6. Szakképzés
6.1 Az iskolarendszerű szakképzés
A szakképzésről szóló törvény a szakközépiskolát, a szakmunkásképző iskolát és a szakiskolát, valamint a munkaerő-fejlesztő és -képző központot nevezi meg a szakképzés intézményeinek. (Ez később, 1995-ben kiegészül a speciális szakiskolával). A törvény rögzíti, hogy az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amelyben meg kell határozni a szakképesítés megnevezése mellett többek között a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati képzési időt, a szakképesítés szintjét; a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit.
„Az új keretek biztosították a gazdasági kamarák fokozott szerepvállalásának lehetőségét, s megnyitották az új, már az európai normáknak megfelelő szakmai kvalifikációs rendszer bevezetésének a lehetőségét.”61 A helyzet azonban nem ilyen kedvező, mint arra később kitérünk.
A hazai szakképzés finanszírozásának több forrása van62.
- Az első az iskolai rendszerű képzés tanulólétszám-arányos normatív támogatása az állami költségvetésből. Ezt a támogatást az iskolafenntartók kapják, kötöttség nélkül, abból a célból, hogy saját egyéb bevételeikkel kiegészítve, a jogszabályok alapján iskola-fenntartási kötelezettségüket elláthassák.
- A második forrás a fenntartók hozzájárulása
- A következő forrás a szakképzési hozzájárulási kötelezettség, amely évtizedek óta az iskolai rendszerű szakképzés működésének és fejlesztésének egyik fő forrása. A bérköltség alapján számított 1,5%-os kötelezettségből az 1996. évi törvény alapján 0,2%-ot a vállalatokon belüli, munkaviszonyban állók képzésére fordíthatják a hozzájárulásra kötelezettek.
- Ezektől a forrásoktól elkülönül a munkanélküliek, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetettek képzése, amelyet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze finanszíroz a foglalkoztatási törvénynek megfelelően.
Mivel alapvetően nincs az oktatás és képzés területén ágazati költségvetés, a tényleges költségekre vonatkozóan is részben becslések állnak rendelkezésre.
61 Benedek András: Piacgazdaság és szakképzés A XXI. század kihívásai Magyarországon: néhány szakképzési példa (http://www.om.hu/j44741.html - letöltés 2003. február)
62 Szép Zsófia: A szakképzés finanszírozásának forrásai a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon Forrás:
http://info.om.hu/j4.html
Egy főre jutó költségvetési kiadás és a normatívák összegének alakulása a
Forrás: 1997, 1998, 1999. évi adatok a szakközépiskola esetében a Jelentés..2000 alapján, a szakmunkásképzés esetében saját becslés A normatívák és a 2001, 2002 évi adatok az éves költségvetési törvény alapján saját számítás, ill. becslés.
A szakképzés egy főre vetített kiadásai az elmúlt évtizedben szinte töretlenül növekedtek, - annak ellenére, hogy a normatívák növekedése korántsem volt ennyire töretlen.
A fenti adatok és a szakképzési hozzájárulás alapján meghatározható az iskolai szakképzés forrás-szerkezete és a kiadások alakulása az elmúl időszakban.
63 2000-ben a normatíva feletti kiadásként az adott évi költségvetési törvény által az egyházi iskolafenntartónak juttatott kiegészítő közoktatási normatíva összegét vettem figyelembe
64 2000-ben a normatíva feletti kiadásként az adott évi költségvetési törvény által az egyházi iskolafenntartónak juttatott kiegészítő közoktatási normatíva összegét vettem figyelembe
65 2001-ben és 2002-ben a normatíva feletti kiadásként az adott évi költségvetési törvény által az egyházi iskolafenntartónak juttatott kiegészítő közoktatási normatíva összegét vettem figyelembe
66 2001-ben és 2002-ben a normatíva feletti kiadásként az egyházi iskolafenntartónak juttatott kiegészítő közoktatási normatíva összegét vettem figyelembe
Az iskolai szakképzés kondíciói 1993-2002
(md Ft) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 200267
Iskolai szakképzés tanulói (nappali) (fő)
396986 388486 386381 384298 376414 367053 363049 364830 369167 368000 Összes költségvetési kiadás
(milliárd Ft)
Összes szakképzésre fordított kiadás
Egy iskolai szakképzésben részt vevő tanulóra jutó kiadás az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva
31,8% 29,2% 25,0% 23,5% 21,9% 21,2% 21,3% 20,5% 21,3% 20,8%
Forrás: saját számítás az MKM Statisztikai tájékoztató Művelődési Évkönyv, Oktatás éves adatai alapján, valamint a szakképzési hozzájárulás az adott éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvény adatai alapján
A szakképzés (szakmunkásképzés, szakiskola, és szakközépiskola) tanulóinak száma az elmúlt évtizedben lassan csökkent. A szakképzési kiadások volumene viszont – nominálisan – igen intenzíven növekedett az elmúlt évtizedben. A szakképzési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor igen jelentős csökkenést mutat a vizsgált évtized alatt, - lényegében kétharmadára mérséklődött.
