• Nem Talált Eredményt

Hevelséged fzikrázott fzemeidből, ’s min den mozdulásod meg-egy’ezett indulatos fza-

In document A' magyarság' virági (Pldal 148-157)

fe‘ bé?

19. Hevelséged fzikrázott fzemeidből, ’s min den mozdulásod meg-egy’ezett indulatos fza-

vaiddal > mellyekkel útálságodot fejezted-ki.

^ 147 20. Felséges fzókkal ki-fejezte a’ közben-járó

Fejedelem áldozattyának békeség-fzerzését.

F é l . . P á r t . R é f z .

1. F 'e le * felében közleni valakivel a* tudo­

mányt . . : tsak felében harmadában : na­

gyon kímíllve , fösvényen; v. futólag tsak ízre , -- kóstolóra-valót nyújtani belőlle.

2. Fele-más (feletlen, egyenetlen, elégtelen) volt olly nagy ízámhoz.

3. Takarjunk (tegyünk) félre minden alkal­

matlan tzeremóniát.

4. Fele réfzént (félig , félényig, fele réfzét vég­

re hajtani: felén tűi esni, lenni.

j . Tsak feliből kéfz a* munka: még ham vas:

üízögében van.

6. A ’ poros félnek bé-adása mind azon mester- féges hamiskodás vólt.

7. Szabodgyon , esküdgyön a’ két fél (réfz) holtig, vefztig-valóra. Félbe’ fzakafztani a ’ dolgot; középben hagyni, tsak félig vinni.

$. A ’ melly úton egy’ fél menti magát, azon nyomdokon a’ több fzakadások - is mentsé­

get találnak.

9. Két felet egy’ más’ fegédségére kötni.

10. A’ fzerelemröl - le-h agyó , v. mondó fél­

ben lenni.

11. Egy’ik fél-mellé erÖ-hatalommal jőni.

K Sí

1 4 8 4 *

12. Az a’ tí feleitektől-is meg-vaílott igazság:

azt a ’ tí pártotokon, réfzeteken levők fém ta- gadgyák . . .

13. Hogy ne láttafsunk minden fzavokbari ke- refztül-áliani; ám egy’ fzer legyen ig a z , min- denik pártnak (fé ln e k --: a’ ináfik ellentá mafztott vádolása.

14. A ’ Kerefzténység’ záfilőja alatt fok ellenke­

ző fzakadások pártolkodnak.

15. A’ nép két pártra hasonlott: két ellenkező felekezetre ofzlott, ízakadt.

15. Taníttások - m eg-hasada, - fzakada, és több féle felekezetre oizlék.

17. A* mi pártunkon volt az első Anyafzentegy’- ház’ fzíne.

1 8 . Réfzedre kéntettél, kenfzeríttéitéljó-tétemé-

n yid d ej:

19. A* jövendölésnek egy’ ik réfze el-véti az ug­

rást; a ’ máíik inat kap : egyik n em , a ’ m a ­ iik tellyesedni kezd.

ac. Félbe - falni (h a ra p n i) fzaVát.

| t . Más felet magunk erőnkből kell hozzá ttltí- nunk , adnunk . ;

s a. Tanáts’j közlésével réfzeltetni mást.

23. Hajlandó réfzelkedés : partialitas.

24. Meg kínálni velakit minden hafzbn’ -íeléve!.

25« Mellyik félnek vagyon vefztÖ pere?

36. Gyűlölséces . v. gyűlöletes az ellen félnél a ’ perc# fél.

a?. Az argumtfjttomTa feleden , és fejetlen fe.

lesléiedben ( felelgetésedben •» ) is továbbá megfoglak*

a§. Kezdd- e l, - fele a’ tettnek , e! - kezdése;

fele fen maradgyon; azt*is kezdd-el, ’s vég­

be vifzed.

F é l n i .

R DlVfl köt , rofz’abbúl óid a' félelem:

Isak a’ fzeretet’ kötelét tarthatni nyomósnak, v. állandónak: a’ félelem’ kötelénél fzeretet’

lántzával keményebben kaptsollya magához az embereket.

s. A ' gonofz a’ törvényt, a? jámbor a' fzerentsét Jeli. .

&. N ints vefzcdelcmbenn , a ’ ki kátorságbann-

is f e l,

4. Soktól f é l , a’ kitoljokann félnek : a’ ki fóká­

kat rettent, nyájjd gyújt ellenséget: fóká­

kat rettentő, fókáktól örizkedgy.

