A címben említett kérdés vázlatos tárgyalása esetén is elengedhetetlen, hogy fel-vázoljuk azt az utat, amelyet a debreceni polgárok megtettek addig, amíg eljutot-tak Bihar megye különböző helységeiben a szőlőbirtoklásig.
A szőlőtermelés és a borkereskedelem Debrecen 16–18. századi gazdálkodá-sának igen fontos része volt.
A város kereskedelmi cikkei között igen gyakran szerepel a bor, amelynek ja-va része másutt vásárolt és a városba szállított volt. Előfordult azonban az is, hogy Debrecenben vásároltak bort mások, vagy a debreceniek szállítottak bort más településekbe. A 16. század közepén pl. különböző okok miatt (a felvidéki bortermelés korlátozottsága, a kor gyakori politikai és katonai konfliktusai stb.) miatt a terméshiány ellensúlyozására a kincstár esetenként Debrecenben vásárol-tatott bort, hogy a Hegyalja termését a kivitel céljaira biztosíthassa.1 A kamara több ízben vetetett bort a végvári katonák ellátására is: 1577-ben Tar István, Fórizs Ambrus és Juhos Mátyás debreceni kereskedők a tokaji és a kállói őrség számára 3795 ft, 1578-ban Tar István 10 000 ft értékben bort és más árút, 1582-ben 5000 ft árú bort adtak el, 1584-1582-ben pedig Kovács György 4284 forintért szál-lított bort.2
Az eladott nagy mennyiségű bort a debreceniek ekkor még semmi esetre sem maguk termelték, hanem nagy részét összevásárolták. 1589-ben a tanács arról panaszkodott, hogy „városunkban szőlő nem lévén, a bort a Dunántúlról, a Szek-szárd felé eső náhiéből hozzuk.”3 Látni fogjuk, hogy a megállapítás elsősorban a minőségi szőlőtermesztésre, kereskedelmi forgalomba hozható bortermelésre vo-natkozik. Jó három évtizeddel korábbról származik az a tanácsi határozat
1 Komoróczy György: Borkivitelünk észak felé. Kassa, 1944. 51.
2 Szabó István: A tokaji rév és Debrecen, 1565–1567-ben. = Debreceni Képes Kalendárium, 1934. 93.
3 Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen, 1936. 29.
175
ból, amely a somogyi, tolnai, baranyai származású borok megjelölésére más és más cégér használatát írta elő.4
Van utalásunk arra, hogy a térségben korábban jelen volt a szerémségi bor is.
Még 1522-ben tett panaszt Károlyi Lancz László Báthori István nádornál, hogy a tiszavarsányi vásárban négy hordó szerémi bort vásároltatott, amelyeket kállai Lökös János emberei elraboltak.5
A Bihar megyében kétségtelenül meglévő borkereskedés közvetett bizonyíté-ka az 1520-ban összeírt megyei vámhelyek közül a Böszörmény, Csökmő, Ke-resztszeg, Szomajom, Kölesér, Remete és Tamáshida vámtételei között szereplő 16 dénár, amelyet a két edény bort szállító szekerek után kellett megfizetni.6.
