• Nem Talált Eredményt

Anyanyelvi és többségi nyelvű hírműsorok nézettsége

2. Televízió-nézési szokások a határon túli magyarság körében

2.2. A televíziózásra fordított idő

2.3.4. Televíziós műsorpreferenciák

2.3.4.3. Anyanyelvi és többségi nyelvű hírműsorok nézettsége

A határon túli magyarság televíziós műsorpreferenciáinak bemutatását a különböző nyelven sugárzott hírműso-rok nézettségének összehasonlító áttekintésével zárjuk. Ezek ugyan az eddig elemzett politikai/közéleti műsor-típus részét képezték, ám ennek ellenére nem minden tanulság nélkül való megvizsgálni, hogy válaszadóink mi-lyen arányban szerzik be mindennapi közvetlen információikat a többségi, illetve magyar nyelvű híradásokból.

41. ábra

71

59

63

54

73

42

62

39

0 10 20 30 40 50 60 70 80

magyar román magyar szlovák magyar ukrán magyar szerb

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Magyar és többségi nyelvű hírműsorok nézettsége* (2011)

„Mennyire kedveli Ön a hírműsorokat?”

* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon)

A televíziós hírműsorok nézettsége terén nyelvtől függetlenül az erdélyieké a vezető szerep, tehát ők mond-hatók a legnagyobb hírfogyasztóknak; őket a felvidékiek és kárpátaljaiak követik, míg televíziós híreket relatíve legkevésbé a vajdaságiak néznek. A többségi nyelvű híradások esetében regionálisan ugyanez a sorrend, ám a magyar hírműsorokat legnagyobb arányban Kárpátalján és Erdélyben nézik, a másik két régióban azonban az anyanyelven sugárzott híreket csupán alig több mint 60 átlagpontnyi intenzitással követik. Mindezek alapján elmondható, hogy az anyanyelvi, illetve többségi nyelvű hírfogyasztás terén a legnagyobb távolság a kárpátaljai-akat és a vajdaságikárpátaljai-akat jellemzi (a magyar hírműsorok javára), e két régió lakosai tehát döntően magyar hírforrá-sokból informálódnak (a Vajdaságban 23, Kárpátalján 29 átlagponttal nagyobb mértékben). Ezt az anyanyelvi dominanciát Kárpátalján valószínűleg a földfelszíni sugárzású magyarországi televíziók népszerűsége indokolja, a vajdaságiak esetében viszont aligha erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a közelmúlt polgárháborús évtize-de során az ott élő magyarság körében a szerb hírműsorok hitelessége alapjaiban diszkreditálódott.

38/1. táblázat

Hírműsorok nézettsége* (2011)

Erdély Felvidék

Magyar nyelvű

Román nyelvű

Magyar nyelvű

Szlovák nyelvű

Regionális átlag 71 59 63 54

Korcsoportok szerint

Fiatal 63 54 53 43

Középkorú 70 64 65 56

Idős 71 58 75 64

Iskolai végzettség szerint

Általános 75 55 61 51

Szakmunkás 77 63 64 56

Érettségi 71 59 63 54

Felsőfokú 67 59 69 57

Településnagyság szerint

Falu 72 58 62 55

Kisváros 41 62 64 52

Nagyváros 71 58 68 58

Vagyoni helyzet szerint

Szegény 75 57 55 48

Alsó-közép 72 60 66 56

Felső-közép 66 60 63 54

Gazdag 69 59 65 54

Munkapiaci helyzet szerint

Stabil munkapiaci helyzet 69 61 67 55

Enyhe munkanélküli érintettség 70 62 61 54

Válságos munkanélküli érintettség 76 59 58 51

Tömb–szórvány szerint

Tömbben élők 71 56 63 53

Szórványban élők 71 60 65 57

Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint

Gyermeküket magyar általános iskolába járatják 75 57 67 56

Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják 75 68 68 56 Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint

Mindkét szülő magyar iskolát végzett 77 59 68 57

A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek 69 67 65 62

Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint

Homogén magyar házasság 76 61 67 58

Vegyes házasság 64 75 57 56

„Ön milyen gyakran nézi a magyar, illetve többségi nyelvű hírműsorokat?”

* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon gyakran)

38/2. táblázat

Hírműsorok nézettsége* (2011)

Kárpátalja Vajdaság

Magyar nyelvű

Ukrán nyelvű

Magyar nyelvű

Szerb nyelvű

Regionális átlag 73 42 63 39

Korcsoportok szerint

Fiatal 66 35 51 36

Középkorú 78 52 61 39

Idős 80 34 69 40

Iskolai végzettség szerint

Általános 74 36 60 34

Szakmunkás 76 48 67 46

Érettségi 72 39 61 37

Felsőfokú 76 57 66 46

Településnagyság szerint

Falu 71 41 63 38

Kisváros 77 42 63 36

Nagyváros 71 43 63 47

Vagyoni helyzet szerint

Szegény 73 38 72 43

Alsó-közép 73 42 60 39

Felső-közép 76 43 62 38

Gazdag 66 55 60 38

Munkapiaci helyzet szerint

Stabil munkapiaci helyzet 71 48 63 39

Enyhe munkanélküli érintettség 76 45 60 39

Válságos munkanélküli érintettség 71 36 59 36

Tömb–szórvány szerint

Tömbben élők 74 40 65 37

Szórványban élők 72 46 60 42

Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint

Gyermeküket magyar általános iskolába járatják 76 41 65 38

Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják 73 50 61 45 Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint

Mindkét szülő magyar iskolát végzett 77 36 66 38

A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek 74 58 59 53

Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint

Homogén magyar házasság 76 42 66 40

Vegyes házasság 76 62 51 47

„Ön milyen gyakran nézi a magyar, illetve többségi nyelvű hírműsorokat?”

* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon gyakran)

A hírműsorok nézettsége Erdélyben és a Felvidéken a másik két régiótól eltérő tendenciát mutat: válaszadó-ink a magyar nyelven sugárzotthoz képest csupán 12, illetve 9 átlagponttal követik kevésbé a román, illetve szlovák televíziók híreit. (41. ábra) Mindez az egyre krónikusabb mértékű felvidéki akulturációs, nyelvváltási, asszimilációs folyamatokat tekintve nem mondható meglepőnek, az erdélyiek román nyelven történő hírfo-gyasztásának magas aránya (59 átlagpont) azonban már sokkal inkább ellentmondani látszik annak a széles körben elterjedt közvélekedésnek, hogy az ott élők a többi régió magyarságához képest sokkal szilárdabb iden-titásőrző életvitelt folytatnak.

A különböző nyelvű hírműsorok nézettségével kapcsolatban bemutatott, régiók szerint számottevően eltérő gyakorlat indokolja, hogy a kérdést szociodemográfiai változók szerint tovább vizsgáljuk.

A román és szlovák hírműsorokat a magas regionális átlagoknál is nagyobb mértékben kedvelő társadalmi rétegek között a középkorúak, a szakmunkások, és a kisvárosiak felülreprezentáltak. (38/1. táblázat) Utóbbiak például Erdélyben magyar nyelvű híreket már csupán alig 41 átlagpontnyi gyakorisággal néznek, ami 30 pont-tal marad el a regionális átlagtól. Emellett olyan erdélyi „mintaadó” rétegek is átlag alatti mértékben követik a magyar nyelvű hírműsorokat, mint a diplomások, valamint a felső-közép tagjai és a legjobb anyagi körülmények között élők.

Rajtuk kívül mindegyik régióban a fiatal korosztály tagjai számítanak a legkevésbé az anyanyelven sugárzott hírek nézőinek, ennek oka azonban mindenekelőtt apolitikus magatartásukban keresendő, hiszen a többségi nyelvű hírműsorokat ugyancsak átlag alatti mértékben nézik mindenütt.

A kárpátaljai és vajdasági adatsorok szerint (38/2. táblázat) ukrán és szerb nyelvű híreket leginkább ugyan-csak a szakmunkások, a középkorúak, a felsőfokú végzettségűek, valamint a gazdagok néznek.

Az anyanyelvi és többségi nyelvű hírműsorok nézettségével kapcsolatban végeredményben elmondható, hogy a két legnépesebb határon túli magyar közösség körében a románul és szlovákul sugárzott, valamint a ma-gyar nyelvű televíziós hírműsorokból az érintettek nagyságrendileg közel azonos arányban tájékozódnak. A Vaj-daságban és Kárpátalján egyelőre az anyanyelven való tájékozódás dominanciája érvényesül, ám az asszimiláns rétegekben itt is, ahogy a másik két régióban a többségi nyelvű hírműsorok jelentik a fő információs forrást.

Különösen érvényes mindez az erdélyi és a felvidéki vegyes házasságban élőkre, ám az ukrán házastárssal ren-delkező kárpátaljaiak is 20 átlagponttal nagyobb intenzitással követik az ukrán híreket, mint a homogén há-zasságban élők. 58

58 Miután a vizsgált televíziós műsortípusok közül a hírműsorok bírnak a legközvetlenebb befolyással az adott közösségek politikai/közéleti viszonyaira – ennek folyományaként pedig az identitásvédő és közösségi érdekérvényesítő politikai gyakorlat választópolgári támoga-tottságára – igen tanulságos lenne a most tárgyalt hírműsor nézettségi mutatók pártpreferenciák és egyéb közéleti változók (például a válaszadók közéleti aktivitása, az autonómiához való viszony stb.) szerinti bemutatása. Miután minderre terjedelmi okokból ezúttal nem keríthetünk sort, a határon túli magyar médiahasználat ezen aspektusait egy külön utóelemzés formájában tervezzük közzétenni.

3. Rádióhallgatási szokások a határon túli magyarság