A kötelékvédő szerepe a kérdőpontok összeállításában

514 Ld. 3.1. A bíróságok kinevezett kötelékvédői – 243. lábjegyzet

515 Ld. 5.3.1.4.1. A kötelékvédő szerepe a kérdőpontok összeállításában

516 BURKE,J.,The Defender of the Bond in the New Code, in The Jurist 45 (1985) 226-227: „B. Duties In general, the defender of the bond was not an active participant in the prelimitary stage of the trial (petition, citation, joinder of issue). The defender of the bond did not usually participate in the examination of the parties, witnesses, or experts. There were expections to this, both in the smallest tribunal where the defender of the bond would sometimes examine witnesses, and in the largest tribunal where the defender of the bond might be present for the examination of witnesses in cases of some spacial importance or difficulty. Defenders of the bond, however, had a role in the design or approval of questinnaires used to gather information. Defenders of the bond sometimes signed depositions of parties, witnesses, and experst, but usually this only signified that the defenders of the bond had seen the depositions or had had an opportunity to be present when they were made. The general practice was that the defender of the bond became active only after the taking of evidence, at the „publication” of the acts of the case. At this stage, it was not unusual for the defender of the bond to raise new matters or ask for more evidence before writing his observations. One point which became clear from several of the interviews was that it was

A következő alfejezetekben a kötelékvédő munkáját fogom megvizsgálni a házassági semmisségi peres eljárás egyes szakaszaiban. Kitérek a ’17-es CIC és a hatályos kánonjog szabályozásaira is, összehasonlítom a kettőt, s megállapítom, hogy az új Kódexben ezek az előírások ebben a tekintetben az előnyükre változtak-e vagy éppen visszalépés figyelhető-e meg. Annyi biztos, hogy a ’83-as CIC sokkal rugalmasabb kezeli a kötelékvédő részvételét a perben, nem szabályozza annyira, mint a régebbi Kódex, de ez megnyitja a lehetőségét a különféle kánonjogi értelmezéseknek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy ahol nincs előírás, ott mit kell, illetve szabad tenni.

Mint látni fogjuk, hogy a kötelékvédő feladatának legnagyobb része – hasonlóan a bírói munkához – az eljárás második szakaszára tevődik.⁵¹⁷ Az egyházi bíróságon az eljárás bevezető szakaszában a kötelékvédőnek nem igazán van szerepe, hacsak a bíró ki nem kéri a véleményét a keresetlevéllel kapcsolatban, amit majd részletesen fogunk tárgyalni a következő fejezetben, de a hatályos jog előírásai szerint nem kötelező. A per első szakaszában az idézés kibocsátása és a perfelvétel a bíró feladata, bár az idézést mindig megkapja a kötelékvédő, de ez egy passzív szerep, ugyanis behívják őt a perbe, s tevékenysége csak ezután fog elkezdődni. Igaz a felek meghallgatásánál csak ritkán vesz részt, s a bizonyítékokat az ügyhallgató gyűjti össze. A per második szakasza az, amiben a kötelékvédői munka koncentráltan megjelenik. Az iratok közzététele után a kötelékvédő aktív tevékenységbe kezd, s megírja a tanúvallomások alapján az észrevételeit,amelyben elő kell terjesztenie mindent, amit a házasság semmissége vagy felbontása ellen ésszerűen fel lehet hozni, s amelyet a bírónak mindig el kell olvasnia az ítélet meghozatala előtt.

Itt fontos megjegyeznünk, hogy habár a kötelékvédő a per során minden percselekménynél jelen lehet, s jogai a felek jogaival azonosak, sőt néha azon is túlhaladnak, ugyanis készíthet kérdőpontokat, jelen lehet a felek, a tanúk és a szakértők meghallgatásánál, észrevételeket készíthet a perbezárásnál (stb.), mégis sajnos a

often the defender of the bond who at this stage of the process was the first person to have seen the process, the acts, the trial itself as a whole. It was also clear that in some tribunals, the brief of the defender of the bond when written in the classic order – facts, law and observations – became very useful to the presiding judge as material for his sentence. In all cases, it was clear that defenders of the bond took their jobs seriously, and were taken seriously by the rest of the tribunal. The defender of the bond’s right to lodge an appeal, and the knowledge that even if no appeal is lodged, the animadversions of the defender of the bond would be read by a second level review board, seemed to make the defender of the bond a person who must not be taken lightly.”

