ÍSSZtSÍ
18. Baráttság nélkül mindent meg mondani
B é k e , ,
D á
I. -L^ékeségre hozni (bírni, venni, befzélleni, lágyíttani, édesítteni - az egy’ más ellen törekedő, dörgölődő, berzenkedő; félre fa
ragó feleket, vifz’át - vonókot; le ültetni, — fzállíttani, tsillapíttani, -- nyugtatni a’ vifz’a- vonást , gyülölséges pántolódást , ortályo- zá$t , versengést , zendülést , virrongást:
meg-egy’eztetni , -- egy’esítteni az egy’más ellen harsolódókot, torzsoukodókot; pöroknek végét ejteni; őköt arra hajlatni ~ , hogy el
lent ne tartsanak; ne ortályozzanak —, hú- zakodgyanak, tzivódgyanak : ujjat ne von- nyanak; ne kotzódgyanak; fzakállbi, hajba, üstökbe ne kapjanak: egy’ mást költsön, ne háborgassák: egy’ik fél a’ másiknak béke- fégét vifzontag ne zavarja, fzaggafsa, tép- dellye : egy’ -más köztt vifz’áson. ne é l j e nek: egy’ * mást ne taréjozzák, üstököllyék, öklözzék: egy’ másoa ne tépjék, húzzák, vonnyák a’ gubát : teli öllel ne kapják a*
vií'z’a-vonást: minden aprólék dolognak nagy
ra-vitelével ( nagyobbíttásával) haragot ne támafz’anak: okot ne adgyanak . fzerezze- uek, fzólgáltafsanak, nyújtsanak a’ vifzál- kodásra; hanem egy’ ezöleg éllyenek: a’ vifz- ízálkodókot, dörgölődoköt, öfzve-fzövetkez-
D 3
tét-tetni: a’ pántolódást-közi'illök, ki-irtani, -- gyomlálni, gyiikerezni : magvát fzakafztani az ellenkedésnek : az éíz-vefzéseket , ’s há
borgásokot, tsattogó pattogó vifz’a-vonáso- kot; az egyenetlenségnek gyújtogatóit . . le- tsendesítteni . .
а. Jó fzívvel iá-békéllett (hajlott) valamire.
3* Egy’ máshoz öleléfsel békélleni: egy’ mást meg-ölelni,
4. Tsókkal békélleni másnak jobb kézihez: azt tsókkal tilztelni.
5 Másnak lábaihoz békélleni : esni , omolni, borulni; térdre omolni.
б. Ártatlanságnak menedék vára, mellynek fzép környékért őrt áll a* néma tsendefség ; bólt- tyait virrafzttva a’ békeség; hol a* magá- noTság kedvén (led vére) rnúlatoz.
7. Békeséget kötni : fzövettséget ütni : kötést vetni, tenui : bé-zárni vas ajtajit a’ véren- gező hadnak : kafzákra verni, fordíttani a’
kardokot. Lásd. Alku. Barát.
8. öfzve-békéltetni , az úri nemes viselést a’
Kerefzténvi tökélletefséggel; a’ két egy’-málsal ellenkező feleket.
9. Az ellenkező kívánságok viaskodási rút igye- netlenségben, és táborozásban tarttyák a’
gonofzokot; bontogattyák béüeségünköt. . . 10. Békeség-zálagúl kezeit nyújtotta. A* fzelíd
tsendefséghez réfzelkedni - .
