• Nem Talált Eredményt

Beszédéből, béke reá, melyben megemlékezett Amr ibn al-Aszról

mely az egyik csodálatos szónoklata

82. Beszédéből, béke reá, melyben megemlékezett Amr ibn al-Aszról

Csodálkozom Nábiga fián, hogy ő engem Szíria népe előtt kikiáltott tréfacsinálónak, ki gyakorlott incselkedő és pajzánkodó. Márpedig ő hamisat beszél, s mit kimond, bűn! Hanem az a gyarló beszéd, mi hazug, s ő pedig beszél és hazudik. Ő ígéretet tesz és megszegi azt, koldul s fukar, az egyezséget megcsalja, a vért megtagadja. S ha háború dúl, ő az, ki józan, parancsoló mindaddig, míg a kardok elő nem kerül­

nek hüvelyükből, s ha ez megesik, a legnagyobb fondorlata, ha mezíte­

lenül szembenéz ellenségével.193 Allahra! Az, hogy a halálra gondolok, távol tart engem a tréfától, s a Túlvilág elfeledése távol tartja őt az igaz­

mondástól. Ő addig nem is esküdött hűséget Muávijának, míg ki nem kötötte, hogy ő megfizeti annak árát, s az neki adja a vallás elhagyásáért Radiykhát!194

193. A szifllni ütközetben történt, hogy a hívok emírje, meglátva Amr ibn al-Ászt, felé tartott a csa­

tamezőn, hogy megküzdjön vele. Ezt látva, Amr ibn al-Asz csupaszra vetkőzött. A hívők emírje - béke reá - a közelébe érve látta ellensége mezítelenségét és harc helyett inkább elfordította a fejét.

194. Radiykha = Egyiptom egy része.

22

83. Szónoklatából,

béke reá

Vallom, hogy nincs más Isten, csak Allah Egymaga, s nincsen Néki társa. Ő az Első, Őelotte semmi sem volt, Ő az Utolsó, s számára nin­

csenek végletek. Képzetek be nem érik az Ő jellemzőit, szívek bele nem nyughatnak milyenségébe, nem fogja Őt az elemzés, sem a besorolás, s nem keríti be Őt sem szem, sem szív.

Ugyanabból a szónoklatából

Figveljetek fel, ó Allah szolgálói az intések hasznos kifejtéseire, tartsá­

tok számon a megjelenő bizonyságokat, tartsátok féken magatokat a figyelmeztetések és ékesszólások által, gyarapodjatok megemlékezéssel és intésekkel. Mintha a halál karmai belétek vájnának és megszűnne rólatok a vágy mardosása, s a legiszonytatóbb dolgok esnének meg veletek, de ti csak mentek-mentek itatni az itatóhelyre.195 Minden lélekkel vele van vezetője és tanúja. Vezetője elvezeti őt az összegvüle- kezésre,196 s tanúja tanúskodik arra, mit elkövetett

Ugyanabból a szónoklatából a Paradicsomról

Amott vannak a kivált fokozatok, s a különféle szállások. Annak boldogsága vége nem szakad, annak telepese nem készül el onnan soha, ki ott örökös, meg nem öregszik, s ki ott lakó, szükséget nem szenved semmiben.

195. Ebben az esetben az itatóhely az gvülekezóhelv a halálra.

196. Ósszegvülekezés a túlvilág! ítélethez (Afordító)

23

84. Szónoklatából,

béke reá

Ő, Ki a titkok tudója, s a belső dolgok felfogója, hát Ő körülölelŐje a mindennek! Ő felülkerekedik mindenen, s Övé az erő mindenek felett.

Minden cselekvő közületek cselekedjék, míg marasztalva van,197 még mielőtt sorsa el nem ernveszti.198 Cselekedjék, szabadidejében, még elfoglaltsága eljövetele előtt, lélegzetvétel közben, míg fuldoklás nem veszi, biztosítsa önm agát, s eljöv etelét, gyarapodjék az indulás otthonából, a megtelepedés otthonáért. Hát emlékezzék Allahra, ó emberek, s arra, minek betartására kért titeket az Ő írásában, s arra, mit nektek hátrahagyott az Ő Igazából. Mert a Dicsőséges Allah nem teremtett uteket feleslegesen, nem engedett benneteket szabadjára telje­

sen, s nem hagyott tudatlan, sem vakon. Ő m egnevezte nyom ­ dokaitokat199, kitanított cselekedeteitekre, megírta rátok sorsotokat, leküldte nektek az írást, megnyilvánítva benne mindent, köztetek marasztalva az Ő prófétáját az időkig,200 mígnem beteljesítette számára és számotokra azt, mi kinyilatkoztatott írásából, az az Ő hitvallása, mely­

ben Ő megelégedett, melyben végső formába hozza az Ő nyelvén a cse­

lekedeteket, melyeket szeret, miket gyűlöl, s így tiltásait, elrendeléseit.

