A rádióhallgatás népszerűségének számottevő arányú csökkenése mellett a nyomtatott sajtó – mint leghagyo-mányosabb információforrás – egy évtizeddel korábbi pozíciói is jelentősen megrendülni látszanak. Ennek bi-zonyítékát már elemzésünk első, a médiafelületek „fiktív” erősorrendjét bemutató fejezetében is láthattuk: az újságolvasás mindegyik régióban egységesen az utolsó helyen végzett, hiszen immáron mindössze 5–6%-ban választanák egyedüli információforrásul az országos, illetve regionális lapokat.
SZ/6. táblázat
Nyomtatott sajtótermékek fogyasztása (százalékban; 2011)
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság többségi országos lap
soha 75,3 38,1 74,7 57,7
ritkán 17,5 44,4 20,4 34,1
gyakran 7,2 17,4 4,9 8,1
többségi regionális lap
soha 69,7 48,5 65,0 65,6
ritkán 21,3 39,6 25,3 29,7
gyakran 9,0 11,9 9,7 4,8
magyar nyelvű országos lap
soha 53,7 11,7 8,6 7,2
ritkán 20,7 36,6 21,1 35,0
gyakran 25,6 51,7 70,3 57,8
magyar nyelvű regionális lap
soha 35,9 41,4 47,0 57,8
ritkán 24,2 42,5 31,7 22,3
gyakran 39,9 16,1 21,4 19,9
magyarországi lap
soha 75,1 33,3 47,2 61,5
ritkán 18,9 42,2 46,3 30,8
gyakran 6,0 24,5 6,6 7,7
54. ábra
2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Nyomtatott sajtótermékek fogyasztása*
(2001–2011) többségi országos lap többségi regionális lap
magyar országos lap magyar regionális lap magyarországi lap
„Milyen sajtótermékeket, újságokat szokott olvasni?”
* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – soha… 100 – gyakran)
Az idősoros adatokat tartalmazó grafikonjaink a nyomtatott sajtóval kapcsolatban a legnagyobb mértékű visszaesést az anyanyelven kiadott sajtótermékek használata szempontjából mutatják: néhány szabályt erősbítő kivételtől eltekintve mindegyik magyar nyelvű nyomtatott sajtótermék olvasottsága nagyságrendekkel csök-kent, miközben a többségi nyelven kiadottaké vagy az egy évtizeddel korábban mért szinten maradt, vagy némi növekedést mutat. Mindez egyben azt jelenti, hogy a nyomtatott sajtó használatának radikális visszaesése csak-nem kizárólag a magyar sajtótermékektől való elfordulásnak köszönhető.
A közösségi értékek erodálódása, valamint az asszimiláció fokozódása szempontjából kiemelkedően érzé-keny veszteségnek számít, hogy a legszámottevőbb mértékben a magyar nyelvű regionális és helyi sajtótermé-kek, kiadványok olvasottsága csökkent: Kárpátalján 35, Erdélyben 23, a Vajdaságban 19, a Felvidéken pedig 14 százalékponttal (57. ábra).
55. ábra
2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Magyar nyelvű nyomtatott sajtótermékek fogyasztása*
(2001–2011)
magyar országos lap magyar regionális lap magyarországi lap
„Milyen sajtótermékeket, újságokat szokott olvasni?”
* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – soha… 100 – gyakran)
56. ábra
2001 2011 2001 2011 2001 2011 2001 2011
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Többségi nyelvű nyomtatott sajtótermékek fogyasztása*
(2001–2011) többségi országos lap
többségi regionális lap
57. ábra
többségi országos lap többségi regionális lap magyar országos lap magyar regionális lap magyarországi lap
* 100-as skálára transzponált átlagok (1-soha...100-gyakran)
A magyar nyelvű regionális lapok használatának idézett arányú visszaesésében alighanem gazdasági okok is közrejátszanak. Elsősorban az, hogy ezek kiadása csupán igen kevés – elsősorban tömb jellegű – régióban és alrégióban tartható fenn rentábilisan, következésképpen a vizsgált tíz éves időszakban számtalan magyar nyelvű regionális sajtótermék kiadása szűnt meg finanszírozási okokból. Bizonyosan ez történt Kárpátalján, valamint a gazdasági szempontból ugyanúgy kritikus helyzetben lévő Vajdaságban is. Említést érdemel azonban, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a hátrányos gazdasági helyzet ugyanúgy jellemző volt a két említett régióra, ám az ott élők ennek ellenére a mostaninál mégis nagyságrendekkel intenzívebb gyakorisággal forgatták a magyar nyelvű regionális kiadványokat.
A magyar regionális kiadványok olvasottságának 14 százalékpontos visszaesése a Felvidéken is csupán rész-ben vezethető vissza a kínálat szűkösségére, hiszen a szlovák nyelvű sajtótermékek kínálata a magyarok által lakott térségekben hasonlóképpen szűkös, ám olvasottságuk a vizsgált időszakban ennek ellenére nem csökkent.
Ez esetben tehát sokkal inkább arról a már említett súlyosan negatív jelenségről lehet szó, hogy a felvidéki ma-gyarság közösségi kohéziója rendült meg leginkább a vizsgált régiók közül, amihez csupán egyetlen adalék, hogy információs terükben az anyanyelvi regionális kiadványok – a vizsgált régiók között egyedüliként – az utolsó helyre csúsztak vissza.
Az anyanyelven való információszerzés szempontjából ugyancsak nyugtalanító az erdélyi regionális kiadvá-nyoktól való megdöbbentő arányú elfordulás (23 százalékpont). Ez elsősorban amiatt mondható súlyosan ne-gatív fejleménynek, mert a többi régióhoz képest itt nagyságrendekkel sokszínűbb és telítettebb, emellett pedig nagyobb hagyományokra tekint vissza a tárgyalt regionális sajtótermékek kínálata. Alighanem ez utóbbinak köszönhető, hogy Erdélyben ugyan csaknem 50% alá zuhant a tárgyalt kiadványok olvasottsága, ám a regionális sajtó még így is megőrizte vezető helyét.
A határon túli magyar regionális sajtótermékek jelentőségének drasztikus mértékű visszaesése a fentiekben kifejtetteken kívül alighanem még egy objektív okra visszavezethető. Nevezetesen, hogy az elmúlt több mint két évtizedben sem az anyaországi, sem a határon túli nemzetpolitika nem szentelt kellő figyelmet a magyar nyelven kiadott lokális szintű sajtótermékek támogatásának, s az ezzel kapcsolatban időszakosan előforduló próbálkozá-sokra leginkább az esetlegesség volt a jellemző. Következésképpen napjainkban az anyanyelvi információszerzés
terén egy igen lényeges szegmens látszik teljességgel súlytalanná válni és visszafordíthatatlanul kiesni a nemzeti identitást, valamint a közösségi értékrendet fenntartani és megőrizni hivatott információs bázis homlokteréből.
Az országos terjesztésű magyar nyelvű lapok62 esetében az előbbinél némiképpen eltérő olvasottsági gyako-riságokat regisztráltunk. (55. ábra) Ezek népszerűsége három régióban is az első helyen áll (70–81 átlagpont), noha – amint arra a lábjegyzetben utalunk – csupán a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó mondható klasszikus értelemben vett magyar nyelvű országos napilapnak.