Be
-SS
B e f z
é d . . . A >befzedben fokféle tsapongást, tétová
zást koválygást, tenni: habozni, tséltsap- n i: egy* vágásban., nyombann (v. onn) töré- fen nem járni: egy’ ínon , húron, fmóron, pórázon nem vinni, vezetni, folytatni a’ be
szédet : egy’-mástól függÖleg nem fzóllani, egy* tsapáson nem maradni : minden-felé , két kézre, v. kézről kézre, hányni a’ tselt, a’ kalafmtát: fok elegy-belegy ( a’ tárgyhoz nem tartozó) kérdéseket támafztani: ki-(ikam- ian i, •- ugrani, - fzökni a’ fzorofs korlátból:
ágról ágra fzökdétselni: el-térítteni, — teker
n i, — fatsarni, — fordíttani a’ befzédet: azt másra ugratni, fzöktetni : másba üttetni a’
l'zót: más karba vinni — a’ befzédet: a’ lí- nea, íinór, v. íinór-mérték, mellől el-hágni, ugrani: kívül ( a ’ líneán, dolgon) mefz’e bujdosni: egy’ farkban fokáig nem forogni:
a’ befzédbe vett dolog, y. a’ fel-vetett fun- damentom’ íinórja , után nem járni: azon mesterkedni, hogy a’ befzedben az álló har- tzot (ftataria pugna) el-hagyaísa : a’ meg
fejthetetlen- erófség , igazság elől el búhas- fon: álnok fogáfsal, út-vefztérsel el-tsúfzhas- fon, - osonthafson : patvarkodó befzéddel tétovázni az igazság előtt: a’ fzaladásra fo
gásokot gondolni; a’ ki-mentekezésre, -- fejtő
re ; terhelő, fúllyosíttó dologtól-vaió él-ug
rásra - valami fzínt keresni, körül nézni :
¿mesterséges fogásokra botsátkozni, erefzked-
D 4 n i:
ni: vetemedni: a ’ dévaj álnokságnak min
den fogálit eld-kéfzítteni, -- venni: sík, tér, tág, v. tágas mezőt keresni a’ nyarga ódásra:
minden bokor-búvót megelőzni: íqk ággal- boggal el-terjedtt egyenetlen fzávakkal, fél
re tsapásokkal élni: nyargalni, ’s bizonyos tsapást nem tartani.
#. Midőn erófs bizonyságokkal fiirgeitetik, os- tromoltatik, mindgyárt nyomot, utat vefzt:
rilkánjar egy’ vágásban kereke: tsak evez té
tova, mint a’ vak veréb: igen el-vélte ( rit
kán. ) folynak egy inpn fzavai : isép-hadaró balra - fántikáláshoz , és tséltsap félre-fara- gáshoz nyú l: nyomot akarván vefzteni, tsak ortályoz, pántolódik, és fortélyoskodik: mint egy’ úta-vefztett havafi bak , imitt amott ug
rándozik: tsavargáfsal akar el-fikamlani a’
meg fejthetetlen erófség mellől.
3. Minden bfcfzéllgetések tsak nézésből állott, mellyben az iiletódés volt le-festve.
4. A ’ befzédben csínon magával ellenkezni: fza- vát kerefztül Ölteni: egy’ be - vefzteni, artzúl verni, tsapkodni; öfzve nem békéltetni; hol egy’ , hol más rám ára, kaptára ütni, von
ni: meg-öblítteni fiá já t, és tsak hamar mást mondani: el-el véteni a’ lépést, ugrást: maga*
v a l, -- fzembe fzökő -- viaskodó, -• á lló , ..
fzálló; fonákul ejtett v. fordúltt; vifz’a Sze
gezett; magát meg-hazudtoló- befzéddel élni:
a’ mit egy’ fzavával állatott, azt máfsal fel
bontani: meg-izáfolnl, -- hamifsíttani, -- Ha
zudtolni; nyakon, artzúl ütni:
meg-pofoz-n i; torkámeg-pofoz-n vermeg-pofoz-n i, fojtameg-pofoz-ni: vifz’a öltemeg-pofoz-ni, rámeg-pofoz-n
tani fzavait ; hajba , üstökbe erefzteni: e- lőbbi áiiátasit fel dójteni, v. dönteni; fenék
kel fel-forgatni; földhöz ütni, verni: mon
dott fzavait hitelefségéből ki - ö ’töztetni. - vetkeztetni; farkából kim ozdítani , .. ütni - fefzítteni, ejteni - ; hitelétől ki ü ríteni!
