• Nem Talált Eredményt

Birodalmának minden réfzeiböl élést) éle

In document A' magyarság' virági (Pldal 104-111)

&

13- Birodalmának minden réfzeiböl élést) éle

tet, gahonát, eleimet hajta, parantsola.

i4. A’ jónak ízét valakiben fel-élefzteni.

15 E’ két testet egy’ lélek élefzti bírja: egy’

másért élnek halnak,

* *6. Rút dolog nemeinek nemtelenül élni.

17- Télbenn leli világát a* parafzt ember.

i8. Bizonytalan kotzka az ember’ elcte.

lg. Ha a* világot által élnök is —-

*o. Lled a* tűz , vetemény. —

21. E l é s -- (gabonás mag ••) ház. Négy

éltetői - állatok, fzerek , elementumok.

22. Rútalmas, difznódi, gaz, élet.

-3. Akárki mit J'zóllyon, tsak te jámborul iIly, 24. Ezekben meg-aggani, és megüresedni

kí-vánízr

a 5.

*5- Meg-vont, -- húzott , magános, - élet.

26. Iliy fokféle néma fzíveltetésével ( b á to rí­

tásával ) fel-élefzte.

27. Jobb nem lenni, mintsem élet nélkül élni.

E m b e r , .

, .A -x embert Isten maga hasonlatofságának bélyegével meg-jegyzé, ’s mint képebéli fze- m élyt, az állatok’ urává teve : artzal fordít- totta arra , a’ kinek méltóságát vette. Os komi ni Jubiime. —

*, Az ember Istenhez képest tudatlanság’ ten­

gere , gonofzság’ örvény’e , erőtlenség’ mély­

sége.

3 . A* forgandó, és változandó üdönek példá- ji, fzerentse’ játéki, állhatatlanságnak kepei, minden nyavalyáknak tárházi , és bűnnek műhellyei, haragnak fia i, vefzedelemnek taplóji az emberek.

4. Ez az ember merő tűz; fzava merő lán g;

tanítása meny’dörgés; erkőltsei, villámláfok, 5 Minden emberre fel-derül az Isten’ irgal*

mafsága.

6 Józan-erkoltsü embernyi embereket , nem éretlen nyalkákat híni a’ tanátskozásra.

7. Szép egy’ bokor (p ár) ember. Valam int, egy’ bokor ( pár ) gerlitze. Követik ezeket fzáz bokor kegyesek , Nimfák.

8. Ember embereket keres vala

Diogenes

: fok

a nép ; kévés az ember. Minden ember, ember; de nem minden ember, ember : mert nem minden ember betsüiletes ember.

9* Mindenkor innepe van ai’ rejt embernek: nagy tolvaj, v. búza-fereg a* henye ember.

to Embertől embernek mindig kell tartani: an­

nak ó v a , kötve hinni.

t i. Ott-is terem a' gaz ember, a* hol nem vetik ', gyomot mindenütt taldlfz.

la. Ember kell a* gátra: éfz, és erő vifzen ne­

héz dolgot elő: Ember ff a* gátonn.

í j . A ' kitsiny ember Jem fzalm afzál: kitsiny a * bors; de eröfs.

l\. Ember emberrel j ó : attól várhat vifzonyos fegedeimet:

i$. Pallérozottabb emberséggel birni: fel-ken­

det*, fzépen. mosdott udvariság’ jeleit adn i:

& tsínosabb világba, maga-viselésére nezve, hé-illeni.

ió Embertelen: füstös bottal já r, v. áll ki a’

világ’ piatz’ára: görtsös botnál parafztabb:

jó-furkós hajdú: minden emberségből ki-mos- dott, v. talpig ki-vetkezett: ollyan nyelvé­

re nézve az emberek között, mint a’ legye­

ző tehén-fark, melly mindent bé fetskend:

azért kiki fél tőlle, mint a’ fzekér kenőtől ( kátránytól)r kiki az embertelenségnek pál- lyáját Déki engedi: másokot m osdatianúl,

kor-kormos kézzel, meg tám ad: mindenbe be­

le k ö t , kap, akad, kötelödzik, gubanko- d ik , bojtorkodik, vefz , kaptzáskodik, ber­

zenkedik: mindennel törzsönködik , köte­

kedik, kötődik, ofztozik.

