Az űrutazás szála azonban már korábban megjelenik, végigfut a tel-jes cselekményen. Ezt jelöli a film bevezetője is, egy korabeli tévéhír, melyben nyilvánosságra hozzák a célt, hogy a következő egy évtized-ben embert juttassanak a Holdra. A bevezetőévtized-ben ezen kívül megszólal a narrátor is. A Der kommer en dag narrációja különleges abból a szem-pontból, hogy a történetnek olyan egyes szám első személyű elbeszélő-je van, aki nem végig tölti be a mesélő szerepét, csak időnként veszi magához a szót. Mikor nem ő a narrátor, az árvaház egyszerű lakójává válik, eggyé a sok közül. Ő utal először a film űrszimbolikájára a beve-zetőben, mikor azt mondja, „azt hiszed, mindent tudsz a világról, de mielőtt észreveszed, egy teljesen másik bolygóra jutsz”.10 Ezzel rámutat saját önkéntelen űrutazására, amelyet a főszereplők mellett él át.
A titokzatos narrátort nem fedi rögtön fel a film, a tanulmányban később visszatérek az ő személyére. A következőkben Elmer és Erik árvaházat megelőző élete kerül bemutatásra. Ebben a jelenetsorban jelenik meg a mű egyik fontos jelenete, a fiúk az anyjukkal asztronau-tásat játszanak. Minden megvan, a ruha, bukósisak, az Elmert a falak-hoz erősítő kötelek, nevető szülő, megtörténik a kilövés. A képi világ- ban a Hold itt jelenik meg először, egy sárga lampion képében, amely-re arcot rajzoltak. Erik segít az öccsének elemelkedni a földtől, azzal, hogy felhúzza őt a kötelek segítségével. Ez az első kilövés előrevetíti Erik karakterének fontos szerepét mint öccsének segítője.
Azért jelenhet meg ez a motívum, mert Elmer életének ebben a szakaszában boldog, ami alátámasztja az űrutazásnak, a kirepülésnek a problémákon való túljutással, a sikeres felnőtté válással rokon jelentését mint szimbólum. Mikor a fiúk útjába akadályok gördül-nek, Elmer az űrutazás más-más szakaszaiban találja magát; minél
10 „Du tror du kender hele verden, men der sker ikke meget til før man havner på en an-den planet”, In: Der kommer en dag. Jesper W. Nielsen. Netflix. 2016. 1:00; 12:58. URL: htt- ps://www.netflix.com/watch/80124093?trackId=13752289&tctx=0%2C0%2C62c220c3-22f7-44fd-b6a5-0db487f90477-104193141%2C%2Cv Utolsó megtekintés: 2018.03.31.
Saját fordítás.
legyőzhetetlenebb az akadály, annál jobban eltávolodik a szimbolikus kilövéstől. Hasonló, boldogságot jelképező szimbólum a fiú teleszkópja is. A távolbalátás tulajdonsága ebben az esetben a jövőbelátás, a jó kilá-tások, akadálytalan életút valóságát jelenti. A Gudbjergbe a teleszkópot Elmer nem viheti magával, ugyanis beteg anyja levelében kiemelt pont, hogy az a nagybácsihoz került, akinél vélhetőleg jó kezekben van.
Később, az árvaházban, a fiúnak nem lehet teleszkópja, s ezzel egyszer-re veszti el a tárgyat a jövőegyszer-re való rálátásával.
Az anya kórházba kerülése után a testvérek az árvaházban megta-pasztalják az első igazságtalanságokat. Elmer életcélját az igazgató már első szavaival ellenzi, irreálisnak láttatja. Mikor azt kérdezi a fiútól, hogy mi szeretne lenni, mikor nagy lesz, reakciója a válaszra testi fenyítés. A kezdeti boldog kép ezzel megtörik, s ezután a szimbólum megjelenésein keresztül követhetjük nyomon Elmer útját afelé, hogy újra teljessé váljon. Ezt a teljessé válást még jobban ellehetetleníti a fiú dongalába, amely a realitás világában lehetetlenné tenné számára az űrhajós karriert. Így az űrhajó kilövésének képe elnyeri a lehetetlen legyőzésének jelentését is.
Minél elviselhetetlenebb az árvaházi lét, annál erősebb a kitörés vágya Elmerben. Vele szembeállítható az a másik gudbjergi fiú, aki megszökik az intézetből. Bizonyos szempontból a főhős elődje, élete még a többi gyerekénél is nehezebb, hiszen ő az, aki a felügyelőtanár pedofíliájával először szembesül. Elmer és Erik segítenek neki elhagyni az intézetet, de mikor összefogásuk a fiú halálával végződik, úgy értel-mezik, hogy a menekülés talán mégsem lehetséges számukra.
