1947 és 1965 között a magyar egyház hivatalos szentszéki ügyvivője az Egri Főegyházmegyéből származó Mester István500 volt Rómában.501 Grősz József hozzá címezte a
498 Grősz, 2011, 1956/262.
499 Grősz, 2011, 1957/45.
500 Mester István (1917 – 1984) egri főegyházmegyés pap, a Püspöki Kongregáció ügyvivője, 1964-ig az MKPK római ügyvivője.
103 püspöki kar különféle felterjesztéseit, kéréseit, és Mester is a kalocsai érsek útján juttatta el a püspöki kar tagjaihoz azokat a vatikáni utasításokat, amelyek postai úton való megérkezésében mindkét fél biztos lehetett.502 Jó okunk van feltételezni, hogy a szentszéki ügyvivő egyben egyfajta információs központ volt, akihez a különféle csatornán kijuttatott tájékoztatások beérkeztek. Biztosan tudnia kellett a nem hivatalos úton közvetített dekrétumokról és iránymutatásokról, vagy maga is közvetítő szerepet töltött be Magyarországra jutásukban, bár ehhez a Vatikán más útvonalakat is igénybe vett. A titkosszolgálati értesülések szerint a Magyarországról kiáramló információk szálai rajta kívül Kada Lajos503 és Zágon József504 kezéhez értek el, az otthonról szerzett, sokszor bizonytalan értesüléseket ők közvetítették a szentszéki hivatalokhoz.505 Az egyházi rendelkezések megismerését a média segítette még, a Vatikáni Rádió ezért indította el a szocialista országok népnyelvű adásait.506
A kerülő utakra azért volt szükség, mert az ötvenes évek diktatúrája a magyar püspökök elszigetelésének egyik legfontosabb eszközeként a szentszéki dokumentumok visszatartását, az Acta Apostolicae Sedis kézbesítésének megakadályozását alkalmazta. Ezt megelőzően már elvágta a személyes érintkezés csatornáit, és bár ennek újjáélesztése többször is felvetődött, először csak a zsinatra kiutazó főpapoknak adatott meg. A vatikáni rendelkezések szabad megismerésének igénye már május 12-én, Grősz József és a miniszterelnök 1956-os első találkozásán előkerült, ezt a kérdést azonban a pozitív ígéret ellenére sem sikerült rendezni. A vámhatóságok ugyanis az Acta Apostolicae Sedis pótlólag megküldött számait nem engedték kézbesíteni, mondván, egyenként kell átvizsgálni őket, hogy nem tartalmaznak-e demokráciaellenes intézkedéseket.507 A belügyi szervek információi szerint ebben az időben Shvoy Lajos és Badalik Bertalan508 érintkezett titkos csatornákon a nyugati világgal, némely
501 1965-ben Borovi József, „Váci” fedőnevű ügynök, ezért is javasolta az állambiztonságiaknak, hogy Mester ellenében a mindenkori PMI-rektor kaphassa meg ezt a feladatkört. Az utazó nagykövet tisztét már 1956 őszén is Zágon József töltötte be.
502 Később is látni fogjuk, hogy a titkos csatornákon érkezett információk is Grősz Józsefhez jutottak el.
503 Kada Lajos (1924 – 2001) érsek. 1946-ban római tanulmányokra küldte főpásztora. 1948-ban Rómában szentelték pappá, 1951-től az Olaszországban lévő magyarok lelkipásztora, 1957-től a Vatikáni Államtitkárság munkatársa. A szentszéki diplomácia szolgálatában több helyen működött, nuncius, 1975-ben szentelték püspökké. 2000-től Budapesten élt.
504 Zágon József (1909 – 1975) győri egyházmegyés pap. 1935-ben szentelték pappá, 1949-ig, Rómába történő távozásáig az egyházkormányzatban dolgozott. 1971-ben egyik kísérője Minszenty József bíborosnak Magyarországról való távozásakor.
505 ÁBTL 3. 2. 7. Cs–2/1 „Hontalanok”.
