A’ kérők nagy feneket ízoktak kerítteni (ke*

en-❖ ❖ 6 i engedné, és így hamifs az 6 k ere ízt - fogása (bé-rekefztése, zárása, fejezése, Concla- sió.

97. A’ Kerefzt-fogásü-befzcd’ (bizonyság’, erös- síttes első refzenek magan.-való fényefsége bizonyíttás nélkül nem fzükös; nem fzüköl*

ködik.

3«. A’ Rerefzt - fogásü-befzéd’ bé-rekefztése a’

fziikségesképpen-való következésből áll.

39. Mindég egy’et befzélleni: egy' lantot pen­

g etn i: egy' bakot nyúzni: egy' regét dúdol- n i: egy nótát f ü n i: egy' dolgot nyesni \ mel- lyefzteni : mindenkor tsak egy’et apríttani, ily esni, vitatni; fántonn fá n t: egy' kerget rág­

n i. E zt, valamint meg-fejthetetlen tsomót és tudomány’ának lég tettetesb gyám olát, ünalmasort forgattya.

40. Ha ki nem kopott elmémből, valamint a’

mogyoró, tokjából, el-befzéllem a’ többit-is 41. A ’ ki fokát befzéll, fok görbét ejt: a' ki í kát fa r a g ja k fórgátsot húUat: a' Jókat őrlő nek fok korpája vagyon.

42. Különös, és hofz’as befzédbenjáró vagyok*

nem jöttem , mint mondgyák , tsakpipÁK ( v . r a ) gyújtani.

43. K irály f ija, K is M iklós' befz'tdgyt: m efe, rege; fzófia beízéd.

44. Motskos befzéllgetés erkölts-vefztegetés.

B e t e g , v. n y a v a l y a 4W i.

A

epe fel forradván , elsőbben meg - toífk

fár-vízzel a’ gyomor - ; ebből lefznek kéz­

nek el-eséí! . . .

a. Betegsége miatt tsak tsontya , ’s bőre van:

tsontra , ’s bőrre fzállott , apadoit, véko­

nyodott: minden ízit meg olvashatnád: le- tsapta , el-húilatta húsát ; ki - ülnek tson-

ty a i, mint a’ gereblye - fogak :

3. Igen beteg: a’testnek kotözeti aló! majd fel-ól- datik: már a’ sírja’ parttyan íábcg: nr eg nya­

kasodon benne a’nyavalya’ ereje : a’ halál’ ké­

véhez jutott, fzoríttatott: kíifzködüek tagjai a*

halál’ karjai aöztt, láttya le-menni utolsó nap­

ját: haldokló, v. haló, haldosó félben van: köl­

tözőben van lelke a’ testből: be-húzta fzerneit halál’ pókhálója: majd el éri amá’ létét válaíztó közt (halála’ ó ráját): keze lába-esett: jártá- nyi (járásra elegendő) erő nints benne: ágy;it nyom : ágyba fzakadt : nyavalyában za­

báin: igen nyomorék: tsak hálni já r a* le­

lek belé : fen-járó halott: nehezen hall több kakuk-fzőt: élet halál közti van: majd rája boríttya (terítti , veti ) ‘ árnyékát, kepé^, az halál : majd az halál’ horgára kerül:

az halálnak rajta van immár rothalztó ke­

ze : bé-esett artzája , el - kékiilt ajaka , el - alutt ízeme’ féoy’e : nyelvén van re­

pülő lelke : átólsó pillogását adgya

éle-^ te’

. •$» *£* 6o te’ ízövétneke: majd hamva vétetik életének;

az halál’ árnyékába alkonyodott: majd el- fzakád, -- metfzetik elete fonala: nem mefz’e van Szemeinek vég’ el h u n y á s a m á r a’ fár- ga halál fzóllíttya postáját: fél-óldoztatásán dolgozik a’ terméket ; ki-íitött rajta a’ halál*

háza, v. veríttéke: el futotta a’ halálos ve- rítték : fzomfzédságába ért a’ halálnak: a*

halál vonnya már rajta kékes barázdájit: ha- lál-verítték izzafzttya testét; életének utó!- fó fzoköllőjén, van: az halál’ kafzájárá, v.

kafzája alá jutott: fírja felé hanyattlik; a’

földiekből nem fokára el-takarúi, takaro­

d ik , ki-bontakozik: ki-múlóban v. ki-múló- félbert van: végződik pállyája: majd k isza­

kad jtesteböl lelke : mar eleibe nyújtózott az halál’ árnyéka: ajakán tévelyeg kérzülő lel­

ke azon. kívül-is már meg-érett gabona a ! ha­

lál’ kafzájára: fel nem lábbad, v. fel nem lábal: ki nem g á io l, - VerdÖdik, ki nem Ügyül, v. igyül (Lásd Akadály) betegségé­

ből: fel nem vefzi magát n y a v a ly á já b ó l : majd meg könny ebe dík ágy a'f¿almája: mdr/zi- kálidra pökik: majd elpatkól: majd cl-ránt- tyák ű’ gyékényt alólla: fél tsüdánál több leiz\

ha fel-vánízorog: már a’ más világra fel-ülőt fúnak néki: az el - enyéfzésnek fzéllyén., a ’ halálnak felsőbb gráditsSogán áll: a’ hatál háza-is ki-ütött rajta.

