1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1.4 A kötelékvédőket érintő új szabályok a DC-ben
A 2005. január 25-én kiadott „Dignitas connubii”80 kezdetű Instrukció a házassági perekben a bírósági eljárás tökéletesebbé tétele érdekében számos rendelkezést tartalmaz, amelyekből a kötelékvédőre vonatkozó szabályokat81 szeretném ismertetni.
A házassági ügyek fontosságára való tekintettel a püspököknek gondoskodniuk kell arról, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók felkészültsége megfelelő legyen, és akik e területen dolgoznak, azok munkájukat szorgalommal és a törvényes szabályok szerint végezzék. Az Instrukció tehát a bírósági dolgozók, köztük a kötelékvédő jó szakmai felkészültségéért a püspököt teszi felelőssé.82 A kinevezés rendje is részletes szabályozásra került.83A bírósági dolgozókat, köztük a kötelékvédőt is a megyéspüspök nevezi ki, az egyházmegyeközi bíróság dolgozóit a püspökök vagy a püspökkari konferencia, de sürgős esetben az egyházmegyeközi bíróság dolgozóit a moderátor püspök is kinevezheti, amíg a püspökök vagy a püspökkari konferencia nem intézkednek.
A bírák és az ügyészek mellett a kötelékvédők is kötelesek törekedni arra, hogy még jobban megismerjék az egyházi házasság- és az eljárásjogot.84 A személyes képzés, a szakmai elmélyülés és a továbbképzés nemcsak lelkiismereti, hanem jogi
80 PONTICIO CONSIGLIO PER I TESTI LEGISLATIVI, „Dignitas connubii”. Istruzione, 25.01.2005, Città del Vaticano 2005. Magyarul: Dignitas Connubii Instrukció, Ford: Csordás Eörs M. OESSH, Budapest 2005.
81 PALESTRO,V.,Il Difensore del vincolo ed il Promotore di Giustizia (artt. 53-60). In: Il giudizio di nullità matrimoniale dopo l'istruzione "Dignitas connubii". Parte Seconda: La parte statica del processo.
Hg. von Piero Antonio Bonnet. (Studi giuridici 76). Città del Vaticano: Libr. Ed. Vaticana 2007, 177 - 190.
82 DC 33. cikkely – Figyelembe véve a házassági semmisségi perek súlyosságát és nehézségét, a püspökök feladata:
1. hogy bíróságaik részére megfelelő szolgálattevőket képeztessenek ki;
2. hogy erre a szolgálatra kiválasztottak feladatukat serényen és a jog előírásai szerint teljesítsék.
83 DC 34. cikkely – 1. § Az egyházmegyei bíróság szolgálattevőit a megyéspüspök, az egyházmegyeközi bíróság szolgálattevőit, hacsak kifejezetten máskép nem rendelkeztek, a püspökök csoportja vagy adott esetben a püspöki konferencia nevezi ki.
2. § Ami az egyházmegyeközi bíróságot illeti, sürgős esetben a felügyelő püspök nevezheti ki őket. Amíg a csoport vagy a konferencia erről nem gondoskodik.
84 DC 35. cikkely – 2. § Hogy feladatukat helyesen végezzék, a bírák, a kötelékvédők és az ügyészek törekedjenek napról napra jobban elmélyülni a házasság-és eljárásjogban.
kötelezettség is. Különösképpen kötelesek figyelemmel kísérni a Római Rota joggyakorlatát és alkalmazni a saját gyakorlatukban.
A szabályszerű eljárást segíti elő az a rendelkezés, hogy a keresetlevél elfogadása vagy visszautasítása előtt a kötelékvédő véleményét az elnöknek ki kell kérnie.85
Az idézéssel együtt közölni kell az alperessel a bíró és a kötelékvédő nevét.86 Részletes szabályozást találunk a jegyzőkönyv készítéséről is, amelyet alá kell íratni a kötelékvédővel is.87
Az ítéletet egy példány átadásával közölni kell a kötelékvédővel is.88
A fellebbezéssel kapcsolatban az Instrukció előírja a kötelékvédőnek, hogy fellebbezzen a házasság semmisségét kimondó ítélet ellen, ha az ítéletet nem tartja megalapozottnak.89 A szabályozás nem mond ellent a korábbi normáknak, miszerint a kötelékvédő nem köteles lelkiismerete ellenére, formális okból a fellebbezésre, csak megfordítja ezt a negatív előírást és pozitív utasítást fogalmaz meg. A ’83-as CIC 1432.