517 HÁRSFAI K.,Bírósági gyakorlat, Budapest 2008, 25.

gyakorlatban a kötelékvédő részvétele sokszor csak formális, s nem gyakorolja kellőképpen a jogait és kötelességeit.⁵¹⁸

5.3.1 A kötelékvédő részvétele a bizonyítási eljárásban

A bizonyítási eljárás a bizonyítékok előterjesztése, a bizonyítás megengedését, a bizonyítás lefolytatását és az értékelésüket foglalja magában. A bizonyítási eljárást a perbezárás zárja le, utána már nem lehetséges bizonyítani.⁵¹⁹

5.3.1.1 A kötelékvédő szerepe a keresetlevél elfogadásában/visszautasításában⁵²⁰

Minden bírósági per a peralapítással, azaz a keresetlevél benyújtásával kezdődik.⁵²¹ Úgy tűnik, hogy a kötelékvédőnek ebben a szakaszban nincsenek különleges jogai. Az 1917-es Kódex megemlítette a kötelékvédő részvételét minden olyan ügyben, ahol a keresetlevelet visszautasította a bíró és a fél nem értett ezzel egyet, s felfolyamodott a fellebbviteli bírósághoz. A régi CIC a fellebbviteli bíróságtól elvárta, hogy konzultáljon a kötelékvédővel a visszautasítás felülvizsgálatánál, s csak utána hozzon döntést.⁵²² A hatályos CIC azt írja, hogy fel lehet folyamodni a keresetlevél visszautasítása esetén, de már nem írja elő a kötelékvédővel való konzultációt.⁵²³ Bár a

518 HÁRSFAI K.,Bírósági gyakorlat, Budapest 2008, 26.

519 HÁRSFAI K., Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 171-196.

520 Mindkettőre találunk íratmintát ld. HÁRSFAI K., Bírósági gyakorlat, Budapest 2008, 61-62 (12.sz.

iratminta, 13. sz. iratminta).

521 CIC 1502. kán. – Aki valaki ellen pert akar kezdeményezni, keresetlevelet kell, hogy benyújtson az illetékes bírónak. Ebben elő kell adnia a vita tárgyát, és kérnie kell a bíró hivatalos közreműködését.

522’17-es CIC 1709. can. par. 3. Adversus libelli reiectionem integrum semper est parti intra tempus utile decem dierum recursum interponere ad superius tribunal: a quo, audita parte, et promotore iustitiae aut vinculi defensore, quaestio reiectionis expeditissime definienda est.

523 CIC 1505. kán. - 4. §. A keresetlevél visszautasítása ellen a félnek mindig joga van tíz napos hasznos határidőn belül indoklással ellátott felfolyamodással fordulni a fellebbviteli bírósághoz vagy a testülethez, ha a keresetlevelet az elnök utasította el; a visszautasításból támadt kérdést azonban a lehető

Dignitas connubii kezdetű Instrukció azt írja elő, hogy a keresetlevél elfogadása vagy visszautasítása előtt a kötelékvédő véleményét az elnöknek ki kell kérnie⁵²⁴ és ez a rendelkezés a szabályszerű eljárást segíti elő.⁵²⁵

A kánonjogászok különböző véleménnyel vannak arról, hogy vajon a kötelékvédőnek van- e szerepe abban, hogy a keresetlevelet az elsőfokú bíróság visszautasítja. Az 1917-es CIC kommentálásakor Dolan ⁵²⁶ azt mondja, hogy a kötelékvédőnek ebben nincs szerepe. Pocock⁵²⁷ már másképpen gondolja ezt, ugyanis véleménye szerint eléggé fontos, hogy igényt tartsanak a kötelékvédő részvételére ebben a szakaszban is. Doheny⁵²⁸ is ezen a véleményen van, ugyanis azt javasolja, hogy a kötelékvédő mindenképpen olvassa el a keresetlevelet. Akárcsak Carmen Peňa Garcia is, aki szintén azt mondja, hogy a kötelékvédőnek szerepe abban, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevelet elfogadja vagy visszautasítja.⁵²⁹

