fe‘ bé?
19. Hevelséged fzikrázott fzemeidből, ’s min den mozdulásod meg-egy’ezett indulatos fza-
vaiddal > mellyekkel útálságodot fejezted-ki.
^ 147 20. Felséges fzókkal ki-fejezte a’ közben-járó
Fejedelem áldozattyának békeség-fzerzését.
F é l . . P á r t . R é f z .
1. F 'e le * felében közleni valakivel a* tudo
mányt . . : tsak felében harmadában : na
gyon kímíllve , fösvényen; v. futólag tsak ízre , -- kóstolóra-valót nyújtani belőlle.
2. Fele-más (feletlen, egyenetlen, elégtelen) volt olly nagy ízámhoz.
3. Takarjunk (tegyünk) félre minden alkal
matlan tzeremóniát.
4. Fele réfzént (félig , félényig, fele réfzét vég
re hajtani: felén tűi esni, lenni.
j . Tsak feliből kéfz a* munka: még ham vas:
üízögében van.
6. A ’ poros félnek bé-adása mind azon mester- féges hamiskodás vólt.
7. Szabodgyon , esküdgyön a’ két fél (réfz) holtig, vefztig-valóra. Félbe’ fzakafztani a ’ dolgot; középben hagyni, tsak félig vinni.
$. A ’ melly úton egy’ fél menti magát, azon nyomdokon a’ több fzakadások - is mentsé
get találnak.
9. Két felet egy’ más’ fegédségére kötni.
10. A’ fzerelemröl - le-h agyó , v. mondó fél
ben lenni.
11. Egy’ik fél-mellé erÖ-hatalommal jőni.
K Sí
1 4 8 4 * ❖
12. Az a’ tí feleitektől-is meg-vaílott igazság:
azt a ’ tí pártotokon, réfzeteken levők fém ta- gadgyák . . .
13. Hogy ne láttafsunk minden fzavokbari ke- refztül-áliani; ám egy’ fzer legyen ig a z , min- denik pártnak (fé ln e k --: a’ ináfik ellentá mafztott vádolása.
14. A ’ Kerefzténység’ záfilőja alatt fok ellenke
ző fzakadások pártolkodnak.
15. A’ nép két pártra hasonlott: két ellenkező felekezetre ofzlott, ízakadt.
15. Taníttások - m eg-hasada, - fzakada, és több féle felekezetre oizlék.
17. A* mi pártunkon volt az első Anyafzentegy’- ház’ fzíne.
1 8 . Réfzedre kéntettél, kenfzeríttéitéljó-tétemé-
n yid d ej:
19. A* jövendölésnek egy’ ik réfze el-véti az ug
rást; a ’ máíik inat kap : egyik n em , a ’ m a iik tellyesedni kezd.
ac. Félbe - falni (h a ra p n i) fzaVát.
| t . Más felet magunk erőnkből kell hozzá ttltí- nunk , adnunk . ;
s a. Tanáts’j közlésével réfzeltetni mást.
23. Hajlandó réfzelkedés : partialitas.
24. Meg kínálni velakit minden hafzbn’ -íeléve!.
25« Mellyik félnek vagyon vefztÖ pere?
36. Gyűlölséces . v. gyűlöletes az ellen félnél a ’ perc# fél.
a?. Az argumtfjttomTa feleden , és fejetlen fe.
lesléiedben ( felelgetésedben •» ) is továbbá megfoglak*
a§. Kezdd- e l, - fele a’ tettnek , e! - kezdése;
fele fen maradgyon; azt*is kezdd-el, ’s vég
be vifzed.
F é l n i .
R DlVfl köt , rofz’abbúl óid a' félelem:
Isak a’ fzeretet’ kötelét tarthatni nyomósnak, v. állandónak: a’ félelem’ kötelénél fzeretet’
lántzával keményebben kaptsollya magához az embereket.
s. A ' gonofz a’ törvényt, a? jámbor a' fzerentsét Jeli. .
&. N ints vefzcdelcmbenn , a ’ ki kátorságbann-
is f e l,
4. Soktól f é l , a’ kitoljokann félnek : a’ ki fóká
kat rettent, nyájjd gyújt ellenséget: fóká
kat rettentő, fókáktól örizkedgy.
4, Másoktól féltté ben édes (faját . .) leányá*
val ollóltatta (nyírette, tároltatta) fzakáilát.
