Az ingázó magyar diákok nemzeti identitásának alakulása

Mint ahogyan arra az előzőekben is utaltunk, a külföldi tanulás szorosan összefügg egyrészt a kétnyelvűvé válással, másrészt hatással van a kulturális és a nemzeti identitás alakulására is. A spontán nemzeti identitás alakulásának vizsgálatára irányuló kérdésekre összesen 90 tanuló válaszolt. 45 fő Ausztriába ingázó magyar diák és 45 fő magyarországi iskolában tanul. A kapott válaszokat két szempontból elemeztük: egyrészt azt vizsgáltuk, hogy hogyan alakul az Ausztriába ingázó diákok természetes nemzeti identitása és milyen tényezők határozzák meg az azonosulásuk szerkezetét.

Másrészt összehasonlítottuk az ingázó és a nem ingázó tanulók identitáskonstrukcióját. A nem ingázó tanulók spontán nemzeti identitásának jellemzőit nem elemeztük részletesen, mivel vizsgálatukkal az volt a célunk, hogy kimutassuk az esetleges eltéréseket az ausztriai és a magyar iskolában tanulók spontán identitásának szerkezete között.

A nemzeti hovatartozás tekintetében, mint ahogyan az várható volt, minden ingázó és nem ingázó tanuló magyarnak vallotta magát, a nemzeti identitást meghatározó elemként pedig a születési helyet (Magyarország), a szülők nemzeti hovatartozását (magyarok) és az anyanyelvet adták meg mindkét csoportban.

138

A spontán nemzeti identitást alkotó elemek esetében az Ausztriába ingázó magyar diákoknál, mint ahogyan azt feltételeztük, az azonosulási régiók között a lakóhely, a magyarországi régió és Magyarország mellett megjelenik az identitást alkotó elemek között az az osztrák település, ahol az iskolájuk található, valamint kimutatható Burgenland tartományhoz való kötődés regionális, és az Ausztriához való kötődés az ország szintjén.

1. ábra: Az ingázó magyar tanulók spontán nemzeti identitásának alakulása

A spontán nemzeti identitás vizsgálatára 1995-ben és 2003-ban végzett kutatás eredménye azt mutatta, hogy az identitás koncentrikus körei, amelyek a lakóhelyhez való kötődéstől indulnak, és az európai identitással zárulnak, hierarchiába rendezettek, tehát ha valaki kötődik a régióhoz, annak kötődnie kell a kisebb koncentrikus kör által jelölt lakóhelyéhez is, illetve ha Európához kötődik, akkor szükségeképpen kötődni fog az országhoz, a régióhoz és a lakóhelyéhez is.

A spontán nemzeti azonosulás koncentrikus köreit tekintve az ingázó tanulók esetében nem beszélhetünk sem a lokális, sem a regionális, sem a nemzeti azonosulás szintjén egy dimenziójú táguló körökről, hanem egymás mellett párhuzamosan, hasonló erősséggel létező kétdimenziójú identitás azonosítható.

A magyarországi és az ausztriai lokális, regionális identitás és az országhoz való kötődés alakulását tanulónként is elemeztük arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a magyar és az ausztriai régiókhoz való kötődés mértékét. Az interjúk során elhangzottakat is összevetettük a közelség érzésnek értékeivel és arra a megállapításra jutottunk, hogy azoknál a diákoknál, akik már hosszú ideje kint tanulnak, baráti kapcsolataik Ausztriához kötik őket, a közvetlen iskolai és osztályközösségükben nincs, vagy kevés magyar gyerek van, ott megfordul a kötődés erőssége a lakóhelyhez és a régióhoz való kötődés valamint az iskola településéhez és Burgenlandhoz való kötődés között, és az utóbbi erősebb. Az ő esetükben az országhoz való kötődést tekintve is erősebb már az Ausztriához való kötődés, mint Magyarországhoz. Ennek hátterében valószínűleg az előző három tényező mellett még az is állhat, hogy ezekből kifolyólag már több időt töltenek kint, mint Magyarországon és a jövőorientációjuk is egyértelműen Ausztria felé mutat.

Az iskola településéhez való kötődés azoknál a tanulóknál volt alacsony, akik nem régóta járnak abba az iskolába, illetve akik nem érzik magukat jól abban az iskolában. Azoknak a diákoknak az esetében, akik nem érzik magukat jól az iskolában, a Burgenlandhoz tartományhoz és az Ausztriához való kötődés is kisebb volt, míg azoknál, akik csak nem régóta járnak új iskolába, ez nem mutatható ki.

Az esetükben nagyobb a kötődés az osztrák régióhoz és Ausztriához, mint az iskola településéhez.

