A felsőfokú tanulmányokat kezdő hallgatók digitális technológiák ismeretének és információs tudásának felmérése lényeges az egyetemi oktatás sikeressége szempontjából
50 „Wiki-wiki” havai nyelven azt jelenti, hogy „gyors” Ward Cunningham: Corespondence ont he etymology of Wiki http://c2.com/doc/etymology.html [2014. máj. 2.]
51Młodzież przecenia swoje umiejętności dot. nowych technologii.[A fiatalok túlértékelik az új technológiák használatával kapcsolatos tudását] elektronikus forrás:
http://wiadomosci.onet.pl/kraj/mlodziez-przecenia-swoje-umiejetnosci-dot-nowych-technologii/rcs5v [2014. júl. 24.]
és szorosan összefügg az információs műveltség oktatásának hatékonyságával. Egy 2010–
2012 években történt magyar 14 éven felüliek internetes tevékenységét vizsgáló felmérés szerint a fiatalok 90–95 százaléka az információszerzésre használja az internetet. A második helyen 80–85 százalékkal a virtuális társas élettérnek a közösségi oldalaknak a használata szerepel. A harmadik 80 százalékot elérő legnépszerűbb internetes tevékenység a felhasználók kötelességeinek teljesítéséhez kapcsolódott (Sipos 2014). A tevékenységek utóbbi kategóriájába sorolandó a könyvtári online szolgáltatások használata, amelyeket az internetezés idejére és helyére vonatkozó vizsgálati eredmények értelmében leginkább a virtuális könyvtári térben vesznek igénybe.
Az internetes információkeresés növekvő népszerűsége felveti a kérdést, hogy a felsőoktatási tanulmányokat folytató fiatalok rendelkeznek-e ehhez szükséges kompetenciákkal. A University of California-Berkeley-en 1994 és 1999 között zajlott felmérésének egyik legnagyobb tanulsága, hogy a hallgatók túlértékelik az információforrás- és könyvtárhasználati ismeretüket (Maughan 2011). Elmondható, hogy a digitális technológiák ismerete52 úgy mind az információ források használata és hasznosítása tekintetében is nagy jelentősége van annak, hogy a felhasználók a technológia tudatos használói legyenek, hogy ismerjék a lehetőségeket és tisztában legyenek a képességeikkel. Az egyetemi tanulmányait kezdők gyakran nem rendelkeznek reális képpel a valós készségeikről, az új környezet, új kontextus is kihívást jelent a számukra. Ugyanakkor a hallgatókat sokszor befolyásolja a kudarctól való félelem és az információkeresés sikertelenségéből fakadó korábban tapasztalt csalódottságuk és frusztráltságuk. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy főként a fiatalok körében figyelhető meg, hogy inkább az internetet böngészik, mintsem hogy egy könyvtáros segítségét vegyék igénybe.” (Koltay 2004: 19). Ez a jelenség nem kedvez a hatékony kommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázásának. A Kecskeméti Főiskola hallgatói körében végzett felmérés eredményei is megerősítik ezt a tapasztalatot, hogy a hallgatók és könyvtár között a személyes kommunikáció a leghatékonyabb. Seres Olga (2005) felmérőjének eredményeivel összhangban azt mondhatjuk, hogy a könyvtári, tudományos, speciális adatbázisok használata tekintetében a tájékoztatás (felvilágosítás, segítség, oktatás) leginkább elfogadott csatornája a könyvtáros és szóbeli közlése.
Louise Limberg és Olof Sundin az információkeresés oktatásának és tanulásának kérdéseivel foglalkozó svédországi IDOL (Information seeking, didactics and learning)
52 Lásd az értekezés „net-generáció” digitális kompetenciákat tárgyaló szakaszát: 109-111. p.
projekt értékelésében tanulmányozták az információkeresés oktatásának a gyakorlatát és az információs műveltség közötti kapcsolatot. Többek között megállapították, hogy szoros kapcsolat van a hallgatók információ keresési tudása és a tanulási eredménye között. Egy másik megállapítás az volt, hogy a projektben résztvevő könyvtárosok új képet kaptak a könyvtárhasználó hallgatók oktatásáról (Limberg & Sundin 2006), tehát olyan tapasztalattal is gazdagodtak, amely hozzájárulhat az oktatás hatékonyságának növeléséhez. Az Amerikai Egyesült Államokban az információs műveltség felmérése az oktatási teljesítmény vizsgálatának „Quality of baccalareate degree programs” a tudás megszerzéséhez és használatához szükséges jártasságok felmérése részeként zajlik. Ilyen vizsgálat eredményeiről számol be Kathleen Dunn (2002) bemutatva a California State University-n végzett többéves kutatás tapasztalatát. Az ACRL szabvány szerint levezetett vizsgálat eredményei segítségével összehasonlítható az információs kompetenciák kutatási módszerére vonatkozó szabványokban megfogalmazott normák a hallgatók a valós információs magatartás jellemzőivel.
A világ számos országában, például Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Egyesült Királyságban és Finnországban felsőoktatási könyvtárak az anyaintézményeikkel való együttműködésben oktatják és mérik a hallgatók információs műveltség szintjét (Kiss 2011). Magyarországon a Semmelweis Egyetem könyvtárában az információkeresési szokásokat felmérő 2003-as vizsgálat alapján a sikeres információkeresés feltételeiként a következőket sorolják fel: szakmai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, angol nyelv ismerete és motiváltság. A kutatás tanulságairól beszámoló cikk hangsúlyozza, hogy csak a hasonló motiváltsággal rendelkező személyek tevékenységét, eredményességét lehet összehasonlítani (Vasas és Hercsel 2003). A hazai felsőoktatási könyvtárakban zajló oktatás gyakorlatilag az információs műveltséghez kapcsolódó tudásokat, készségeket és jártasságokat fejleszti bár az említett országoktól eltérően nem egy egységes, hivatalosan elfogadott program szerint zajlik, hanem önkéntes alapú és a helyi igényekhez igazodik.
Az információs és kommunikációs eszközök fejlődése, használatának népszerűsége hatást gyakorol a könyvtári szolgáltatásokra: a könyvtári gyakorlatban a közvetlen használati formák mellett jelen van a távolsági használat, amely korábban telefon vagy fax segítségével történt, az utóbbi években egyre inkább internetes és mobil telefonos kommunikáció segítségével zajlik. Ma már minden felsőoktatási könyvtár rendelkezik számos információszerzési lehetőséget kínáló weboldallal illetve információs portállal.
Mindez hozzájárul a könyvtári távszolgáltatások népszerűsítéséhez és sajnos, egyben csökkenti a valós könyvtári térben tett látogatások számát. A könyvtári statisztika
évkönyvek adatai jelzik a távhasználat növekedését a helyben történő használathoz képest.
A különböző könyvtártípusok között a tendencia leginkább a tudományos célú és ezen belül a felsőoktatási könyvtárak használatára jellemző. A hazai könyvtárak táv- és személyes használatában 2006-2012 közötti években történt változásokat bemutató 22.
ábra jól jelzi a virtuális használat azóta is növekvő népszerűségét.