1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1.3 A kötelékvédő a ’83-as CIC-ben
A ’83-as CIC 1432. kánonja az ügyek három típusát különbözteti meg, ahol a kötelékvédőnek részt kell vennie, ezek a következők: az egyházi rend kiszolgáltatásának semmissége, a házasság semmissége és felbontása. A ’83-as CIC úgy szabályozza a kötelékvédő részvételét, hogy megtartja a kötelező idézés szabályát, illetve felment ez alól, ha a kötelékvédő magától megjelenik a percselekménynél, sőt ezen túl is felment a semmisség jogkövetkezménye alól, ha a kötelékvédő legalább az ítélethozatal előtt az iratokba betekint. Ezzel szemben a ’17-es CIC a kötelékvédő részvételi kötelezettségét szigorúbban szabályozta. Ha ugyanis nem idézték meg, és magától nem jelent meg a perben, akkor az ítélet érvénytelen lett.68
A ’83-as CIC a kötelékvédő intézményét a felekhez közelítette. A CIC 1434.
kánonja előírja, hogy a kötelékvédőt is meg kell hallgatni a bírónak, ha a feleket meghallgatja; illetve, ha a fél kérelme szükséges ahhoz, hogy a bíró valamiről rendelkezzék, akkor a kötelékvédő kérelme is ugyanilyen hatású. Ugyanakkor továbbra is megmarad a kötelékvédőnek a felekhez képest kedvezményezett helyzete a perben.
Vannak olyan jogok, amelyek csak a kötelékvédőt illetik meg, de a feleket nem. A kötelékvédő privilegizált helyzetét biztosítja, hogy joga van újraválaszolni a felek
or to oppose in every way a well founded decision, but, as Pius XII put in, he must make obversations in favor of the bond while always sefeguarding the truth (Pius XII, Alloc. Ad Auditores Rotae S.R., in AAS 36 (1994) 285). One notes at times tendencies which tend to reduce his role. The same person cannot exercise two functions at the same time – to be judge and defender of the bond. Only competenr person can assume one such responsibility and it will be a grave error to consider it of minor importance.”
67 GÓRALSKI,W.,Urzad obroncy wezla malzenskiego w swietle przemówien papiezy do Roty Rzymsiej z lat 1939-2007 (=The office of the matrimonial defender of the bond in the light of the Addresses of the Popest o the Roman Rota in the years 1939-2007), in Jus Matrimoniale 13 (19) 2008, 79-90.
68 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 97.
válaszára a CIC 1603. kánon 3 §-a69 szerint, mindig meg kell tennie az ügyben az észrevételeit, jelen lehet a tanú vagy a szakértő meghallgatásánál és már a közzététel előtt is megtekintheti a bíróság iratait a CIC 1678. kánon 1 §-a70 alapján.
A ’83-as CIC átalakítja a kötelékvédő jogait abban az értelemben, hogy előírja, hogy a kötelékvédőnek aktív tevékenységet kell kifejtenie. A kötelékvédőnek elő kell terjesztenie a perben mindazt, amit a házasság semmissége vagy felbontása ellen ésszerűen fel lehet hozni – mondja az 1432. kánon.71 A kötelékvédőnek ezt az aktivitását fejezik ki az „előterjeszteni” (proponendi) és a „kifejteni” (exponendi) szavak a CIC-ben. Az „előterjeszteni” annyit jelent, hogy minden érvet megjelölni, ami a semmisség és a felbontás ellen szól. „Kifejteni” pedig a lényeges szabályokat, tényeket és bizonyíték értékét kell. A kötelékvédői hivatal jelentőségével nem fér össze az az álláspont, ami megelégszik a kötelékvédő „nincs észrevételem” és hasonló megjegyzéseivel. A ’83-as CIC szövegéből az következik, hogy a kötelékvédő köteles felhozni mindent, amit „ésszerűen fel lehet hozni” a házasság érvényessége érdekében.
