Artzámon fel borzadt kéttségbe esésem

4 7 . B ő g ő k í n o k k ö z ö t t , é l e s f o g a i k ö z t t u n d o k t s i k o r g á í T a l a* k é t t s é g b e - e f é s t r á g j a o rdíi:-t á f l a K

É f z - v. R í m é .

e f z é n e k - is a d o t t v ó l n a valam it, ’ s n e m t s a k j ó k e d v é n e k : b á r j t í b b a n m e g h á n y -t a - v e -t e -t -t e v ó l n a e l m é j é -t : - m e g ■ h á n y a -t -t a b b e l m é v e l n y ú l t - , f o g o t t v ó l n a a ’ d o l o g h o z : m e g - g o n d o l t t , e l ő - v e t t , e g y ’ b e - f z e d e t t , f é l ­ t é k é n t é f z ’ el k a p o t t v ó l n a a* m u n k á b a : fz ö r o s b g o n d o l ó r a , f i g y e l e m r e v e t t e v ó l n a a r

doU

d o l g o t : b á r e k é n e k f e l l y e b b t e k e r t e v o l n a k e r e k e i t , v . e l m é j é v e l m é l y e b b t a n á t s k o z á s -b a e r e f z k e d e t t - - v o l n a : -b á r e f z é t e l é v e t t e ,

t s o m ó b a í z e d t e - ; g o n d o l k o d á s i t h a z a h í t t a - , f z ó l l í t t o t t a ■ v o l n a : b á r e f z é n i s , ’ s n e m t s a k k e d v é n j á r t - , i n d ú l t - v ó l n a : b á r ef'ze a ’ g y e p ­ i é t n e h a g y t a - , b í z t a - , e n g e d t e v ó l n a a ’

n y a r g a l ó d z ó , f z á g ó d ó , f z á g ú l d o z ó , k i t ö r ő , - r o n t ó , - t s a p ó • - i n d u l a t o k r a : b á r t a n á t s k o - z o t t v ó l n a f z é p e f z é v e l is

* . F e l - t e k e r d e f z e d e t , h o g y m e s t e r ü l v a r r j a d a ’ h í m e t ; és n e t s a k f u t ó l á b a k a t , h a n e m f e b e í f e n - r e p ü l ó f z á r n y a k a t - i s f z e r e z z a ’ f z á n d é k o s k ö l t e m é n y e k n e k .

3 . M e n n é l t o v á b b n y ú j t ó z o t t n y e l v e k , a n n á l i n k á b b ö f z v e f u g o r o d o i t k is e f z é n .

4. E f z e m ’ ö r v é n y e s m é l y s é g r e ragadgyák a ’ n a g y t i t k o k .

5 . E l m é j é n e k t s u d á l t a t á s á v a l m i n d e n e k i z é m é ­ it magára f o r ó í t t o t t a , v o n t a , r a g a d t a . 6 . A z én t s e k é l y , f o g y a t é k , v é k o n y e l m é m *

n e k ú g y l á t í z i k , h o g y . .

7. H a v a l a m e l l y d o l o g n a k g y ö z é s é h e z f o g o t t ; v a g y b é - r o h a n t . v a g y . .

8 . E l m é j é n e k é l e í s é g é v e l , v a g y e n n e k t e r h é ­ v e l k i n y o m t a f a r k á b ó l , a ’ m i r e n e h e z e d e t t . 9 . N a g y o t k e z d e t u l a j d o n í t a n i e l m é j é n e k ; é s

a d d i g j á r a e re , k e d v e u t á n . , h o g y f z á m t a l a n v i f z ’ á l k o d á s o k ’ m a g v á t h a g y á a z e g é l z ’ k e

r e í z t e D y s é g b e n .

10. Kedvet gerjefzt a’ játékos nyelv ; de több betsüllette 1 jár a’ taüátskozó elme.

1 1 . Más kúlömben. utánna jár^ és el-hagy efze- tek.

12. Mi okból efztelenkedtetek, hogy orfzágom*

megtámadtatok !

13 Hátra tartani az elme - fogásból v a la m it,

’s újíttani vele élit az elmének: elméjének kíntsit egy’ ízertre ki nem adni, önteni . . ; ha­

nem továbbra - való ízt', kívánságot hagyni a’

fzívekben..

14 Elmei késedelmes tompaság a’ maga haíz- nára, és fzíikségére nézendökben.

15 Be férnék a paralztságban sültt tompa , és botor ( ostoba) elmékhez-is az illy feleletek.

16. Elméjét néminemű ritkaságokkal - - meg­

rakni , - gazdagíttani.