Biczó Mátyás 1600-ban Szilágyban vett négy hordó bort, amely után Székely-hídon megfizette a vámot. A debreceni harmincados azonban újból meg akarta venni azt. Duskás István főbíró azonban közbelépett. A bort Biczó így is csak azután kapta vissza, miután a harmincados és szolgái „annyit ittanak, amennyit akartanak.” Husos Benedek szintén Szilágyban vett bort, amit aztán továbbszállí-tott Szikszóra és Miskolcra.7
Van olyan adatunk, amely szerint már 1554 elején tett bevallást Virágos De-meter debreceni lakos, hogy amennyiben február elejéig nem tudja kiváltani a Csomor Mártonnénak 60 forintért zálogba tett, a szentimrei hegyen fekvő szőlőt, azt attól a naptól fogva átengedi számára és birtokba adja! Néhány hét múlva már arról tudósítanak a magisztrátusi jegyzőkönyvek, hogy a kérdéses szőlőt Virágos Demeter 60 forintért átengedte Csomor Mártonnénak, odaadta örökösen. Ekkor feljegyezték azt is, ha Csomor Mártonné el akarná adni a szőlőt, s Virágos Deme-ternek „tehetsége lenne arra, hogy visszaváltsa, másnak ne engedje át”. Február közepén magisztrátusi határozat arra kötelezi Virágos Demetert, hogy saját költ-ségén utazzon Szentimrére, s ott a birtokátadást intézze el!8
Forrásaink, elsősorban a dézsmajegyzékek tanúsága szerint a 16/17. század fordulóján a debreceniek fő érdeklődése még nem feltétlenül az Érmellék, hanem a bihari borvidék felé fordult, zömmel ott voltak extraneus szőlőbirtokaik.
Vizsgálódásainkat két területre terjesztettük ki.
4 Uo.
5 A szerémi bor történetéhez. = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, (továbbiakban MGSz.) 1897. 92.
6 Dr. Iványi Béla: Bihar és Bars megyék vámhelyei a középkorban.= MGSz. 1905. 94.
7 Magyar Országos Levéltár. Regesta decimarum. E 210. 80. cs.
8 Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. 1552–1554. (Fordította: Balogh István. Szer-kesztette: Szendrey István.) Debrecen, 1982. 88., 90.
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 177 1. Extraneus bortermési adatok a bihari borvidéken 9
az 1587. évi dézsmajegyzékek adatai alapján, váradi köbölben 10
Az extraneus Századok, 1958. 616–624. A szerző szerint a bihari borvidék Nagyváradtól észak-északkeletre terült el, Püspöki, Bihar, Újlak, Csatár, Pincehely és Száldobágy határában. Uo. 617.
10 N. Kiss István: 16. századi dézsmajegyzékek. Bp., 1960. 694–696. A váradi köböl űrtartalma:
42,4 liter. Uo. 12.
Az extraneus
Összesen: 324,3 1240 35,4 3066,5 1354,6 2151,4 237,6 704,6 8280,4 Debrecen
részesedése, % 29,1% 17,8% - - - - 56,7% - 5,42%
Az adatok néhány sajátossága:
- A táblázat 70 település adatait tartalmazza, ami a bihari borvidék kiterjedt vonzáskörzetét bizonyítja.
- A váradi köbölben megadott termésmennyiség óriási szórást mutat a kisürögdi 0,8 és a váradi 3530,7 köböl között.
- A települések jelentős hányadában (a 10 köböl termés alattiakra gondo-lunk!) az extraneus birtoklásnak igazán komoly szerepe nem lehetett. (19 település, az összes helység 27%-a!)
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 179 - A váradiak extraneus birtoklása a maga 43%-ával a város egyértelműen
domináns szerepét bizonyítja a térség bortermelésében.
- Várad és Vásárhely együttesen az extraneus bortemés 59%-át mondhatja magáénak.
- A 70 helység között mindössze kettő van, amelyeket az érmelléki térség-hez tartozónak tekinthetünk: Kereki és Vajda.
- Néhány esetben igen kiterjedtnek mondható a komoly helyi szőlőtermesz-téssel rendelkező települések extraneus birtoklása is. (pl. Várad, Vásár-hely, Bihar, Ősi, Szőlős)
- A debreceni polgárok jelenléte kétségtelenül érzékelhető a térségben, ösz-szességében a harmadik legnagyobb bortermést mondhatták magukénak, az alig 5,42%-os részesedés azonban a térség egésze szempontjából távol-ról sem tekinthető igazán jelentősnek, meghatározónak pedig végképp nem mondható!