Fontos szerepet töltenek be a különböző újságcikkek, tévéhírek, amelyek a filmen belüli filmként jelennek meg. Az űrutazásban tett sikertelen kísérletek, például Lajka kutya halála, amelyet Elmer is említ az egyik dialógusban, párhuzamba vonhatóak a két testvér sikertelen szökési kísérleteivel. Eközben folytonosak a hírek az Apollo űrszon-dákról, ezeknek a tartalma többnyire semleges, nem számolnak be nagy áttörésről, de megelőlegezik annak lehetőségét. Elmer ebből merít erőt, egy jelenetben azt olvassa, az Apollo–5 egy hónap múlva leszáll a Holdon.
Az addig azonosítatlan narrátor, akiről megtudjuk, hogy Tøgernek hívják, a Gudbjergben jelenik meg először, s hamar a testvérek egyetlen barátjává válik. Tøger számára az árvaház világa a normális, a Föld. Az ő elbeszélői szemszögéből a történet valóban olyan, mint egy űrutazás.
A hétköznapi szürkeségből, a családi melegség teljes hiányából emel-kedik ki, egy reményteli, teljesebb élet felé. Ezt a tapasztalatot Elmer karakteréhez köti, aki számára a megtestesült fantáziával, a hideg reali-tástól való elszakadással azonos. Ezt az a jelenet szemlélteti legjobban, mikor otthonról kapott levelét Elmer nem úgy olvassa fel neki, ahogy azt megírták, hanem továbbkölti a szöveget. Az irodalom, a teremtő képzelet optimizmusa szemben áll a realitás pesszimizmusával.
A cselekmény következő fordulópontja az anya halála. Érdekes, hogy az anya sorsát Elmer rögtön az űrkutatásban meghalt állatok, a majmok és a kis kutya halálával köti össze, és így képes azt pozitívan értékelni.
Nézőpontjából, mivel már ott voltak fenn, elég tovább emelkedniük, hogy elérjenek a Holdig, amelyet itt a karakter szövege összekapcsol a mennyországgal. A Hold az élet, halál és újjászületés ősi szimbóluma is (Cirlot 2001, 215–218), ezért is olyan izgalmas ennek a kijelentésnek az ambivalenciája, és összefüggésbe hozható azzal a jelenséggel, ahogy az űr, amely hagyományosan ürességet, bizonytalanságot, elveszettsé-get szimbolizál, itt pozitív jelentésmezőt kap. Ha azonban az űruta-zás az élet és a halál is lehet, akkor ez a motívum is új jelentésréteget kap, a hajóúthoz hasonlóan az életút szimbólumává válik: itt elsősor-ban a boldog élet útjáévá. A képi szimbolikáelsősor-ban ekkor megjelenik az árvaház víztározója, amely egy rakétát idéz, háttérben a Holddal.
Eddig Elmer életútja nagyjából párhuzamosan halad az űrkutatással, legalábbis azzal, amit a hozzá eljutó hírekből megtud. Először akkor lép föl feszültség a párhuzamban, mikor az Apollo–5 közeli fellövéséről értesül, ő és testvére helyzete ezzel szemben tovább romlik, a nagybáty-juk nem viszi őket magával, újabb szökési kísérletük lelepleződik.
A fiúk tanítónője, Hammershøi kisasszony, ekkor kezd segítő sze-repben megjelenni. Tájékoztatja Elmert, hogy az Apollo kabinjában valamit kicseréltek, a kilövést pedig egy hét múlva közvetíti a tévé.
A fiú válasza erre az, hogy az Apollóban nincs asztronauta, az árvaházban
pedig nincs tévé. Elmer elkeseredése az egész űrutazás meghiúsulá- sát, a szimbolika felbomlását jelentené, kiteljesedik a feszültség a pár-huzamban. Az anya halála, a nagybácsi árulása mind tekinthető oknak, hogy az űrnek mint szimbólumnak, miért ábrázolták inkább a nega-tív jelentéstartományát a filmnek ebben a részletében. Jól szemlélteti ezt a változást az a jelenet, amelyben Hammershøi kisasszony egy bakelitlemezt mutat Elmernek. A lemezt elindítva Kubrick híres filmjé- ből, a 2001: A Space Odyssey-ből11 (2001: Űrodüsszeia) származó betét- zene csendül föl. Hammershøi kisasszony szerint ez szemlélteti annak hangulatát, milyen lehet az űrben. Elmer a hanggal szemben a csendet emeli ki mint a világűr legfontosabb tulajdonságát. A jelenet amiatt is érdekes, hogy a bakeliten játszott zene éppen abban az évben (1968) jelent meg, amikor a film cselekménye is játszódik.
