A felsőoktatás képzési szerkezete – és az esélykiegyenlítés

A felsőoktatásnak a 90-es évek eleje óta tartó hazai kiterjedése az oktatáspolitika által csak igen felületesen irányított folyamat, ennek tulajdonítható a hazai felsőoktatás kibővülésének az jellemzője is, hogy a képzési szerkezet meglehetősen torz szerkezetével járt/jár együtt.

Különösen szembetűnő a vertikális képzési szerkezet torzulása.

A magyar felsőoktatás vertikális struktúrájának problémáit abban lehet összefoglalni⁸⁷, hogy a aránytalanul magas hányadot tesznek ki a felsőoktatási hallgatók között a hosszú képzési idejű programok hallgatói, s nincs (illetve rendkívül alacsony számú) a rövid idejű posztszekundér képzésen résztvevők száma.

A felsőoktatás vertikális szerkezete az OECD országokban

Hozzánk közel hasonló fejlettségű országok⁸⁸

Posztszocialista

OECD országok Legmagasabb felsőoktatási beisko-lázási arányú európai országok

Forrás: Education at a Glance 2000. 173. old

87 Polónyi István: Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés társadalmi, gazdasági integrációját meghatározó tényezők In.: Hrubos Ildikó (szerk): Az ismeretlen szakképzés Az Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés kutatásának tanulságai, Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 2002..

88 A „hozzánk közel hasonló fejlettségű ország” megjelölés Magyarországra nézve kissé hízelgő, ugyanis amíg Magyarország egy főre jutó GNP-je 1997-ben nagyjából 7000 dollár (PPP$), Törökországé pedig 6500 dollár körül volt, - addig Spanyolországé 15000 dollár felett, Portugáliáé pedig 14000 dollár felett volt.

X Saját számítás az 1999/2000. évi OM statisztika alapján

89 Az Education at a Glance 2000 meghatározása szerint: „Tertiary-type A”, - a mi fogalmaink szerint főiskolai és egyetemi programok

90 Az Education at a Glance 2000 meghatározása szerint: Medium first degree programmes (3 to less than 5 years)” – tehát 3-4 éves programok

91 Az Education at a Glance 2000 meghatározása szerint: „Long first degree programmes (5 to 6 years)” – 5-6 éves programok

92 Az Education at a Glance 2000 meghatározása szerint: „Very long first degree programmes (more than 6 years)” – 6 évesnél hosszabb programok

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Magyarország OECD ország- átlag PT, E, T átlag UK, NL, N, S átlag

5-6 éves felsőfokú

3-4 éves felsőfokú

Rövid idejű felsőfokú

A felsőoktatás vertikális szerkezete különböző fejlettségű OECD ország-csoportokban

A felsőfokú képzés hazai részvételi adatait az OECD országok számaival összehasonlítva több megállapítás fogalmazható meg:

- A hazai rövid idejű felsőfokú (AIFSZ) képzés részvételi aránya jelentősen elmarad mind a hozzánk hasonló fejlettségű, mind a fejlettebb OECD országok számaitól.

- A 3-4 éves képzéseken résztvevő hallgatók hazai korosztályi arányának átlaga elmarad az OECD átlagtól, s jelentősen elmarad a fejlett országokban kialakult arányoktól. Az adatokból elég egyértelműen látszik, hogy a felsőoktatás kiterjedése – a rövid idejű képzések térnyerése mellett – meghatározóan a 3-4 éves programok arányának növekedésével zajlott le. Ennek eredménye, hogy a fejlett országok esetében a 3-4 éves képzések alkotják az összes részvétel több mint 80 %-át, a rövid idejű képzés kb 15 %-át, s igen alacsony az 5 éves vagy hosszabb programok aránya. A hazai részvételi arány ebben a tekintetben inkább alacsonynak tűnik.

- Az 5-6 éves képzéseken résztvevők hazai aránya viszont mind az OECD átlaghoz, mind a fejlett országok számaihoz mérten magas. Elég egyértelműen látszik, hogy a felsőoktatás hazai kiterjedése a 3-4 éves és az 5-6 éves programokon résztvevők számának növekedésével zajlott le, a rövid idejű képzés pedig csak az utóbbi időben alakult ki. Kicsit leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a hazai felsőoktatás kiterjedése a rövid idejű képzések helyett az 5-6 éves képzések részvételi arányának növekedésével történt.

