Anyanyelvi és többségi nyelvű rádióadók hallgatottságának változása

Az előző alfejezetben láthattuk, hogy a naponta rádióhallgatásra fordított idő szempontjából a vártnál kisebb különbség mutatkozott a televízió-nézés javára, ami a rádiózás pozíciójának relatív megőrzését jelzi. Mindez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a vizsgált egy évtizednyi időszak alatt ne ment volna végbe radikális módosulás a határon túli magyarság rádióhallgatási szokásai tekintetében. Épp ellenkezőleg: a 46. ábrán látható idősoros adatok a különböző típusú rádióadók hallgatottságával kapcsolatban számottevő elmozdulásokról ta-núskodnak, melyek igen egyértelmű tendenciákat jeleznek.

SZ/5. táblázat

Rádióadó-állomások hallgatottsága (százalékban; 2011)

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság többségi állami rádió

soha 64,0 54,6 73,5 68,0

ritkán 23,3 34,1 20,0 25,4

gyakran 12,7 11,4 6,5 6,6

többségi kereskedelmi rádió

soha 57,1 42,1 63,5 63,9

ritkán 19,6 31,4 21,9 20,9

gyakran 23,3 26,4 14,6 15,2

állami rádió magyar adása

soha 53,8 49,5 75,5 50,3

ritkán 25,8 30,2 20,8 27,6

gyakran 20,3 20,4 3,7 22,1

magyarországi közszolgálati rádió

soha 64,2 55,7 42,3 60,9

ritkán 17,2 27,5 23,7 23,9

gyakran 18,5 16,8 34,0 15,2

magyarországi kereskedelmi rádió

soha 75,1 26,6 40,8 62,5

ritkán 13,5 28,7 24,1 17,8

gyakran 11,4 44,7 35,1 19,7

46. ábra

2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Rádióállomások hallgatottsága*

(2001–2011) többségi állami rádió többségi kereskedelmi rádió

állami rádió magyar adása magyarország közszolgálati rádió magyarországi kereskedelmi rádió

„Milyen gyakran tájékozódik az alábbi rádiók műsoraiból?”

* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – soha… 100 – gyakran)

Az említett tendenciák röviden úgy foglalhatók össze, hogy tíz év alatt a magyar nyelven sugárzó rádióadók hallgatottsága mindegyik régióban csökkent, a többségi nyelvű rádióké pedig megnőtt. Ez a nemzeti identitás fenntartása, illetve az asszimilációs folyamatok szempontjából egyaránt negatív folyamat régióktól függetlenül mindenütt végbement, s különbség csupán az anyanyelven való rádiózástól való elfordulás nagyságrendjében mutatkozik.

E tekintetben viszonylag kevésbé a magyarországi rádióadók elérhetősége szempontjából speciális helyzetben lévő erdélyiek szokásai módosultak (ahol az UHR sávban közvetített rádióműsorok csupán a partiumi határ menti alrégiókban elérhetők), ám a másutt is tapasztalható főbb tendenciák itt éppúgy tetten érhetők. Ezek között első helyen az anyaországi közszolgálati adók hallgatottságának drasztikus – a korábbi részarány felére (!) történő – visszaesése említhető, valamint az, hogy mindeközben a román kereskedelmi rádiók hallgatottsága másfélszeresére nőtt körükben. Az erősorrend tehát alapvetően megváltozott, hiszen amíg egy évtizeddel ezelőtt az erdélyiek vezető rádiós információs forrásai még – a középhullámon jelenleg is ugyanúgy elérhető – Kossuth Rádió és a bukaresti rádió magyar adása voltak, napjainkban az első helyen ez utóbbi rádió már a román nyelvű kereskedelmi adókkal osztozik.

Ezek az egyes rádióadókkal kapcsolatos mutatók emellett visszaigazolják azt, a napi hallgatottság kapcsán már említett tényt, hogy kétség kívül az erdélyi magyarság tekinthető a legkisebb mértékben rádióhallgató határon túli magyar közösségnek.

Amíg az erdélyi alacsony hallgatottság részben visszavezethető a vételi lehetőségek hiányára, a magyarországi rádiók adásaihoz való hozzáférés szempontjából sokkal kedvezőbb helyzetben lévő többi magyar közösség kö-rében ugyancsak rendkívül számottevő visszaesését tapasztaljuk ezen adók hallgatottságának. Az erdélyi hall-gatottsági mutatókhoz legközelebb álló vajdasági adatok szerint az ott élők körében például mára meghaladja a 60%-ot azok aránya, akik soha nem hallgatnak magyarországi rádióadókat, emellett pedig mind a három ma-gyar nyelvű rádió esetében jelentős mértékű csökkenést regisztráltunk, beleértve a mama-gyarországi kereskedelmi rádiókat is, melyeket tíz évvel ezelőtt még 50 átlagpontnyi gyakorisággal hallgattak a jelenlegi 28 átlagponttal szemben.