A történet elérkezik a mélypontjához. Egy ideig teljesen szem elől veszítjük a szimbólumrendszert, a cselekmény anélkül halad tovább.
Hammershøi kisasszony nem tudja elfogadni többé tanártársai fegyel-mezési módszereit, ugyanakkor úgy érzi, hogy Elmer-n sem tud segí-teni, ezért felmond, otthagyja az árvaházat. A gyerekeket testi fenyítés-sel büntető igazgató megkapja jeles munkájáért a lovagkeresztet, annak átvételére készül. Az űrutazás motívuma később egy mellékszereplő-nél, az árvaházba tartó ellenőr autójának rádiójában tűnik föl újra.
A kérdéses szereplő számára az információ teljesen érdektelen: az Apollo–11 pár óra múlva, kilenckor leszáll a Holdon. A történés ked-vező fordulatot sejtet, az árvaházba is új ellenőrök tartanak, hogy meg-vizsgálják a körülményeket.
Elmer személye közösségileg is meghatározó. Mikor elveszíti a vál-tozásban való hitet, a többi fiúval is ez történik. Az árvaház törvényes működését vizsgáló ellenőröknek az igazgató és a gyerekek is hazud-nak a valódi történésekről, eltitkolják a testi fenyítést, bántalmazást, így az ellen semmit nem is tehetnek a hivatalos szervek.
11 A 2001: A Space Odyssey című mű Stanley Kubrick filmrendező leghíresebb mun-kája, mely 1968-ban jelent meg, először az Uptown Theaterben, majd a Metro-Gold-wyn-Mayer Studios Inc. forgalmazta. Magyar nyelven is forgalomba került, magyar címe 2001: Űrodüsszeia.
Tøger narrációjában meghatározó történésként tűnik fel, hogy Elmer elfelejtette holdra szállásról szóló terveit. A film szövege úgy a háborúzó emberiségnek reményt nyújtó személyként definiálja az asztronautát. A hidegháborús időszak párhuzamba állítható tehát az árvaházi évekkel, Elmer hitehagyottsága pedig egyenesen a vereséghez vezet. Be kell következnie a fordulatnak.
Ezt a fordulatot Erik idézi elő, aki mindeddig támogató karakter-ként szolgált az öccse mellett. Abban az időben, míg a többi gyerek a tévében nézi a holdra szállást, ő lázad fel az igazgató ellen, mikor annak fény derül egy hazugságára, miszerint nem igaz, hogy Elmerrel hamarosan nevelőszülőkhöz kerülhetnek. Az igazgatótól kapott verés miatt Erik elveszíti az eszméletét, napokon keresztül nem ébred föl, kórházba vinni pedig nem tervezik. Elmernek muszáj lépnie.
Az a jelenet, amely az ő űrutazását szimbolizálja, a filmben koráb-ban megjelenő, szétszórt elemeket használja föl, az űrbéli zenét játszó lemezzel, alufólia asztronautaruhával és a víztározóval. A tanárok elől a toronyra menekülő fiú olyanná válik, mint egy asztronauta a kilövés után. Elmer elrugaszkodik, elugrik az ég felé. Valójában ugyan nem képes repülni, víziójában azonban egyre közelebb kerül a Holdhoz, amelyben lassan feltűnik halott anyja arca. Ezzel a film csúcspontjához ér. A feloldás sem várat magára sokáig, a fiúk dolgai elrendeződnek, az intézetet bezárják. Ez legfőképp Elmer bátorságának, az ő „utazá-sának” köszönhető. A csak a fiú képzelgésében megjelenő kilövést egy valódi vonatút előzi meg, amely az előbb említett szimbolikus ese-ménnyel párhuzamba állítható. Elmer egy napra elhagyja az intézetet, amihez az igazgatótól hazugsággal szerez engedélyt. Azt állítja, most már postás szeretne lenni, nem asztronauta és egy ehhez kapcsolódó kiállítást fog megnézni. Amint a városba ér, megkeresi Hammershøi kisasszonyt, aki ott él, mióta a Gudbjergben fölmondott. Közösen érte-sítik a hivatalos szerveket Erik állapotáról, illetve a többi bántalma-zásról. Ennek hatására újabb ellenőrzést tartanak az árvaházban, ahol Elmer útján fölbátorodva a gyerekek mind színt vallanak, elmondják az ellenőröknek azokat a részleteket az intézmény működéséről, ame-lyeket addig nem mertek. Fény derül a visszaélésekre és a Gudbjerget
bezárják. Elmer az alufólia ruhás „űrutazással” ahhoz nyer időt, hogy ne lehessen a nyomokat eltüntetni, míg az ellenőrök megérkeznek.