Ez nem jelenti azt, hogy a kötelékvédőnek minden eszközzel és minden áron a házasság érvényességét kell bizonygatnia, még személyes meggyőződése ellenére is. Ezzel kapcsolatban XII. Piusz pápa 1944. október 2-án a Rota Romana-n mondott beszédében72 világos magyarázatot adott. XII. Piusz kifejtette, hogy a kötelékvédőnek nem kell úgynevezett „mesterséges védelmet” készítenie, ennek nincs értelme, csak feleslegesen meghosszabbítja az eljárást. XII. Piusz ebben a beszédében kifejtette, hogy a kötelékvédőnek joga van kifejteni, hogy a jegyzőkönyvek alapos, szorgalmas és lelkiismeretes vizsgálata után semmilyen értelmes megjegyzést nem tud felhozni a felperes kereseti kérelme ellenében. 73
A ’83-as CIC előírásai szerint a kötelékvédő szerepében újdonság, hogy ezentúl a házassági perben nem neki kell összeállítania a kérdőpontokat a felekhez és a
69 CIC 1603. kán. – 3. §. Az ügyésznek és a kötelékvédőnek joga van a felek válaszára újabb viszontválaszt adni.
70 CIC 1678. kán. – 1. §. A kötelékvédőnek, a felek védőinek és – ha szerepel a perben – az ügyésznek joga van:
1. a felek, a tanúk és a szakértők kihallgatásán jelen lenni, az 1559. kán. Előírásának fenntartásával;
2. a peres iratokba akkor is, ha még nem tették közre őket, betekinteni, és a felektől beterjesztett okmányokat megvizsgálni.
71 CIC 1432. kán. – Az olyan ügyek számára, ahol az egyházi rend kiszolgáltatásának semmisségéről vagy a házasság semmisségéről, illetve felbontásáról van szó, nevezzenek ki az egyházmegyében kötelékvédőt, aki hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni.
72 PIUS,XII.,Discorso alla Rota Romana, 2 ottobre 1944, in Acta Apostolicae Sedis 36 (1944) 281-290.
73 HÁRSFAI K.,Egyházi eljárásjog, Budapest 2006, 97-98.
tanúkhoz, bár joga van kérdéseket javasolni a bírónak (1533. kánon74). A kérdőpontokat annak kell a bíró elé terjeszteni, aki az illető kihallgatását kéri (1552. kánon 2. §75, vö.
1534. kánon). Ez pedig általában a felperes. A gyakorlatban tehát a kérdőpontokat ezentúl többnyire a felperes ügyvédje írja. Nem köteles a kötelékvédő a ’83-as CIC előírásai szerint fellebbezni a házasság érvénytelenségét kimondó első ítélet ellen. Erre nincs is szükség, hisz ilyenkor az ítélet amúgy is hivatalból felterjesztendő másodfokú felülbírálásra (1682. kánon).76
Összefoglalásként kilenc pontban szeretném foglalni, hogy miben változott a ’83-as CIC-ben a kötelékvédő szerepe a ’17-eshez képet:
1. A megyéspüspök több szabadságot kapott a kötelékvédő kinevezésében és elmozdításában.
2. A kötelékvédői hivatalba ki lehet nevezni laikust is, férfit és nőt egyaránt.
3. A tudományos követelmények alacsonyabbak voltak a ’17-es CIC-ben, de ugyanakkor a régi Kódex szigorúbban szabályozta a kötelékvédőt.
4. A kötelékvédő alapvető feladata ugyanaz maradt mint előtte: tudniillik a kötelék védelme.
5. A kötelékvédő jogai és kötelességei ugyanazok maradtak, mint a ’17-es Kódexben.
6. A kötelékvédőnek az eljárásban való részvételének leírása kevésbé szigorú és részletes.
7. A kötelékvédő kevésbé aktív résztvevő a felek, a tanúk és a szakértők meghallgatásánál.
8. A kötelékvédő fellebbezzési joga megmaradt, de már nem köteles hivatalból fellebbezni a házasság érvénytelenségét első fokon kimondó ítélet ellen, ugyanis az ilyen ítéletet az 1682. kánon 1. §-a szerint hivatalból át kell tenni a fellebbezési bíróságra.
