Az őslakos népekhez való hozzáállás nem csak az éneklés terüle-tén megosztott. A számi népviselet kérdése legalább ekkora, ha nem nagyobb vitákat kavar. A cultural appropriation (kulturális eltulajdoní-tás: amikor egy népcsoport felhasználja más kultúrák jellegzetes jegyeit, engedély nélkül9) jelensége gyakran tárgyalt téma volt a közelmúltban
8 Mortensen és Føleide 2017.
9 Forrás: http://www.oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803095652789.
Utolsó megtekintés: 2018. 05. 21.”
a norvég médiában, miután Siv Jensen, a norvég pénzügyminiszter egy olyan képet osztott meg a közösségi médiában, amelyen indi-án népviseletre hasonlító jelmezben van. Ez a kép ismét felvetet- te a kérdést, hogy joga van-e egy bárkinek is felvennie egy korábban elnyomott népcsoport népviseletét, ha ő maga nem tartozik a népcso-porthoz. Sokan felháborítónak tartják, hogy az őslakosok ruhája nép-szerű kosztüm szokott lenni halloweenkor. A kérdésben még a Számi Tanács (Samerådet) is felszólalt, szerintük is tiszteletlenségről árulko-dik, ha valaki így kezeli egy másik nép kultúráját.10
Habár a fentebbi példa egy másik őslakos néphez kötődött, a számi népviselet hamisítása és engedély nélküli használata is gyakori jelen-ség. Ilyen volt például az a 2010-es eset, amikor a norvég Kiwi élel-miszerlánc tromsøi ága az éves céges rendezvényen neonzöld számi kosztümbe öltöztette a dolgozóit, ami hatalmas felháborodást váltott ki a számik körében, akik szerint ez kigúnyolja és nevetségessé teszi a számi kultúrát.11
Ezek a problémák természetesen nem csak a Norvégiában élő számi kisebbséget érintik, hanem jellemzőek egész Skandináviára. A tanul- mány hátralévő részében Elin Anita Sivertsen kutatására fogok támasz-kodni. A Számi Tanács 1953 óta négyévente szervez konferenciát az északi országokban működő összes számi szervezetnek, ahol az őket érintő ügyeket tárgyalják meg. A 2008-as rovaniemi konferencia egyik fő témája például a számi kultúra turisztikai céllal történő kihasználása és elferdítése volt.
Az északi országok lappföldi területein nagyon gyakori jelenség, hogy a piacokon és az üzletekben szuvenírként árusítják a hamisított, tehát nem számi kézművesek által gyártott tárgyakat, mint például a hagyományos számi sapkát vagy nyírfatálat. És nem csak a számi tárgyakat árulják szuvenírként, de a számik is turistalátványossággá váltak az elmúlt évtizedekben. Ez különösen jellemző a finnorszá-gi Rovaniemire, ahol a híres mikulásváros található. A mikulásváros tematikája egyértelműen a számik köré van építve: hagyományos
10 Reisjå, Knezevic és Breivik 2017.
11 Manndal 2010.
számi kunyhóban lehet kávét inni, számi ruhát és késeket lehet venni, ki lehet próbálni a rénszarvasszánt, sőt, még számi keresztelést is lehet rendelni, amit hamisított számi kosztümbe öltözött finnek vagy oro-szok bonyolítanak le, a cél pedig mindig a turisták vonzása.
A 2008-as konferencia mellett a számi fiatalok demonstrációt is szer-veztek az alábbi jelszóval: „Burn fake!”. A demonstrációval arra akartak rámutatni, mennyire hamis képet festenek a számikról a turizmusban.
Közel százötven különböző piac meglátogatása után kimutatták, hogy a számi eredetűnek mondott termékek nyolcvannyolc százalékát nem számik készítették, illetve hogy a számi képeslapok nagy része csak a népcsoporthoz kapcsolódó sztereotípiákat ábrázolja.