4, Másoktól féltté ben édes (faját . .) leányá*

val ollóltatta (nyírette, tároltatta) fzakáilát.

6. Bolondság attól fé ln e d, a' mit el nem mell lözketfz: a’ minn által kell menni, gi?Y\

fzer r á mennie hogy fém attól fziintelen.' ret­

tegni.

f . Elöltök hóltt elevenekké lévén’, félelmek' ben tsak meg ie-lippenuek, .. lapulnak a*

kifsebb állatok.

p. ¿4' gonofz-t evők á'fzól-húrdoztta levált öl-is úgy felnek, mintha fegyver válna fejek felett \ min­

den árnyékra ijedelmesen, pillantanak.

10. SÍ* jó lelki isme'ret nem f e l fzáz prókátortól is:

n' ki jól e l, Királyt fém f e l : ha öfzve-tö*

rődve le-omol-is a’ Világ, le nem hoz ( fzál- lítt) romladéka félelmet a’ jámbor’ fejére.

1 1 . Magafsan állván, mindég féltem, még ól- dalam’ fegyverétől-is.

12. Tanú nélkül, magádtól félly rofz’at akar­

ván.

13. Felek tőlle, mint a' fiekár-kenötől. Nyállal bállett (félénk ) ember.

já. Folynak félelmének hideg veríttéki: meg-, fagylalta ( - fagyafztalta ) vérét a’ félelem:

félfzt (félelm et) vett: meg-félemlett: meg­

hűl inaiban, és erejiben az élefztő, és he- víttő vér: fzíve dobog, fzeme forog, haja borzad, lába tántorodik, teste borsózik.

¥5- Engedgy-meg ijedségemnek; a’ hajó-törött még a’ tsendes víztől-is retteg.

16. Ifzonyodás miatt vérem fél fagyva volt.

17. A’ halál’ félelmétől el-kékűlve elő-álla, i8* Ijedség van fértzelve farkához.

19. Nem f é l a’ Király, udvar-bír ójától.

*0. Ifzonyú rette^éfsei fzakadnak fzavaid fzí- vemre.

ai. Törvények’ félelmétől --és rettegésétől hor-doztatni: viseltetni.

**.

22. De téged’ mi félfznek — bádgyafzthat hi­

dege.

»3. Magára hagyott félelemre jutni.

84. Zöld kereket hánytak fzemei a’ nagy féle­

lemben. Félten félni.

#5. A’ ki nem tud félni, nem-is tud vigyázni.

a6. Mindnyájan rettegik a’ fzilaj terméfzetet, mint a’ hajókot-törö kő - fzálakat.

27. E gy’ parafzt juháfz éjjeli álmaival tsende*

fen játfzik: nappali fáradságival békeséggel törődik: mi pedig — rettegve , pompás fé­

lelemmel ülünk a’ thronus - izékben : úri fze- rentsétlenséggel vefződünk.

2g. Félni nem akart, bízván m agában, mint bak a’ fzarvábarv.

29. A’ félelem és reménység egy’ böltsöben fzoktak rengettetni.

30. Bujkáló félelem,

s . F é r n i .

1 . E g r ’ hüvelybcnn két hcgyefs tör ; egy' pár­

náim (vinkosonn) kétvállas; egy' azon er- dobenn két tolvaj; egy' kortsmábann ( tsap-fzé'- kenn) két dudás ; egy [zcmétenn két kakas, ne­

hezeim férnehmeg.

2. Két-fdle fzerttct nehczenn fér-öfzvc.

3. Hints tö közöttünk, hogy öfzve ne férjünk , v.

térjünk.

lő ? .

4- Nintj oity ráköti fzekér, n” maílyr» több nem f * .

$• Nékem fém vóina kívánságomon tűi, h*

gltarlóságom hozzá férhetne; magam-is íze­

l n é m , ha hozzá juthatnék.

á. Nem térni (jutni, érkezni) az írás* velős értelméhez.

t • Ezt nem fértethetik (ólthattyák, •- tse-pegethetik —■» az okos emberbe; elméjét e-

zen meg nem nyúgofztalhattyák, állapíthat-*

tyák —

%. Jobbara (többnyire) hallomás-által férünk az eletünkat vezérlő oktatásokhoz.

9- Ez »em férne betsülletes ember’ fzakállára.

