5. Gyógypedagógiai képzés
5.1 A fogyatékos tanulók létszámának alakulása
Mielőtt a különleges gondozást igénylő tanulók képzésének konkrét finanszírozási kérdéseivel foglalkoznánk érdemes rövid kitekintést tenni ezen tanulók létszámának és korosztályi arányának alakulására.
A fogyatékos gyermekek nevelését, oktatást ellátó iskolába járók száma42 és korosztályi aránya Magyarországon 1950-2000
A fogyatékos tanulók létszám43 A fogyatékos tanulók a 6-13 éves korosztályhoz viszonyítva
1950/51 8078 0,70%
1955/56 10818 0,90%
1960/61 17278 1,20%
1965/66 23429 1,70%
1970/71 28857 2,60%
1975/76 34640 3,20%
1980/81 37285 3,10%
1985/86 42053 3,10%
1990/91 36742 3,10%
1995/96 37262 3,70%
42 A fogyatékos általános iskolai tanulók mellett az óvodások, és az előkészítősök, valamint a 9-10. Osztályba járók létszámát is tartalmazza.
43 Forrás: 1950-1985 között Oktatás, művelődés 1950-1985, KSH, Bp. 1986, ezt követő adatok Statisztikai Tájékoztató - Művelődési Évkönyv – Oktatás 1995, 1997, 1999 ill. saját számítás a következő demográfiai adatok alapján: Hablicsek László: Népesség-előreszámítások, demográfiai forgatókönyvek a nemzetközi vándorlás figyelembe vételével, 1994-2010, Budapest, 1995. április
1999/00 40603 4,10%
2000/01.
2001/02 50824 5,10%
2002/03 54883 5,60%
A fogyatékos tanulók száma és arányuk a 6-13 éves népességhez viszonyítva Magyarországon 1950-2002
A hazai adatok a fogyatékos tanulók korosztályi arányát – a 80-as évekbeli stagnálása mellett – lényegében egy viszonylag folyamatos növekedés jellemzi. Az 50-es években ezen tanulók korosztályi aránya mindössze 0,7 % volt, s létszámuk pedig alig több mint 8 ezer fő. A 70-es évek közepétől a 90-es évek elejéig korosztályi arányuk már 3,1-3,2 % (s létszámuk 35-40 ezer fő). A kilencvenes évek végére korosztályi arányuk már kissé 4 % fölé emelkedett (s létszámuk 40 ezer fő), a 2000-es évek elején pedig meghaladja arányuk az 5 %-ot, létszámuk pedig 50 ezer főt.
A 90-es évtized utolsó hat évét abból a szempontból is megvizsgáltuk, hogy a különleges gondozást igénylő tanulóknak a fogyatékosság jellege szerinti megoszlása hogyan alakult. Az adatok arról tanúskodnak, hogy 1994 és 2000 között a különleges gondozást igénylő tanulók korosztályi aránya 0,6% ponttal növekedett. Ez a növekedés az enyhén értelmi fogyatékosok
0 10000 20000 30000 40000 50000 60000
1950/ 51 52/53 54/55 56/57 58/59 1960/ 61 62/63 64/65 66/67 68/69 1970/ 71 72/73 74/75 76/77 78/79 1980/ 81 82/83 84/85 86/87 88/89 1990/ 91 92/93 94/95 96/97 98/99 2000./01 2002./03
fő
0,0%
1,0%
2,0%
3,0%
4,0%
5,0%
6,0%
7,0%
8,0%
%
A fogyatékos tanulók száma
A fogyatékos tanulók aránya a 6-13 évesekhez viszonyítva
korosztályi arányának 0,4 % pontos, a középsúlyos értelmi fogyatékosoknak 0,1% pontos és a mozgási, beszéd és halmozottan fogyatékosok korosztályi arányának 0,1 % pontos emelkedéséből adódik össze.
Úgy tűnik tehát, hogy a különleges gondozást igénylő tanulók arány növekedése alapvetően a szellemi fogyatékosok számának növekedéséből adódik.
