2. Televízió-nézési szokások a határon túli magyarság körében
2.2. A televíziózásra fordított idő
2.3.4. Televíziós műsorpreferenciák
2.3.4.3. Anyanyelvi és többségi nyelvű hírműsorok nézettsége
A határon túli magyarság televíziós műsorpreferenciáinak bemutatását a különböző nyelven sugárzott hírműso-rok nézettségének összehasonlító áttekintésével zárjuk. Ezek ugyan az eddig elemzett politikai/közéleti műsor-típus részét képezték, ám ennek ellenére nem minden tanulság nélkül való megvizsgálni, hogy válaszadóink mi-lyen arányban szerzik be mindennapi közvetlen információikat a többségi, illetve magyar nyelvű híradásokból.
41. ábra
71
59
63
54
73
42
62
39
0 10 20 30 40 50 60 70 80
magyar román magyar szlovák magyar ukrán magyar szerb
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Magyar és többségi nyelvű hírműsorok nézettsége* (2011)
„Mennyire kedveli Ön a hírműsorokat?”
* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon)
A televíziós hírműsorok nézettsége terén nyelvtől függetlenül az erdélyieké a vezető szerep, tehát ők mond-hatók a legnagyobb hírfogyasztóknak; őket a felvidékiek és kárpátaljaiak követik, míg televíziós híreket relatíve legkevésbé a vajdaságiak néznek. A többségi nyelvű híradások esetében regionálisan ugyanez a sorrend, ám a magyar hírműsorokat legnagyobb arányban Kárpátalján és Erdélyben nézik, a másik két régióban azonban az anyanyelven sugárzott híreket csupán alig több mint 60 átlagpontnyi intenzitással követik. Mindezek alapján elmondható, hogy az anyanyelvi, illetve többségi nyelvű hírfogyasztás terén a legnagyobb távolság a kárpátaljai-akat és a vajdaságikárpátaljai-akat jellemzi (a magyar hírműsorok javára), e két régió lakosai tehát döntően magyar hírforrá-sokból informálódnak (a Vajdaságban 23, Kárpátalján 29 átlagponttal nagyobb mértékben). Ezt az anyanyelvi dominanciát Kárpátalján valószínűleg a földfelszíni sugárzású magyarországi televíziók népszerűsége indokolja, a vajdaságiak esetében viszont aligha erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a közelmúlt polgárháborús évtize-de során az ott élő magyarság körében a szerb hírműsorok hitelessége alapjaiban diszkreditálódott.
38/1. táblázat
Hírműsorok nézettsége* (2011)
Erdély Felvidék
Magyar nyelvű
Román nyelvű
Magyar nyelvű
Szlovák nyelvű
Regionális átlag 71 59 63 54
Korcsoportok szerint
Fiatal 63 54 53 43
Középkorú 70 64 65 56
Idős 71 58 75 64
Iskolai végzettség szerint
Általános 75 55 61 51
Szakmunkás 77 63 64 56
Érettségi 71 59 63 54
Felsőfokú 67 59 69 57
Településnagyság szerint
Falu 72 58 62 55
Kisváros 41 62 64 52
Nagyváros 71 58 68 58
Vagyoni helyzet szerint
Szegény 75 57 55 48
Alsó-közép 72 60 66 56
Felső-közép 66 60 63 54
Gazdag 69 59 65 54
Munkapiaci helyzet szerint
Stabil munkapiaci helyzet 69 61 67 55
Enyhe munkanélküli érintettség 70 62 61 54
Válságos munkanélküli érintettség 76 59 58 51
Tömb–szórvány szerint
Tömbben élők 71 56 63 53
Szórványban élők 71 60 65 57
Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint
Gyermeküket magyar általános iskolába járatják 75 57 67 56
Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják 75 68 68 56 Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint
Mindkét szülő magyar iskolát végzett 77 59 68 57
A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek 69 67 65 62
Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint
Homogén magyar házasság 76 61 67 58
Vegyes házasság 64 75 57 56
„Ön milyen gyakran nézi a magyar, illetve többségi nyelvű hírműsorokat?”
* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon gyakran)
38/2. táblázat
Hírműsorok nézettsége* (2011)
Kárpátalja Vajdaság
Magyar nyelvű
Ukrán nyelvű
Magyar nyelvű
Szerb nyelvű
Regionális átlag 73 42 63 39
Korcsoportok szerint
Fiatal 66 35 51 36
Középkorú 78 52 61 39
Idős 80 34 69 40
Iskolai végzettség szerint
Általános 74 36 60 34
Szakmunkás 76 48 67 46
Érettségi 72 39 61 37
Felsőfokú 76 57 66 46
Településnagyság szerint
Falu 71 41 63 38
Kisváros 77 42 63 36
Nagyváros 71 43 63 47
Vagyoni helyzet szerint
Szegény 73 38 72 43
Alsó-közép 73 42 60 39
Felső-közép 76 43 62 38
Gazdag 66 55 60 38
Munkapiaci helyzet szerint
Stabil munkapiaci helyzet 71 48 63 39
Enyhe munkanélküli érintettség 76 45 60 39
Válságos munkanélküli érintettség 71 36 59 36
Tömb–szórvány szerint
Tömbben élők 74 40 65 37
Szórványban élők 72 46 60 42
Az asszimilációs érintettség (iskolaválasztás) szerint
Gyermeküket magyar általános iskolába járatják 76 41 65 38
Gyermeküket többségi nyelvű általános iskolába járatják 73 50 61 45 Asszimilációs érintettség (a szülők általános iskolájának nyelve) szerint
Mindkét szülő magyar iskolát végzett 77 36 66 38
A szülők vegyes, vagy többségi nyelvű iskolát végeztek 74 58 59 53
Asszimilációs érintettség (házasságtípusok) szerint
Homogén magyar házasság 76 42 66 40
Vegyes házasság 76 62 51 47
„Ön milyen gyakran nézi a magyar, illetve többségi nyelvű hírműsorokat?”
* 100-as skálára transzponált átlagok (1 – egyáltalán nem… 100 – nagyon gyakran)
A hírműsorok nézettsége Erdélyben és a Felvidéken a másik két régiótól eltérő tendenciát mutat: válaszadó-ink a magyar nyelven sugárzotthoz képest csupán 12, illetve 9 átlagponttal követik kevésbé a román, illetve szlovák televíziók híreit. (41. ábra) Mindez az egyre krónikusabb mértékű felvidéki akulturációs, nyelvváltási, asszimilációs folyamatokat tekintve nem mondható meglepőnek, az erdélyiek román nyelven történő hírfo-gyasztásának magas aránya (59 átlagpont) azonban már sokkal inkább ellentmondani látszik annak a széles körben elterjedt közvélekedésnek, hogy az ott élők a többi régió magyarságához képest sokkal szilárdabb iden-titásőrző életvitelt folytatnak.
A különböző nyelvű hírműsorok nézettségével kapcsolatban bemutatott, régiók szerint számottevően eltérő gyakorlat indokolja, hogy a kérdést szociodemográfiai változók szerint tovább vizsgáljuk.
A román és szlovák hírműsorokat a magas regionális átlagoknál is nagyobb mértékben kedvelő társadalmi rétegek között a középkorúak, a szakmunkások, és a kisvárosiak felülreprezentáltak. (38/1. táblázat) Utóbbiak például Erdélyben magyar nyelvű híreket már csupán alig 41 átlagpontnyi gyakorisággal néznek, ami 30 pont-tal marad el a regionális átlagtól. Emellett olyan erdélyi „mintaadó” rétegek is átlag alatti mértékben követik a magyar nyelvű hírműsorokat, mint a diplomások, valamint a felső-közép tagjai és a legjobb anyagi körülmények között élők.
Rajtuk kívül mindegyik régióban a fiatal korosztály tagjai számítanak a legkevésbé az anyanyelven sugárzott hírek nézőinek, ennek oka azonban mindenekelőtt apolitikus magatartásukban keresendő, hiszen a többségi nyelvű hírműsorokat ugyancsak átlag alatti mértékben nézik mindenütt.
A kárpátaljai és vajdasági adatsorok szerint (38/2. táblázat) ukrán és szerb nyelvű híreket leginkább ugyan-csak a szakmunkások, a középkorúak, a felsőfokú végzettségűek, valamint a gazdagok néznek.
Az anyanyelvi és többségi nyelvű hírműsorok nézettségével kapcsolatban végeredményben elmondható, hogy a két legnépesebb határon túli magyar közösség körében a románul és szlovákul sugárzott, valamint a ma-gyar nyelvű televíziós hírműsorokból az érintettek nagyságrendileg közel azonos arányban tájékozódnak. A Vaj-daságban és Kárpátalján egyelőre az anyanyelven való tájékozódás dominanciája érvényesül, ám az asszimiláns rétegekben itt is, ahogy a másik két régióban a többségi nyelvű hírműsorok jelentik a fő információs forrást.
Különösen érvényes mindez az erdélyi és a felvidéki vegyes házasságban élőkre, ám az ukrán házastárssal ren-delkező kárpátaljaiak is 20 átlagponttal nagyobb intenzitással követik az ukrán híreket, mint a homogén há-zasságban élők. 58
58 Miután a vizsgált televíziós műsortípusok közül a hírműsorok bírnak a legközvetlenebb befolyással az adott közösségek politikai/közéleti viszonyaira – ennek folyományaként pedig az identitásvédő és közösségi érdekérvényesítő politikai gyakorlat választópolgári támoga-tottságára – igen tanulságos lenne a most tárgyalt hírműsor nézettségi mutatók pártpreferenciák és egyéb közéleti változók (például a válaszadók közéleti aktivitása, az autonómiához való viszony stb.) szerinti bemutatása. Miután minderre terjedelmi okokból ezúttal nem keríthetünk sort, a határon túli magyar médiahasználat ezen aspektusait egy külön utóelemzés formájában tervezzük közzétenni.