a’ befzédben éllel állani-öfzve magával:*most tőrrel, paús’al vitatni valamit; most, k a j á ját vifz’a ízegezvén, artzúl fordíttani Pzava- it, ’s vifz’ a-dobolni, rántani, meg-hokköl- n i, a’ mit elébb mondott: ha igazat talált- is mondani ; ha a’ tárgy fe lé , a* dolog mellé fzóllott - is ; fok állhatatlan habozás
u l* kételkedő tétovázáfsal elegyíteni, ke
verni, zavarni fzavait) gyakran, fordíttani, téríteni a’ ló’ fzáját ; artzúl , v. ellen- íégesképpen támadni maga ellen: magát el- len-mondáfsal meg-támadni: a’ bcfzédben egy’ efséggel öfzve nem köteleztettni: ha né
ha jó lévben adgya-is-fel a’ büdös húst má
sutt vifz’a fordúlttan fzóllani: a ’ dolgon meg nem alkhatni, el nem egyenesedhetni magá
val.
. Ekes-befzédü: efztergározott, ki-símittott, - rám ázo tt,- gyalúlü; merő felyem , hímes, tzikornyázott, piperézett, mosdott, kendett, trá g y á it; mézbe mártott ; fzív fogó, elme- kurusló (bájoló) befzéddel; afztal főre-való, válogatott , fzemen fzedett fzavakkal él:
lépes méz minden fzava, v. lépes méz tse- peg ajakáról: fzája merő mézet tsepeget, v.
fi 5
édes-édesded folyamattal ered: más könnyen nem éri fzép rzóllkskból (v. val) : Cicero’ virági folynak ajakéról: pallérozott - fzó - fodor- gatáísal — trágyázott -- befzédü: az ékesen, fzollasnak minden erejet velejét, öfzve-fzedi.
6. Derek; fzivre-ható , fzívet hasogató ; ele
ven , v. elevent-mozgató; nyers erejű, ér- zékenyíttő , ebreíztÖ, hathatós, fontos-pon
tos; fzív, v. lélek körül kereskedő, tapogató;
lelkére fzólló , felséges befzéd,
7. Hitvány befzéd: ízetlen, darabos, tsekély, alá-termett , főld-fzínt-járó , erőtlen , velőt- ien , fajtalan ( fótalan) botor, ostoba; tom
p a , tsonka-bonka , efze-hagyott, erőltetett, isigázott: fém fü le , fém fir k a ; fém keze , főm laba; fém eleje \ fém utdllya befzédgyé- nek: tövei hegy el AU Ötzve; merő zavarék.
2. Szilajkodó: test-fintzároztató, Venus’ oltárá
ról keltt, Kupídó’ tüzétől élefztett, v. gyú- lafztott ; mosdatlan , fzemtelen , puruttya, feslett; pad alá hányandó; még a’ fonó ház
hoz fém illő befzéd.
9• ^ agyra-mondó; kerülő, kerengő; fzédíttő , hódíttó , ketsegtető , gyengéltető ; tsalásra kéízíttett , festett ; magán kívül járó ből- tseseggel halmozott -- befzéd.
io. Ez nem egyéb, hanem útat-vefztő, álnokúl tsattlott (fűzött kötött) befzéd.
n , Bofzú-befzéddel illetni valakit.
Le-befzeUeni, .. fzóllani, -- verni valakit fzáadékáról, v. abból ki-bef elinni.
i.3
-*£• 69 I.3> Ki-befzéllem fiamat a’ Király’ -, kezéből.
»4. Ki-beízellt belőlle. le vert rőila.
15. A’ dolgot mások előtt kellő rendében., ere
jében, ízében , elevenen le befzélleni, - áb
rázolni, - festeni, - képezni; tsaknem fzor.
fzál-hasogatva fel adn i: eleven fesiékkel le
rajzolni; mások’ elejébe terjeszteni, fzakafz- tani , fakaí'zt&ni , rakni , hordáin ; annak minden feje-fokát, ága-bogát elő-adni: azt tövéből, gyiikeréből ki fejezni: fzegiil végül mindent elő hozni. Lásd íijz 3a.