Én azokkal a kánonjogászokkal értek egyet, akik azt hangsúlyozzák, hogy a kötelékvédőnek részt kellene vennie abban a vizsgálatban, ahol a bíró arról dönt, hogy a keresetlevelet elfogadja vagy visszautasítja. Ezt támasztja alá a ’83-as CIC 1434.

kánonjának 2. pontja is⁵³⁰, mely szerint valahányszor a fél kérése szükséges ahhoz, hogy a bíró valamiről rendelkezhessék, a perben szereplő ügyész vagy kötelékvédő kérelme is ugyanilyen hatású. Tehát elvárható lenne a bírótól, hogy kérje meg a kötelékvédőt, hogy olvassa el a keresetlevelet, és a keresetlevél elfogadásáról vagy elutasításáról szóló döntésének meghozatalában vegye figyelembe a kötelékvédő javaslatát. Fontos, hogy a kötelékvédő, amikor elolvassa a keresetlevelet, akkor a ’83-as CIC 1432.kánonja alapján járjon el, mely szerint hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni.⁵³¹ Ha az 1505. kánon 4.

leggyorsabban el kell dönteni.

524 DC 119. cikkely- 2. §Az elnök, ha szükségesnek látja, előtte hallgassa meg a kötelékvédőt.

525 HÁRSFAI K., Úton egy szakszerűbb, gyorsabb és igazságosabb bírósági eljárás felé (A Dignitas connubii kezdetű Instrukció elemző értékelése), in Kánonjog 2006, 135.

526 DOLAN,J.L.,The <<Defensor Vinculi>>. His Rights and Duties, Washington D. C. 1934, 46-50

527 POCOCK,P.F.,The Defender of the Matrimonial Bond, London-Canada 1924, 46.

528 DOHENY, W. J., Canonical Procedures in Matrimonial Cases, 2 nd ed. (Milwaukee: The Bruce Publishing Co., 1948), 1: 27-29.

529 PEŇA GARCÍA, C., Defensores del vínculo y patronos de las partes en las causes de nulidad matrimonial: Considerciones sobre el principo de igualdad de partes públicas y privada en el processo, in Ius Ecclesiae 21 (2009) 349-366.

530 CIC 1434. kán. – Más kifejezett rendelkezés hiányában:

1. valahányszor a törvény előírja, hogy a bíró a feleket vagy azok egyikét meghallgassa, meg kell hallgatnia az ügyészt és a kötelékvédőt is, ha szerepelnek a perben;

2. valahányszor a fél kérése szükséges ahhoz, hogy a bíró valamiről rendelkezhessék, a perben szereplő ügyész vagy kötelékvédő kérelme is ugyanilyen hatású.

531 BURKE J., The Defender of the Bond in the New Code, in The Jurist 45 (1985) 217-218: „2. The

pontja⁵³² alapján ha a keresetlevélből egyértelműen kitűnik, hogy a kérésnek semmilyen alapja sincs, tehát érvényes a házasság, akkor a kötelékvédőnek azt kell javasolnia a bírónak, hogy utasítsa vissza a keresetlevelet.

Az 1505. kánon 4. pontja fogalmazza meg a fumus boni iuris követelményét, amely szerint a keresetlevél alaptalansága mind ténybeli, mind jogi alaptalanság lehet. A keresetlevelet azonban nem lehet szogorú vizsgálat alá vetni ebben az értelemben. Amit a törvényhozó megkíván, az csak a fumus boni iuris. A jogtudomány sokat foglalkozott azzal, hogy hogyan kell értelmezni a fumus boni iuris meglétét.⁵³³ A helyes értelmezés szerint a „fumus” nem azt jelenti, hogy egy tény evidens, sem azt, hogy bizonyított tényről van szó. A „fumus” csak annyit jelent, hogy hivatkozott jogi vagy ténybeli elemek valószínűek. Alaptalan a kereset fasiltas in aperto esetén, vagy akkor is alaptalan, ha egy jogkérdés vonatkoztatásában egy tényből levont következtetés annyira szélsőséges, hogy felesleges a bizonyítás (pl. egy, a korhiány miatt indított házasság érvénytelensége megállapítása iránti perben, ha a becsatolt dokumentumokból megállapítható, hogy nem forgott fenn korhiány, akkor a fumus boni iuris hiányáról van szó).⁵³⁴

Tehát elmondhatjuk, hogy az 1917-es CIC szabályaihoz képest újdonságként jelent meg a ’83-as Kódexben a fumus boni iuris pontosabb meghatározása, amely

Petition Introducing the Suit Every trial must be opened by the presentation of the libellus, or petition introducing the suit. The defender of the bond does not appear now have to any specific duties at this stage. Int he 1917 code there was mention of the defender of the bon din the case where a petition had been rejected, and the petitioner had recourse against the rejection to a higher tribunal. The higher tribunal was required to consult the defender of the bond before deciding the question of the rejection (c.