• Betegsége (Égéfzsége* bontakozála, ereje fza- kafzkodása, testének vajuttsága miatt tifzti*

tői el-maradt,

j . Beteget gyógyítani: ágyba-esett, - fzakadtt testet --; ereje ina fzakadtt embert íze*

lentzézm: kiűzni, — takaríttaqi , -- vinni, — hordani, - tifztíttani bejöile a’ nyavalyát:

ér-vágafsal, köppölyczeisel paponyával (hó- lyag-Í2Ívatársal, veíicaíorium ) le vonni a2 ár­

tó nedyefscget ; az Orvosok izzafzttyák a’

beteget, hogy párlódáfsal izárafzízák nyálas- lagát; eret vágnak , hogy tajtékitól tifztít- tsak vérét; iütögetik , hogy az ártalmas tak­

nyok’ folyását máshova fordítsák ; italok­

kal tifztíttyák , hogy a’ gyomor’ íonkolyá- nak fokaságát k im erítsék ; diétára * kopla­

lásra fogják a’ beteget, v. keserű fzerrel itat- tyák : tudván, hogy ezzel fiiremednek ( fris- fúlnek, újúlnak, elevenednek) az ő minden, réfzei: keserű italokkal kérödtetik a’ bete­

get: tárkony mezzel meg-édesíttik a’ tséfze kerületit, és a’ pilulákat aranyba boríttyák, hogy a’ beteg’ fzájába tsalhaísák: mivel tsak- nem minden betegség teliséglöl (teli gyomor­

tól ) vagj'on; azért majd minden gyógyíttá.

íok a’ test’ iireí'síttésért, és fög/atásán, apaí'z- tásaa fordulnak: a’ hol nagyobb bontakozást aranyoz az Orvos, ottan kezdi gyámoííttani a ’ terméfzetet. Az orvoí'ság tíz napok múl­

va fel vette az ágyból.

6. A’ betegen, fel adni, — hagyni : gondot, ke­

zet rólla le tenni: orvoslásáról le-niondani :

* azt történetre, fzerentsére bízni.

í.

6s 7 Minden gonofzság ragadó betegség, és meg-

poklosíttya dögleli) főt mérgesítti a’ közel- járókot.

‘s. Az orofzkodó halál ő rá-is arányozott nyilá­

v a l, és betegségbe ejtette.

9. Szívével (elméjében) beteg a’ fokát neve­

tő : keveset van otthona , a’ ki fokát nevet;

a!Jók nevetts testvéré a’ f é l efzüségnek.

to. Vékony, és fovány eledellel tengetvén (tá­

mogatván) életét, mellyében meg-bontako- zott, fzakafzkodott, erőtlenedet!, gyengűltt)

’s tsaknem el-fzáradott.

t i. Fejedet ő fzelentzéjebÖl vett kentefitéléfsel ( kenegetéfsel . . ) meg nem gyógyíthatod, ha más írrel nem nyúlfz hozzá,

12. A’ bűntől meg-válva ( a ’ bűnön kívül, ki- vévén a’ bűnt) minden betegségek, Dyava- valyák Isten’ kezéből jőr.ek.

13. Szívünk’ betegségét meg-orvosoilya az ide^

ig-tartóság.

14. Szív-esdeklésben betegeskdedni.

15. Hoffas betegségnek ásó, kapa vege.

16. A’ ki betegenn eh, fokáig vonakodik , vonag­

lik.

17. Afz’ú kórság: fzáraz betegség.

1 8 . Kiég nyavalya ol vens'eg. A f z ’ u - k ó r s á g o s .

19. Távúi nezni más ember* nyavalyáját.

ko. Bor-tsífzárok’ torok-gyékének orvoslása.

B t r n i , 4

I. ^birtokunkból törvénytelenül ki-tíztek , *•- hánytak, -* tudtak, — túrtak, — tsinálíak, **

hajtottak: torkunk-vetve, V. fojtogatva bír­

ják Őseinktől, Eldodinktől, Eleinktől, ránk fzáliott vagyoninkat: ki-túrtak fittyentettek féfzkiinkből: elrablották, -- idegeníttették , tulajdonították , - fzedték, kaparitották ; el- fel-zsákmányozták, el-kóborlották mindenünk köt: egy’ be hajtván fejeket, addig titkolód- tak, míg ki nem vertek birtokinkból: míg meg nem döntöttek: míg vagyoninkat el-nem tolvajlották ; sőt holvalóinkat , apró egy’et- masunkot-is el nem fzedték, ki nem tsikar»

tá k : téptek, mint a’ dió-fát az orfzág* út-

tyán. (

а. El-birák (meg-birák, - gyŐzék mind azokot, és meg-hajták , - hódoltaták.

3. Valaminek birtokát el-érni, meg-ejteni: bir­

tokába jutni, lépni, esni,

4. Az orfzágot Isten egy* nemzettől más nem­

zet’ kezébe, birtokába ejti (ad gya) az igaz*

fág’ fogyatkozásáért. Pogány kézre keltek, bírtak a’ fáradságos Veríttékkel Öntöztetett tartományok.

5. Tsak alig, ha kezére nem birik (nem kerül)

In document A' magyarság' virági (Pldal 63-68)