Az asszimilációs folyamatok szempontjából legkritikusabb helyzetben lévő felvidékiek esetében mondható a legkevésbé meglepőnek a magyarországi közszolgálati rádió, valamint a pozsonyi rádió magyar adása hallga-tottságának nagyfokú visszaesése. Ebben a régióban a vezető helyet továbbra is a magyarországi kereskedelmi rádiók foglalják el, emellett a felvidékiek fokozott tömegkultúra-, illetve konzum-orientáltságának bizonyítéka, hogy második helyen pedig a szlovák nyelvű kereskedelmi rádióadók állnak. Ugyancsak atipikus, és a szlovák kultúrához, illetve nyelvi közeghez való egyre erősbödő hasonulást példázza, hogy a felvidékiek esetében drasz-tikusan megnőtt a többségi nyelvű közszolgálati rádiók hallgatottsága (tíz év alatt több mint a duplájára), ami a többi régióban egyáltalán nem jellemző (a vajdaságiak körében például csökkent a szerb állami rádióadók műsorainak követése).

A kárpátaljai magyarság körében megmaradt ugyan a magyarországi rádiók vezető szerepe (58–59%-uk legalább néha hallgatja vagy a közszolgálati vagy a kereskedelmi rádiókat), ám mindez az egy évtizeddel korábbi mutatókhoz képest igen relatív, hiszen a Kossuth Rádió hallgatottsága például ebben a régióban csökkent a legnagyobb mértékben (a korábbi 81-ről 46 átlagpontra).

A magyar nyelvű rádióadók hallgatottságának igen nagyfokú csökkenése már önmagában is egyértelmű jele az anyanyelven való információszerzés erőteljes háttérbe szorulásának. Az asszimiláció szempontjából még inkább figyelmeztető jel azonban, hogy egy évtized alatt ezzel párhuzamosan mindegyik régióban egyaránt számottevően megnőtt a többségi nyelven sugárzó rádióadók hallgatottsága, elsősorban az ukrán, román stb.

kereskedelmi rádióknak köszönhetően. Ezek hallgatottsága tíz évvel ezelőtt három régióban is még csupán 8–21 átlagpontot tett ki (a Felvidéken már akkor is 34-et), ami mára 26–34 átlagpontra nőtt.

Ezt a nemzeti identitás megtartásának szempontjából rendkívül negatív rádióhallgatási gyakorlatot igen plasztikusan ábrázolják a 47. grafikon adatsorai, melyek az egyes rádióadók hallgatottságának pozitív és negatív irányú idősoros változásait illusztrálják.

többségi állami rádió többségi kereskedelmi rádió állami rádió magyar adása magyarország közszolgálati rádió magyarországi kereskedelmi rádió

* 100-as skálára transzponált átlagok (1-soha...100-gyakran)

Mint látható, a pozitív tartományban kizárólag a többségi nyelvű – elsősorban a kereskedelmi – rádióadók szerepelnek. A felvidékiek esetében utóbbiak népszerűség növekedését ugyan megelőzi az imént említett szlovák

állami rádió, ami azonban csupán részben köszönhető a közszolgálati rádió hallgatottságában bekövetkezett rendkívül nagyarányú növekedésnek. A szlovák nyelvű kereskedelmi adók relatíve kismértékű térnyerése ugyan-is arra vezethető vugyan-issza, hogy ezeket a rádiókat az ott élők már egy évtizeddel ezelőtt ugyan-is igen nagy gyakorugyan-isággal hallgatták, így a mostani szerény mértékű növekedés ellenére a felvidéki magyarok a többi régióban élőkhöz ké-pest még így is magasan vezetnek a többségi nyelven sugárzó kereskedelmi adások hallgatottsága tekintetében.

A 47. ábra adatsorai az anyanyelvi médiahasználat most vizsgált szegmense szempontjából igazán kedvezőt-len képet a negatív tartományban tartalmazzák: elsősorban a Magyarországról sugárzott közszolgálati rádió hallgatottságának drasztikus visszaesése formájában. Az érintett közösségek érdekérvényesítése és önismerete szempontjából legalább ennyire negatív fejleménynek számít az is, hogy tíz év alatt mindegyik régióban egy-aránt jelentős mértékben csökkent az állami rádiók magyar adásainak hallgatottsága. Mindez arra utaló jel, hogy a tárgyalt műsorok közvetlen célközönsége egyre nagyobb mértékben fordul el a saját közösségét és köz-vetlen környezetét érintő anyanyelvi információktól. Ehelyett rádióhallgatási szokásai egyre inkább eltolódnak a többségi nyelvű tömegkulturális és fogyasztói műsorokat sugárzó rádiók irányába.

A továbbiakban ennek, a nemzeti identitás megtartása szempontjából rendkívül aggasztó folyamatnak a szociológiai hátterét mutatjuk be a határon túli magyar rádióhallgatási szokások nyelvi dimenziói mentén a szociodemográfiai és identitásváltozók segítségével.