A televíziócsatornák nézettségének változása

A határon túli magyarság televízió-nézési gyakorlatának bemutatását a csatornaválasztás terén tapasztalható időbeli tendenciák rögzítésével kezdjük. A 14. táblázat erre vonatkozó adatsorai még nem a különböző – magyar, illetve többségi nyelven sugárzó – televíziócsatornák nézettségének intenzitását illusztrálják,²⁹ csupán azt mu-tatják, hogy válaszadóink 1999 és 2011 között figyelemmel kísérték-e egyáltalán az érintett televíziók műsorait (oda kapcsoltak-e?). A 12 éves periódust átfogó adatsorainkkal kapcsolatban mindenekelőtt annak rögzítése szükséges, hogy a vizsgált időszak alatt – néhány regionális eltéréstől eltekintve – alapvető változások mentek végbe mind a magyar, mind a többségi nyelven sugárzó televíziócsatornák használata tekintetében. Ami az utóbbit illeti, Erdélyben és Kárpátalján jelentős mértékben csökkent a román és ukrán közszolgálati televíziók nézettsége., míg a Felvidéken és a Vajdaságban a korábban mért szinten maradt. A többségi nyelvű kereskedelmi televíziókat jelenleg Erdélyben 21 százalékponttal nézik többen (77%) mint 1999-ben, a kárpátaljaiak körében a nézettségük megkétszereződött (23 és 50%), a Vajdaságban pedig 2001-hez képest szintén tapasztalható némi növekedés a szerb nyelvű kereskedelmi televíziók nézettsége terén (54%). A felvidéki magyarság továbbra is ma-gasan vezet a többségi nyelvű kereskedelmi televízió-használat tekintetében: részarányuk immáron több mint egy évtizede stabilan meghaladja a 80%-ot. Mindez annyit jelent, hogy a felvidékiek csupán alig több mint 10%-a nem kapcsol a szlovák nyelvű kereskedelmi adókra (elsősorban az ezek között nézettség tekintetében toronymagasan vezető Markízára).

Ami a többségi nyelvű regionális televíziók nézettségét illeti, Erdélyben határozott csökkenés figyelhető meg (jelenleg 11%), a Felvidéken azonban már minden ötödik megkérdezett, Kárpátalján (ahol a növekedés mértéke 1999-hez képest tízszeres) és a Vajdaságban pedig a nézők egyharmada követi a regionális adókat.

29 Ezzel elemzésünk következő alfejezetében foglalkozunk, amit a műsorpreferenciák bemutatása követ.

Összességében elmondható tehát, hogy a többségi nyelven való televíziózás aránya – elsősorban a román, ukrán stb. kereskedelmi televízióknak köszönhetően – inkább nőtt, semmint csökkent a vizsgált időszakban, mely növekedés további részleteit következő alfejezetünkben tárgyaljuk.

A magyar nyelven sugárzó televíziócsatornák nézettségével kapcsolatban az előbbinél sokkal nagyobb meg-osztottságot regisztráltunk. Ezek közül elsőként az érdemel figyelmet, hogy a vizsgált régiókban élő magyarság számára sugárzó állami/közszolgálati televíziók magyar nyelvű adásainak nézettsége 1999 óta mindenütt drasz-tikusnak mondható arányban csökkent. Elsősorban Erdélyben (-35 százalékpont) és Kárpátalján (-31 százalék-pont), de számottevőnek mondható a Felvidéken mért 24, illetve a Vajdaságban tapasztalt 19 százalékpontos csökkenés is.

14. táblázat

Televíziócsatornák nézettségének változása a határon túli magyarság körében (százalékban) 1999–2011

Csatorna-típus

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

1999 2001 2011 1999 2001 2011 1999 2001 2011 1999 2001 2011 Többségi n yelvű

köz-szolgálati 72 70 50 61 73 72 46 51 38 61 58 56

Többségi nyelvű

keres-kedelmi 56 59 77 89 83 87 23 32 50 89 42 54

A közszolgálati televízió

magyar adása 72 75 40 76 71 47 65 65 34 76 94 75

MTV1 42 34 68 93 92 87 92 95 83 93 79 81

MTV2 72 72 70 44 56 69 7 13 36 44 39 73

Magyarországi

kereske-delmi* 46 41 – 75 92 – 73 86 – 75 73 –

RTL Klub – – 81 – – 94 – – 87 – – 86

TV2 – – 68 – – 92 – – 89 – – 89

Duna TV 74 74 82 39 53 69 5 12 45 39 46 77

Duna Autonómia – – 26 – – 26 – – 23 – – 35

Regionális

kábeltele-vízió 37 39 – 16 29 – 3 4 – 16 8 –

Regionális többségi

nyelvű televízió – – 11 – – 22 – – 34 – – 37

Regionális magyar

nyelvű televízió – – 17 – – 31 – – – – – –

* Az RTL Klub és a TV2 együtt.

