25. ábra: NymE Központi könyvtárának a beiratkozott könyvtárhasználóra eső személyes- és távhasználat összehasonlítása 2008–2012 között
(Forrás: saját szerkesztés)
11.4 A Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak információkeresési szokásai
Az információs műveltség átfogó vizsgálatához a különböző kompetenciák nemzeti és nemzetközi méréséhez alkalmazott indikátorok közül olyan mutatók kiválasztását javasolja a szakirodalom, amelyek információs műveltségi szintet képesek jelezni. Például Catts és Lau (2008) a UNESCO Statisztikai Intézete (UIS) LAMP (Literacy Assessment and Monitoring Programme) műveltség értékelő és vizsgáló programja és PISA felmérésben használt elemeit látják alkalmasnak az információs műveltség mérésére.
A könyvtári információszolgáltatás szempontjából úgy, mint az egyetemi oktatás szempontjából egyaránt fontos a hallgatók információkeresési szokásainak, az információs tudásszintjének az ismerete. Magyarországon ez idáig még nem végeztek több évet átívelő, követéses kutatást az egyetemi tanulmányok különböző szakaszaiban tartó hallgatók információs magatartásának vizsgálatára. Ezt a célt szolgálta a könyvtárba beiratkozott hallgatók információs tudására és szokásaira vonatkozó négy tanévet felölelő kísérlet, amelynek az eredményeit jelen fejezet ismerteti. Az értekezés szerzője által végzett vizsgálat az alkalmazott kérdőív kiválasztott minimális számú releváns jellemzője alapján történik. A kérdőíves felmérés időszaka a 2010/2011 tanév második szemeszterétől a 2013/2014 tanév második szemeszteréig terjed. A három hallgatócsoportban tíz alkalommal végzett mérés eredménye 538 kitöltött kérdőív. A kérdőív kitöltése önkéntes alapon történt, a különböző csoportok által leadott válaszok mennyisége eltérő a hallgatók késségétől függően. A válaszok számát a tanév és hallgatói csoportok felbontásában az 5. táblázat tartalmazza.
A felmérésben részt vett hallgatók által képviselt három kategória:
1. „Beiratkozó” – az első évfolyamot kezdő, könyvtárba beiratkozó hallgatók: 220 fő.
2. „Aktív”– azok a hallgatók, akik felvették a „Szakirodalmi ismeretek” illetve
„Információkeresés és közlés” című tantárgyat. A csoportban különböző évfolyamos hallgatók vannak, összesen: 206 fő.
3. „Végzős” – az egyetem soproni székhelyű karain tanulmányokat végző aktív könyvtárhasználó hallgatók: 112 fő.
A beiratkozó hallgatók azok, akik a tanulmányaik kezdetén, szeptemberben iratkoztak be a könyvtárba. Meg kell jegyezni, hogy nem minden hallgató válik a tanulmányai elején könyvtárhasználóvá, vannak esetek, amikor a diák csak dokumentum kölcsönzésekor iratkozik be, de az is előfordul, hogy a tanulmányok végeztéig sem szerzett még
olvasójegyet, akár azért, mert a kölcsönzéseket a beiratkozott társai segítségével intézi, ugyanakkor díjtalanul igénybe veszi a könyvtár alapszolgáltatásait, használja az információs terét. A vizsgált hallgatók „aktív” csoportjába tartoznak a különböző évfolyamokon tanuló hallgatók, akik felvették a „Szakirodalmi ismeretek” illetve
„Információkeresés és közlés” című tantárgyat. Ők azok, akik elsőévestől utolsó évesig terjedő csoportot alkotnak és néhányuk kivételével még előtte vannak a szak- vagy diplomadolgozat-írásnak. A kérdőív kitöltése a tananyag megismerése előtt történik, tehát az ismeretüket és szokásukat nem befolyásolja a kurzus tananyaga. A tanulmányaikat befejező „végzős” csoportba tartozó hallgatók a beiratkozott könyvtárhasználók, akik a könyvtári tartozások rendezésekor töltötték ki a kérdőíveket. Időrendi sorrendbe állítva a 2010/2011 tanév második szemeszterétől a 2013/2014 tanév első szemeszterétől tíz csoportot képeznek a válaszadó hallgatók.
5. táblázat: A kérdőíves felmérésben részt vett hallgatók száma
(Forrás: saját szerkesztés)
Tanév Szemeszter Csoport megnevezése Kitöltött kérdőívek száma
2010/2011 2. (2011) mennyisége a mindenkori lehetőségektől függött. Vannak csoportok, ahol 100%-os a válaszadás, mint például a 2010/2011 „aktív” csoportja és olyan csoportok is vannak, ahol
háttér statisztikák hiányosságai miatt csak becslés alapján megítélhető a minta reprezentatív jellege. Az utóbbi állítás elsősorban a „végzős” csoportra vonatkozik.
A kérdőív megszerkesztésének fontos szempontja volt, hogy a kitöltése ne vegyen igénybe 3–5 percnél több időt. Ugyanakkor releváns információkat szolgáljon az internet használatával kapcsolatban és alkalmas legyen a hallgatók információszerzési, információkeresési kompetenciáinak megítélésére.
A kérdőív kérdéseinek első része a hallgatók tájékozódási szokásaira vonatkozik. A második rész első két kérdése az internet használatával kapcsolatos, végül az utolsó három kérdés válaszai annak a kísérletnek az alapja, amely vizsgálja az információműveltség körébe tartozó információs magatartás jellemzőit.
A hallgatók információszerzési szokásait a „Milyen forrásokat vesz igénybe, amikor tanuláshoz keres információt?” kérdésre adott válaszokat az 1-től 4-íg terjedő szám hozzárendelésével fontossági sorrendbe állítottak a megadottnégy lehetőséget:
Megkérdezem a társamat
Megkérdezem az oktatót
Megkérdezem a könyvtárost
Megkeresem az interneten
A kitöltött kérdőívek nagy többségében könyvtáros, mint információforrás leggyakrabban a negyedik helyen szerepelt. A 6. táblázat azokat a válaszokat százalékos megoszlását vizsgált csoportokon belül, amelyek első helyen jelölték a könyvtárost mint információszerzés forrását.
6. táblázat: Könyvtáros mint információforrás különböző kategóriákon belül
(Forrás: saját szerkesztés)
Hallgatócsoport kategória 1 helyen szereplő „Könyvtárost mint információforrás” válaszok %-a
Beiratkozó 6.55%
Aktív 7.34%
Végzős 6.23%
A 26. ábrán illusztrált eredmények szerint a könyvtáros mint információforrás átlagosan a negyedik helyen, utolsóként szerepel. Az eredmények nem igazolják azt a feltételezést, hogy a végzős hallgatók, különösen, ha könyvtárhasználók, előnyben részesítenék a könyvtárost, mint információforrást. A könyvtárosok javára alig 1%-os eltérés van az aktív hallgatók esetében. Ők azok, akik tanulmányaik során elkerülhetetlen önálló tanulás és dolgozatírás alkalmából a könyvtárhoz és könyvtároshoz fordultak segítségért. Ilyenkor igénybe vehették és megtapasztalhatták a tájékoztató könyvtáros közreműködését.