Az információkeresés kutatásának 1960-as évek óta eltelt évtizedei alatt számos elméleti modellt alkottak, amelyek elsősorban az algoritmusok által vezérelt információs rendszerekben történő információ-visszakeresés (information retrieval IR) hatékonyságát vizsgáltak, nem kapott kellő figyelmet az információkereső ember szubjektív és dinamikus relevancia megítélése sem a tudás állapotának és keresési taktikájának megváltoztatása.
Az információ-visszakeresés kutatásához alkalmazott korábbi modellek hiányosságainak kritikája vezetett a kognitív szemléletű megközelítést alkalmazó információkeresést és visszakeresést (IS&R) integráló modellek megalkotásához. Az információkeresés és visszakeresés az algoritmus-vezérelt információs rendszerek használatát is magában foglalja, ezt szemlélteti 10. ábrán látható 1999-ben Wilson által alkotott modell, amely különböző eredetű feladatok elvégzésére és érdeklődések kielégítésére irányuló információkeresési tevékenységet az egyén információs magatartásának részeként szemlélteti.
10. ábra: Ingwersen és Järvelin által továbbfejlesztett Wilson-féle információs magatartás modellje (Forrás: Ingwersen & Järvelin 2005: 198)
Az információkeresés folyamatát több műveletre illetve fázisra lehet bontani. Hayes és Becker (1970) négy fázist különböztet meg:
1. Szókeresés: A keresett információt megfelelően leíró szavak meghatározása;
2. Hivatkozáskeresés: A keresett témára hivatkozó dokumentumok leírásának meghatározása;
3. Dokumentumkeresés: A keresett információkat tartalmazó dokumentumok lelőhelyének megállapítása;
4. Adatkeresés: A keresett adatok kiválasztása a dokumentumokból (Vickery 1970:
111).
A négy fázisból álló fenti folyamat beilleszthető egy szélesebben értelmezett, az „Ellis’
Feature Set” néven ismert információkeresési magatartás sémájába:
1. Keresés indítása vagy indító keresés: tájékozódás a szakirodalomban;
tudományterülettel foglalkozó szerzők azonosítása;
2. „Láncolás” keresés hivatkozások mentén vagy személyes kapcsolatok alapján;
3. Böngészés az elsődleges és másodlagos forrásokban;
4. Az összegyűjtött információk kiválogatása;
5. Információk kinyerése;
6. információk figyelése illetve nyomon követése formális és informális információs csatornák használatával;
7. Információ helyességének ellenőrzése;
8. Információkeresést befejező tevékenységek (Ellis and Haugan 1997: 388).
Fontos megjegyezni, hogy a nyolc eset néha átfedi egymást, valamint a műveletek sorrendje is változtatható az információkeresés közben nyert tapasztalatok hatására.
A 11. ábrán bemutatott Byström-Järvelin (2005) modellje a feladatmegoldás céljából végzett információkeresést a probléma megoldás folyamatának tartja, amely az információs szükséglet észlelésétől az értékelésig terjed. A folyamatra számos – a modellben személyes- és szituációsként megkülönböztetett – tényező gyakorol hatást és befolyásolja az eredményt. A modell szerint összefüggés van a feladat komplexitása és információforrások szükséglete között: minél magasabb szintű a feladat komplexitása annál több különböző információ típusra van szükség és nagyobb szükség van a források megosztása.
11. ábra: Byström-Järvelin információkeresés modellje
(Forrás: Ingwersen & Järvelin 2005: 69)
Carol C. Kuhlthau (2004) információkereső és feldolgozó modellje értelmében az információ értelmezése, felfogása az információkeresési folyamat során alakul, miközben az egyént a kognitív, érzelmi, kulturális és társadalmi hatások érik. A 12. ábrán bemutatott folyamat különböző szakaszaihoz más-más hatások tartoznak. A modell jól szemlélteti a könyvtárhasználók félelmét és szorongását a könyvtári információkereséssel szemben. A bibliofóbiával, a könyvtárhasználattal szembeni félelem kutatásával 1970-es években kezdtek foglalkozni. Az elemzések vizsgálják az emocionális akadályokat képző okokat, mint például a könyvtári tér és berendezések idegensége vagy könyvtárhasználati szabályok és procedúrák nem ismerete. A pszichikai diszkomfort érzetét még csak fokozza az a bizonytalanság, hogy a használó nem tudja kifejezni a kérdését. A témával foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy a félelem leküzdésének legjobb módja a könyvtárhasználat és ismeretszerzés megtanulása, amely könyvtáros közreműködésével, könyvtári információs térben történik. 21
21 A témában egyik legelső tudományos publikáció: Mellon, Constance A.: Library Anxiety: A grounded theory and its development. College & Research Libraries, March 1986, 160-165. p.
12. ábra: Információkeresés és feldolgozás Kuhlthau-féle modellje
(Forrás: Kuhlthau 2004: 82)
Ungváry és Vajda (2002) szerzők által ismertetett Ingwersen-féle modelljében (13. ábra) az interakcióban résztvevő kognitív aktorok közé tartoznak az alkotók (például szerzők), a közvetítők (a könyvtárosok) és a könyvtárhasználók. A modellben a közvetítőké – a könyvtárosoké a legfontosabb szerep, ők azok, akik a dokumentumokban meglévő információkat tárják fel: a kognitív világkép modelljeivel összhangban osztályozzák, indexelik az információkat, visszakereshetővé teszik. A folyamat meghatározott szervezeti és kulturális kontextusban történik. Az interakcióban résztvevők rendelkeznek egy individuális kognitív világ modelljével. Ennek a modellnek az alapja az egyén műveltsége, tudása, egyéni és kollektív tapasztalat, valamint oktatás és nevelés során kialakult világkép, a 13. ábrán mutatott folyamatban ehhez a modelljéhez kell igazodnia a könyvtárhasználók keresési stratégiájának.
A közvetítők – az információ-feldolgozó könyvtárosok világképének modelljét alkotó kognitív struktúrák a társadalmi interakciók eredményei, a tudósok, szakma és szakértők által közösen alakított és az adott közösségben (szakterületen, országban) elfogadott fogalmak, felfogások, szituációk és relevancia közös megértését jelenti. A humán és algoritmikus indexelők hozzáadhatnak értéket az eredeti jelekhez azáltal, hogy kiemelik az objektum egyébként rejtett aspektusait. Ezek a kollektív kognitív struktúrák lehetnek
ideiglenes jellegűek, mint pl. kiadványszerkesztő vagy konferencia program bizottságok, vagy hosszú távú tudományos testületek, tudományterületek, iskolák vagy paradigmák (Ingwersen & Järvelin 2005). Különbségek lehetnek az ugyanolyan információfeltáró rendszereket használó könyvtárak tudományterület modelljének alkotási gyakorlatában, amelyek helyi közösségek például kutató intézet vagy egyetem kutatási szükségleteihez igazodnak. Az információkeresés folyamán az információkereső felhasználók kognitív struktúráit összhangba hozzák a szerzők, az információ-feldolgozó rendszerek tervezői és humán indexelők kognitív struktúráival.
13. ábra: Ingwersen-féle információkereső modell
(Forrás: Ungváry és Vajda 2002: 92)