Lehelyezte néktek a bizonyságokat, kifejtette az érveket, átadta ígéretét, s figyelmeztetett, előtte majd mi lesz: az ám a szigorú büntetés. Hát váltsá­

tok meg magatokat hátralévő napjaitokban, legyetek magatok e napok állhatatosai, mert ezek a napok kevesek, nem oly sokak, mint azok, melyekben ti az intéseket feledékenységgel, s nemtörődömséggel vet­

tétek. Ne engedjetek magatoknak időt, mert az titeket az elkárhozottak

197. Marasztalva van a földón. azaz még életében, míg tart a földi maradása. (Afordító) 198. Még a halála élőn. (A fordító)

199. Meghatározta azt. mit hátra kell hagynotok. (A fordító) 200. Hosszú időre közétek küldte az Ő prófétáját. (A fordító)

201. Kössétek le magatokat Allah iránti vágyakozással, ne jusson idő másra, ami ettől más irányba térítene.

S4

hogy még a csupán látszólagos társállítás202, vagy az együttélés olyanokkal, kik saját vágyaik népe, vezetnek a hit elfeledéséhez, s a Sátán megje­

lenéséhez. Álljatok szembe a hazuggal, mert az a hittel áll szemben. Az őszinte helye a megváltás magassága, a méltóság, míg a hazugé a becste­

lenség, s a lealjasodás vékony barázdája. Ne irigykedjetek, mert az irigység úgy emészti fel a hitet, akár a tűz a rozsét. Ne gyűlölködjetek, mert az torkát metszi a jónak. Tudjátok meg, hogy a vágyak semmibe vevővé teszik az értelmet, s feledékennyé az emlékezést. Hát hazudtoljátok meg a vá­

gyat, mert az csupán megtévesztés, s ki arra vágyakozik, az megtévesztett.

85. Szónoklatából,

béke reá

Ó, Allah szolgálói! Mert Számára a legméltóbb a szeretetre az, kinek Allah erőt adott szenvedélyei leküzdésére, s belül sajnálatot érez, mit kívülről félelemmel palástol.203 Az útmutatás lámpása szívében ég, s már előkészítette a gondoskodást, mi vár rá.204 Ő az, ki maga közelébe vonja a távolit, s megkönnyíti azt, mi nehéz.205 Néz és tűr, emlékezik, s szaporázza tetteit. Az édes vízből oltja szomját, minek itatóhelyét könnyen megleli, hát kortyolgat, csak kortyolgat, majd a szilárd úton tovább­

halad. Levetette érzéki vágyainak köntösét, figyelmet sem vet a gondok­

nak, csak egyetlen gondnak, mit sajátjának vall.206 Már eltávolodott a vakság jegyeitől, a vágyak népével sem áll össze, ő lett a kulcs az útmu­

tatás kapuján, s zár a romlásén. Ő jól látta útját, min halad előre, ismeri annak fényeit, s átvágja mély tengereit. Megkapaszkodott a legszilár­

dabb támaszokban, a legszívósabb kötelekben, s ő oly bizonyossá lett, akár a nap tündöklése. Töri magát a Dicsőséges Allahért a dolgok leg- magasságosabbjaiban, szembe nézve mindazzal, mi vele bekövetkezik,

202. A társállítás az, ha valaki Allah mellé társat állít és úgy imádja, mint Allahot. Ez az iszlámban hatalmas bűn. (Afordító)

203. Allahtól való félelme nagyobb annál, hogy szenvedélyei úrrá legyenek rajta.

204. A földi jó cselekedeteivel előkészítette maga számára a túlvilági gondoskodást. (A fordító) 205. A*. halálra gondol és az elmúlásra, tehát ezek bár távoliabbak, de maga közelébe vonja. Áll­

hatatosságával, tűrésével pedig minden nehézségen könnven felülkerekedik.