6. Bolondság attól fé ln e d, a' mit el nem mell lözketfz: a’ minn által kell menni, gi?Y\
fzer r á mennie hogy fém attól fziintelen.' ret
tegni.
f . Elöltök hóltt elevenekké lévén’, félelmek' ben tsak meg ie-lippenuek, .. lapulnak a*
kifsebb állatok.
p. ¿4' gonofz-t evők á'fzól-húrdoztta levált öl-is úgy felnek, mintha fegyver válna fejek felett \ min
den árnyékra ijedelmesen, pillantanak.
10. SÍ* jó lelki isme'ret nem f e l fzáz prókátortól is:
n' ki jól e l, Királyt fém f e l : ha öfzve-tö*
rődve le-omol-is a’ Világ, le nem hoz ( fzál- lítt) romladéka félelmet a’ jámbor’ fejére.
1 1 . Magafsan állván, mindég féltem, még ól- dalam’ fegyverétől-is.
12. Tanú nélkül, magádtól félly rofz’at akar
ván.
13. Felek tőlle, mint a' fiekár-kenötől. Nyállal bállett (félénk ) ember.
já. Folynak félelmének hideg veríttéki: meg-, fagylalta ( - fagyafztalta ) vérét a’ félelem:
félfzt (félelm et) vett: meg-félemlett: meg
hűl inaiban, és erejiben az élefztő, és he- víttő vér: fzíve dobog, fzeme forog, haja borzad, lába tántorodik, teste borsózik.
¥5- Engedgy-meg ijedségemnek; a’ hajó-törött még a’ tsendes víztől-is retteg.
16. Ifzonyodás miatt vérem fél fagyva volt.
17. A’ halál’ félelmétől el-kékűlve elő-álla, i8* Ijedség van fértzelve farkához.
19. Nem f é l a’ Király, udvar-bír ójától.
*0. Ifzonyú rette^éfsei fzakadnak fzavaid fzí- vemre.
ai. Törvények’ félelmétől --és rettegésétől hor-doztatni: viseltetni.
**.
22. De téged’ mi félfznek — bádgyafzthat hi
dege.
»3. Magára hagyott félelemre jutni.
84. Zöld kereket hánytak fzemei a’ nagy féle
lemben. Félten félni.
#5. A’ ki nem tud félni, nem-is tud vigyázni.
a6. Mindnyájan rettegik a’ fzilaj terméfzetet, mint a’ hajókot-törö kő - fzálakat.
27. E gy’ parafzt juháfz éjjeli álmaival tsende*
fen játfzik: nappali fáradságival békeséggel törődik: mi pedig — rettegve , pompás fé
lelemmel ülünk a’ thronus - izékben : úri fze- rentsétlenséggel vefződünk.
2g. Félni nem akart, bízván m agában, mint bak a’ fzarvábarv.
29. A’ félelem és reménység egy’ böltsöben fzoktak rengettetni.
30. Bujkáló félelem,
s . F é r n i .
1 . E g r ’ hüvelybcnn két hcgyefs tör ; egy' pár
náim (vinkosonn) kétvállas; egy' azon er- dobenn két tolvaj; egy' kortsmábann ( tsap-fzé'- kenn) két dudás ; egy [zcmétenn két kakas, ne
hezeim férnehmeg.
2. Két-fdle fzerttct nehczenn fér-öfzvc.
3. Hints tö közöttünk, hogy öfzve ne férjünk , v.
térjünk.
lő ? .
4- Nintj oity ráköti fzekér, n” maílyr» több nem f * .
$• Nékem fém vóina kívánságomon tűi, h*
gltarlóságom hozzá férhetne; magam-is íze
l n é m , ha hozzá juthatnék.
á. Nem térni (jutni, érkezni) az írás* velős értelméhez.
t • Ezt nem fértethetik (ólthattyák, •- tse-pegethetik —■» az okos emberbe; elméjét e-
zen meg nem nyúgofztalhattyák, állapíthat-*
tyák —
%. Jobbara (többnyire) hallomás-által férünk az eletünkat vezérlő oktatásokhoz.
9- Ez »em férne betsülletes ember’ fzakállára.