1 6 . E g y ’ t e t t é b e n tö rté n tt ( v a l ó s á g o s ) d o l o g r ó l b e f z é lle k ,
1 7 . M e g -tö lte n i v a l a k j t a ’ d o l o g n a k ö r v e n d e t e s e l ő - b e f z é l lé s é v e l.
r S. Hofz’ú , és igen tekerékes befzéd; de ketté lehet vágni. >
19. Szép lágy befzéddel fülébe rágják, hogy tér*
méfzet hozta az emberrel, hogy a’ tiíztefsé- ges ízerelemtöl ne légyen idegen.
20. Iíeízédeden nyúgodgyék meg a’ társ, és to-
vábbi hallgatásra-is íz maradgyon benne al. Minden ékes-befzédek’ hitetésénél, minden
emberi okoskodások’ hartzolásinái fogana- tosb volt.
22. Temető (halotti) befzédet tenni valakinek.
Az érzékeny fzívek között valamelly néma befzédnek módgya, neme találtatik.
« 3 . O d a ment, hogy v e l e b efzé d e s l e n n e : be- fz élle ne.
6o •$>
*4. Be nagy feneket kerekíttett befzédgyének ; be mefz e farafzt, Éden* kerttyébe.
25. Befzédemmel el-tzélozott határomnál (meg- határozott fzándékomnál) kelletiné! tovább leptem, mentem, erefzkedtem, terjefzked- tem.
26. Restellem tovább-igyekező befzédemet arra tentteni; oda-felé vefztegetni,
27. Ollyba tartom kegyeskedő befzédedet, mint
ha már kérésem meg —, bé — tellyesedett volna.
aS* Szó-befzedben ( befzéllgetésberi) lenni v a lakivel.
29. Szavaira vigyázó rendes befedő ember.
30. Leppegve ( mellyére le-fütött fő v e l-., halkan ) befzéllő.
31. Befzédgyében, ’s tettében (tselekedetiben) kellemes.
3*. Valakinek befzédgyét hofz’allani, hofz’asnak tartani.
53- Szemétre való puruttyaság (fusnyaság, ots- mányság) minden beízedgye.
54- közben közben meg . fpékelvén befzédét
\ allis Autorból, utanna ugrattya Galénust, és fokát aprítt (hord-öfzve) belőlle.
35. Kerefzt-fogásu - , v. kötés-befzéd , v .- b i
zonyság: argumentatio.
36. Többet tseppent - bé a* cönsequentiá - ba * k°gyTe;n az első befzéde (mondása)
meg-'
en-❖ ❖ 6 i engedné, és így hamifs az 6 k ere ízt - fogása (bé-rekefztése, zárása, fejezése, Concla- sió.
97. A’ Kerefzt-fogásü-befzcd’ (bizonyság’, erös- síttes első refzenek magan.-való fényefsége bizonyíttás nélkül nem fzükös; nem fzüköl*
ködik.
3«. A’ Rerefzt - fogásü-befzéd’ bé-rekefztése a’
fziikségesképpen-való következésből áll.
39. Mindég egy’et befzélleni: egy' lantot pen
g etn i: egy' bakot nyúzni: egy' regét dúdol- n i: egy nótát f ü n i: egy' dolgot nyesni \ mel- lyefzteni : mindenkor tsak egy’et apríttani, ily esni, vitatni; fántonn fá n t: egy' kerget rág
n i. E zt, valamint meg-fejthetetlen tsomót és tudomány’ának lég tettetesb gyám olát, ünalmasort forgattya.
40. Ha ki nem kopott elmémből, valamint a’
mogyoró, tokjából, el-befzéllem a’ többit-is 41. A ’ ki fokát befzéll, fok görbét ejt: a' ki í kát fa r a g ja k fórgátsot húUat: a' Jókat őrlő nek fok korpája vagyon.
42. Különös, és hofz’as befzédbenjáró vagyok*
nem jöttem , mint mondgyák , tsakpipÁK ( v . r a ) gyújtani.
43. K irály f ija, K is M iklós' befz'tdgyt: m efe, rege; fzófia beízéd.
44. Motskos befzéllgetés erkölts-vefztegetés.