• Nem Talált Eredményt

3. KÖTELÉKVÉDŐK A MAI KÁNONJOGBAN

3.2 A Szentszék kötelékvédői

3.2.2 Az Apostoli Signatura kötelékvédői

Az Apostoli Szignatúra a legfelsőbb bíróság a katolikus egyházban.259 Az

257 HÁRSFAI K., Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 71.

258HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 69-70.

259 CIC 1445. kán. - 1. §. Az Apostoli Signatura Legfelsőbb Bírósága ítélkezik:

1. a rotai ítéletek elleni semmisségi panaszokról, az előbbi állapotba való visszahelyezés iránti kérelmekről és más felfolyamodásokról;

2. a személyek állapotáról szóló olyan perekben benyújtott felfolyamodásokról, amelyeknek újrafelvételét a Rota Romana megtagadta;

3. a Rota Romana bírái ellen érdekeltségi kifogásokról és feladatuk gyakorlása során végrehajtott tetteik miatti egyéb ügyekről;

4. az 1416. kán.-ban említett illetékességi vitákról.

Apostoli Szignatúra feladatköre három területre terjed ki: bizonyos sajátos esetekben peres ügyek eldöntésére, közigazgatási bíráskodásra és a bíróságokkal kapcsolatos bizonyos igazgatási teendők ellátására. Felépítését és működését külön jogszabály rendezi (SecrStat, Normae speciales Signaturae Apostolicae, 1968. III. 23: Leges III, 5321-5332).260

Az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságában a szignatúra elnevezést az aláírás, szignó szóval hozzák összefüggésbe, és ez ahhoz a jogosultsághoz kapcsolódott, hogy a pápa által kiadott leiratokat joga volt aláírni az Apostoli Szentszék előadóinak és hivatalnokainak is. Ez a tevékenység egyidejűleg adminisztratív és bírósági tevékenység is volt. Arra a működésre vezethető vissza, hogy a pápa kegyet gyakorolt, felmentéseket és privilégiumot adott, és konfliktusok feloldásával is foglalkozott. A Szignatúra jelenlegi tevékenysége is széles és összetett. Az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága elnevezés nem fejezi jól ki azt a tevékenységet, amit folytat.261 Történeti kialakulását tekintve az Apostoli Szignatúra eredetét a kutatók abban a tényben vélik felfedezni, hogy a hívek problémáikat közvetlenül a pápa elé vihették, aki személyesen, hangosan elemezte a kérdést, és ebben tanácsaikkal segítették a bíborosok és a káplánok.

262

Ma az Apostoli Szignatúra mint intézmény főbb vonásai a következők:

elnevezésében is szerepel az, hogy apostoli. Rajta keresztül a római pápa gyakorolja bírói hatalmát az Egyházban. Ez a bírói hatalom rendes hatalom, legfőbb hatalom, nincs fölötte más bíróság, a Szignatúra ugyanis a pápa nevében jár el. Nem olyan értelemben legfelsőbb bíróság, mint az állami bíróságok (mint például a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága), ahol a legfelsőbb bíróság az utolsó fellebbezési fórum. Az Egyházban a Szignatúra az alsóbb szintű bíróságok vonatkozásában adminisztratív tevékenységet gyakorol.263

Az Apostoli Signatura-nál van két kötelékvédő, az egyik a kinevezett, a másik a helyettes. Minthogy az Apostoli Signatura-nál kevés munka van a kötelékvédők számára, segítenek az ügyészeknek, vagyis gyakran kapnak ügyészi megbízást különböző kérdések megtárgyalásában. Itt is látjuk, hogy a kötelékvédői és az ügyészi hivatal mennyire összefügg.

260ERDŐ P.,Egyházjog, Budapest 2003, 698.

261 F.J.RAMOS,I tribunali ecclesiastici, Roma 1998, 177-178.

262 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 71.

263 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 72.