A nemzetközi összehasonlításból tehát igen egyértelmű a hazai felsőoktatás vertikális szerkezetének torzulása, s nyilvánvaló az AIFSZ képzés hazai elmaradása. Pedig ez a posztszekundér képzés nem egyszerűen csak a munkapiac hatására alakult ki, hanem fontos szerepet játszott annak létrejöttében az oktatáspolitikának az a törekvése, hogy a kiterjedő felsőoktatásba a hátrányosabb helyzetű rétegekből is nagyobb számban bejussanak fiatalok.

A rövid idejű felsőoktatási képzés nemzetközi elterjedésében meghatározó oktatáspolitikai szempont volt a társadalmi mobilitás, az esélyegyenlőség növelése. Jellemző a hazai oktatásirányításra, hogy az oktatási rendszerbeli esélyegyenlőség vizsgálatáról lényegében nincs átfogó és megbízható felmérés, és elemzés a 90-es évek második felében. Bár az oktatási rendszerbeli esélyegyenlőtlenségekről nincs egyértelmű adatunk, s így megbízható elemzésünk sem, ugyanakkor aligha vitatható, hogy a felsőoktatásba kerülés területén az esélyegyenlőségét növelni szükséges. Ebben - mint a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják - igen fontos szerepe van a rövid idejű felsőfokú képzésnek.

Az igen kevés hazai vizsgálat egyike⁹³ jól mutatja az AIFSZ hallgatók szociális helyzetének sajátosságait. A hallgatók vizsgálata alapján egyértelműen látszik, hogy az AIFSZ képzés elsősorban azoknak a tanulóknak a továbbtanulási lehetősége, akik „oktatási múltjuk”

következtében kiszorultak a továbbtanulás hagyományos formáiból. Az AIFSZ képzés hallgatóinak nagyobb része a szakközépiskolában végzettek közül kerül ki. Felük jó, mintegy harmaduk közepes vagy rosszabb érettségi átlaggal rendelkezik. A hallgatók nagyobbik része korábban sikertelenül felvételizett a felsőoktatásba. Érdemes egy korábbi (1996-os) hallgatói vizsgálat adataival összehasonlítani a posztszekundér hallgatók összetételét⁹⁴.

93 Konczné & Verrasztó 2001

94 Az összehasonlításhoz itt Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer (Századvég 1997 tél) munkájának adatait használjuk.

Édesapa/nevelőapa legmagasabb iskolai végzettsége az AIFSZ hallgatók esetében (2000-ben)

Összesen Befejezett általános iskola vagy kevesebb 1,7 %

Szakmunkásképző 30,1 %

Befejezett középiskola 39,8 %

Felsőfokú végzettség 28,4 %

Összesen 100,0 %

A nappali tagozatos hallgatók összetétele az apa iskolai végzettsége szerint 1996-ban⁹⁵

Összesen Befejezett általános iskola vagy kevesebb 3,4 %

Szakmunkásképző 13,9 %

Befejezett középiskola 32,3 %

Felsőfokú végzettség 50,4 %

Összesen 100,0 %

Az adatok összehasonlítása alapján nyilvánvaló, hogy az AIFSZ képzésben részt vevő hallgatók között jelentősen nagyobb a szakmunkás apák, s jelentősen kisebb a felsőfokú végzettségű apák gyermekeinek aránya. Ez arra mutat, hogy az AIFSZ képzés valóban az esélykiegyenlítődés irányába hat. Pontosabban hatna, - ugyanis a hazai felsőoktatásban e rövid idejű képzésben rész vevő hallgatók száma 2002-ben is mindössze 6128 főt tett ki a 381560 főből, azaz mindössze 1,6 %-ra rúgott.

Túl mutat ennek a dolgozatna a keretein annak elemzése, hogy a posztszekundér képzés hazai elterjedésében hogyan lehetne az oktatáspolitika közömbösségén és a felsőoktatási intézmények ellenérdekeltségén túllépni, - mindenesetre hozzá kell tenni, hogy ez a torzulás nem egyszerűen csak az esélykiegyenlítődést nehezíti, hanem egyben a források jelentős pazarlását is eredményezi. (1998-as árszinten és szerkezettel számolva az OECD átlaghoz

95 Forrás: Ezredforduló Alapítvány által támogatott 1000 főre kiterjedő reprezentatív adatfelvétel (Csegény Péter, Kákai László, Madár Csaba, Szabó Andrea) alapján Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer - Századvég 1997 tél - 95. oldal

hasonló képzési szerkezet az összes felsőoktatási kiadás mintegy 20 %-ának megtakarítását – illetve más célra, pl. fejlesztésre, bérfejlesztésre történő felhasználását – tehetné lehetővé)⁹⁶.