A szakképzési kiadások forrás-szerkezete is viszonylag jelentősen átalakult. Az állami hozzájárulás a 2000-es évekre 60 % felett stagnál. Viszont a fenntartói támogatás az évtized alatt szinte végig csökkent, s a 2000-es évekre valamivel több mint 20 % körül állt be.
Ugyanakkor a szakképzési alap részesedésének emelkedése.
67 A 2002-es (és részben a 2001-es) adatok becsültek
0,00%
0,10%
0,20%
0,30%
0,40%
0,50%
0,60%
0,70%
0,80%
0,90%
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A szakképzés állami normatív
támogatása a GDP-hez viszonyítva A fenntartóktól származó
támogatás a GDP-hez viszonyítva A szakképzési hozzájárulás a GDP-hez viszonyítva
A szakképzési kiadások összetételének alakulása 1992-2002
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
milliárd Ft Szakképzési hozzájárulás
önkormányzati és egyéb állami normatív
hozzájárulás
Összes szakképzési kiadás a GDP arányában (%)
0,00%
0,20%
0,40%
0,60%
0,80%
1,00%
1,20%
1,40%
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Összes szakképzési kiadás a GDP arányában (%)
Mindezen folyamatok eredményeként az egy tanulóra vetített támogatás az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva ugyancsak igen jelentős mértékben - lényegében kétharmadára - csökkent.
Összességében a rendszerváltást követő évtized az iskolarendszerű szakképzés forrásainak szűkülését hozta magával, amely folyamat egészen a 90-es évek közepéig, második harmadáig tartott, majd ezt követően a források stagnálását láthatjuk. Mindezt jellemezhetjük úgy is mint a szakképzés költséghatékonyságának növekedést. E folyamattal együtt a források átrendeződésének is tanúi lehetünk. A fenntartói támogatás jelentősen lecsökkent, - viszont növekedett a szakképzési hozzájárulás aránya. Ezt is tekinthetjük a szakképzés finanszírozásának – legalább részben - gazdaságilag hatékonyabb átrendeződésének. (Bár ez
inkább a szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, s messze nem ilyen kedvező a fenntartói hányad csökkenése)
Egy iskolai szakképzésben részt vevő tanulóra jutó kiadás az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Egy iskolai
szakképzésben részt vevő tanulóra jutó kiadás az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva
„A magyar szakképzés 1990–96 között túljutott a nagyvállatok megszűnése okozta gyakorlati oktatással kapcsolatos válságán, mivel részben központi forrásokból, részben a Szakképzési Alapból biztosított kamatmentes hitelkonstrukcióval tanműhelyek százai kerültek át az iskolákba. Időközben a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény is módosult. Így lehetővé vált, hogy a döntésekben mind makro-, mind mikroszinten fokozottan vegyenek részt a szociális partnerek, a munkaadók, a munkavállalók és a kamarák.68”
A 2000-es évek elején sok kritika éri az iskolai tanműhelyekre alapozott szakmunkásképzést, amely a vélemények69 szerint nem elégíti ki a gazdaság igényeit.
68 Benedek András: Piacgazdaság és szakképzés A XXI. század kihívásai Magyarországon: néhány szakképzési példa (http://www.om.hu/j44741.html - letöltés 2003. február)
69 Lásd: Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) konferenciáján. Solti Gábor nemzetközi és oktatási igazgató előadása. (Népszabadság 2002. december 20. Lásd továbbá: Magyar oktatási tájékoztatóban. METRO 2002.02.22. jelzésű cikke, mely szerint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara megrendelésére a