- Néhány jellemző adat az extraneus bortermelés koncentrációjához: a száldobágyi 2151,4 köbölből a váradiaké 2127,4 köböl (99%!)! Pincehely promontorium: a 3066,5 köbölből 1349,5 köböl a vásárhelyieké (44%), 976,9 pedig a váradiaké (32%)!
2. Extraneus szőlőbirtokosok száma a bihari borvidéken az 1599. évi dézsmajegyzékek adatai alapján11
Település Bihar Csatár Püspöki Ujlak Pincehely Össz.
Álcsi 1 1
Ádám 1 1
Alpár 21 21
Ártánd 4 4
Benke 3 3
Bessenyő 5 5
Bihar 19 21 40
Bors 9 9
Böszörmény 1 1
Csatár 1 1
Debrecen 9 15 - 8 32
Fugyi 26 26
Gyapoly 1 1
Hájó 2 2
Henczida 1 1
Hodos 3 3
Iklód 5 5
11 Uo. 882–888.
Település Bihar Csatár Püspöki Ujlak Pincehely Össz.
Kerekegyház 1 1
Kereki 2 2 1 5
Kér 6 6
Keresztes 20 20
Keresztszeg 3 3
Kismarja 5 5
Kisszántó 9 9
Kölesér 1 1
Kügyi 2 5 1 8
Latabár 1 25 26
Lökösháza 1 1
Marcziháza 7 2 9
Méhes 1 1
Megyer 4 4
Miske 1 28 29
Nagyszántó 2 2
Palota 2 2
Pályi 3 3
Panasz 4 4
Peterd 1 1 2
Régen 1 2 3
Rojt 1 1
Séptely 6 6
Süvegd 3 3
Szakál 1 1
Szalárd 19 2 21
Szentandrás 10 10 Szentjános 9 9 Szomajom 1 1
Tamási 1 20 11 32
Tarján 1 1
Tóti 1 1
Újfalu 9 9
Újlak 3 3
Vadász 9 9
Várad 5 2 69 3 99 178
Vásárhely 77 77
Zomlin 5 5
Összesen: 31 138 247 20 231 667 Debrecené % 29% 11% - 40% - 4,8%
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 181 Az extraneus gazdák számát tekintve Debrecen az 55 helységből Várad, Vásár-hely és Bihar után Tamásival együtt a 4–5. Vásár-helyen található, igazán lényegesnek azonban azt tarthatjuk, hogy a debereceni extraneus birtokosok aránya a maga 4,8%-ával szintén elsősorban a jelenlétet, nem pedig a jelentős, komoly szerepet bizonyítja.
A 17. század folyamán lényegesen megváltozott Debrecen borkereskedésbeli szerepe: egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg az érmelléki szőlőtermelés.
1664-ben Boldvai Márton székelyhídi kapitány már azt írja Apafi Mhálynak: „a jobb hegyeket az Érmelléken mind debreceniek bírják.”12
A debreceniek már említett borvásárlásai ebben az időszakban is nem egy esetben hivatalos jellegűek. Így küldik 1681. február 20-án Végh Mihályt és Báthori Istvánt „méltóságos fejedelem úrnak őnagysága kívánsága szerint két hordó mályi mézes bor megvétele végett”. Báthoriék 24-én vissza is érkeznek Debrecenbe a borral, március 5-én pedig Végh Mihály elindul Apafi Mihályhoz a két hordó borral. Néhány héttel később Teleki Mihály lakodalmára vásárolnak bort Tokajban. 1682. április végén a Kisvárda felé borokat vivő debreceniek sze-keréről a kállói katonák a bort lehányták, s lisztet szállíttattak velük a malomba.13
Azzal együtt, hogy a város lakói egyre több helyen igyekeznek szőlőbirtoko-kat szerezni, Debrecen nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a városon belüli kon-kurenciát kiiktassa a borértékesítésből. Magánosoknak megtiltják a bormérést, kiméréssel a helyi fogyasztást csak a város csapszékei láthatták el. Akinek eladó bora volt, azt csak a város csaplárosai közvetítésével értékesíthette. A bort a ter-melő polgároktól, az ún. boros emberektől adójuk arányában és adójuk fejében is beveszik „illendő áron”, aztán a város által meghatározott áron hozzák majd for-galomba.14
A tiltó rendszabályokban néha igen messzire elmentek a debreceniek. 1633-ban például nem volt szabad, csak a kocsmából bort hozatni, lakásra vagy vendégség-re máshonnan bort venni, s azzal kínálni a vendégeket tilos. Akinél ilyen bort ta-lálnak, attól azt elvették, s 12 ft-ra megbüntetették.15 1667 májusában az is meg-történt, hogy a városi alkalmazottak a diákoktól erővel vettek el egy átalag bort,16 nem kis bonyodalmat előidézve ezzel. 1682-ben „egyező értelemből” hozták azt
12 Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662–1692 (továbbiakban Debrecen,) MGSz. 1903. 316.