1709, § 3, of 1917 code). The 1983 code provides for recourse against rejection of a petition, but makes no provision for necessary consultation with defender of the bond. Various authors have taken different views on whether the defender has any role in the consideration of a petition by a judge of first instance.

In commenting on the 1917 code, Dolan argues that there is no role, for there is at this tage no trial or summons. Pocock argues that this act of acceptance or rejection is important enough that is postulates the intervention of the defender of the bond. Doheny suggests a „possible association of the Defensor Vinculi with matters concerning the libellus.” It would seen reasonable that the defender could intervene because of his general right to be heard „as often as the judge is required to decide something at the request of a party” (c. 1434, 2). Certainly quetions of the competence of the court or the standing of the petitioner are matters on which a zealous defender of the bond might feel „bound by office to propose and clarify everything which can be reasonably adduced against nullity or dissolution” (c. 1432). It may be that the omission of any mention of the defender at this stage in the 1983 code shows a deliberate attempt to reduce the chance that the case will be delayed by arguments, not on its merits, but on legal techinicalities.

This would be in line with the exhortations of various popest hat courts should avoid narrow juridicism.”

532 CIC 1505. kán. – 2. §. A keresetlevelet csak akkor lehet visszautasítani, ha:

2. magából a keresetlevélből egyértelműen kitűnik, hogy a kérésnek nincs semmi alapja, és ilyen még az eljárás során sem merülhet fel.

533 STANKIEWICZ,A.,De libelli reciectione eiusque impugnatione in causis matrimonialibus, in Quaderni di Studio Rotale 2 (1987) 75.

534 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 145.

mindazokkal a keresetlevéllel kapcsolatos kritériumokat jelenti, amelyeknek meg kellett lenniük, hogy a keresetlevelet ne utasítsák vissza.⁵³⁵

Egyes helyeken kialakult olyan bírói gyakorlat, hogy a fumus boni iuris meglétének megállapításához a kötelékvédő, sőt még a szabályosan nem is idézett alperes közreműködését is igénybe kell venni.⁵³⁶ Aki ezt az álláspontot magáévá teszi, az az alaptalan pereskedés elkerülésével indokolja meg ennek a vizsgálatnak a célját. Az a tény, hogy a bírói tanács elnöke egy személyben hozhat keresetlevelet visszautasító döntést, és nincs szüksége a tanácsot igénybe venni és a döntést megszavaztatni, újdonság a hatályos CIC-ben. A’17-es Kódexben az volt az előírás, hogy keresetlevél elfogadásáról az egész társas bíróságnak kellett dönetnie. A visszautasító határozat meghozatalakor a DC sem teszi már kötelezővé más személy meghallgatását, csupán ajánlja, mely szerint az elutasító vagy akár elfogadó határozat meghozatala előtt az elnök, ha szükségesnek tartja, hallgassa meg a kötelékvédőt.⁵³⁷ Ugyancsak az elutasítás meghozatala után, ha szükséges, tudassák azt kötelékvédővel- tartalmazza az Instrukció.⁵³⁸ Itt a kötelékvédőnek kizáróan tanácsadó, illetve informatív jellegű bevonásáról van szó az eljárásba, ami a döntéshozó diszkrecionális jogkörébe tartozik.⁵³⁹

Szeretnék még kitérni egy érdekes dologra a keresetlevél elfogadásával kapcsolatban. Ez pedig a keresetlevél automatikus elfogadása, amellyel többen nem értenek egyet.⁵⁴⁰ A CIC 1506. kánonja⁵⁴¹ értelmében a keresetlevél akkor minősül elfogadottnak, ha meghatározott idő eltelik, és a felperes ismételten határozott kérelmet terjeszt elő és a bíró ennek ellenére továbbra is „hallgat”.