A ’ mennyire emberségedhez fér , «

f e j t e n i

-f, ■ **2 ördög találta, és tanította a’ kendő­

A

köt (kendőzést) a’ végre, hogy a’ ki bűn áltál meg rútíttotta lelkünket, külső festék-, kel az Isten’ alkotmány’át ábrázatunkban eb változtafsa. Istenre támad , és tudósbnak akarja magát mutatni a* Teremtunél, valaki 8Z Istentől teremtett ábrázatot idegen fzí- nekkel változtattya. Nem tetfzik Istennek a*

mit q nem alkotott; magáénak fém tarttya a’ festett bálványt, mellyen- keze3 munkáját sem isméri. Nem otthon Ü ltökben, hanem Asem’ eleibe menésben kcndQZOek ( festik magokat) az Afc’onyok.

Jt. A’ festett artza Ifjak’ tüze, bújaság1 tapló­

ja ; fzemérmetlen fzúnek (fzívnek) tzégére, ördög’ tőre, pokol’ horga, kárhozat’ lép*

vefz’eje , idegen'tüzek* gerjefztése , bolond Ifjak’ tsalogatása , vefzedelmek’ terjeíztétt bálója. *— A’ mennyire fel-éred festékkel (e ízeddel) elevenítsd halva-fekvő ögyünköt 5. Fellyebb akarván héjázni, hogy-fem festék*

kel el-érné, nagy tudatlanságokot kérfldhtt*

ugratott-elő, h o g y ..

4, Uly festékkel a* mi képzésünk írja le a' dolgot . .

j . Nints olly rút festékein ( vastag • orrú peft nám, v. toliam) hogy volttá * képpetv le ff' hafsam , ki-fej?zhefsem otsmányságát» -■» 1*

Éfz, 32.

6. A’ hóidnak gyenge fúgárja a* felhők’ barna Óldalait bé.fesfi,

?. Mind azok, a* mik a* síró kellemetf(kégbei\

nemesek, és érdeklők, le * voltak atuájátv festve.

f. Hozzá, v. vele ékefséggel versellöt (foghatót) emberi kéz nem festett, írt.

9. Tulajdon festékivei k i . ábrázolni yaléklH eleven képét fzakafztani, adni.

to. Kerefzténység’ festekive! kendŐ?tet*U ha, mifság

-j i . Úfzói\ ( úfxólag , úfzó fortnáít ) bestét habzó tubinmántó, palást.

j$ . tifzósi állva festett ló, tifzőan festet $iy

£ 5 i h

1.54 &

13. Ollyanok, mint a’ hímes (fzépen festett) koporsók.

?4* Egy* fúallásával-is úgy le-penderítette ezen tudom ány', . ál-artzájáról a* kendözőt, hogy azólta . . fenkit fém talál, a’ ki meg-ken- dóztetné,

B o g . .

, h y paizs’ al ígéri magának, hogy ki-áll az irigység’ , és az iidó fogának : hogy nyo­

mós , állandó lefz\ Az iidő* fogának foka jg ki-álló értz ofzlop . . Tetemes kárt tett az iidó* foga benne: az üdö avottsága, re#

gisége.

2. Még tsak akkor fogzottál: akkor indúltak, hasadtak, nyíltak fogaid: még fzájadban volt a’ pép: még tsetsemös korban., kar­

b a n , renden, fórban voltál.

3. Nem-is húlltanak akkor még első fogaid:

igen gyermek vóltal.

4. Plátó és Socrates, fogok között (mintegy’

félbe’ -harapva, igen homályoson; nem v i­

lágos ki fejezéfsel) mondottak, hogy egy Istennél több nintsen.

s. Könnyű értelmedért (hogy könnyen meg­

értsed; értelméhez férhefs) ugyan fogamon kivül (világoson) fzóllok.

6. Ki-húllott fogok közül a’ zsidó fzóknak tu-donaány’a.

V

1 5 6

7, Burkából (burokjából) ki*vetkeztetni a’ go nofzságot, és fekete fogait meg-mútatni.

%. B é - o n t a n i ( o m l a f z t a D Í , — t ö r n i , — r o n t a n i ) v a l a k i ’ f o g a i t .

9 . A z e b , f z á j á t m o z g a t t y a , és a z h iú e v e s ­ ben. m e g - t s a l a t o t t t o r k á t g y a k o r o l l y a . t. i.

á l m á b a n . .

1 0 . Röhögéfsel ( röfögéfsel) tsattogtattya fo­

gait az erdei ( vad difznó) . .

11. Mikor az étket a * fogak elégségesen meg-

In document A' magyarság' virági (Pldal 148-157)