13 Debreceni diárium. (továbbiakban: Debreceni diárium) Történelmi Tár. 1910. 55., 231., 237.
14 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. (továbbiakban HBML) Magisztrátusi jegyzőkönyvek. IV. A.
1001./a. 17. k.
15 HBML IV. A. 1001/a. 9. k.
16 Zoltai, Debrecen, MGSz. 1904. 259.
a határozatot, amely szerint senki társpoharat, sem mesterasztalt a maga borából nem adhat, hanem a város csapszékéről hozasson bort, 200 ft büntetés alatt.17
Kizárták az idegenek borait a helyi borfogyasztásból, csak a helyi lakosok kerti vagy hegyi borait vehették be árulásra a borbírák. 1657-ben 12 forint bünte-tést szabnak ki arra, aki külső ember borát elfogadja. 1668-ban Balku Pál a „vá-ros ususa és törvénye ellen” borait a vá„vá-rosba szállította: a tanács felszólította, hogy vigye ki a városból a borát, különben a hordók fenekét kivágják. 1671-ben fellép a város Szendrei András és Tót Lukács ellen, akik a város tilalmával, kárá-val s bosszúságákárá-val nem gondolva, hordós bort vásároltak a katonák számára, s azokkal dőzsöltek, éjjel-nappal dorbézoltak. 1674-ben 200 ft-ra büntették Kovács Miklóst, aki „idegen nemzettel concludálván” bort vásárolt a város privilégiuma ellen, s amit nem is tagadott, a városba behozta. Tíz évvel később Harsányi Ist-vánné büntetése 40 forint volt.
Külön vigyáztak a görögökre is, akik ellen 1667 januárjában hoztak határoza-tot, mivel azok hordós bort vettek maguknak, amit azonban a borbírák észevettek és letartottak. Elrendelik a bor elszállítását a görögöktől, s azt is, hogy „ezután vigyázni kell rájuk.”
1681-ben és 1682-ben a kapusokat vigyázásra szólították, hogy a komplárság-ra behozandó bort be ne bocsássák.18
Az érmelléki szőlőtermesztés és borkereskedés tényét igazolják azok a konf-liktusok, amelyek a török vámszedők magatartásából alakultak ki a sűrűn hasz-nált pocsaji, székelyhídi s néha más kisebb vámhelyeken is. 1682-ben a Gürcsi Mehmet pasa által Váradon kiadott szabadalomlevél úgy rendelkezik, hogy a
„debreceni rájáktól a kanun és a defter értelmében és a bevett szokáshoz képest csak a pocsaji és a székelyhídi hidakon szedessék vám, Diószegen és egyebütt nem.”19 A döntés nem volt azonban tartós, a diószegi vámmal még ebben az év-ben újabb bonyodalom támadt. Küldöttség ment Váradra, s onnan december ele-jén Komáromy István, Bartha Boldizsár és Bonyhádi János azzal a válasszal tért vissza, hogy a korábbi végzés ellenére újabb döntést hoztak: ha valaki Diószeg-nél átmegy, minden terhes és üres szekértől vámot tartozik adni (kivéve a Dió-szegen házat és szőlőt bírók): s akik szüretkor borukat elhozták, azok is tíz nap alatt minden szekértől tizenöt pénzt megküldjenek!20
1690-es évek elejéről származó adatok szerint a debreceniek szőlőbirtoklása valóban egyre jelentősebbé vált, s az alábbiakat mutatja:
17 HBML IV. A. 1001/a. 21. k.
18 Bársony István: A város kereskedelme 1693-ig. In. Debrecen története I. k. Szerkesztette:
Szendrey István. Debrecen, 1984. 405.
19 Zoltai, Debrecen, MGSz, 1904. 325.
20 Debreceni Diárium, 371.
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 183
Helybeli szőlősgazdák Debreceni szőlősgazdák Helység
(1691) száma bora (cseber) 21 száma bora (cseber)
Diószeg 115 2438 38 (25%) 1477 (38%) Pályiújlak 31 2317 40 (57%) 2077 (47%) Szentimre 23 1131 29 (56%) 936 (45%) Jankafalva 10 424 11 (52%) 224 (45%) Összesen: 179 6220 118 (40%) 4714 (43%) 22
Helybeli szőlősgazdák Debreceni szőlősgazdák Helység
(1692) száma bora (cseber) száma bora (cseber)
Diószeg 61 586 29 (32%) 340 (37%) Újlak 38 385 50 (57%9 1420 (79%) Szentimre 20 202 31 (61%9 860 (81%) Összesen: 119 1173 110 (48%) 2620 (70%)23
Az adatok kétségtelenül jelentős ingadozásokat mutatnak, s nem is igazolják fel-tétlenül Boldvai Márton szavait, ellentétben azonban a korábbi, bihari borvidéki adatokkal, a debreceniek jelenléte az említett érmelléki településeken jelentős-nek, számottevőnek mondható.
A 18. század elején folytatódik a debreceniek térhódítása az Érmelléken.24 A városi jegyzőkönyv 1715-ben sorolta fel azokat a helyeket, amelyek határában a város polgárai szőlőket birtokoltak, műveltek, s kereskedtek az ott termett bor-ral.25 A helységek részben az Érmelléken, részben pedig a bihari borvidéken vol-tak, az alábbiak szerint:
21 A cseber űrtartalma: 42,2 liter. Rácz István: A debreceni polgárok szőlőföldjei a XV–XIX. szá-zadban. (továbbiakban Rácz 1987.) In. Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. Szerkesztette: Kávássy Sándor. Nyíregyháza, 1987. 66.
22 Balogh István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. In. Debrecen története II. k. (to-vábbiakban Balogh 1981.) Szerkesztette: Rácz István. Debrecen, 1981. 277.
23 Rácz 1987. 82.
24 Az Érmellék fogalmára lásd: Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. Berettyóújfalu, 1976. 3.
A szőlőtermesztés szempontjából figyelembe vehető települések közül az alábbiakat tartja ide-sorolhatónak: Szalacs, Margitta, Székelyhíd, Asszonyvására, Ottomány, Kereki, Kóly, Szu-nyogd, Jankafalva, Kis- és Nagykágya, Vajda, Szentimre, valamint a Kágyi hegyen szőlőt bir-tokló Biharfélegyháza. (Uo.) Mint láthatjuk a bihari borvidék és az Érmellékhez tartozó kétféle felsorolás között nincs semmiféle átfedés, ezért a megkülönböztetést a magunk részéről min-denképpen indokoltnak tartjuk!
25 HBML IV. A. 1011/A. 28. k.
Érmellék26 Bihari borvidék27
Asszonyvására Bihar Diószeg Csatár
Janka Püspöki Kovácsi Száldobágy
Kólyi Újlak Pályi Szentimre Székelyhíd
Vajda Ezt követően némi ingadozással állandónak tekinthetjük azokat a településeket, amelyek a debreceniek extraneus szőlőbirtoklásának helyszíneit jelentik Bihar megyében a 18. században.