9. A kötelékvédő szerepe hasonlóan változott az okirati eljárásokban a házasságok felbontása a hit javára eljárásokban.77
74 CIC 1533. kán. – A felek, az ügyész és a kötelékvédő benyújthatnak a bírónak kérdőpontokat, hogy azokról a felet megkérdezze.
75 CIC 1552. kán. – 2. §. A bíró által kijelölt határidőn belül be kell terjeszteni azokat a pontokat, amelyekről a tanúkat megkérdeztetni kívánják; ennek elmaradása a kérelemről való lemondásnak minősül.
76 ERDŐ P., Újítások az egyházi perjogban, in ERDŐ P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006, 465.
77 BURKE,J., The Defender of the Bond in the New Code, in The Jurist 45 (1985) 228: „From the comparison of the 1983 code with its predecessors, some conclusions can be drawn:
Habár az a ’83-as CIC 6. kánonja78 alapján világos, hogy az új törvénykönyv hatálybalépésével érvényét vesztette a ’17-es Kódex, de a hatályos Kódex átvette a régi Törvénykönyv kánonjait, s azt háromféleképpen „kezeli”:
1. változtatás nélkül átveszi a kánonokat 2. változtatással veszi át azokat
3. egyszerűen elhagyja őket.79
1. The diocesan bishop has been given more freedom in appointing and removing defenders of the bond.
2. The office of defender of the bond is now open to lay persons, male or female.
3. The academic qualifications required of the defender of the bond have been lowered, but at the same time are moe strictly required.
4. The basic task of the defender of the bond is the same as before.
5. The general obligations and rights of the defender of the bond are same as before.
6. The procedural demands on the defender of the bond are less stringent and detailed.
7. The defender of the bond is seen as being a less active participant in the examination of parties, witnesses, and experts.
8. The right of the defender o the bond to appeal is preserved, but his obligation to appeal all first instance sentences of nullity has been removed.
9. The role of the defender of the bond is changed in a similar fashion in administrative processes leading to the dissolution of the bond, and in privilege of the faith cases.”
78 CIC 6. kán. – 1. §. A jelen törvénykönyv hatálybalépésével érvényét veszti:
1. az 1917-ben kihirdetett Egyházi Törvénykönyv,
2. minden más egyetemes vagy részleges törvény is, mely a jelen törvénykönyv előírásaival ellentétes, kivéve ha egyes részleges szabályokra ettől eltérő kifejezett rendelkezés vonatkozik;
3. minden az Apostoli Szentszék által hozott egyetemes vagy részleges büntető törvény, hacsak a jelen törvénykönyvbe is felvételt nem nyert;
4. végül a többi olyan egyetemes egyházfegyelmi törvények is, melyek olyan tárgyra vonatkoznak, amit a jelen törvénykönyv a maga egészében szabályoz,
2. §. A jelen törvénykönyv kánonjait, amennyiben a régi jogot hozzák, a kánoni hagyományt is figyelembe véve kell értelmezni.
79 BURKE J.,The defender of the bond in the New Code, in The Jurist 45 (1985) 213: „One questions to be addressed immediately is what laws now apply to the defender of the bond. The 1917 code has been abrogated by the 1983 code and any other universal disciplinary laws concerning matters which are regulated ex integro by the 1983 code (c. 6, §1). However, canon 5, § 2 of the 1983 code states that „The canons of this Code insofar as they refer to the old law are to be assessed also in accord with canonical tradition…1. where the 1983 code reproduces a canon of the 1917 code without any change…2.
conversely, where the 1983 code changes a matter which was governed by a canon of the 1917 code…3.
where the 1983 code simply leaves out a canon of the 1917 code and makes no new provision for the matter.”