A Magyarországról sugárzott közszolgálati televíziók nézettségének alakulása úgyszintén számos változást mutat.³⁰ A földfelszíni sugárzású, illetve digitálisan, valamint a műholdas/kábeltévé kínálatban egyaránt fogha-tó M1-es csatorna iránti érdeklődés elsősorban Erdélyben nőtt a vizsgált időszakban (26 százalékponttal), a Fel-vidéken és a Vajdaságban a korábbi szinten maradt, Kárpátalján viszont több mint 10 százalékponttal csökkent.

Ehhez képest az M2 csatornára válaszadóink három régióban is nagyságrendekkel többet kapcsolnak 1999-hez képest: a Felvidéken 25, a Vajdaságban 29 százalékponttal, Kárpátalján pedig a korábbinál ötször nagyobb arány-ban. Az említett régiókban tapasztalt növekedés alighanem a műholdas/kábeltévé előfizetések elterjedésének

30 A bemutatásra kerülő nézettségi adatok ismertetése előtt újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ez esetben még nem az érintett televí-zióadók műsorainak nézésére fordított tényleges időről van szó (tehát nem a műsorok figyelemmel követésének intenzitásáról), hanem az úgynevezett „elérési adatról”, ami alatt az értendő, hogy az egyes televíziók milyen arányban szerepelnek a nézők csatorna kínálatból való választásában.

köszönhető, s ugyanerre vezethető vissza, hogy Erdélyben – ahol, mint már utaltunk rá, a kábeltévézés a legko-rábban vált dominánssá – az M2 nézettsége 1999 óta folyamatosan magas, eléri, illetve meghaladja a 70%-ot.

Az M1, M2 közszolgálati tévécsatornákkal kapcsolatban elmondottak még inkább jellemzik a Duna TV használatát bemutató adatsorainkat. A határon túli magyarok tájékoztatását és szórakoztatását alapfeladatként felvállaló csatornát³¹ jelenleg az erdélyi magyarok csupán 18%-a nem követi, amely részarány a Vajdaságban 23, a Felvidéken 31, a műholdas/kábeltelevíziós vétel szempontjából leginkább elmaradott Kárpátalján pedig 55%.

Ez utóbbi adat regionális összehasonlításban nyilván kirívóan negatívnak tekinthető, ám a vizsgált időszakban éppen Kárpátalján tapasztaltuk a legszámottevőbb (40 százalékpontos) növekedést a Duna Tv-vel kapcsolatban.

A jelenlegi 45%-os nézettség tehát abból a szempontból mondható kiemelkedőnek, hogy 12 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyaroknak még csupán elenyésző hányadához (5%) jutott el a Duna TV (amikor az erdélyieknek például már 72%-a követte a műsorait). Ez utóbbi rendkívül magas részarány magyarázza egyben azt is, hogy az eltelt bő egy évtized alatt miért Erdélyben nőtt legkevésbé a Duna TV nézettsége, szemben a szinte nulláról induló kárpátaljai értékekkel, valamint a felvidéki 30, illetve a vajdasági 29 százalékpontos növekedéssel.

Mindent egybevetve, a vizsgált időszakban a közszolgálati televíziócsatornák közül egyértelműen a Duna TV mondható a legdinamikusabban fejlődőnek a határon túli magyarság körében. Mindez azonban csupán az

„eredeti” Duna TV csatornára vonatkozik, mert a Duna Autonómia nagyságrendekkel csekélyebb nézettséget élvez, miután az előfizetéses műsorcsomagok többségében nem elérhető. Ez mindegyik vizsgált régióban meg-figyelhető, hiszen az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarok közül csupán minden negyedik, a vajdaságiak körében pedig alig több mint minden harmadik válaszadó nézi az említett csatornát.

A magyarországi országos kereskedelmi televíziók műsorainak figyelemmel kísérése mindegyik régióban ma-gas. Azokban a régiókban, ahol az RTL Klub és a TV2 műsorai földfelszíni sugárzással foghatók, már működé-sük kezdete óta rendkívül magas népszerűségnek örvendenek. Így például 2001-ben ezeket a csatornákat a Felvi-déken a válaszadók 92, Kárpátalján 86, a Vajdaságban pedig 73%-ban nézték, és ezek a nézettségi arányok a mai napig nem mutatnak csökkenő tendenciát (az utóbbi régióban például egy évtized alatt 13–16 százalékponttal még nőtt is a nézettségük). Ezek az idősoros adatok tehát nem hagynak kétséget afelől, hogy a határon túli magyarság médiahasználatában a magyarországi kereskedelmi televíziók tartósan domináns helyet foglalnak el.