Vj. Szikrát hány elméje: jeles gondolatokkal . . tsillámlik, ra g y o g , villámlik . .

1 8. Szép elmétől kellett ki - fülni ezen felelet­

nek . .

19. Hivalkodó elmének haszontalan bújdosáíi.

ao. Sok efz’el , elmével , vefztve , nyerve meg-birakovni: elméjét fok elméknek versel- lő (vetélkedő) üzésével élesítteni.

21. Minden emberi elmével ki - gondolható ö- rök iidök után-is rajtunk léfzen az ő fzeré- tete . *

/ c(^)} l ó i 22. A’ külfcö, és testi fzemmel- látható állatok’

isméretére-is fáradékony, és rövid az embe­

ri elme: elménknek határa igen véges: fzük, keskeny.

a.3- É fz e l indúlly, okkal járj.

54. Elméjébe illyen gondolat fakad, ered, üt*

közik . .

25. A ’ mennyire Ifién tsekély elmélkedésem’ hoz­

zá, v. reá fegítti,^végeden hafznait kinyí- latkoztatom.

a6. Mindent a’ maga efzéhez, agya-fúrtt gon- dolattyához akar mérni, fzabni . .

27. Idejénél fellyebb (ideje felett) efzeskedni.

ág. Valamit jói elméjébe fzedui, venni, nyomni.

29. Az ő efzéhez, Izegletes agy velejéhez nem illik ez . .

30. Elmés ( a g y a s) rövid vers: e p ig r a m m a .

31. Efzes (magát ~ , a’ dolgot hamar fel-találó.) 32. Elmémnek festékével fel nem tudom érni:

lenem írhatom, rajzolhatom: eleven képét nem adhatom; ejthetem, vehetem, fzakafzt- hatom: e’ dolgot festékkel fel nem érem: d fzínte-valo (valóságos, igaz) képét el-netn találhatom: elmém’ határozat yát f d l y¡51 mul- l y a : nem érkéz.k e'mém Vele: fzükebb kor- lá t b a , hatama , rekedett elmém, hogy-ferrt hozzá férheísen etsetiel ; fzóval utanoa , v.

ér’tte leheísen; mi letét tettében (v o lta kép p e n ) ki-íejtízhelse. — Lásd Bejzid. 15.

3 3- E fz e - fordúltt a z, a’ ki az álmában látott jóért el-vefzti a’ valót.

34. Efztelcncknek bú, járások ; fzt lentsátlenseg, úti társok.

35. Ebben ugyan, ha otthon termett gondolat­

ivá , meg fúrta efzét . .

36. Nem vagyok olly jövevény (fzemetlen, tu­

d atlan ) ebben, hogy éfzre ne vegyem : nem olly idegen , isméretlen — fzabású, — hí- m ü, -• fzörü ez előttem, hogy utói, v fel ne érjem efzemmel: jártas, keltes, v. jártt, keltt, forgott, próbáltt, el - okúltt vagyo k az illyenekben: bá-nött már nekem -is ( ¿ f e ­ jem lá g y a: nálam - is Jó v a l Józnak : láttam egyebkor-is ágonn tar-varjai ( v. u t): nem újság előttem.

37. Az Isteni felséget béfogja-e elméjébe az a- rafznyira ki terjedtt véges elmétske? azörök- ké*valót ki-mondgya-e a ’ rebegő nyelv örök- ké-való fzóval? hogy mondgya-ki üdőre-né- zö fvóval ?

38- Ez tsak az ő efze (elméje*, ag ya’ ) fejte­

getése , m agyarázatb a , alkotvány’ a , lele- mény’e --: ezt ő tsak a ’ maga ölében alu tta:

tsak az ő gondolattya’ fajzása , fajzattya , fzülemény’e , találmány’ a : - tsak az ő agya’

miíhelyéjében koholtt hamifság: tsak a’ ma­

ga kótsagos feje’ álmát hüvelyezi, kínállya , ofztogattya: tsak a ’ maga agyaskodáfi’ hív- fágos gondolatit, és agg-nö-befzédhez illen- dő meséjit árúllya : húnyor ( záízpa) nélkül

fitt«

fzükös, v. fzükölködő agy-velejében forral­

ta ezt: tsak maga gondolatiban, gázol: tsak maga-fzűltte újságokkal akar tekéntetesked- ni a’ világ előtt elméje’ tegnapi t a l á lm á n y i ­ v a l : e* káromló fzidalmazást tsak a’ maga fejétől fzegezi r e á : ezeket maga agya-fúrtt el­

méje* tsigázásából fatúllya: ez nem egyéb , hanem izékéből ki-lotsogott agy-velőnek fzü- lem én ye: tőlle fzármazott a’ tudatlan nép­

nek regéje.

