan összefügg a nagyobb pályázati aktivitással, amely stabilabb személyi és tárgyi feltételeket kíván. A több településre, kistérségre, megyére, vagy régióra kiterjedően működő nyertes pályázók hozzáértő projektmenedzserek főállású alkalmazását, illetve más létszámot is igényelnek, melyek megemelik a személyi ráfordításokat.
0%
50. ábra A nyertes pályázók költségeinek megoszlása földrajzi hatókör szerint, 2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai
alapján saját szerkesztés
Országos és nemzetközi hatókörrel viszonylag kis számú nyertes pályázó rendelkezik, itt azonban a szakértelemmel rendelkező emberek foglalkoztatásán túl a költségek között a dologi és technikai kiadások is jelentős tényezőt jelentenek.
A felhasznált költségek egy része minden évben támogatások nyújtásában is megjelenik. A nonprofit szervezetek a lakosságnak vagy más nonprofit szervezetnek a saját terhükre térítés nélkül adhatnak át eszközöket, illetve pénzbeni támogatásokat nyújthatnak.
Ezek közül a fizetésátvállalás a legjellemzőbb, a pályázati úton nyújtott további támogatás, vagy a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értéke. Ennek nagysága azonban évenként rendkívül differenciált. A támogatások összege a vizsgált időszakon belül 2008-ban volt a legmagasabb, közel 860 millió forint, míg 2003-2008-ban alig haladta meg a 3 milliót, az időszak egészében viszont elérte az 1,1 milliárdot. Az összes támogatásból a lakosságnak nyújtott hányad összességében kisebb arányú volt, bár 2006-ban a társas nonprofit szervezetek az átadott forrásaik minden tíz forintjából kilencet a lakosságnak jutatták. A nonprofitok szervezeti formáit tekintve, az alapítványok esetében jóval kisebb volt az átadatott források nagysága (mely a jellegükből is fakad), a társas nonprofit szervezetek körében viszont főként a más szervezetek támogatása a jellemző. Ez utóbbi
esetben, éppen az eredeti nyertes pályázat céljainak megvalósulását szolgáló források átadása volt a meghatározó.
V.3. A bevételek és a kiadások változásának foglalkoztatásra gyakorolt hatása
A nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak számának lassú, de egyenletes növekedéséből kiindulva kérdésként fogalmazódott meg bennem, hogy a nyertes szervezetek gazdálkodásában a kiadások változása, a működési költségfajták közötti arányeltolódás befolyásolta-e a humánerő-kapacitás nagyságát, hatott-e és milyen irányban e szervezeteknél a foglalkoztatásra. E hatás felméréséhez olyan alapvető információkra volt szükségem, mint pl. az, hogy milyen e szervezeteknél a költségszerkezet, hogyan alakultak a költségtípusonkénti kiadások, milyen és mekkora járulék terhelte az adott időszakban (években) a béreket, személyi juttatásokat, milyen feladatokat kellett a szervezeteknek végrehajtani. A pályázatokban megjelölt célkitűzések megvalósításához elnyert pályázati támogatások – szükség esetén – lehetőséget adtak-e humán erőforrásuk bővítésére (is), ezért érdekes annak vizsgálata, hogy az összegek kimerülése, a támogatott projektek lezárása együtt járt-e a foglalkoztatás szűkülésével. Gondolok itt pl. a főállású foglalkoztatás melletti szerződéses, határozott idejű munkavégzésre, amely ad-hoc jellegű feladatok, projekt programok lebonyolításánál elég széles körben alkalmazott foglalkoztatási forma. A kiadási oldalról történő hatásvizsgálatot egyrészt a rövid időintervallum, másrészt az nehezítette, hogy a támogatott projektek rendkívül szerteágazó tevékenységi területeket öleltek fel, a gazdaság-és térségfejlesztéstől az oktatáson keresztül a szociális ellátásig. Az elnyert támogatási összegek felhasználásának, „kifutásának” ideje sem volt ismeretes számomra.