A fogyatékos általános iskolai tanulók megoszlása fogyatékosság jellege szerint Magyarországon44
Arányuk a 6-13 éves korosztályhoz viszonyítva
1994/95 0,04% 0,07% 0,16% 0,30% 2,83% 3,40%
Célszerű nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni a fogyatékos tanulók összetételének és korosztályi arányának alakulását. Az UNESCO mintegy 50 országra kiterjedő áttekintése45 szerint mindössze néhány olyan ország van, ahol a speciális iskolába járók aránya meghaladja az iskolás népesség 3 %-át.
Az OECD országok adatait tekintve is azt találjuk, hogy Magyarországon az értelmi fogyatékosok korosztályi aránya többszöröse az ott tapasztalhatónak.
44 Adatok forrása: Művelődési Évkönyv Oktatás, illetve Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 1995, 1997, 1999
45 Review of the Present Situation in Special Needs Education UNECSO 1995
Az enyhe értelmi fogyatékos – vagy nemzetközi szóhasználattal enyhe tanulási nehézségekkel küzdő – tanulók magas hazai arányát több tényezővel szokták magyarázni, részint meghatározási különbségekkel, részint a cigány gyermekek nagy arányban speciális iskolába való irányításával, továbbá azzal, hogy a normál tantervű iskolák megfelelő feltételek hiányában nem képesek befogadni ezeket a tanulókat46.
A speciális iskolába járó tanulók száma az iskolás korú népesség arányában az UNESCO áttekintés szerint
Az egyes részvételi arány csoportokba tartozó országok aránya47
1986 1993
Kevesebb mint 0,1 % 20 % 13 %
0,1-0,4 % 25 % 31 %
0,5-0,9 % 18 % 25 %
1,0-1,9 % 12 % 21 %
2,0 – 2,9 % 12 % 6 %
Több mint 3,0 % 14 % 4 %
Összes vizsgált ország 100 % 100 %
Az alap- és alsó középfokú oktatásban részt vevő fogyatékos tanulók aránya néhány OECD országban 1996-ban (%)48
Vak, gyengénlátó Siket, halláskárosult
Testi és mozgásfogyatékosok
Enyhe értelmi fogyatékos
Új-Zéland 0,13 0,11 0,10 0,03
Törökország 0,02 0,09 0,01 0,27
Finnország 0,02 0,15 0,20 0,46
Olaszország 0,04 0,09 0,18 0,92
Írország 0,07 0,18 0,26 1,03
Magyarország 0,05 0,11 0,04 3,56
Végül is azt állapíthatjuk meg, hogy miközben Európa más részein a fogyatékos tanulók korosztályi aránya alig éri el az 1 (legfeljebb a 2) %-ot, azon közben nálunk – alapvetően besorolási problémák és a beiskolázás diszkriminatív jellege nyomán – a csökkenő gyermeklétszám ellenére növekszik, s a 90-es évek legvégén 4 % felett van. A csökkenő gyermeklétszám ellenére történő növekedés – a már említett diszkriminatív jellege miatt – alighanem a cigány gyermekek növekvő számával és növekvő arányával van összefüggésben.
Mint közismert a népesség előreszámítások szerint 2000-ben a 0-4 éves korosztályban 15 %,
46 Halász Gábor – Lannert Judit: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 OKI, Budapest, 2000 331. Old.
47 Forrás: Review of the Present Situation in Special Needs Education UNECSO 1995 (20 old. 10. Tábla)
48 Forrás: Halász Gábor – Lannert Judit: Jelentés a közoktatásról 2000. OKI, Budapest 2000. 331. oldal
az 5-9 éves korosztályban 12-13 %, a 10-14 éves korosztályban 11 % a cigány gyermekek aránya.
A cigány gyermekek felül reprezentáltsága a hazai gyógypedagógiai képzésben közismert, s egyre szélesebb körben vizsgált tény. Vannak olyan vélemények, melyek szerint ez részint csak statisztikai besorolási probléma, részint pedig a képzés-zavarral küszködő gyermekek iránti nagyobb odafigyelésből adódik49.