39. Mints ennek hímé, hogy ejzedbe, v. elmédbe ne foglalhasd, vehesd: nem olly fzövevényes dolog , hogy elmédbe ne kaptsolhasd.

40. Valahányfzor elméjébe kerül, fordul, öt- lik . .

41. Efzes dijznó, melly gyökeret ránta.

4a. Könnyű, nyíltt, eleven, fzapora, tűz —; v.

fzaporátlan , termékenytelen , meddő , ké- íédelmes , pitziny , éretlen efzü.

43. Eleve (e le v e , ham ar, üdő előtt) meg-éro éfz , okofság , gyümőlts.

44; Elméjét futtatni, űzni, fárafztani, gyako­

rolni.

45. Hát megett nevetik az efze-fogyott, v. fi-tzamodott Ifjat,

4 6. Nagy tudatlansággal örzve-f'orradtt efztelen- fég egy’ általlyában azt mondani.

47* Efztelen: léhás —, korpa - , horpafz, z á p —;

orbántz - fogtta - efzü : efze’ vefzttére ju­

tott - : meg- fzelesedett, - kerdűltt - ,k ó *

I 3

tya-i<34 aO>

tyagosodott, — tíbolvodott, -- kergetegese- dett, - fzédültt fejtb en , elméjében: fzéllel bélien a' feje , meg-vefzett agy-veleje: helyié­

ből ki-mozdúltt, - billent, - bittzent . . az e fz e : nints ag y-veleje: tok — , ugorka híg -- az a g y a : hézagos, ürefs az agya’ ka- pouyája: ki - fitzamlott efzének birtokából:

üyefs nála a felső vá r, v. hajlek', ki --1 el- fzöktek nála a*felleg -- várból', ón-fejű: efzé- től íírefs, v. el-búisúzott: Hintsenek mind ott­

hona ő n ála: el-fzöktek onnan hazái: tökkel ütöttek a' fejet , füstös a g y - v e le jü : fzárába fzállott, kotlik, az efze: él-hagyott, pufzta, nála a’ felső fzak afz: interesre, v. árendába ki-adta, v. otthona felejtette az efzét\ álom­

hozó mafzlaggal teli lakott : meg-érdemli , hogy pofztóba varrják a’ fejét', nem ialik a*

botból borotva: olly hegyefs az elméje, mint a’ botnak a’ butykója: bot a tegezhez, és tifztihez (hivatalához) hofz’ űra-nőtt a’ füle, ha ezt nem árti aanyi fok-féle fejébe-verés után is: alá nőtt az efze, mint az ököry fa rk a: kinek Isten nem adgya , János kováts fém ko.*

hollya; nints otthon a’ gazda: ergojás: fél-

«ízü : cl-ment a ’fütni va-ája : beteg, efzé- vel : tsak -- nem vér fzerént valój atyafi a ’ fültt bolondsággal:

4g. Andalodottságából fel-efzmélkedni.

49. Elm ebéli, v. kézi munka.

so.-❖ 13 5 50. Ki - élesültt ; ébren, való ; fennyen-repülő;

hegyefs, magafságos ; állhatatlan, ingó; kó- tyagósodott -- elme.

51. Tsendesítti habját zajdúltt elméjének.

52. Meg-dühödött elmének nyálaskodása az el­

len fzóllani.

53. Vigyázó elméfség, ’s elmés vígyázóság.

5 4 . E l j n e - b o m l o t t s á g . E l m e - l e l e m é n y .

E f z t t n d a,

1. ■L , úza - fejekkel ötvenfzer kofzorúzta fejét

R

Ceres: tíz-ötfzör, v. öt-tífzer raetfzétte ka- játs farlója vetése’ fzárait: Ötvenfzer kötözött kévéket.

2. A ’ fzérö (fzéri'i) négyfzer zúgott tsépléji’ ke­

zektől, v . a’ t s é p h a d a r ó k t ó l . A ’ kerek efz- tendő négyfzer fordúlt-meg azólta: negyfzer fzűrte borát Bacchus: negyedikfzer aratta fár- ga Ceres le-hajoltt - tetejű gabonáit.

3 . Fel-húzódott, és húfz efztendökkel meg-töltt

ífiú: már bé-köfzönt hozzája a’ hufzon egy’e- dik-is.

In document A' magyarság' virági (Pldal 130-137)