Céljuk természetesen nem a számi-turizmus teljes felszámolása len-ne, de szeretnék ésszerű keretek között tartani, hogy inkább az előnyök érvényesüljenek. Megoldásnak azt tartanák, hogy a jövőben csak szá-mik dolgoznának az őket érintő turizmusban, illetve olyanok, akik erre engedélyt kaptak egy számi intézménytől. Mivel évről évre egyre több turista látogatja Lappföldet, nehéz megtalálni azt az arany középutat, ami tényleg autentikusan mutatja be a számi kultúrát. Ha sikerülne a számi turizmust a kultúra hamisítása és elferdítése nélkül folytatni, az sokat segíthetne a kultúra megőrzésében és a számi identitás erősítésé-ben, ez most a Számi Tanács egyik legfontosabb célkitűzése.
Összegzés
Látható, hogy a számi nép helyzete és megítélése rengeteg változáson ment át az elmúlt kétszáz év alatt. A kezdeti erős megkülönbözteté-sektől kezdve a politikai jogok megszerzésén és az elismerésen át egé-szen odáig jutott, hogy divatos és egzotikus lett. Habár még mindig érhetik a számikat megkülönböztetések, és előfordulhat, hogy nem mindig kezelik tisztelettel a hagyományaikat, mégis elmondható, hogy a helyzetük az elmúlt évtizedekben csak erősödött, joguk van az
anyanyelvükön tanulni akár a felsőoktatásban is, sőt, a számit most már a társadalmi élet szinte minden területén használhatják. A leg-több számi nyelvnek már nem a túlélés az egyedüli célja, hanem az erősödés, és a kultúra újragondolása különböző formákban, például a zene terén. Habár sok számi nyelv létezik, melyek egymás számára gyakran érthetetlenek, az elmúlt évtizedekben a számik mégis megta-nultak összefogni és együtt küzdeni jogaik elismeréséért, és azért, hogy ezentúl emelt fővel mondhassák: számi vagyok.
Hivatkozások
Andrássy György. „Nyelvi jogok”. In: Iskolakultúra 26.01 (2016), 94–95.
Berg-Nordlie, Mikkel és Tvedt, Are Knut. „Alta-saken”. In: Store Norske Lek-sikon (2017.09.06.). URL: https://snl.no/Alta-saken. Utolsó megtekintés:
2018.01.07.
Eidheim, Harald. „Az etnikai identitás mint társadalmi bélyeg”. In: Politikai antropológia. Szerk. A.Gergely András. Budapest: MTA Politikai Tudo-mányok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont, 2002, 4–16.
Gaski, Harald és Ledang, Ola Kai. „Joik”. In: Store Norske Leksikon (2017.06.06.).
URL: https://snl.no/joik. Utolsó megtekintés: 2018. január 7.
Grindem, Karianne. „Joik på «Stjernekamp»: - Vi er selvfølgelig klar over at dette er et betent spørsmål”. In: Dagbladet (2017.10.21.). URL: https://
www.dagbladet.no/kultur/joik-pa-stjernekamp---vi-er-selvfolgelig-klar-over-at-dette-er-et-betent-sporsmal/68806685. Utolsó megtekintés:
2018.01.07.
Ism. szerz. „Cultural Appropriation”. In: Oxford Reference. URL: http://www.
oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803095652789.
Utolsó megtekintés: 2018.05.21.
Ismeretlen szerző. „Sámi facts”. In: Cultural Survivor Quarterly Magazine (2008.12.07.). URL: https://www.culturalsurvival.org/publications/cul-tural-survival-quarterly/sami-facts. Utolsó megtekintés: 2018.01.06 Kerekes Viktória. „A társadalmi stigmatizáció vizsgálata a fiatalkorúak
delikvenciája tekintetében”. In: Sectio Juridica et Politica, 24.02 (2011), 405–419.
Larsson, Carl-Gøran. „Vakre er de ikke”. In: NRK (2017.06.24.). URL: https://
www.nrk.no/sapmi/xl/_vakre-er-de-ikke_-1.13560415. Utolsó megte-kintés: 2018.01.07.
M. Bodrogi Enikő. „Nyelvi jogok Norvégiában”. In: Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Szerk. Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László. Buda-pest: Urálisztikai Tanulmányok 18. ELTE Finnugor Tanszék, 2008, 94–109.