206. Ez pedig a határok, a korlátok felismerése és betartása, az ún. „saría”.

25

minden lépését a tiszta forrásból indítva.207 Ö a lámpás a sötétben, felfedöje a homálynak, kulcs a bizonytalanságban, a bonyolultság leküzdője, vezető a sivár sivatagban. Ha beszél, megértik, s ha hallgat, úgy a bizonyos. Odaadó Allahért, s Allah odaadó érte. Ő olyan, mint az Ő hitének érce, vagy az Ő földjének pillére. Ő az, ki magára kényszeríti az igazságosságot, s az első, mit tesz az igazért, hogy megtagadja a vágyakat magától. Leírja az igazat, aszerint cselekszik. Nincs oly véglet a jóból, mit ő nem szándékozott, s nincs az erénynek annyi helye, mit embereknek kelepcét állítson az ámítás köteleiből és hamis hangzatok- ból. Az írást saját belátásával veszi, s szenvedélyeit az igaz fölé helyezi.

Elhiteti a biztonságot a leghatalmasabb vétkektől, eközben könnyűvé teszi a nagy bűnöket. Azt mondja, leáll az árnyaknál, de közéjük hanyat­

lik, s hogy elzárkózik az átköltéstől, miközben abban már elmerült. néktek nincs érvetek, ez pedig én vagyok! Nem cselekedtem tán köztetek

207. A számos félrevezetés, ámítás, megtévesztés miatt, mi a jócselekedetek elkövetése után megigézi, mindig visszatér az alapokhoz, a Koránhoz, a tiszta forráshoz és innét indítja tovább lépteit. (A fordító)

208. Ráhagyta saját vezetését s Koránra.

209. A Koránt olvasva az kiadja terhét, azaz bizonyságait, de csak azoknak, kik hozzá leereszkedök.

S6

a legnagyobb terhen,213 s hagyom köztelek legkisebb lerhem? Meg­

szilárdítottam bennetek a hit lobog óját, beállítottalak titeket a megengedett és a tilos határai közé, felöltöztettelek az én igazságomból fakadó erénnyel, s beszédemmel, tettem m el rátok borítottam az illendőség lepelét. Magamon keresztül megmutattam a teremtés nemes vonásait. Hát ne legyen vélemények abból, mit a szem nem lát, s a tudat be nem ér.

Ugyanebből a szónoklatából

Mígnem aztán az em berek azt kezdik gondolni, hogy a világ az Omajjádokhoz214 tartozik, kik bőséggel árasztják el, s friss vizű forrás­

hoz vezetik őket, de korbácsuk és kardjuk sosem ereszkedik le az emberek felől. Aki ezt gondolja, az hazugot gondol. Sőt inkább ez nem más, mint az élet finomságának cseppjei, miket ők egy ideig magukba szívnak, majd kiokádják az egészet.

86. Szónoklatából,

reá

Mert Allah még sosem szegte nyakát az evilágon zsarnoknak egyáltalán, csak miután az időt s lehetőséget kapott215, s nem forrasztotta össze senkinek sem csontját, csak miután bekövetkezett a sújtás és a megpróbáltatás. Még az ennél kevesebb szenvedés, mit eddig szenvedtetek, s az ennél kisebb mérvű balsors is, mi áll előttetek, tanulságot rejteget Nem képes mindenki szívbe zárni, akinek szíve van, nem hall mindenki, kinek füle van, s nem lát mind, kinek szeme van. Csodálkozom, holott semmi okom a csodál­

kozásra e népek hibáin, kik összekülönböztek hitük érveiben, nem ha­

ladnak tovább a próféták nyomdokában, s nem folytatják a tetteket, mi

213. A terhet itt átvitt értelemben ítéli venni. A hívók emírje a legnagyobb teher alatt a Koránt, a legkisebben pedig továbbszármazását. a két fiúgyermekét érti. Ő együtt cselekedett a legnagyobb ter­

hen. azaz a prófétával együtt azon. hogv a Korán megtelepedjék az emberek között.

214. Omajjád kalifatus a próféta halálát követő rásidista kalifák (Abu Bakr. Omar. Oszmán) után ha­

talomra került dinasztia. Ide tartozott Muávija.

215. .Arra. hogy megjavuljon.

SY

örökül rendelte le tL Nem hiszik az ismeretlent, nem kerülik el, mi szégyen­

letes, kétségek közt cselekszenek, szenvedélyeik útján haladnak. Számukra az az illő, mit annak tartanak, s a csalárd, mit megtagadnak Reményük a gondok megoldására önmagukba vetett, bízvásuk az elrendelésben saját meglátásuk szerint ítéltetett. Mintha mindegyik parancsnok lenne önmaga előtt! Bármit is rendel el, azt csak sza\ahihető támasz és ítélő érveken keresztül veheti.