Félő azonban, hogy másról van szó. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 1999. évi tevékenységéről szóló jelentésében50 így ír: „Az elmúlt évben vizsgáltuk az ún. kisegítő iskolai oktatás helyzetét, amelynek alapján arra a - sokakat talán meglepő - következtetésre jutottunk, hogy a kisegítő oktatási rendszer nem tekinthető másnak, mint egyfajta zsákutcának, amelybe a roma fiatalok sajnálatos módon igen nagy számarányban kényszerülnek bele. Más szavakkal megfogalmazva, a kisegítő oktatási rendszer nevezhető a cigány ifjúsággal szembeni diszkrimináció egy sajátos fajtájának is, amely alatt ebben az esetben egyértelműen szegregációt, mesterséges kirekesztést, elkülönítést értünk.”
„A cigány tanulók oktatási rendszeren belüli szegregációjának Közép-Európa más országaiban sem ismeretlen módja e tanulók enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára szervezett ún. speciális iskolákba, illetve osztályokba való átirányítása. Becslések szerint az ilyen intézményekben tanuló gyermekek fele cigány származású, tehát hatszor-hétszer akkora az arányuk, mint a közoktatási rendszer egészében. A speciális intézményekbe való átirányítás szabályainak többszöri szigorítása sem vette elejét annak, hogy ezek az iskolák a cigány tanulók tömeges "lerakataiként" működjenek. A cigány tanulók hatalmas
49 „A speciális oktatásban részt vevők adatait az oktatási statisztika 2001-től az összes oktatási statisztikával együtt kezeli, így az intézmények és pedagógusok számát tekintve nincsenek elkülönült adatok. A tanulók egy része integrált képzésben vesz részt ….. Valószínűleg a statisztikai adatkezelés megváltozott módja is okozhatja, hogy az előző évekhez viszonyítva nőtt a speciális képzésben részt vevők aránya. Míg 1998/1999-ben az óvodások 0,5%-a és az általános iskolások 3,85%-a részesült gyógypedagógiai képzésben, addig országosan ezek az arányok 2001/2002-ben az óvodában 1,2%, az általános iskolában 4,9% körül alakultak.” …„A gyógypedagógiai képzésben részt vevő gyerekek arányának növekedését részben az magyarázza, hogy ma már nagyobb figyelem irányul a részképességzavarral (diszlexia, diszkalkulia) rendelkező gyerekek speciális igényeire. Általában a területi különbségek mögött az eltérő minőségű és nagyságú gyógypedagógiai szolgáltatások húzódnak. Ott, ahol nagyobb arányban vonják be a gyerekeket a speciális képzésbe, nagyobb az integrált képzés aránya, általában több az utazó tanár, illetve a gyógypedagógus.” (Jelentés a magyar közoktatásról 2003 4.7.1. fejezet)
50 Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről 1999. január 1.-1999. december 31.- VII. fejezet (Az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt, illetőleg a Nektv. 3. § (5) bekezdésében szabályozott diszkriminációtilalmi rendelkezéssel kapcsolatos ügyek); 6.Hátrányos megkülönböztetés az oktatásban: iskolai szegregáció és az eltérő tantervű iskolai oktatással kapcsolatos ombudsmani vizsgálat megállapításai.
száma ebben a semmilyen továbbtanulási vagy elhelyezkedési esélyt nem kínáló intézménytípusban nem a cigány tanulók szellemi alkalmatlanságának, hanem a velük szembeni diszkriminációnak és a rendes közoktatási intézmények pedagógiai kudarcának a jele. A jelenség felszámolására irányuló lehetséges intézkedéscsomagnak tehát egyszerre kell szolgálnia a diszkriminatív gyakorlat felszámolását és a cigány tanulókat magukból nagy számban kivető "rendes" közoktatási intézmények fejlesztését. A cigány tanulókat a kisegítő iskolákban ért hátrányos megkülönbözetés feltérképezésére 1998-ban átfogó országos vizsgálatot kívánunk végezni.51”
Cigány tanulók a kisegítő iskolában Tanév Tanulók száma
összesen
Ebből cigány Cigányok aránya
1974/75 29617 7730 26,1%
1977/78 31666 9753 30,8%
1981/82 33079 12107 36,6%
1985/86 39395 15640 39,7%
1992/93 32099 13662 42,6%
1999/2000 40603 … 80,3%52
Forrás: Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről 1999. január 1.-1999. december 31. 4. számú melléklet: A kisebbségi ombudsman a cigány gyermekek speciális(kisegítő) iskolai oktatásával kapcsolatos vizsgálati jelentése 7. Táblázat http://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm
Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a „kisegítő oktatási formában a cigány fiatalok létszáma indokolatlanul és megmagyarázhatatlanul nagy, és maga a rendszer - amely egyébként az egyéni adottságokban megnyilvánuló esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célozná - tág lehetőséget enged a diszkrimináció közvetett formájának a megvalósítására.” A
51 Dr. Kaltenbach Jenő A kisebbségi ombudsman jelentése a kisebbségek oktatásának átfogó tapasztalatairól Budapest, 1998. február