Az anyanyelvi nyomtatott sajtó harmadik szegmense, a magyarországi lapok olvasottsága tekintetében mind-egyik régióban ugyanazt a tendenciát tapasztaltuk. Eszerint az anyaországi sajtótermékek népszerűsége egy év-tized alatt mindenütt csökkent, és három régióban is az utolsó helyet foglalja el. Erdélyben jelenleg már csupán elenyésző gyakorisággal olvasnak magyarországi lapokat (a megkérdezettek háromnegyede soha nem olvas), de közel ugyanez mondható el a kárpátaljai és a vajdasági helyzetről is, mely régiókban 24–30 átlagpontot ér el a tárgyalt sajtótermékek olvasottsága. A Felvidéken élők jellemzőbben forgatnak magyarországi lapokat (67%-uk legalább alkalmanként). Ennek okai egyfelől alighanem abban keresendők, hogy a felvidéki magyar közösség tagjai a többi régió magyar népességéhez képest nagyságrendekkel szorosabb mindennapi interperszonális és egyéb kapcsolatot tartanak az anyaországgal.
A nyomtatott sajtó használatával kapcsolatos, a teljes népességre vonatkozó tendenciák áttekintése után azt vizsgáljuk, hogy a sajtótermékek regionális átlagolvasottságához képest milyen eltérések tapasztalhatók társa-dalmi rétegek szerint.
62 Miután Ukrajnában országos terjesztésű magyar sajtótermékről nem beszélhetünk, válaszadóink alighanem a legrégebbi múltra visszatekintő Kárpáti Igaz Szó-t sorolták ebbe a kategóriába. Ez az oka egyben annak is, hogy a többi régióhoz képest körükben olvassák a legnagyobb gyakorisággal az „országos” (valójában tartalmilag regionális) lapot, míg a többi magyar nyelvű sajtóterméket csupán 43 átlagponttal kisebb mértékben. A vajdaságiak esetében közel hasonló helyzetről beszélhetünk, ahol az újvidéki Magyar Szó tölti be ezt a
„pszeudo-országos lefedettségi” szerepet a magyar nyelvű sajtótermékek piacán.
48/1. táblázat
Nyomtatott sajtótermékek használata* (2011)
Erdély Felvidék
Román nyelvű
Magyar nyelvű
Szlovák nyelvű
Magyar nyelvű Korcsoportok szerint
Fiatal + + – 0
Középkorú + + 0 + + 0
Idős – – – – +
Iskolai végzettség szerint
Általános – – – – – – – – – – – –
Szakmunkás – – + + 0
Érettségi + + + + + + 0
Felsőfokú + + + + + + + 0
Településnagyság szerint
Falu – – – – + 0
Kisváros + + + – 0
Nagyváros + + 0 0 –
Vagyoni helyzet szerint
Szegény – – – – – – – – –
Alsó-közép 0 0 – – –
Felső-közép + + + + + + + +
Gazdag + + + 0 + +
Munkapiaci helyzet szerint
Stabil munkapiaci helyzet + + + + + + +
Enyhe munkanélküli érintettség + + 0 0 –
Válságos munkanélküli érintettség – – – – – – –
Tömb–szórvány szerint
Tömbben élők – – – – + + + + – – 0
Szórványban élők + + + + – – – – + + 0
Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint
Gyermeküket magyar általános iskolába járatják – – + + + – – – – + + + + Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják + + – – – + + + + – – – – Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint
Mindkét szülő magyar iskolát végzett – – – + + + + – – – – + + + +
A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek + + + – – – – + + + + – – – – Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint
Homogén magyar házasság – – – + + + + – – – – + + + +
Vegyes házasság + + + – – – – + + + + – – – –
* A többségi nyelvű és anyanyelvi nyomtatott sajtótermékek faktorokhoz kötődő modellált béta-együtthatók szociodemográfiai, valamint az asszimi-lációt érintő független változók szerint.