87. Szónoklatából,

béke reá

Ő küldte el a prófétát, mikor már más próféták ideje lejárt s az emberek mái- hosszan időztek a szendergésben. Felütötte fejét a zavargás, a dolgok elzüllöttek, kipattant a háborúk szikrája, a világtól elzárkózott a világosság, s előtűnt a megtévesztés. Ezidőre elsárgult annak levele, reménytelenné lett annak gyümölcse, s veszendőbe ment vize.216 Letűntek az Útmutatás fényei, előjöttek a romlás jegyei. Az zord volt népének, s komor kérője képében.

Gyümölcse volt a kísértés, étke a dög, jelszava a félelem, s palástja a kard.

Hát vonjátok meg a tanulságot, ó Allah szolgálói! Emlékezzetek arra, mibe atyáitok, fivéreitek belegabalyodtak,217 s amiért még nekik számadásuk lesz!

Életemre mondom, nem ment még veletek előre tőlük az idő sokat, nem múltak el köztetek, s köztük az emberöltők, az évszázadok, s a ma nincs messze attól a naptól, mikor ti ágyékaikban voltatok. Allahra! Bármit is hal­

latott meg veletek a próféta, én is azt hallatom, s mit ti ma hallotok, nem különbözik attól, mit tegnap hallottatok. A szem, mi nekik tágra nyittatott, a szív, mely nekik megtétetett abban a korban, csak olyan volt, mint mi nektek megadatott e napokban. Allahra! Ti nem láttatok utánuk semmi olyat, mit ők ne tudtak volna, s nem tisztázódott nektek azóta olyan, mitől ők meg let­

tek volna fosztva218 Bizony lesújtott rátok a balsors, mint mikor csúszkál a kötofék és laza a heveder 219 hát nem ámíthat el titeket az ámítás népe azzal, mivé lett, hanem az egy árnyék, mely megszámított sorsáig terjeszkedhet

216. Az iszlám előtti korszakra jellemző hasonlat, melyben utal a kiúttalanságra, az általános züllött- ségre és az élettelenségre.

217. Más irányba vivő irányzatok, bálványimádás, kiútkeresés az iszlám előtt. (A fordító)

218. Utal arra. hogy a helyzet nem változott az iszlám eljövetele óta. A próféta épp oly küzdelmet foly­

tatott saját megértetése érdekében a hitetlenek között, mint a hívők emírje saját népe körében.

219. Ekkor irányíthatatlanná válik a ló vagy teve.

SS

88. Szónoklatából,

béke reá

Dicsőség legyen Allahnak, Kinek léte tudott még úgy is, hogy Ő nem látható, Ki fontolgatás nélkül teremt, Ki még akkor is létezett, mikor még boltozatos ég nem volt, sem leplek magasságos kapuikkal, sem sötét éjszaka, sem békés tenger, sem hegy hágókkal, sem átjárók kanyarokkal, sem föld ágyúsokkal, sem teremtmény teli önbizalommal. Ő az, Ki a teremtmények magalkotója s örököse, a teremtmények istene és táplálója, a nap és a hold az Ő megelégedésének veti alá magát, s ezek ketten aggastyánná tesznek minden újat, közelivé minden távolit220 Ő felosztva a létfenntartást, számba vette nyomdokaikat, cselekedeteiket, lélegzetük számát, lopott pillantá­

saikat, s mit kebleik rejtenek belső énjükből. Ő tudja, hol pihennek meg, s mely méhekben és ágyékokban volt tárházuk, mígnem elérik teljüket. Az ellenségeire mért büntetése, dacára kegyelmének, akár a fergeteg, s oltal­

mazóinak juttatott kegyelme, dacára büntetése szigorának, rengeteg.

Elsöpri azt, ki hatalmára tör, porrá zúzza azt, ki ellenszegül, lesújt arra, ki Vele szemben áll, s azon felülkerekedik, ki Vele ellenségeskedik. De ki ráhagyatkozik, azt Ő megelégíü, ki kér Tőle, annak ad, ki hitelez Neki, annak azt visszafizeti, s jutalmazza azt, ki Neki hálát ad. Ő, Allah szolgálói!