52 Becslés Bábosik(2000) adatai alapján.
Gyógypedagógiai képzésben részesülő roma tanulók átlagos aránya az adott iskola összes gyógypedagógiai képzésben résztvevő tanulójának %-ban - az iskolai roma tanulóarány és iskolaméret függvényében
0 - 9,99 % 10 - 14,99 15 - 24,99 25 - 39,99 40 - 100 % Összes
120 tanulóig 83,3 85,7 100,0 92,6 91,9
121-200 27,8 72,7 86,5 77,0 83,5 80,5
201-320 87,0 50,0 62,5 82,1 94,6 80,8
321 feletti 35,1 60,6 69,4 79,9 95,9 76,3
Összes 63,3 59,1 71,1 80,4 90,2
Forrás: Babusik Ferenc (2000): Kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolák körében - http://www.delphoi.hu (letöltés 2004 jabuár)
jelentéshez kapcsolódó melléklet statisztikai53 adatokat is bemutat a cigány tanulók kisegítő iskolai részvételét illetően.
Cigány tanulók a kisegítő iskolában
A táblázatot és a grafikont kiegészítettük Bábusik Ferenc (2000, 2001) vizsgálatai alapján a 90-es évek végére becsült adatokkal. Bábusik vizsgálatai az országgyűlési biztosnál is kedvezőtlenebb képet mutatnak:
„Az általános iskolákban megszervezett gyógypedagógiai képzést folytató osztályokban (tagozatokon, valamint integrált képzést folytató osztályokban) a roma gyerekek aránya jelentősen felülreprezentált. Ez a felülreprezentáltság legerősebben összefügg azzal, hogy milyen magas az iskolában tanuló roma gyerekek aránya, tehát elviekben független a sérültség lehetséges individuális okaitól.
• Azok az iskolák, amelyekben folyik gyógypedagógiai képzés, elsősorban olyanok, melyekben magas a roma gyerekek aránya. A gyógypedagógiai képzést folytató általános
53 A jelentés hangsúlyozza, hogy: „A vizsgálati jelentésben közzétett statisztikai táblázatok adatait nem lehet 100%-os pontosságúnak tekinteni, hiszen a kisebbségi, illetve az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján nem lehetséges valamely kisebbséghez tartozó személyek - ideértve az iskolai tanulókat is - regisztrációja. Az adatokat különböző szociológiai módszereket alkalmazva, a vizsgálat tárgyával már hosszabb ideje foglalkozó, szakmailag elismert kutatóktól kölcsönöztük. A statisztikai adatok alapján mindenesetre egyértelműen megállapítható, hogy a speciális iskolai oktatásban részt vevő gyermekek körében kirívóan magas a cigány tanulók aránya.„
Összes gyógypedagógiai
tanuló
Cigány tanuló
0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000
1974/75 1977/78 1981/82 1985/86 1992/93 1999/2000
iskolák – amellett, hogy magas roma tanulóarány jellemzi ezeket –, elsősorban kisméretű iskolák (összefüggésben a roma népesség kistelepülési elhelyezkedésével),
• Amennyiben egy általános iskolában van gyógypedagógiai képzés, az abban résztvevők közel 80–90 százaléka roma fiatal.
• Adataink tehát nemcsak megerősítik az eddigi szórványos kutatásokban leírtakat, melyek szerint a gyógypedagógiai képzésben való roma részvétel arányai erős szegregációra utalnak, de a kisebbségi ombudsman speciális tantervű iskolákra vonatkozó jelentésében megfogalmazott megállapításoknál sötétebb képet festenek a "normál" általános iskolákról – legalábbis ebben a vonatkozásban.” (Babusik 2001)