kánon90 szövegéből következik, hogy a kötelékvédő köteles felhozni mindent, amit
„ésszerűen fel lehet hozni” a házasság érvényessége érdekében. De ez nem jelenti azt, hogy a kötelékvédőnek minden eszközzel és minden áron a házasság érvényességét kell bizonygatnia, még személyes meggyőződése ellenére is. Ezzel kapcsolatban XII. Piusz pápa 1944. október 2-án a Rota Romana-n mondott beszédében91 világos magyarázatot adott. XII. Piusz kifejtette, hogy a kötelékvédőnek nem kell úgynevezett „mesterséges védelmet” készítenie, ennek nincs értelme, csak feleslegesen meghosszabbítja az eljárást. A pápa ebben a beszédében leszögezte, hogy a kötelékvédőnek joga van kijelentenie, hogy a jegyzőkönyvek szorgalmas, alapos és lelkiismeretes vizsgálat után
85 DC 119. cikkely – 2. § Az elnök, ha szükségesnek látja, előtte hallgassa meg a kötelékvédőt.
86 DC 127. cikkely – 4. § Az alperest idéző határozattal együtt közölni kell a bírák és a kötelékvédő nevét.
87 DC 175. cikkely – 2. § Fenntartva a 89. cikkelybelieket az iratot a kihallgatottnak, a bírónak és a jegyzőnek, és ugyancsak a kötelékvédőnek, és ha jelen voltak az ügyésznek és az ügyvédnek is alá kell írnia (vö. 1569. kán. 2. §).
88 DC 258. cikkely – 1.§ Az ítélet kihirdetése vagy közlése történjék vagy az ítélet másolatának átadásával a feleknek vagy a képviselőjüknek, vagy pedig ugyanennek a másolatnak a részükre való elküldésével a 130. cikkely előírásai szerint (vö. 1615. kán.)
2. § Ugyanilyen értelemben az ítéletet közölni kell mindig a kötelékvédővel, és az ügyésszel, ha részt vett a perben.
89 DC 279. cikkely – 2. § A 264. cikkely megtartása mellett, a kötelékvédő hivatalból köteles fellebbezni, ha úgy véli az ítélet, amely a házasságot először nyilvánította semmissé, nincs eléggé megalapozva.
90 CIC 1432. kán. – Az olyan ügyek számára, ahol az egyházi rend kiszolgáltatásának semmisségéről vagy a házasság semmisségéről, illetve felbontásáról van szó, nevezzen ki az egyházmegyében kötelékvédőt, aki hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni.
91 PIUS,XII, Discorso alla Rota Romana, 2 ottobre 1944, in Acta Apostolicae Sedis 36 (1944), 281-290.
semmilyen értelmes megjegyzést nem tud felhozni a felperes kereseti kérelme ellenében.92
Az összeférhetetlenségi szabályok93 az officiális, a helyettes officiális, más bírák, a kötelékvédő és az ügyész számára megtiltják, hogy hivatalukat, vagy más hivatalt gyakoroljanak egyidejűleg két bíróságon, amelyek között olyan kapcsolat van, hogy egyiknek a másik a fellebbezési bírósága. Ezek a személyek ugyancsak nem tölthetnek be két hivatalt egy azon bíróságon.94
A fellebbezéssel kapcsolatban az Instrukció a kötelékvédő pozitív kötelezettségeként fogalmazza meg, hogy hivatalból fellebbezzen, ha az ítélet nem eléggé megalapozott.95
A DC a házassági perek részletes szabályozásával nagy segítséget nyújt a bíróságok munkájának javításához. Amikor az egyházi hatóság hangsúlyozza, hogy a híveknek joguk van házassági ügyeiket a bíróság elé vinni, akik joggal elvárhatják, hogy egy szakszerű és gyorsan működő bírósági apparátus munkája révén jussanak igazságos ítélethez. Tudjuk, hogy a jogi normák emberi tényezőkön keresztül tudnak csak érvényre jutni. Ahhoz, hogy a bíróságok munkája jobb legyen a bíróságok dolgozóinak, köztük a kötelékvédőknek is a mindennapi fáradságos és szorgalmas munkája nélkülözhetetlen.96
Amint láttuk a DC összegyűjti és egy helyen közli mindazt, ami a házasság semmisségét vizsgáló eljárásra vonatkozik, összegzi a ’83-as CIC kiadása utáni fejlődést, közli a törvényszövegek helyes értelmezését és megvilágítja a vitás pontokat.
A kötelékvédővel a DC sokkal pontosabban foglalkozik, mint a CIC, ugyanis a DC pontosan leírja a kötelékvédő kötelességeit és jogait.
92 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 98.
93 Az összeférhetetlen hivatalok és feladatok az egyházi törvénykezésben ld. CLEVE,J., Inkompatibile Aufgaben und Amter im Gerichtwesen der Kirche, in De processibus matrimonialibus 7 (2000) 31-50.
94 DC 36. cikkely – 1. § A bírósági helynök, a bírósági helynök helyettesei, a többi bíró, a kötelékvédők és az ügyészek ezt vagy más feladatot ne gyakoroljanak állandó jelleggel két olyan bíróságon, amelyek fellebbezéssel állnak összefüggésben.
2. § Ugyanezek, az 53. cikkely 3. §-ának fenntartásával, állandó jelleggel két tisztséget ugyanannál a bíróságnál nem gyakorolhatnak.
95 DC 279. cikkely – 2. § A 264. cikkely megtartása mellett, a kötelékvédő hivatalból köteles fellebbezni, ha úgy véli, hogy az ítélet, amely a házasságot először nyilvánította semmissé, nincs eléggé megalapozva.
96 HÁRSFAI K., Úton egy szakszerűbb, gyorsabb és igazságosabb bírósági eljárás felé, in Kánonjog 8 (2006) 129-144.