táblázat: A bevétellel rendelkező nonprofit szervezetek adatai

Megnevezés 1993 1995 2000 2005 2006 2007

Nyugat-Dunántúl Bevétellel rendelkezők

száma .. .. 4 606 5 353 5 640 5 903

Bevétellel rendelkezők az országos

százalékában .. .. 10,5 10,3 10,5 10,3

Bevételek, millió Ft 5 274,8 8 215,1 23 956,0 33 590,8 39 508,4 41 365,6 Bevételek az országos

százalékában 4,3 4,2 4,8 3,9 4,4 4,3

Egy szervezetre jutó

bevétel, ezer Ft .. .. 5 201 6 275 7 005 7 008

Pályázati bevételek,

millió Ft 260,2 370,0 1 779,5 4 100,1 7 377,8 4 973,0

Pályázati bevételek az

országos százalékában 4,5 4,1 5,1 6,7 9,2 5,8

Ország Bevétellel rendelkezők

száma 34 683 43 051 43 725 52 025 53 549 57 274

Bevételek, millió Ft 121 714,4 195 627,3 495 508,0 854 755,1 896 244,1 964 309,0 Egy szervezetre jutó

bevétel, ezer Ft 3 509 4 544 11 332 16 429 16 736 16 837

Pályázati bevételek,

millió Ft 5 818,4 9 069,5 35 029,2 61 237,1 79 870,5 85 551,1 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés

II.6.1.3. Bevételi források

2007-ben Magyarországon a nonprofit szektor bevételeinek meghatározó részét, 40,8%-át az állami támogatások tették ki, míg a magántámogatások 12,8%-kal részesedtek.

Az eredmény további több mint egynegyede alaptevékenységből, egyötöde gazdálkodásból, s mindössze 0,8%-a egyéb tevékenységből származott.

Az állami dotációk 393,0 milliárd Ft-os összegének közel háromötöde a budapesti szervezetek között került kiosztásra, s csupán 3,8%-a került a nyugat-dunántúli civil kezdeményezésekhez. E forrásból a térségbe a bevételek átlagosnál alacsonyabb, 36,0%-os hányada érkezett. Az alaptevékenység súlya ugyanakkor a régióban bizonyult jelentősebbnek (34,1%), gazdálkodásból viszont arányaiban kisebb (14,9%) összeg folyt be.

16. ábra A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, 2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés

Az egyes források összegszerűségét vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi években a három fő tétel közül az állami hozzájárulás és a gazdálkodás bevétele rendre növekedtek. Az alaptevékenységgel összefüggő bevételek összességében valamelyest emelkedtek, ellenben a magántámogatások volumene 2007-ben visszaesett (melynek hátterében valószínűleg a külföldi források mintegy 20%-os szűkülése áll), az egyéb tevékenység szerepe pedig folyamatosan csökkent.

41,4 md Ft 964,3 md Ft

II.6.1.4. Pályázati támogatások

Az ország uniós tagságának és a Nemzeti Civil Alapprogram beindulásának köszönhetően az elmúlt években jelentősen emelkedett a pályázatot nyert szervezetek száma. 2007-ben Magyarországon 19 062, a Nyugat-Dunántúlon 1 930 ilyen nonprofit szervezet működött, melyek összesen 85,6 milliárd Ft, valamint 5,0 milliárd Ft támogatásra tettek szert. A pályázati összeg az 1993–2007. évek között országosan 14,7-szeresére, régiósan ennél is nagyobb mértékben, 19,1-szeresére nőtt.

2007-ben a pályázati bevételek 53,1%-a a fővárosban koncentrálódott. A nyugat-dunántúli szervezetekhez a pénzösszeg 5,8%-a került, annak ellenére, hogy a nyertes szervezetek száma nagyobb, egytizedes arányban részesedett. Mégis a pályázatokon elnyert összegek összes bevételen belüli aránya a régióban (12,0%) nagyobb hányadot képviselt, mint Budapesten (7,8%) és az országban (8,9%).

Egy nyertes szervezetre országosan 4,5 millió Ft, míg a Nyugat-Dunántúlon csupán 2,6 millió Ft átlagos pályázati bevétel jutott. Budapest e tekintetben is kimagasló értéket (9,3 millió Ft) tudhat magáénak. A fajlagos mutatókat tovább taglalva a régióban egy lakosra 4 980 Ft pályázat útján nyert bevétel jutott, mely az országos átlagnál 3 536 Ft-tal, a fővárosinál pedig 21 734 Ft-tal kevesebb. Fontos azonban megjegyezni, hogy az arányszám a vidéki átlagnál kedvezőbb, 175 Ft-tal magasabb. A régió 2006. évi kiváló teljesítményét szintén lényeges kiemelni, amikor 7,4 milliárd Ft összeget könyvelhettek el pályázatok nyomán, mely a Magyarországon pályázatot nyert civil szervezetek ilyen jellegű forrásainak közel egytizedét jelentette.