Mérjétek meg magatokat, még mielőtt megmérettek, adjatok számot, még mielőtt számonkérettek. Kapjatok levegőt, még mielőtt beszűkül a torok, hódoljatok be még azelőtt, hogy erővel vezetnének221 titeket, s tudjátok meg: ki nem segít annyira magán, hogy legyen ő saját maga intője, s fékező- je, annak rajta kívül sosem lesz sem fékezője, sem intője.

220. Utalás az idő és távolság mérésére a Hold és Nap alapján. (A fordító)

221. Ismerjétek fel magatok az igazat és hódoljatok be magatok annak, még mielőtt bekövetkezik a halál, mert utána úgyis meglátjátok a helyes utat, ha kell, erővel lesztek odavezetve. (A fordító)

29

89. Szónoklatából,

béke reá

(Ez a szónoklata az „Árnyak Szónoklata” néven ismeretes és egyike a legfennköltebb beszédeinek. Egy alkalommal megkérte őt valaki, írja le neki Allahot úgy, hogy szeme előtt láthassa. Erre megdühödőtt a hívők emírje - béke reá - s a következőket mondta:) Dicsőség legyen Allahnak, Kit nem gazdagít a fösvénység, kőszívűség, nem megy tönkre adásban, nagylelkűségben, ahogy mindenki, ki ad, megrövidül Rajta kívül, s minden fösvényt vád ér zsugoriságáért Ő az, Ki lekötelez az üdvös keggyel, a bőséges adománnyal, nagylelkűséggel, gyermekei a teremtmények, kiknek biztosítja a megélhetést s elrendeli a fenn­

maradást. Kitapossa az utat azoknak, akik Rá vágynak, s arra, mi Őnála, annak irányában, mit kémek Tőle semmivel sem bőkezűbb, mint mit nem kérnek Tőle. Ő az Első, Kinek nem létezett „előtte”, bármi is lehetett Előtte, s Ő az Utolsó, Kinek nem létezik „utána”, bármi is legyen Utána. Megtiltó ja a szemek pupillájának, hogy befogják, vagy akár elérjék Őt. Az idő nem megy el Felette, de változik Tőle az állapot.

90

az elfedett ismeretlen részleteinek tudhatatlanságát s ez meggátolja őket az újabb próbálkozásban. Allah magasztalja őket a kitérés elis­

meréséért, hogy olyat érjenek fel, mihez tudással felvértezve nincsenek.

Ők úgy nevezik azt, ha kerülik az Ő hatalmasságának mélyebb felku­

tatását, mire nekik felhatalmazásuk nincsen: szilárdság. Korlátozd magad arra csupán és ne körvonalazd a dicsőséges Allah hatalmasságát saját értelmed képessége szerint, mert az elpusztítottak között leszel. Ő a Mindenható, Ki ha a képzelet kilövi nyilát, hogy felfogja az Ő

lenszerű próbálkozásokkal, s az Ő nagyszerűségének fenségessége egy jottányit sem kerül be a gondolkodók értésébe. Ő az, Ki minden előzetes minta nélkül alkotta meg teremtményét, mit követhetett volna, s minden olyan példány nélkül, mit elismert teremtő készített volna Ő előtte. Ő láttatta velünk erejének mindenhatóságát és oly csodákat, melvek az Ő bölcsességének nyomairól szólnak. A teremtett dolgok beismerése, miáltal létük az Ó hatalmának tudható be, arra vezet min­

ket, hogy’ ráébredjünk az Ő megismerésében az Ő érvére. Alkotásaiban, melyeket elindított, előtűnnek keze munkájának nyomai és böl­

csességének jelei. Minden, mit teremtett, az Ő érvévé lett, s

útmu-222. Ékes leírása a2 Ő megismerhetetlenségének.

91

tatássá. Hozzá, még ha az hallgatag teremtés is, hiszen annak én e beszél azáltal, ahogy az elrendeltetett, s bizonysága az Alkotóra mindig fennáll. Vallom, ki összevet Téged a testtagok különbözőségével, mit teremtettél, s teste végtagjainak illeszkedéseivel, mi bölcsességed elrendelésének titka marad, az nem tárja fel benső énje ismeretlen­

ségét a Te megismeréseddel, s szíve nem érez bizonyosságot abban, hogy nincs Számodra vetélvtárs! 0 olyan, mint aki nem hallotta azok szavát, kik a hamis istenségek követői, miként mondják: „Istenre!