535 HÁRSFAI K.,A keresetlevél a kánoni perben, Budapest 2008, 249.

536 LLOBELL, J., << Questiones Disputatae>> sulla scelt della procedura giudiziaria nelle cause di nullità del matrimonio, sui titoli de competenza, sul libello introduttorio e sulla contestazione della lite, in Apollinaris 70 (1997) 614: „Il can 1504, 2 richiede un fumus boni iuris del libello di domande piú incisivo di quello che prevedeva il CIC 1917 (fr. can 1708). Tale maggiore evidenza della possibilità di giungere ad una sentenza favorevole è stata considerata eccessiva per le cause di nullità del matrimonio.

Ind ette cause cause, ugualmente eccessiva è stata considerata la prassi di talinu tribunali di svolgere una sorta di pre-processo (processiculum) in cui, per accertare quella qualificata presenza di fumus boni iuris, sc chiede l’intervento de difensore de vincolo e persino si chiama la parte convenuta a dichiarare prima di essere stato accettato il libello e, quindi, prima della formale citazione de convenuto.”

537 DC 119. cikkely 2. §. Az elnök, ha szükségesnek látja, előtte hallgassa meg a kötelékvédőt.

538 DC 121. cikkely 2. §. A határozat legalább rövid indoklással magyarázza meg az elutasítást, és azt a felperessel, valamint szükség esetén a kötelékvédővel mielőbb tudatni kell.

539 HÁRSFAI K.,A keresetlevél a kánoni perben, Budapest 2008,249-250.

540 RAMOS,F.J.,Il tribunali ecclesiastici, Roma 1998, 275.

541 CIC 1506. kán. – Ha a bíró a keresetlevél benyújtásától számított egy hónapon belül nem adja ki a keresetlevelet elfogadó vagy elutasító határozatot az 1505. kán. szerint, akkor az érdekelt fél kérheti, hogy a bíró teljesítse feladatát; ha a bíró továbbra is hallgat, a kérelem benyújtásától számított tíz nap eredménytelen eltelte után a keresetlevél elfogadottnak számít.

Erre az esetre a CIC elrendeli, hogy a keresetlevél ipso iure elfogadottnak minősül. Ezt azért teszi a Kódex, hogy a bírói késlekedést és hanyagságot elkerülje. Én azokkal a kánonjogászokkal értek egyet, akik ezzel a szabályozással nem értenek egyet.

Ha ugyanis a keresetlevél elfogadása ipso iure történik, akkor előfordulhat, hogy a perben illetéktelen bíró vagy perbeli legitimációval nem rendelkező felperes fog eljárni.⁵⁴²

Amint láttuk a CIC 1506. kánonja jelentős újítást tartalmaz, ugyanis ha a bíró a keresetlevél benyújtásától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot annak elfogadásáról vagy elutasításáról, s a fél ezt kéri, azaz sürgeti, a benyújtástól számított tíz nap elteltével a keresetlevél magánál a jognál fogva (külön intézkedés nélkül) elfogadottnak minősül. A régi Kódex szerint ilyen esetben csak az ordináriushoz vagy felsőbb bírósághoz lehetett fordulni, hogy az kötelezze a bírót a keresetlevél elfogadásával kapcsolatos határozat meghozatalára.⁵⁴³

A ’83-as CIC 1506. kánonja nem említi, hogy mi a teendő akkor, ha a keresetlevélnek az magánál a jognál fogva történő (automatikus) elfogadása után a bíró továbbra is tétlen marad, s nem idézi meg húsz napon belül a feleket. Ilyenkor a bírót fel lehet jelenteni, és az 1457. kánon⁵⁴⁴ szerint, sőt büntetőjogilag⁵⁴⁵ is, el lehet ellene járni.

542 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 146-147.

543 ’17-es CIC 1710. can. Can. 1710. Si iudex continuo mense ab exhibito libello decretum non ediderit quo libellum admittit vel reiicit ad normam can. 1709, pars cuius interest instare potest ut iudex suo munere fungatur; quod si nihilominus iudex sileat, lapsis quinque diebus a facta instantia, poterit recursum ad Ordinarium loci, si ipse iudex non sit, vel ad superius tribunal interponere ut vel iudex ad definiendam causam adigatur vel alius in eius locum subrogetur.

