A nem szentségi házassági felbontási ügyekben

Érvényesnek, de nem szentséginek azokat a házasságokat mondjuk, amelyeket egy keresztény és egy nem megkeresztelt vagy két meg nem keresztelt kötött egymással.

Ilyen pl. az a házasság, amit egy református és egy nem keresztény az anyakönyvezető előtt köt, de ilyennek számít az a katolikus templomban kötött házasság is, ami egy katolikus és egy nem kerezstény között a valláskülönbség házassági akadálya (vö. 1086.

kan. 1. §⁷⁵⁹) alóli felmentéssel jön létre. Mint az előbbiekből kitűnik, a tisztán polgárilag megkötött házasságok nagy része érvényesnek, de nem szentséginek mondható.⁷⁶⁰

A nem szentségi házasság egyre nagyobb aktualitású az európai civilizáció népei körében, ugyanis az újabb generáció tagjait egyre ritkábban kereszteltetik meg szüleik, és a nem keresztény népek is nagy számban vándorolnak be Európába és kapnak letelepedési engedélyt, esetleg állampolgárságot. Továbbá a megkereszteltek is több felekezetekhez tartoznak, ugyanakkor növekedik a különböző népcsoportok, társadalmi osztályok és rétegek közti keveredés, konkrétabban egyre gyakoribb köztük a házasságkötés. Mindez növeli annak a valószínűségét, hogy egyre kevesebb szentségi házasság születik, s a felek különböző vallása, mentalitása, kultúrája következtében a polgári válások száma emelkedik. Egy másik jelenséget is észrevehetünk, nevezetesen azt, hogy lassan növekedik azoknak a száma, akik felnőtt korukban, netán már a házasságban élve veszik fel a keresztséget, vagy úgy, hogy a házastársuk, esetleg a gyerekeik is velük tartanak, ez a követendő példa, de sajnos sok olyan eset van, amikor a házastárs nem kívánja felvenni a keresztséget. Amennyiben a magatartása békés, akkor elélhetnek egymás mellett szeretetben, de ha a házastárs magatartása ellenséges

758 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 246.

759 CIC 1086. kan. - 1. §.Érvénytelen a házasság két olyan személy között, akiknek egyikét a katolikus egyházban keresztelték, vagy oda fölvették, és abból formális aktussal nem távozott el, másika pedig nincs megkeresztelve.

760 Erdő P., A házasságrendezés lehetőségei, in Erdő P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006, 514.

jellegű a kereszténységgel szemben, akkor az konfliktusokhoz vezethet.⁷⁶¹

A nem szentségi házasságok eseteit a Hittani Kongregáció által kiadott Normák szabályozzák. A jelenleg hatályos szabályozás 2001. április 30-án jelent meg, ezt megelőzően a Hittani Kongregáció rendes ülésén megtárgyalta, majd II. János Pál pápa jóváhagyta.⁷⁶² A nem szentségi házasságok közül azoknak a felbontására vonatkoznak ezek a szabályok, amelyek kívül esnek a ’83-as CIC szabályozott esetek körén, vagyis vagy egy megkeresztelt és egy nem megkeresztelt személy házasságára vonatkoznak, vagy két meg nem keresztelt házasságára vonatkoznak ugyan, akik közül legalább az egyik felvette a keresztséget, de mégsem tartoznak a privilegium paulinum⁷⁶³ hatáskörébe, mert valamilyen feltétel hiányzik, illetve két meg nem keresztelt személyről van szó, akik a házasság teljes ideje alatt nem keresztelkednek meg.⁷⁶⁴

A nem szentségi házasságok felbontásánál az eljárást vagy a püspök végzi vagy rábízza a bíróság egy bírájára, vagy az erre kijelölt személyek közül választ ki egyet.

Rajtuk kívül az eljárásban részt kell vennie a kötelékvédőnek és a jegyzőnek. A megbízásnak írásban kell történie és az iratokból ki kell derülnie. A vizsgálatot végző személy (vagy a püspök, vagy a bíróság egy bírája, vagy az erre kijelölt személy) hallgatja ki a feleket és a tanúkat, a meghallgatásra meg kell idézni a kötelékvédőt,a jegyzőnek pedig jelen kell lennie. A vizsgálatot végző személy előzetesen elkészített kérdőpontok alapján hallgatja ki a feleket és a tanúkat. A kérdéseket őmaga vagy a kötelékvédő állítja össze.⁷⁶⁵ A kérdésekre adott válaszokat alá kell írni a meghallgatott személyeknek, a vizsgálatot végzőknek és a jegyzőnek.⁷⁶⁶

Ha egy polgári házasságról el akarjuk dönteni, hogy az érvényes, de nem

761KOWAL,J.,A házasság felbontása a hit javára, Budapest 2004, 5-6.

762 C.FID.Norm., Potestas Ecclesiae, De conficiendo proccesu pro solutione vinculi matrimonialis in favorem fidei, Città del Vaticano 2001.