48/2. táblázat
Nyomtatott sajtótermékek használata* (2011)
Kárpátalja Vajdaság
Ukrán nyelvű
Magyar nyelvű
Szerb nyelvű
Magyar nyelvű Korcsoportok szerint
Fiatal – – – – – 0 0
Középkorú + + + + 0
Idős 0 + – 0
Iskolai végzettség szerint
Általános – – – – – – – – – – –
Szakmunkás + + + 0 –
Érettségi – – – 0 + + +
Felsőfokú + + + + + + + + + + + + +
Településnagyság szerint
Falu – – + + + + 0
Kisváros 0 0 – – +
Nagyváros + + – – + –
Vagyoni helyzet szerint
Szegény 0 – – – – – –
Alsó-közép – 0 – – –
Felső-közép 0 + + + + + + +
Gazdag + + + + + + + +
Munkapiaci helyzet szerint
Stabil munkapiaci helyzet + + + + + + + + + + +
Enyhe munkanélküli érintettség + + – – 0 –
Válságos munkanélküli érintettség – – – – 0 – –
Tömb–szórvány szerint
Tömbben élők – – – – – – – – – + + + +
Szórványban élők + + + + + + + + + – – – –
Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint
Gyermeküket magyar általános iskolába járatják – – – 0 – – – + +
Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják + + + 0 + + + – – Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint
Mindkét szülő magyar iskolát végzett – – – – + – – – – + +
A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek + + + + – + + + + – – Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint
Homogén magyar házasság – – – – + + + – – + +
Vegyes házasság + + + + – – – + + – – – –
* A többségi nyelvű és anyanyelvi nyomtatott sajtótermékek faktorokhoz kötődő modellált béta-együtthatók szociodemográfiai, valamint az asszimi-lációt érintő független változók szerint.
A 48/1–2. táblázat adatsorai a többségi és a magyar nyelvű nyomtatott sajtótermékek használatának regi-onális átlagoktól való eltéréseit mutatják, és az összes vizsgált régióra érvényes összefüggéseket jeleznek mind szociodemográfiai, mind identitásváltozók szerint. Ezek között elsőként az említhető, hogy az újság, illetve egyéb nyomtatott kiadványok olvasása tekintetében a nyelvi dimenzió csupán az asszimilációban való érintett-ség szerint játszik szerepet, ám az egyéb társadalmi rétegek gyakorlatára nincs kihatással: mindegyik régióban az jellemző, hogy amelyik réteg tagjai átlag fölötti, vagy az alatti mértékben olvasnak nyomtatott sajtótermékeket, azt mindkét nyelven közel ugyanolyan gyakorisággal teszik.
A korcsoportok közül a nyomtatott sajtótermékek fogyasztása legnagyobb mértékben a középkorosztályok tag-jait jellemzi. A fiatalok egyedül Erdélyben olvasnak enyhén átlag fölötti arányban újságokat, a többi régióban élő 18–35 évesekre – leginkább a Kárpátalján élőkre – inkább a nyomtatott sajtó iránti nagyfokú érdektelenség jellem-ző. Mindez az idős korosztállyal kapcsolatban is elmondható – némi meglepetésre, hiszen a vizsgált médiafelületek közül a nyomtatott sajtó tekinthető a leginkább tradicionálisnak –, hiszen mind a többségi, mind az anyanyelven hozzáférhető kiadványokat vagy a regionális átlagok alatti, vagy azokkal megegyező arányban olvasnak csupán.
Ugyancsak mindenütt érvényes összefüggés és mindkét nyelvű sajtóterméknél igaz, hogy az ezekhez való viszonyt a válaszadók társadalmi ranglétrán elfoglalt helye sokkal inkább meghatározza, mint azt az eddig tár-gyalt médiafelületek használatával kapcsolatban tapasztaltuk. Az elmondottakat bizonyítja, hogy az általános iskolát végzettek, a szegények és a válságos munkanélküli helyzetűek mindegyik régióban kivétel nélkül mélyen átlag alatti arányban olvasnak újságot, vagy egyéb nyomtatott kiadványokat mindkét nyelven. Velük szemben az iskolázottabb rétegek tagjai, a felső-közép és gazdag anyagi, valamint a stabil munkapiaci helyzetűek ugyancsak mindegyik régióban kivétel nélkül az átlagot magasan meghaladó mértékben szerzik információikat többségi és magyar nyelvű kiadványokból. A táblázatok adatsoraiban bemutatott, és a szociodemográfiai változók sze-rint igen számottevő arányú szegregációs távolságok félreérthetetlenül azt jelzik, hogy a társadalmi ranglétra alsóbb fokain elhelyezkedők információszerzési gyakorlatában a nyomtatott sajtó immáron csupán elenyésző fontossággal bír függetlenül annak nyelvétől. Elsősorban tehát nekik köszönhető, hogy a nyomtatott sajtóter-mékek népszerűsége tíz év alatt jelentősen csökkent a határon túli magyarság körében, amit a vizsgált nemzeti közösségek sokkal csekélyebb hányadát kitevő tehetősebb és iskolázottabb rétegek átlag fölötti érdeklődése egyre kevésbé képes ellensúlyozni.