Az Apostoli Signatura személyzete 12 bíróból áll, akiknek már nem kötelező bíborosoknak lenniük, mint azt meghatározta az 1917-es CIC és a Regimini Ecclesiae Universae, ugyanis a ’17-es CIC 1602. kánonja264 és a Regimini Ecclesiae Universae 104. cikkelye szerint az Apostoli Signatura-t a Római Pápa által kinevezett bíborosok alkotják. Az 1968-as Normae speciales Signaturae Apostolicae a bíboros bírák számát tizenkettőben határozta meg. Tehát a Signatura bírái kizárólagosan bíborosok voltak.

Ezt az előírást hatályon kívül helyezettnek kell tekintenünk, amennyiben a Pastor bonus a maga egészében rendezte a Regimini Ecclesia universae teljes joganyagát, és ebben nincs előírás (ld. 20. k.) Tehát az Apostoli Signatura-ra általános jelleggel alkalmazhatjuk a Pastor bonus 3. cikkelyét, mely szerint: „A Dikasztériumok összetétele a következő: a bíboros prefektus, vagy az elnök érsek, meghatározott számú bíboros atya és püspök atya”.265 Az Apostoli Signatura tagjai között egyre számottevőbb a nemzetközivé válás. 1995 októberében a kötelékvédők amerikai és francia származásúak.266

3.3 Összefoglalás és következtetések

A 83'-as CIC bíróságok különböző fajtáit rögzíti az egyházban.267 Az első fokon eljáró bíróságok az egyházmegyei bíróságok, illetve az egyházmegyeközi bíróságok lehetnek. A másodfokon eljáró bíróságok a metropolita bíróságok, az egyházmegyeközi bíróságtól érkező fellebbezésekre létesített másodfokú bíróságok, valamint azon személyeknek létesített másodfokú bíróságok, akiket az 1439. kánon megjelöl. A Szentszéki bíróságok a Római Rota és az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága.

Mint ahogy a bíróságoknak is több fajtája van, így a kötelékvédőknek is, ugyanis minden bíróságra ki kell nevezni egy kötelékvédőt.

264 ’17-es CIC Can 1602. Supremum Signaturae Apostolicae Tribunal constat nonnullis S. R. E.

Cardinalibus, quorum unus Praefecti munere fungitur.

265 AAS 80 (1988) 859-860.

266 GROCHOLEWSKI,Z.,Tanulmányok az egyházi házasság-és perjogról, Budapest 2000, 157-158.

267CIC VII. könyv I. rész II. cím (A bíróságok különböző fokozatai és fajtái)

A kánonjogban a kötelékvédők igen széles palettájával találkozunk és ez a sokféleség megnehezíti az eligazodást köztük. Személyi kritériumokban, a tevékenységben lényeges különbség nincs köztük, a megbízásuk keletkezésében, valamint megszűnésében sem, mivel a hatályos jog megkövetelei a bíróságok kötelékvédőitől, mint ahogy a többi munkatársaitól (bírósági helynök (officiális), helyettes bírósági helynök (vice officiális), bíró, ügyész) is, hogy kánonjogi doktorátussal vagy legalább licenciátussal kell rendelkezniük. Természetes a Római Rota kötelékvédői a legképzettebbek, mivel a Rotán dolgozó bíróknak, ügyészeknek, ügyvédeknek és a kötelékvédőknek is a kánonjogi tanulmányaik után el kell végezniük egy hároméves képzést a Studio Rotale-n. Ezt a nagyobb szakmai felkészülést már a Provida Mater is megkövetelte a rotai házassági perekben eljáróktól. Azért is fontos, hogy a Római Rotán ilyen képzett emberek dolgozzanak, mert a Rota joggyakorlata a mérvadó, s azt kell figyelemmel kísérniük és alkalmazniuk a más bíróságon dolgozó kötelékvédőknek is, akik kötelesek törekedni arra, hogy egyre jobban megismerjék a házasságjogot és az eljárásjogot, mint ahogy ezt a DC is előírja nekik.

Ebben a fejezetben bemutattam a bíróságok kinevezett kötelékvédőit, köztük az egyházmegyei, egyházmegyeközi, metropolita bíróságokéit, valamint a Szentszéki bíróságok kötelékvédőit, először a Római Rotán, majd az Apostoli Szignatúrán dolgozó kötelékvédőket és feladatukat.