A jelenkori állapotokat tekintve ugyanez mondható el az erdélyiekkel kapcsolatban is, azzal az igen lényeges különbséggel, hogy körükben a magyarországi kereskedelmi televíziók dominanciája csupán a legutóbbi évtized eredménye. 1999-ben, illetve 2001-ben az RTL Klub és a TV2 még az Erdélyben élő magyarok jóval kevesebb, mint 50%-a számára volt csupán elérhető (41–46%), mára azonban – alighanem a nagy műholdas és kábelszol-gáltatók megjelenésének köszönhetően – már csaknem eléri a többi régióban tapasztalt nézettségi arányokat (81 és 68%).

31 Ez az oka annak, hogy elemzésünkben a Duna TV-t külön kategóriaként, az egyéb Magyarországról sugárzott közszolgálati csatornáktól elkülönítve kezeljük.

19. ábra

többségi közszolgálati tv többségi kereskedelmi tv a többségi tv magyar adása magyarországi közszolgálati tv

Duna TV magyarországi kereskedelmi tv

„Ön melyik televíziócsatorna híreiből tájékozódik (leginkább melyik forrásból szerzi a mindennapi információit)?”

* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – soha… 100 – gyakran) különbsége a két vizsgált időpont között (negatív értékek: csökkenés; pozitív értékek: növekedés) a 2001-ben mért adatokhoz képest.³²

Korántsem ilyen könnyen átlátható a helyzet a regionális magyar nyelvű televíziócsatornákhoz való viszony tekintetében. (14. táblázat) Adataink alapján csupán az bizonyos, hogy az anyanyelvi elektronikus információ-források között egyelőre a legkevésbé elterjedt. Olyannyira, hogy Erdélyben csupán a válaszadók 17, a Felvidé-ken pedig 31%-a néz valamilyen helyi/regionális sugárzású magyar televízióadást, Kárpátalján azonban egyetlen regionális magyar televízió sem működik, és a Vajdaságban sem regisztráltunk értékelhető mértékű érdeklődést a szórványosan meglévő – leginkább önkormányzati kezelésben lévő – magyar, vagy csupán részben magyar nyelven sugárzó helyi televíziók iránt.

A televíziócsatornák nézettségével kapcsolatos igen számottevőnek bizonyult változások százalékos áttekin-tése után végezetül egy másik kérdés segítségével átlagok alapján foglaljuk össze a vizsgált időszakban végbe ment változásokat. A 19. ábra összehasonlító idősoros adatai szemléletesen érzékeltetik az egyes régiók magyar népességének televízió-nézési szokásai terén beállt változásokat, ezek között mindenekelőtt mind a többségi, mind a magyarországi közszolgálati televíziók népszerűségének csökkenését (beleértve az állami televíziók ma-gyar nyelvű műsorait is). A Duna TV három régióban is növelte népszerűségét, az erdélyiek körében pedig a magyarországi kereskedelmi televíziók elterjedése bizonyult a legjelentősebb mértékűnek.

További egyértelmű tendenciaként értékelhető végezetül, hogy mindegyik régióban erőteljesen gyarapodott a többségi nyelvű kereskedelmi televíziócsatornák nézettsége, ami döntőnek bizonyult a tekintetben, hogy a

32 A kutatatásunkban az egyes médiumok, illetve műsortípusok nyomon követésének intenzitását jellemzően „soha/ritkán/gyakran”

válaszkategóriák segítségével mértük. A legtöbb helyen a változások illusztrálása és a különböző régiók és csoportok egyszerűbb össze-hasonlítása érdekében ezeket skálának tekintjük, 1-től 100-ig terjedő skálává transzponáljuk és átlagokat mutatunk be. A „ritkán” és a

„gyakran” válaszok jelentésének bizonytalansága, valamint a kategóriák közötti távolságok definiálatlansága miatt ezek természetesen nem tekinthetők valódi skáláknak, így egy-egy bemutatott átlagértéknek önmagában nincs jelentése, csak két érték összehasonlítása esetében jelzik a fennálló különbségeket. Az ilyen típusú kérdések esetén az adatok pontosabb követhetősége érdekében igyekszünk a százalékos megoszlásokat is feltüntetni.

határon túli magyarság televízió-nézési gyakorlatát az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest nagyságrendek-kel inkább jellemzi a többségi nyelven való televíziózás. A továbbiakban ezért – immáron a konkrét nézettségi mutatók alapján – azt vizsgáljuk, hogy mindez milyen összefüggésben állhat a vizsgált közösségek tagjainak és rétegeinek identitásával, illetve asszimilációs érintettségével.

2.3.1.2. A televíziócsatornák anyanyelvi és többségi nyelvű nézettségének intenzitása