Az 1728. évi megyei adóösszeírás kötetei az érmelléki és a váradi járás adata-inak hasznosítását teszik lehetővé, amelyek alapján az alábbi fontosabb következ-tetésekre juthatunk.
1. Az extraneus szőlővel rendelkező települések a két borvidéken
Érmelléki járás Váradi járás (Bihari borvidék) Debreceniek is Debreceniek nélkül Debreceniek is Debreceniek nélkül Diószeg Asszonyvására Bihar Alsólugos
Jankafalva Bosaj Csatár Borzik Kóly Csehtelek Jakóhodos Élesd
Köbölkút Déda Hegyközpályi Hagymádfalva Székelyhíd Kécz Hegyközszáldobágy Kővág Szentimre Margitta Pályiújlak Nagytótfalu Vajda Micske Püspöki Örvénd, Ősi Szalacs Vásárhely Pusztaújlak
Szentjób Siter
Tóti Szurdok
Tinód
Töttös
26 HBML IV. A. 4/b. Megyei adóösszeírások. 19. k.
27 HBML IV. A. 4/b. 22. k.
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 185 2. A szőlőterület megoszlása azokon a településeken, amelyekben
a debreceniek is birtokolnak szőlőket
Debreceniek Helybeliek Összes Debreceniek része Település
Szőlő, kapás28 Szőlő, kapás Szőlő, kapás Össz % Extraneus % Érmellék
Diószeg 595 987 1970 30,2% 60,5%
Jankafalva 575 - 988 - 58,2%
Kóly 142 260 473 30% 66,6%
Köbölkút 3 279 414 0,7% 2,3%
Székelyhíd 112 337 471 23,7% 83,6%
Szentimre 797 474 1 449 55% 81,7%
Vajda 254 162 422 60,1% 97,7%
Összesen: 2 478 2 499 6 187 40,1% 67,4%
Bihari borvidék
Bihar 1 008 764 2 416 41,7% 61%
Csatár 1 096 463 2 061 53,1% 68,6%
Hegyközpályi 227 340 910 24,9% 39,8%
Hegyközszáldobágy 242 209 814 29,7% 40%
Jakóhodos 356 860 1 609 22,1% 47,5%
Pályiújlak 1 269 405 2427 52,3% 62,7%
Püspöki 673 1 246 2 723 24,7% 45,6%
Vásárhely 9 260 538 1,7% 3,2%
Összesen: 4 880 4 547 13 948 35% 49,8%
A két borvidék
összesen 7 358 7 046 19 685 37,3% 58,1%
A megye teljes extraneus birtoklása
7 358 10 009 24 030 30,6% 52,5%
A debreceni polgárok szőlőhasználatát tekintve sajátos vonásnak tekinthető, hogy míg az Érmelléken elsősorban a nagyobb százalékos arány dominál a jelenlétük-ben, addig a Bihari borvidéken a kezükön lévő szőlőterület kiterjedése a jelentő-sebb. A szőlők 2/3-a, (4880 kapás) a bihari borvidékén, 1/3-a (2478 kapás) pedig az Érmelléki járás falvainak határában található.
Az Érmelléken a már felsorolt 17 helységben 44, a bihari borvidéken pedig 113 Bihar megyei település lakóinak voltak extraneus szőlőbirtokai. Mindkét borvidéken érintettek voltak a szőlőbirtoklásban Bajom, Csokaj, Debrecen, De-recske, Diószeg, Félapáti, Félegyháza, Hodos, Hosszúpályi, Konyár, Marja, Pé-terszeg, Szalárd, Telegd, Tépe, Újfalu és Várad lakosai. A megye 1728-ban
28 A kapás szőlő kiterjedése: a 18. században kötött talajon 200 négyszögöl, homokos területen 250–300 négyszögöl, korábban olyan nagyságú terület, amennyit egy ember egy nap alatt meg-kapált. Balogh 1981. 553.
szeírt 415 településéből tehát összesen 140 helység lakóinak voltak más falvak határában szőlői!