A pályázati bevételek több mint háromnegyedét állami források tették ki. Ezen belül kiemelkedő szereppel a központi költségvetésből (egymaga 48%) kapott bevételek, valamint a központi alapokból pályázható összegek bírnak. Számottevő, 16 milliárd Ft pályázati bevétel származott külföldről is, mely a magántámogatások 70%-át adta.

Feltehetően a nonprofit szervezetek finanszírozási lehetőségei között az uniós források is kezdenek megjelenni. A vállalati szektortól elnyert pénzösszegek kifejezetten alacsonynak mondhatóak, hiszen a gazdálkodó szervezetek csak ritkán írnak ki pályázatokat, s inkább természetbeni adományokkal vagy direkt módon, közvetlenül egy előre kiválasztott civil szervezethez juttatják el támogatásaikat (Sebestény. I. [2009] Egy lépés előre kiadvány, Európa Ház Kiadó 36-74 oldal).

II.6.1.5. A nonprofit szervezetek által kiosztott támogatások

A civil szféra társadalmi, gazdasági szerepköre nem pusztán a szervezetek számbeli, aktivitási, valamint bevételi mutatóin keresztül mérhető, hanem a szektor pénzben nyújtott támogatásaival is érdemes foglalkozni. „Támogatási tevékenységet 2007-ben főleg az alapítványok és a közalapítványok folytattak, a kiosztott pénzösszegek 85 százaléka gyakorlatilag az ő közvetítésükkel jutott el a kedvezményezettekhez. … A legnagyobb adományosztók a kulturális, az oktatási és a szociális célú nonprofit szervezetek voltak. Az összes támogatás 73 százalékáról ezen a három területen döntöttek. A lakosságnak szánt támogatások közel egyharmada oktatási szervezetektől származott. Az intézményeket segítő összegek közel 70 százalékát a kultúra és az oktatás területén tevékenykedő szervezetek biztosították.” (Sebestény. I. [2009] Egy lépés előre kiadvány, Európa Ház Kiadó 36-74 oldal)) A szektor adományai révén az említett három tevékenység mellett számos közösségi (pl. sport, egészségügy) és gazdasági (úgy mint településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szakmai, gazdasági érdekképviselet) területen fejt ki élénkítő hatást.

2007-ben az országban a nonprofit szervezetek által kiosztott pénzbeli támogatások összege 132,3 milliárd Ft-ot tett ki. A pénzösszegek háromnegyede Budapesten összpontosult, a nyugat-dunántúli szervezetek mindössze 2,1 milliárd Ft-ot adományoztak.

Az anyagi hozzájárulásokat jórészt, 70,9%-ban intézmények számára juttatták, míg a lakossági támogatások a fennmaradó 29,1%-os hányadot képezték. A Nyugat-Dunántúlon ennél is nagyobb, négyötödös a szervezeteknek szánt pénzbeli adományok részaránya.

II.6.2. A nonprofit szervezetek munkavállalói, önkéntes segítői

II.6.2.1. A nonprofit szektor mint foglalkoztató

A nyugat-dunántúli régióban 718 szervezet – közülük 533 főállásban, teljes munkaidőben – alkalmazott fizetett munkaerőt a nonprofit szférában 2007-ben. Ez a civil szervezetek 11,3%-át – illetve 8,4%-át – jelentette, mindkettő alacsonyabb volt az országosan jellemzőnél és a régiók sorrendjében is az utolsó helyen állt (10. táblázat). Míg az összes szervezet egytizedét a térségben regisztrálták, a fizetett munkaerőt alkalmazók hányada csak 7,7%-ot tett ki. „Annak ellenére, hogy a nonprofit szektorban évek óta egyenletesen növekszik a foglalkoztatottak száma, a fizetett munkavállalók alkalmazása mindig is csak a szervezetek viszonylag alacsony hányadára volt jellemző.”( Bocz J. [2009] A nonprofit

szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola, 72. oldal)

10. táblázat A foglalkoztatottal rendelkező nonprofit szervezetek száma és aránya régiók