544 CIC 1457. kán. – 1. §. Azokat a bírókat, akik bár biztosan és nyilvánvalóan illetékesek, megtagadják a jogszolgáltatást, vagy akik minden jogalap nélkül illetékesnek nyilvánítják magukat, és így tárgyalnak és döntenek el pereket, vagy megszegik a titoktartási kötelezettséget, illetve szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a peres feleknek egyéb kárt okoznak, az illetékes hatóság megfelelő büntetésekkel sújthatja, beleértve a hivataluktól való megfosztást is.

545 CIC 1389. kán. – 1. §. Aki az egyházi hatalommal vagy tisztséggel visszaél, a cselekmény vagy a mulasztás súlyossága szerint büntetendő, nem kizárva a hivataltól való megfosztást sem, hacsak nincs már erre a visszaélésre törvényben vagy parancsban büntetés rendelve.

2.§. Aki pedig vétkes gondatlanságból az egyházi hatalom, szolgálat vagy feladat valamely cselekményét törvénytelenül úgy végzi vagy mulasztja el, hogy abból másnak kára származik, megfelelő büntetéssel büntetendő.

5.3.1.2 A kötelékvédő szerepe az idézéskor

Mielőtt rátérnék a kötelékvédő szerepére az idézésben, tekintsük át az idézés fogalmát és rövid történetét. Az idézés fogalmi meghatározása szerint „vocatio in iudicium” vagyis egy személyt arra hívnak fel, hogy lépjen fel az eljárásban. Érdekes, hogy a „vocatio in iudicium” kifejezés eltér a ’17-es CIC által használt „vocatio in iuris” kifejezéstől, ami a római formuláris per két szakaszára emlékeztetett. Az in iure szakaszra, ami a magisztrátus előtt folyt, és az in iudicium-ra, ami a bíró előtt. Az in iure eljárás az idézéssel (in ius vocatio) vette kezdetét. A felperesre hárult, hogy az alperest – akár erőszak alkalmazásával is – a magistrátus elé állítsa. Az in iure eljárásra a szigorú formalizmus volt a jellemző: aki csak egy szó erejéig is hibázott az előírt szöveg elmondásában, elvesztette a pert.⁵⁴⁶ A felek domináns szerepe jellemezte e szakaszokat, és ez nincs összhangban azzal, hogy az idézés a ’83-as CIC szerint a közhatalmi szerv aktusa, és nem pusztán a fél kérelméből levezetett aktus.⁵⁴⁷

Az idézés (citatio) tágabb értelemben a bíróság előtti megjelenésre felszólító minden hívás, szűkebb értelemben pedig a bíró által végzett első perbehívás, azaz „a bíró parancsa az alpereshez, hogy jelenjen meg a bíróság előtt” (1917-es CIC 1715.

kánon).

A hatályos CIC 1507. kánonjának 1. §.⁵⁴⁸-ának megfogalmazása egyes szerzők szerint magának az idézésnek a fogalmát a fentiekben meghatározottól eltérő megvilágításab helyezi. Szerintük az idézésben arra kerül a hangsúly, hogy közlik az értintettel a másik fél keresetlevelének elfogadását. A közléshez természetesen felhívás is járul az írásbeli válaszra vagy megjelenésre.⁵⁴⁹ Mindez azonban nem látszik lényegében változtatni azon, hogy az idézés a klasszikus „törvénybe hívás” (in ius vocatio) maradt, amely által a másik fél hivatalos felszólítást kap az ügybe való

A hatályos CIC 1507. kánonjának 1. §.⁵⁴⁸-ának megfogalmazása egyes szerzők szerint magának az idézésnek a fogalmát a fentiekben meghatározottól eltérő megvilágításab helyezi. Szerintük az idézésben arra kerül a hangsúly, hogy közlik az értintettel a másik fél keresetlevelének elfogadását. A közléshez természetesen felhívás is járul az írásbeli válaszra vagy megjelenésre.⁵⁴⁹ Mindez azonban nem látszik lényegében változtatni azon, hogy az idézés a klasszikus „törvénybe hívás” (in ius vocatio) maradt, amely által a másik fél hivatalos felszólítást kap az ügybe való

In document Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Doktori Iskola Kánonjogi Program A kötelékvédő szerepe az egyházi házassági eljárási ügyekben Doktori (PhD) dolgozat Készítette: Kovács Beatrix Témavezető: Dr. Hársfai Katalin Budapest, 2013 (Pldal 126-153)