17. Ezeket tsak az emberek’ allyának ( utól- lyán ak, otsújának, ondójának, fepredéki nek, fzemetinek ) állyíttyák lenni.

18. Mint a* martalótz (em ber-lopó, v.-árú ló) fel-petzkeli ajakunkot, és meg némítt a ké- fértet.

19. Embere lefzek ezen dolognak: végbe di­

fiéin : végre hajtom: meg-feleiek neki: nye­

let tsinálok én ebbe: nem vagyok hozzá fe­

leden, fele-m ás (im p a r): ez nékem kön­

nyű; egy* karika- tsapás ; elég ember leízek erre.

ap. Á ltal-(igaz, egyenes, jóságos; talpra esett, derék; tifztes; deli; palotás, udvari; meg- értt-üdös , és gyakor-okoskodású; fohonnai, bitang , bokorból ugrott, ár * víz-hajtotta;

gézengúz; zsinár ; tenyeres-talpas; barom- erejű, vas - gyúró ;• pitziny - v. életlen • efzü;

világ - úntta ; darabos, bárdolatlan, fara­

gatlan, tsépre kapára termett; fá r , penífz;

efzem ifzom ; pintze-tok , bor-tömlő: bor­

zsák: bor-veder, bortsífzár; fenyő kofzo- rú s; vadon - fajzott; fergeteg, zivatar; alk- hatatlan, békételen, öfzve nem-alkbató, « faragódható ; Törökkel , Tatárral béllett;

rókával prémezett; ördöggel határos, -tzim -

, G 5

*>0-JOÓ «£•

borás , - fertályos, - közös , .. fzövettsé- ges — ember.

*í, Nézd! mit tselekefznek az ember-hangyák itt a teremtésnek homok-dombján, hol egy*

másra pizsegnek.

**. Kisdedségiínkben a* kerefztség által, emberkedésünk után a’ hit, és fzeretet ál*

tál —

*3. Kappan • ember: heréltt, ki-metfzett, f&rj- fiságtalan.

E m l é k e z e t . . t

I. U t ó n járttában, házánál ülttében; le-fek- tében , - fel-kelttében Istenről emlékezni:

az ő emlékezete foha ki ne fzakadgyon el­

ménkből: fzívünkbe pétsétellyük, karunkra béllyegezzük az ő jelen-létét: életünk’ napjai­

ban elménkben vifellyük, hordozzuk az istent.

a. Nem olly régiség, hogy a* még élők’ emléke­

zetin tűi volna.

3. E gy’be-keverte emlékezetében a’ két igen hasonló ábrázatot.

4. A* mennyire nyújt hattyúk emlékezetünköt.

j. Szent óldalán marafztotta: (h agyta) emlé­

kezetül, olly tágason tátva a’ dárda’ lyu- kafztását. Hegyefs fzegekkel, ós fzent vére’

festékével tenyerére íratta emlékezetünköt.

6, A ’ Kristus* halálának emlékezetében gya­

korolni , ’s foglalni az elmét.

7. Midőn, emlékezésemmel, efzemben, forgatom a* régiek’ forróságát ; pirúitt artzával, és fájdalmas fzemmel nézem a’ mi üdénknek késedelmes restségét, és álmas puhaságát.

$. Meg emlékezzetek, hogy én-tőllem ez a’ Sz.

Péter’ pohara. Azért ha vetett aí'ztal felett nem tetfzenék hofz’únak két, vagy három óráig-való jó -la k á s; meg ne únakozzatok egy’ kevés üdŐ - vontatáfsal.