A Bihar megyei szőlők használatából kivették a részüket a szomszédos me-gyék lakói is. Közülük említésre méltónak a Szabolcs megyei helységek29 669, a Szatmár megyeiek30 235, a hajdúvárosok31 315, illetve a Békés megyeiek32 57 kapás szőlőjét tartjuk. Van példa Kraszna, Közép-Szolnok és Jász-Kun, egy-egy esetben Sáros és Zemplén megyei szőlőtulajdonra is, ezek száma azonban az egész extraneus szőlőbirtokláson belül elenyészőnek mondható.
Az 1728. évi megyei adóösszeírás érmelléki járási adatai név szerint is feltün-tetik a debreceni extraneus szőlőbirtokosokat az általuk művelt szőlők kiterjedé-sével együtt. Talán nem felesleges ezeket közölni, ugyanis közelebb hozhatnak bennünket az árnyaltabb viszonyok feltárásához.
Diószeg
Debreceni lakosok Szőlő, kapás Debreceni lakosok Szőlő, kapás Hegedűs István 8 Bartha István 16 Tikos István 7 Tasnádi Mihály 29 Pósalaki János 9 Pap Sámuel 5 Dobsa István 7 Magyar János 3 Jenei Péter 11 Oláh István 14 Nemes István 4 Nagy András 5 Vékony Mihály 6 Vékony János 5 Jenei János 9 Teremi András 6 Mónai Ilona 10 Deáki István 12 Ormos János 5 Szőke Mihály 80 Bökényi Pál 5 Szőke János 6 Szűcs István 5 Török György 3 Tóthfalusi István özvegye 10 Fűzi István 10 Csató István 8 Villás Pál 10 Patai István özvegye 5 Patai Sámuel 7 Balog András 25 Szíjgyártó István özvegye 4 Varga Mihály 5 Kovács István 7 Papp András 5 Papp András 2 Szabó György 3 Szabó Pál özvegye 15 Marosi György 8 Jargó Bálint 24
29 Balkány, Bezdéd, Bogát, Dob, Fejértó, Földes, Gyulaj, Jéke, Kaba, Kálló, Kemecse, Kisvárda, Mihálydi, Püspökladány, Sáp, Szovát, Téglás, Újváros, összesen 18 település.