Az élőmunka kapcsán a munkaerő költségek1 alakulását vizsgáltam a nyertes szervezetek költségszerkezetében. Az időszak első két évében a személyi jellegű ráfordítások aránya nem érte el a kiadások négytizedét, az azt követő években viszont megközelítette, illetve kissé meg is haladta a felét. A munkaerőre fordított kiadások mellett ekkor a fenntartási kiadások2 képezték a másik nagyarányú költségtípust. Az élőmunkára
1
fordított kiadások emelkedtek, a számított főállású és szerződéses foglalkoztatottak száma a kezdeti átmeneti mérséklődést követően kismértékben bővült1.
0
51. ábra: Az egy szervezetre jutó munkaerőköltség és a számított létszám alakulása, 2003-2007
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés
Az egy szervezetre jutó fajlagos mutatók szerint a foglalkoztatás, a munkaerő költsége növekvő tendenciájú volt a vizsgált időszakban. 2003 és 2005 között mérsékelt ütemben, az utolsó két évben számottevően megnőttek e kiadások (51.ábra): 2007-ben az egy szervezetre jutó élőmunka költsége átlagosan 1,8 szerese volt a 2003. évinek. A főállású, teljes munkaidősre átszámított foglalkoztatott létszám a két időszak között 9-ről 11-re emelkedett. A személyi jellegű ráfordítások e látványos növekedése véleményem szerint összefüggésbe hozható a támogatott projektekre elnyert pénzösszegek folyósításával, a projektfeladatok végrehajtásához szükséges – esetenkénti – humánerő-kapacitás bővítésével.
A nyertes szervezetek humánerőforrása az alapítványoknál és a közhasznú társaságoknál koncentrálódott, ezért külön megvizsgáltam e két szervezeti formánál is az élőmunka költségek és a számított létszám fajlagos mutatóinak alakulását.
1 A számított önkéntesként foglalkoztatottak becsült bérmegtakarításával, illetve annak bevételnövelő arányával már az előző fejezetekben foglalkoztam, így az önkéntes segítők számított létszámát itt nem vettem
70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 2004
2005 2006 2007
% alapítványok közhasznú társaságok
52. ábra: Az egy nyertes szervezetre jutó számított főállású és szerződéses foglalkoztatottak számának változása, előző év = 100,0
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal és az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján saját szerkesztés
A két szervezeti forma közül az alapítványoknál dolgoztak kevesebben, 2007-ben egy szervezetnél átlagosan 16 főt regisztráltak, a közhasznú társaságok ugyanekkor félszáz alkalmazottal működtek. 2003-hoz képest az alapítványoknál több mint duplájára nőtt a fajlagos létszám, ugyanezen időszak alatt a közhasznú társaságok munkaerő-kapacitása – a 2006. kivételével –nem változott.
A pusztán munkaerő foglalkoztatására fordított költségek alakulásán túl érdemes megvizsgálni, hogy a foglalkoztatás a nyertes nonprofit szervezetek bevételeinek növekedésével hogyan változott az adott fél évtizednyi idő alatt. A közgazdasági összefüggések és a tapasztalati megfigyelések szerint a gazdasági szervezetek esetében a bevételek összegének alakulása és a foglalkoztatottsági színvonal között szoros összefüggés áll fenn. Amennyiben az adott évi árbevételt független, a hozzá tartozó munkavállalói állományt pedig függő változónak tekintjük, akkor e mennyiségi ismérvek közötti kapcsolat jellegét és szorosságát korreláció- és regresszió-analízis segítségével számszerűsíthetjük és értékelhetjük.
A vizsgált időszakban a pályázatokon eredményes szervezetek száma évente különböző volt. Ezért az összehasonlíthatóság és a homogenitás biztosítása érdekében a bevételt és a létszámot egy szervezetre vetítettem. Magyarázóváltozónak az összes bevételt választottam, mivel a bevételi kategóriák között nem lehetett egyértelműen elkülöníteni azokat a tételeket, amelyek kizárólagosan hozzájárulhattak a foglalkoztatottság
bővítéséhez. Eredményváltozónak pedig a teljes foglalkoztatottsági színvonal változásának érzékeltetése érdekében a korábban már definiált számított humánerőforrást tekintettem.
32. táblázat Egy szervezetre jutó összes bevétel és a számított foglalkoztatottak létszáma a