A ’ mennyire emberségedhez fér , «
f e j t e n i
-f, ■ **2 ördög találta, és tanította a’ kendő
A
köt (kendőzést) a’ végre, hogy a’ ki bűn áltál meg rútíttotta lelkünket, külső festék-, kel az Isten’ alkotmány’át ábrázatunkban eb változtafsa. Istenre támad , és tudósbnak akarja magát mutatni a* Teremtunél, valaki 8Z Istentől teremtett ábrázatot idegen fzí- nekkel változtattya. Nem tetfzik Istennek a*
mit q nem alkotott; magáénak fém tarttya a’ festett bálványt, mellyen- keze3 munkáját sem isméri. Nem otthon Ü ltökben, hanem Asem’ eleibe menésben kcndQZOek ( festik magokat) az Afc’onyok.
Jt. A’ festett artza Ifjak’ tüze, bújaság1 tapló
ja ; fzemérmetlen fzúnek (fzívnek) tzégére, ördög’ tőre, pokol’ horga, kárhozat’ lép*
vefz’eje , idegen'tüzek* gerjefztése , bolond Ifjak’ tsalogatása , vefzedelmek’ terjeíztétt bálója. *— A’ mennyire fel-éred festékkel (e ízeddel) elevenítsd halva-fekvő ögyünköt 5. Fellyebb akarván héjázni, hogy-fem festék*
kel el-érné, nagy tudatlanságokot kérfldhtt*
ugratott-elő, h o g y ..
4, Uly festékkel a* mi képzésünk írja le a' dolgot . .
j . Nints olly rút festékein ( vastag • orrú peft nám, v. toliam) hogy volttá * képpetv le ff' hafsam , ki-fej?zhefsem otsmányságát» -■» 1*
Éfz, 32.
6. A’ hóidnak gyenge fúgárja a* felhők’ barna Óldalait bé.fesfi,
?. Mind azok, a* mik a* síró kellemetf(kégbei\
nemesek, és érdeklők, le * voltak atuájátv festve.
f. Hozzá, v. vele ékefséggel versellöt (foghatót) emberi kéz nem festett, írt.
9. Tulajdon festékivei k i . ábrázolni yaléklH eleven képét fzakafztani, adni.
to. Kerefzténység’ festekive! kendŐ?tet*U ha, mifság
-j i . Úfzói\ ( úfxólag , úfzó fortnáít ) bestét habzó tubinmántó, palást.
j$ . tifzósi állva festett ló, tifzőan festet $iy
£ 5 i h
1.54 ❖ &
13. Ollyanok, mint a’ hímes (fzépen festett) koporsók.
?4* Egy* fúallásával-is úgy le-penderítette ezen tudom ány', . ál-artzájáról a* kendözőt, hogy azólta . . fenkit fém talál, a’ ki meg-ken- dóztetné,
B o g . .
, h y paizs’ al ígéri magának, hogy ki-áll az irigység’ , és az iidó fogának : hogy nyo
mós , állandó lefz\ Az iidő* fogának foka jg ki-álló értz ofzlop . . Tetemes kárt tett az iidó* foga benne: az üdö avottsága, re#
gisége.
2. Még tsak akkor fogzottál: akkor indúltak, hasadtak, nyíltak fogaid: még fzájadban volt a’ pép: még tsetsemös korban., kar
b a n , renden, fórban voltál.
3. Nem-is húlltanak akkor még első fogaid:
igen gyermek vóltal.
4. Plátó és Socrates, fogok között (mintegy’
félbe’ -harapva, igen homályoson; nem v i
lágos ki fejezéfsel) mondottak, hogy egy Istennél több nintsen.
s. Könnyű értelmedért (hogy könnyen meg
értsed; értelméhez férhefs) ugyan fogamon kivül (világoson) fzóllok.
6. Ki-húllott fogok közül a’ zsidó fzóknak tu-donaány’a.
V
❖
1 5 67, Burkából (burokjából) ki*vetkeztetni a’ go nofzságot, és fekete fogait meg-mútatni.
%. B é - o n t a n i ( o m l a f z t a D Í , — t ö r n i , — r o n t a n i ) v a l a k i ’ f o g a i t .
9 . A z e b , f z á j á t m o z g a t t y a , és a z h iú e v e s ben. m e g - t s a l a t o t t t o r k á t g y a k o r o l l y a . t. i.
á l m á b a n . .
1 0 . Röhögéfsel ( röfögéfsel) tsattogtattya fo
gait az erdei ( vad difznó) . .
11. Mikor az étket a * fogak elégségesen meg-