Manndal, Roger. „Kiwi-kofta engasjerer”. In: NRK (2010.09.12.). URL:
https://www.nrk.no/sapmi/delte-meninger-om-kiwi-kofta-1.7289193.
Utolsó megtekintés: 2018.01.07.
Mortensen, Robin és Føleide, Anita. „Kritiserer «Muitte mu»: – Prostituerer den samiske kulturen”. In: NRK (2017.04.17.). URL: https://www.nrk.no/
finnmark/kritiserer-_muitte-mu__-_-prostituerer-den-samiske-kultu-ren-1.13425508. Utolsó megtekintés: 2018.05.21.
Øvreberg, Elisabeth. „Samer stresses av mobbing”. In: forskning.no
(2011.06.27). URL: https://forskning.no/samfunnsmedisin-stress-etnisi-tet/2011/06/samer-stresses-av-mobbing. Utolsó megtekintés: 2018.01.08.
Reisjå, Mari; Knezevic, Milana és Breivik, Espen. „Urfolk oppgitt over Siv Jensens kostymevalg”. In: NRK (2017.10.14.). URL: https://www.
nrk.no/norge/kommentarfeltet-koker-av-siv-jensens-indianerkosty-me-1.13733496. Utolsó megtekintés: 2018.01.07.
Sivertsen, Elin Anita. „Samisk ungdom – mellom tradisjon og modernitet?
Unge samers identitet”. Oslo: Institutt for kulturstudier og orientalske språk, Universitet i Oslo, 2009, 5–37.
Straumsheim Grønli, Kristin. „Samer føler seg diskriminert”. In: forskning.
no (2006.06.04.). URL: http://forskning.no/etnisitet/2008/02/samer-fo-ler-seg-diskriminert. Utolsó megtekintés: 2017.04.21.
Szilvási Zsuzsanna. „Norvégia számipolitikája és a számik nyelvi helyzete”.
Pécs: PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2013.
Szilvási Zsuzsanna. „A számi kisebbség nyelvhasználatának szabályozása Norvégiában”. In: Pro Minoritate 03.09 (2013), 60–79.
Uri, Helene. Szavak a múltból. Ford. Vaskó Ildikó. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011.
Mi a néphit?*
Jelen cikk szerzője az Izlandi Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársaként mintegy negyed évszázada gyűjt információt idős emberektől – akiknek legidősebbje 1900 környékén született – gyerek- és fiatalkorukról, az akkori mindennapi életről; így segítve az 1960 körül megkezdett, többek között munkafolyamatokkal, szokásokkal, hagyományokkal és hittel kapcsolatos néprajzi gyűjtést.
Ezzel párhuzamosan az osztály munkatársai igyekeznek legjobb tudá-suk szerint felelni a témában felmerülő, igencsak szerteágazó kérdésekre.
Sok külföldi érdeklődik a híres izlandi „néphitről”, az izlandiak rejtett népbe (huldufólk) vagy szellemekbe vetett, általánosnak gondolt hité-ről, amellyel kapcsolatban megerősítést várnak. Ily módon több ízben is megfogalmazódott bennem a lelkiismereti kérdés, vajon mikor mondok igazat, illetve egyáltalán igazat kell-e mondanom a témában.
A néprajzi kutatás keretében az adatközlőket hitükről is megkérdez-tük, a döntő többség válaszai alapján pedig kételkedni kezdtem abban,
* Árni Björnsson (1932–) neves izlandi néprajzkutató, számos könyv szerzője, 1969 és 2002 között az izlandi Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatója. A tanul-mány eredeti megjelenésének adatai: Árni Björnsson: „Hvað er þjóðtrú?” In: Skírnir, 170 (1996), 79–104. A kötetben közölt szöveg Rácz Kata fordítása.
hogy a néphit (þjóðtrú) szó ilyen értelmű használata szerencsés. Meg- győződésem szerint a kellemes hangzás ellenére ez a szóválasztás saj-nos meglehetősen félrevezető.