30 Börvej, Endréd, Hirip, Károly, Majtény, Mezőterem, Penészlek, Szatmár, Vállaj, összesen 9 te-lepülés.
31 Böszörmény, Szoboszló, Nánás, Vámospércs, összesen 4 település.
32 Gyula, Sarkad, Szeghalom, Ványa, szintén négy település.
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 187
Debreceni lakosok Szőlő, kapás Debreceni lakosok Szőlő, kapás Halasi Lőrinc 24 Erdődi Dániel 12 Szabó András 2 Erdődi Pál 5 Szabó András 5 Váczi János 12 Farkas István 6 Bihari János 10 Tóth István 7 Barta János 5 Szabó István 5 Varga Mihály 4 Jenei Ferenc 8 Erdődi Erzsébet 2 Tikos János 2 Komáromi István özvegye 50 Marjalaki János 14 Marjalaki Mihály 4
Jankafalva
Pesti András 8 Erdélyi András 6 Asztalnok András 9 Asztalnok János 8 Erdődi András 17 Bihari István 17 Jenei Mihály 9 Dávid Mihály 9 Komáromi Mihály 6 Mikes István 21 Ács János 5 Kardos István 8 Morvai János 6 Ugocsa Mihály 5 Ugocsa János 10 Móré Balázs 7 Móré János 5 Balog Mihály 7 Kovács István 9 Buzás János 6 Kovács György 7 Keresztesi István 12 Vég Ferenc 11 Nagy János 8 Balla Mihály 6 Kállai Mihály 9 Szilágyi György 7 Szabó Péter 8 Miskolczi András 5 Komáromi Sámuel 5 Tokaji János 4 Jancsák István 6 Oláh János 8 Villás Pál 9 Kalocsai Sámuel 7 Kis György 12 Vass János 21 Szőlősi Ferenc 5 Késmárki János 8 Vincze György 8 Nádudvari János 12 Tarcsa György 9 Kozák György 6 Kardos András 12 Békési Péter 70 Nagy András 4 Szűcs Mátyás 7 Czinczér Sámuel 10 Déczeg András 4 Bagaméri András 17 Karsa Márton 6 Szikszai János 7 Vasas Tamás 18 Bikácsi János 9 Zolnai Mihály 6 Fülöp György 12 Szabó Ferenc 7 Fóris András 4 Móré János 5 Somogyi Miklós 6
Kóly
Végh Pál 3 Szilágyi Pál 2 Harsányi István 4 Nagy János 2
Debreceni lakosok Szőlő, kapás Debreceni lakosok Szőlő, kapás Maróthy György 4 Kecskeméti János 22 Szilágyi István 5 Borbély György 3 Szabó Mihály 2 Tóthfalusi Gábor 6 Szabó János 10 Nagy Márton 10 Molnár István 3 Katona Mihály 4 Balla István 20 Kácsi János 20 Veress István 2 Bökönyi Pál 4 Kállai Sámuel 3 Farkas János 2 Szabó Sámuel 3 Asztalos János 8
Köbölkút
Kubonyi János 2 Sidó Márton 1 Székelyhíd
Simon István 9 Somodi István 4 Szabó Ferenc 6 Szabó István 3 Mester András 4 Gál Márton 5 Szabó Ferenc 2 Illyés Zsigmond 10 Szép Jakab 6 Kovács György 5 Patai Mihály 5 Szalontai János 8 Vasvári Demeter 3 Szűcs György 3 Kis András 5 Kovács János 3 Katona Mihály 6 Harangi Demeter 7 Nagy György 18
Szentimre
Kecskeméti András 80 Csabai Mihály 40 Daróczi István 20 Nagy István 5 Debrecen város 22 Pósalaki Sámuel 26 Zoványi István özvegye 5 Gerendási györgy 22 Király Gyögy 15 Körösi János 18 Nábrádi János 8 Bonyhádi Dániel 6 Vári Mihály 8 Halász Miklós 3 Méhész András 8 Guthi István 4 Méhész Pál 5 Fitos István 9 Matolcsi Sámuel 33 Szűcs István 3 Bartha Ferenc 25 Kovács István 8 Balog Pál 5 Farkas Ferenc 9 Balog János 5 Erdélyi István özvegye 25 Tabajdi István 16 Böszörményi János 6 Rápóti Mihály özvegye 20 Nábrádi András 14 Molnár János 1 Erdélyi János 10 Szenczi Pál 21 Varga János 24 Barcsa Sámuel 5 Böszörményi János 8 Bagaméri András özvegye 8 Csanádi János 16 Rózsás János 20 Erdélyi István 10
A DEBRECENI POLGÁROK SZŐLŐBIRTOKAI BIHAR MEGYÉBEN 189
Debreceni lakosok Szőlő, kapás Debreceni lakosok Szőlő, kapás Királysági István 15 Lakatos János 4 A 244 debreceni által birtokolt 2478 kapás szőlő hozzávetőleg 10 kapás
Debreceni lakosok Szőlő, kapás Debreceni lakosok Szőlő, kapás Királysági István 15 Lakatos János 4 A 244 debreceni által birtokolt 2478 kapás szőlő hozzávetőleg 10 kapás