9. Ez az emlékezet mindenütt üldözte nyugo­

dalmát.

10. Könyvbe foglalták ( írták - ) hogy f«lc*

dékenységbert ne múllyon-el az emberek’ jó magok-viselésék.

11. örök emlékezetbe bé nyomni, — vésni, — metízeni valakinek tselekedetit:] nevét örök emlékeztető márványra fel - írni : türedelmet nem fzenvedhető gyémántra metfzeni.

13. Gyémántra értz pennával íratandó nagy név, mellyet a’ mostoha üdönek körme fo- ha el ne vakarhafson.

13. A’ maradékok’ fzívéberi emlékeztető követ, ofzlopot emelni.

14. Azok minden emlékezetből könnyeit lég ei- sők (lég híresebbek) .

*5. Igen eleven emlékezetben tartom , viselem, jó-téteményidet, érdemidet : fzívem’ táblá­

jára el-törö!hetetlen betűkkel fel írtam*

* ' _______ ' M

16. Hideg, és gyümSltstelen emlékezettel gon­

dolkodni valamiről.

17. Ki-hulni, - fogyni, - esni, töröltettni, halni az emberek* emlékezetéből: hóltt v.

íoha nem-vóltt-fzámban lenni.

18. Az üdő’ régisége mélyen el-temette (le-tö- rőtté, lem osta) az emberek* emlékezetéből If­

júságának tsintalaaságát, vásottságát . . . 19. Bár fenki fe emlékeznék rólla: bár örök

é j, éjtfzaka , fetéttség nyomná, boríttaná, fedezné, rekkentené, temetné, sírolná hírét, nevét.

20. A* te kedves emlékezeted éltet, lelkesítt, leheltet, pihegtet még eugemet: még tsak a*

te emlékezeted késlelteti telkemet, melly a r életnek határán el-epedve ohajttya utolsó ái- dásodot.

a i. Vajha a* következendő üdőt gondolatunk­

ban , emlékezetünkben viselnők ki ne múl- lyon - elméakből az arról-való gondolat.

*2. Életünk’ efzteudejit egy’enként lelki kese­

rűséggel forgafsük-elő emlékezetünkben.

23- Úgy vidd a’ dolgot, hogy az onoka-üdők örömmel emlékezzenek róllad.

24. Nem említtünk ollyan üdőt: nem emleke»

zunk ollyan üdőre.

25. Ök támafztották-fel ezeknek meg - hóltt, és el-temettetett emlékezeteket.

»6. 1 'tói5ó l'zavait elménkbe -- melyen oltsuk-bé.

4 » ❖ 1 0 9 Elmém e g / i i telket a’ roáíik után fióllít- tya elő emlékezetemben.

»8. Éten emlékezet fel-ébrefiü fzunnyadozó Örök emlékezetet fzerez magának: fen-ma- rafzttya, örökítti hírét nevét.

30. Jutton jut efzembe. DitsÖséges emlékezet:

Emlegetnek valahol.

JS n n i » *

^^R-ettenetes fenyegetéflel eteti vad-húsun- kotf ’s meg-támadgya feslettségünköt az Is­

ten.

2. Olly reménység alatt efzik Ádámmal egy et az almá^ann (átí/) É v a , h o g y ..

3.

Meg-nyűjtani ( bovítteni, - toldani, - fzapa*

ríttani) a’ fzokott étket.

■i Sem ett, fém itt (fém evett, fém ivott; fe nem e t t - ) egéfz’ nap enyéfzetig, nap - le- menetig.

5. Kellve (taég az íze fzájunkban lévén) hagy- gyuk-el az étéit.

6 Az Isten* igéjének lakadalmában nem étel*

metélŐk (- ofztók, tálnokok • ) hanem hivata­

los vendégek vagyunk mindnyájan.

7. Mitridátes versent ett, és k i-ett (-győzött)

In document A' magyarság' virági (Pldal 104-111)