A fentiekhez hasonlóan ugyancsak mindegyik régióra egyaránt érvényes összefüggéseket regisztráltunk az asszimilációs érintettség, valamint tömb–szórvány szerint, ám ez esetben az újságolvasási szokások a nyelvi di-menzió szerint már erősen eltérnek egymástól. Az utóbbi változók esetében azt tapasztaltuk, hogy amíg a tömb-ben élők mélyen a regionális átlagok alatt érdeklődnek csupán a többségi nyelvű nyomtatott sajtótermékek iránt, addig a szórványlakosok ezeket kiugróan magas gyakorisággal olvassák. Ez a tendencia fordítva is érvényes: a tömb alrégiók lakosai – a Felvidéket kivéve – mindenütt magasan átlag fölötti mértékben olvasnak magyar nyelven kiadott nyomtatott sajtótermékeket, ami azonban a szórványban élőkre – a kárpátaljaiakon kívül, ahol, mint láthattuk, relatíve a legerősebb maradt az anyanyelvi médiahasználat – egyáltalán nem jellemző.
Még az előbbinél is élesebb kontúrok mentén különül el a nyomtatott sajtótermékek fogyasztása asszimilációs érintettség szerint, amiben ugyancsak a nyelvi dimenzió játssza a döntő szerepet. Az asszimiláns, valamint a nemzeti identitásukhoz ragaszkodó rétegek között mindegyik régióban diametrálisan eltérő újságolvasási gya-korlat lényege, hogy amíg az előbbiek igen alacsony mértékben olvassák az anyanyelvükön kiadott sajtótermé-keket, addig az utóbbiak a többségi nyelven írott újságok és egyéb kiadványok iránt mutatnak ugyanekkora érdektelenséget. Miután az asszimiláns rétegek részaránya becslések szerint mindegyik régióban 30–35%-ot (a Felvidéken pedig valószínűleg még ennél is nagyobb részarányt) tesz ki, a magyar nyelvű sajtótermékek nép-szerűségének bemutatott mértékű visszaesésében az érintett csoportok gyakorlata szerepet játszhat.
A határon túli magyarság körében a nyomtatott sajtó használata terén összességében igen erőteljes negatív tendenciákat regisztráltunk a nemzeti identitás megőrzése szempontjából. A legklasszikusabb információszerzé-si forma népszerűsége számos réteg körében a perifériára szorult, de a bemutatott arányban csökkenő regionális átlagok fölötti gyakorisággal újságot olvasók is nagyságrendekkel kevésbé fordulnak a nyomtatott sajtó felé, mint tették azt egy évtizeddel ezelőtt. Különösen igaz mindez a magyar nyelvű regionális sajtótermékek eseté-ben, amelyekkel kapcsolatban krónikus arányú visszaesést regisztráltunk. Azzal, hogy ez, a közösségi kohézió és a nemzeti identitás megerősítése szempontjából kiemelkedően fontos lokális információforrás bizonyult a nyom-tatott sajtótermékek terén a leggyengébb láncszemnek, több mint figyelmeztető jel a nemzetstratégia számára, hogy az eddiginél sokkalta átgondoltabb és következetesebb támogatáspolitikával segítse az összeomlóban lévő regionális anyanyelvi nyomtatott sajtó fennmaradását és megerősítését.