763 A privilégium paulinum szabályát ld.

CIC 1143. kán. – 1. §. Két meg nem keresztelt között kötött házasság felbomlik a privilégium paulinum alapján, a keresztséget felvett fél hitének nyújtott kedvezményeként, magával azzal a ténnyel, hogy ez a fél új házasságot köt, amennyiben a meg nem keresztelt fél különválik.

2.§. Különváltnak számít a meg nem keresztelt fél, ha nem akar a megkeresztelt féllel együtt élni, vagy békében, a Teremtő gyalázása nélkül együtt élni, hacsak a másik fél –megkeresztelkedése után – nem szolgáltatott megfelelő okot a különválásra.

CIC 1143. kán. – 1. §. Két meg nem keresztelt között kötött házasság felbomlik a privilégium paulinum alapján, a keresztséget felvett fél hitének nyújtott kedvezményeként, magával azzal a ténnyel, hogy ez a fél új házasságot köt, amennyiben a meg nem keresztelt fél különválik

2. §. Különváltnak számít a meg nem keresztelt fél, ha nem akar a megkeresztelt féllel együtt élni, vagy békében, a Teremtő gyalázása nélkül együtt élni,hacsak a másik fél –megkeresztelkedése után – nem szolgáltatott megfelelő okot a különválásra.

764 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 250.

765 A kérdőpontok összeállításáról részletesen ld. jelen dolgozat 6.1. A kérdőpontok összeállítása c.

fejezben

766 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 251.

szentségi házasságok közé sorolható-e, két szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik az, hogy nem volt-e esetleg mindkét fél keresztény: pl. két protestáns tisztán polgári házassága ugyanis nem egyszerűen érvényes, hanem szentségnek is minősül, hiszen a CIC 1055. kánon 2. §-a fenntartja a régi alapelvet, mely szerint

„megkereszteltek között nem állhat fenn érvényes házassági szerződés anélkül, hogy ugyanakkor ne lenne szentség is.” A másik szempont, amire ügyelni kell az, hogy a két nem keresztény közti polgári házasság valóban érvényes volt-e. Gyakorlatilag főként arra kell figyelemmel lennünk, hogy a felek szabad állapotúak voltak-e, amikor a házasságot kötötték. Ha pl. egy nem kereszténynek több polgári házassága volt, az eslőt tekintjük érvényesnek.⁷⁶⁷

A házasság felbontását a hit javára a ’83-as CIC 1142. kánonja⁷⁶⁸ tartalmazza, amely hasonló az 1917-es Kódex 1119. kánonjához⁷⁶⁹. A kötelékvédő jogait és kötelességeit az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 1973-ban kiadott Instrukciója tartalmazza.⁷⁷⁰ Ebben az eljárásban a kötelékvédőnek kötelessége összeállítani a kérdéseket a feleknek és a tanúknak.⁷⁷¹ A kötelékvédőnek az eljárásban is részt kell vennie.⁷⁷² Az Instrukció a kötelékvédő más kötelességét nem említi. Habár felhívja a figyelmet az 1432. kánonra, amely szerint a kötelékvédő „hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni.”, ez vezethet ahhoz, hogy a kötelékvédő megírja észrevételeit és az ordinárius az iratokkal együtt küldje el azt a Szentszéknek. Az ordináriusnak az összes iratot a kötelékvédő észrevételeivel együtt el kell küldenie az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak.⁷⁷³

767 ERDŐ P.., A házasságrendezés lehetőségei, in ERDŐ P.., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006, 514-515.

768 1142. kán. -- A megkereszteltek közötti vagy megkeresztelt és meg nem keresztelt közötti el nem hált házasságot a pápa megfelelő okból felbonthatja, ha mindkét fél vagy egyikük kéri, még ha a másik fél ellenzi is.

769 ’17-es CIC Can 1119. Matrimonium non consummatum inter baptizatos vel inter partem baptizatam et partem non baptizatam, dissolvitur tum ipso iure per sollemnem professionem religiosam, tum per dispensationem a Sede Apostolica ex iusta causa concessam, utraque parte rogante vel alterutra, etsi altera sit invita.

770 SC Fid, Instr. et Normae, 1973.XII.6. (Leges V, 6702-6705)

771 SC Fid, Instr. et Normae, 1973.XII.6. (Leges V, 6702: 4. cikkely)

772 SC Fid, Instr. et Normae, 1973. XII.6. (Leges V, 6703: 7. cikkely 1.§)

773 BURKE,J.,The defender of the bond in the New Code, in The Jurist 45 (1985) 225-226: „ F. Privilege of the Faith Cases It appears that the possibility of dissolutions of marriage „in favor of the faith” is still provided by canon 1142 of the 1983 code which contains the same substance as did canon 1119 of the 1917 code. Since the new code does not provide a separate set of procedural norms, the 1973 Instruction of the Sacred Congregation for the Doctrine of the Faith on the procedures to be followed in privilege of the faith cases still apply. In the procedural norms of this instruction the defender of the bond is to be used in the preparation of the question for the parties and the witnesses (art. 4). The defender of the bond is