Ha a Magyarországhoz és Ausztriához való közelségérzést egymáshoz viszonyítva vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy a tanulók valamivel több, mint egyharmada ugyanolyan

139

mértékben viszonyul a két országhoz, mindkettőhöz magas értékkel. A megkérdezettek majdnem fele erősebben kötődik Magyarországhoz, de a különbség értéke a többségnél csak egy. A válaszadók alig 10 %-a azonban már közelebb érzi magához Ausztriát, mint Magyarországot, a két érték közötti különbség ebben az esetben is egy, illetve kettő. Az eredmények alapján biztosan kijelenthetjük, hogy az ausztriai óvodáztatás és iskoláztatás nem hagyja érintetlenül a gyerekek spontán nemzeti identitásának alakulását, mert szemben a Magyarországon iskolába járó gyerekekkel az Ausztriához való közelség érzés sokkal erősebben megjelenik. Még inkább figyelemre méltó jelenség, hogy az Ausztriához való kötődés egyenlő mértékű a válaszadók jelentős részénél, illetve, hogy olyan tanulók is akadnak, bár nem olyan nagy számban, akiknél Ausztria előbbre került Magyarországnál.

Az ingázó és nem ingázó magyar tanulók spontán identitásának szerkezetét összehasonlítva jól láthatóan különböznek egymástól:

2. ábra: Az Ausztriába ingázó és a nem ingázó magyar diákok azonosulásának alakulása

A két csoport adatait nézve az első szembeötlő eltérés, hogy a magyar iskolába járó tanulók esetében – mint ahogyan az várható is volt – Burgenland tartomány és Ausztria jelentősen kisebb értékkel jelenik meg, aminek hátterében az a nyilvánvaló ok áll, hogy azáltal, hogy Burgenlandba, illetve Ausztriába legfeljebb vásárlás és síelés céljából utaznak, erősebb lelki, érzelmi kötődés nem alakul ki e két területhez. Ennél azonban érdekesebb, hogy az Európához való kötődés sokkal erősebb az Ausztriába ingázó gyerekek körében, mint a Magyarországon tanulóknál. Ennek hátterében két okot is feltételezhetünk: egyrészt azáltal, hogy a gyerekek nem hazájukban járnak iskolába, már fiatalon megismernek egy más országot, régiót és kultúrát, és nyitottabbakká válnak Európa irányába. Másrészt az osztrák iskolákban a hangsúly nem a nemzeti identitásra nevelésen van, hanem az interkulturális nevelésen, az interkulturális kompetencia fejlesztésén, ami szintén a nyitottságot, az elfogadást és a toleranciát erősíti. (Unterrichtsprinzip „Interkulturelles Lernen”; Lehrplanbestimmungen für Deutsch als Zweitsprache (DaZ) Fachlehrpläne für den muttersprachlichen Unterricht Unterrichtsprinzip

„Interkulturelles Lernen“) Ezen kívül az ingázó tanulók jövőjüket nem Magyarországon képzelik el, így ez is azt erősíti, hogy közelebb érzik magukhoz Európát azoknál a kortársaiknál, akik nem tervezik, hogy elhagyják az országot, vagy még nem döntötték el.

Bár nem jelentős az eltérés, mégis érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországhoz és a közvetlen régióhoz való kötődés is erősebb az osztrák iskolában tanulóknál, holott elképzelhető lett volna, hogy az Ausztriához, Burgenlandhoz és az osztrák iskola környékéhez való kötődés gyengíti a Magyarországhoz és a lakóhely régiójához való kötődést. Ennek háttere szintén az osztrák iskolai nevelésben keresendő, ahol az interkulturális nevelés keretében nem cél a származási nemzeti identitás háttérbe szorítása, hanem ellenkezőleg, az arra, illetve az abból való építkezés áll a középpontban.

140

(Lehrplanbestimmungenfür Deutsch alsZweitsprache (DaZ) Fachlehrplänefür den muttersprachlichenUnterrichtUnterrichtsprinzip „InterkulturellesLernen“) Ez hozzájárul a nemzeti és lokális identitás erősödéséhez is amellett, hogy ezeknek a tanulóknak a spontán identitásszerkezete egymás mellett, azonos súllyal szereplő identitáselemekből álló többdimenziójú identitás.

A sporteseményekkel kapcsolatos nemzeti identitás kifejezésének vizsgálatánál a kapott eredmények a nemzeti azonosulás szintjén megegyeztek a két csoportban. Az ingázó és a nem ingázó magyar gyerekek kivétel nélkül a magyar csapatnak szurkolnak egy mérkőzés során. A lokális identitás szintjén az ingázó magyar gyerekek azonban már nem a számukra ismeretlen vagy alig ismert magyar iskola csapatának szurkolnának, hanem osztrák iskolájuk csapatának, míg a nem ingázó diákok természetesen saját, magyar iskolájuk csapatának. Az ingázók esetében tehát látható, hogy lokális kötődésük erősebb saját iskolájukhoz, és háttérbe szorítja a nemzeti hovatartozás érzését, melynek hátterében az iskolához és az ottani közösséghez való kötődés áll. A döntést a személyes kötődés is befolyásolta, hiszen azoknál a diákoknál, akik jártak Magyarországon iskolába, valamint van kapcsolatuk régi osztálytársaikkal és barátaikkal, nehezebb volt a döntés (de minden esetben az osztrák iskolát választották). Közülük az egyik nagyon szemléletesen fogalmazta meg a dilemmát: „Fú, hát ez nagyon nehéz! Az arcom egyik felét magyar színekre festeném, a másikat osztrákra.”