Bizony nyilvánvaló eltévelyedésben voltunk, mikor mi egyenlővé tet­

tünk titeket a világok Istenével.” Meghazudtolnak Téged azok, akik összehasonlítanak bálványaikkal, felruháznak képzeletükben a teremt­

mények jegyeivel, Neked testrészeket tulajdonítanak saját gondolkodá­

sukkal, s különféle erejű teremtmények fölé sorolnak be értelmük megfeszítésével. Vallom, hogy ki bármivel is tesz Téged egyenlővé teremtményeid közül, az azzal összemér Téged, s ki Téged bármivel is összemér, az hitetlen, miáltal erre így nyilatkoztattak ki ítélő verseid, 223 s így szólnak a tanúságok is bizonyságaid érveiről. Te Allah vagy, Kit fajtáinak létrehozója gondolati meditáció nélkül, ösztönös megérzés nélkül,224 arra tartva fenn Magát, kísérletezgetés nélkül, miben az görbületét, megvonta azok körvonalait. Hatalmával összefüggést terem­

tett az ellentétek között, s a hasonlatosakat pedig összeillesztette. Majd elkülönítette azokat fajták szerint, különbözővé téve azok határait,

223. A Korán versei.

224. Számára a teremtés nem hasonlítható az ember ösztönös cselekedetéhez.

92

képességeit, tulajdonságait és formáit. Ez volt a kezdet Teremtmények, mik szilárddá műveltek, s úgy indította el azokat, ahogy' akarta, s ahogy megalkotta.

Ugyanabból a szónoklatából az ég jegyeiről szólva

Ő elrendezte nyílásainak magaslatait, mélyedéseit támaszték nélkül, összeillesztette réseinek széleit, s egymáshoz forrasztotta azokat. Köny- nyűvé tette magaslatainak megközelítését azoknak, kik az Ő paran­

csából szállnak alá, s azoknak, kik teremtményei cselekedeteivel kaptat­

nak fel.225 Ő ezt, azután hogy lett, úgy nevezte: gőz. Majd Ő feltárta annak zárt kapuit, elhelyezte a hullócsillag őrszemeket azok réseibe és saját kezeiben tartotta azokat, nehogy belehulljanak a mérhetetlen lég­

be 226. Elrendelte, hogy az változatlanul álljon az Ő parancsolásából.

Megtette a napot nappalának tündöklő jeléül, s a holdat éjjelének sapadi jegyéül. Majd megindította azok vándorútját pályáikon, s elren­

delte menetüket keringésük terminusában, hogy általuk megnyilvánul­

hasson az éjjel és a nappal, hogy helyzetükből tudott lehessen az évek száma, s a számítás. Majd annak űrjébe függesztette Egét, melybe elhe­

lyezte annak díszét apró gyöngyökből, s csillagnak lámpásaiból. A hal­

lókra csillogó meteor nyilakat lövell. Ő azokat járomuknak alárendelve mozgatja, s megteszi állandóit változatlannak, mozgatóit haladóknak, hűhóknak, felszállóknak, baljóslatúnak, s boldogságot hozónak. 227.

Ugyanebből a szónoklatából az angyalokról szólva

Majd a Dicsőséges Allah megteremtette Egének lakhatásául, birodalma legmagasabb régióinak betelepítéséül az alkotást, a teremtményt: az angyalokat. Általuk kitöltötte üregeinek nyílásait, s betelepítette velük a szelek végtelenségét. S az üregek nyílásai közt zeng az angyalok ma- gasztja, dicsőítve Őt a szent akolban, a rejtő leplek, s az Ő nagy- szerűségének fátyla alól. E hangzat mögül, melytől megbénul a hallás, világosság csóvái áradnak, mik visszatartják a tekintetet odaérésétől, s az visszaverten leáll annak határainál.228 Ő azokat különböző képekre, s eltérő jellegekre alkotta meg,229 szárnyuk van, s dicsőítik az Ő teljha- talmúságának fenségét. Azok nem sajátítják ki maguknak azt, mi az Általa alkotott teremtményen megjelenik, s nem is hívnak arra^ hogy olyan dolgot teremtsenek, amelyben Ő páratlan. Hanem ők tisztes

szol-225. Ezek angyalok, kik közvetítenek az ég és föld között 226. Őrizve, hogy azok mindig pályájukon maradjanak.

227. Utalás a csillagjóslásra és a csillagképekre.

227. Utalás a csillagjóslásra és a csillagképekre.