6. Összegzés

A tanulási célú mobilitás, a külföldön történő tanulás az iskolakötelezettség ideje alatt új keletű jelenségnek számít Magyarországon, ezen belül is kifejezetten az osztrák-magyar határ mentén tapasztalható. A jelenség egyénre gyakorolt hatása egyértelműen pozitívnak tekinthető, hiszen az előzőekben bemutatott kutatási eredmények igazolják, hogy egy más oktatási rendszerben, pedagógiai kultúrában valamint nyelvi és kulturális közegben végzett tanulmányok az egyén nyelvi és kulturális identitásának gazdagodásához vezetnek. A szülők iskolaválasztási motivációjának hátterében meghúzódó mélyebb okokat, azaz az ausztriai munkavállalás biztosítását, a munkavállalói mobilitás elősegítését figyelembe véve a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt rövid- és hosszútávúhatásaazonban egyértelműen negatív. A rövidtávú következmények között talán a legjelentősebb, hogy az ausztriai óvodákba és iskolákba járó gyerekek úgymond hiányoznak a magyar óvodák és iskolák csoport- és osztálylétszámaiból, tehát a határ menti magyar köznevelési intézményekben csökken a tanulók száma. Hosszú távú következményként a korai „agyelszívást”

említhetjük. A jó képességű fiatalok külföldi tanulása már nem csak a felsőoktatást érinti, már nem csak főiskolai, egyetemi tanulmányaikat kívánják külföldön folytatni a fiatalok, hanem az óvodába is külföldön, jelen esetben Ausztriában járnak, és általános és középiskolát is ott végzik, és mint ahogyan ezt az ingázó gyermekek jövőjére vonatkozó elképzelései is mutatták, azok a gyerekek, akik osztrák óvodába, iskolába járnak, 3+12 évig az osztrák közoktatás intézményeiben szocializálódnak, nem jönnek vissza Magyarországra dolgozni, tehát ezeket a jövendőbeli fiatalokat az ország már most elveszíti.

IRODALOMJEGYZÉK

Andl Helga – Dominek Dalma Lilla – Molnár-Kovács Zsófia (2011): Oktatási kapcsolatok a határ mentén – Nyugat-Magyarország – esettanulmány. In: Forray R. Katalin – Híves Tamás (szerk.):

Oktatás a határok mentén. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 102., 106-107.

Andor Mihály – Liskó Ilona (1999): Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra könyvek. Pécs, iskolakultúra, 18-50.

Andorka Rudolf (2003): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó, 220-261., 333-340., 378.

Csepeli György (1992): Nemzet által homályosan. Budapest, Századvég Kiadó, 111-122.

Csepeli György (1997): Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 522-523.

Langerné Buchwald Judit (2017): Az ingázó magyar tanulók nemzeti identitásra nevelése az ausztriai határ menti iskolákban.In: A tanulás új útjai. Szerkesztette Mrázik Julianna. Budapest, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, 169-186.

Lehrplanbestimmungen für Deutsch als Zweitsprache (DaZ) Fachlehrpläne für den muttersprachlichen Unterricht Unterrichtsprinzip „Interkulturelles Lernen“

http://www.schulemehrsprachig.at/fileadmin/schule_mehrsprachig/redaktion/Hintergrundinfo/inf o6_14_15.pdf [2015. 11. 09.]

141

Navracsics Judit (2010): Egyéni kétnyelvűség. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged

Örkény Antal – Székely Mária – Csepeli György – Poór János – Várhalmi Zoltán (2007): Nemzeti érzés és európai identitás. Budapest, Arktisz és Balassi Kiadó, 9-34.

Pataki Ferenc (1997a): Nemzetkarakterológia. Magyar Tudomány 1997/2, 177.

Pataki Ferenc (1997b): Élettörténet és identitás. Budapest, Osiris Kiadó, 406-422.

Solymosi Katalin (2013): Iskolaválasztás – a háttérben húzódó motivációk és nézetek.

http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0501SolymosiKatalin.pdf [2016. 02. 16.]

Statistik Burgenland Bildung 2012/2013; 2013/2014; 2014/2015;

2015/2016https://www.burgenland.at/fileadmin/user_upload/Downloads/Land_und_Politik/Land/Stati stik/Publikationen/Jahresbroschueren [2017. 02. 01.]

Unterrichtsprinzip „Interkulturelles Lernen”

https://www.bmbf.gv.at/schulen/unterricht/prinz/interkult_lernen.html [2015. 11. 09.]