506 Vö. Federico Lombardi felszólalása a Lateráni Egyezmény nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendezett római konferencián, 2009. február 14-én. Ismertetése: http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=267679
507 Grősz, 2011, 1956/183. sz. dokumentum.
508 Badalik Bertalan Rómával való kapcsolattartását alátámasztja Endrey Mihály megjegyzése is. L. Tomek, 1957. IV. 22.
104 szerzetesrend pedig az olasz nagykövetségen keresztül próbált kapcsolatot tartani közössége központi vezetésével.
1956 júliusában a Szentszék írásban adta meg Brezanóczy Pál egri káptalani helynöknek az Egri Főegyházmegye kormányzásához szükséges fakultásokat.509 A július 8-án kelt dokumentum hosszú idő után az első Rómából érkezett hivatalos irat volt, amelyet július 16-i keltezéssel újabb követett.510 Ebben a levélben arra kérték Grősz Józsefet, tegyen javaslatot az Egri Főegyházmegye kormányzására vonatkozóan. Nem tudjuk, milyen úton került e két írás Grősz József kezéhez, az azonban bizonyos, hogy a címzett megjelölése egyben a kalocsai érsek elnöki jogkörének megerősítése is volt Czapik halála után. A Szentszék rendelkezései – Grősz József kiszabadulásától haláláig – mindig a kalocsai érsekhez érkeztek. A püspöki kar elnöke aulistáival fordíttatta le e dokumentumokat, majd feltételezhetően nem postán, hanem bizalmi emberei segítségével továbbította azokat az ordináriusoknak.
A forradalom napjaiban ezen a területen is változás következett be. XII. Piusz pápa megnyilatkozásai szabadon juthattak el az országba, sőt, Zágon József prelátus Rómából már november 1-jén Győrbe érkezett, másnap hajnalban pedig Póka Györggyel,511 Papp Kálmán győri püspök aulistájával együtt Bécsbe utazott, ahol további tárgyalásokat folytattak.512 E találkozások témái a magyar egyház ügyei lehettek. Ezt alátámasztja Papp Kálmán püspök naplójegyzete, miszerint Zágon nem akarta vállalni a segédpüspökséget, maga helyett Lányi Jánost513 ajánlotta.514 Az informátorok tudomása szerint a római hírnök Mindszenty bíboroshoz is el akart jutni, mert üzenetet hozott neki, de ez akkor nem sikerült, helyette Lányi János kanonok utazott Budapestre közvetítőként.515 1956 novemberétől Győr – majd két éven át – a titkos információáramlás fontos állomása lett.516 Papp Kálmán személyes úton kapta meg s talán közvetítette is Mindszenty amerikai követségen hozott intézkedéseit,517
509 Vö. Grősz, 2011, 1956/95.
510 Vö. Grősz, 2011, 1956/108.
511 Póka György (1916 – 1987) győri egyházmegyés pap, 1946-1957 püspöki titkár, 1957-1958 irodaigazgató, 1958-tól várgesztesi, 1960-től bői plébános, később 1982-től szombathelyi segédpüspök. 1956-ban a forradalom napjaiban a Szentszékkel való kapcsolattartás egyik embere, 1960-ban a titkos püspökké szentelésre jelöltek egyike. 1982-től szombathelyi segédpüspök.
512 Papp, 1956. november 1-2.
513 Lányi János (1902 – 1968) győri egyházmegyés pap. Különböző helyeken betöltött lelkipásztori szolgálatok után 1947-től soproni kanonok, 1952-től Győr-Belvárosban plébános. 1956-tól győri kanonok. 1956-57-ben Papp Kálmán püspök megbízásából a nyugati segélyek elosztását irányította egyházmegyei karitász-igazgatóként. 1957. július 17-én letartóztatták, 1958. december 8-án tiltott határátlépésben való segédkezésért, kémkedésért és hazaárulásért hét év börtönre ítélték, amit másodfokon három évre mérsékeltek. 1960-ban szabadult Márianosztráról, 1963-tól Sajtoskálon, majd 1967-től Mihályiban plébános.
514 Papp, 1956. november 1.
515 ÁBTL 3. 2. 7. Cs–2/1 „Hontalanok”, 110., 168.
516 ÁBTL 3. 1. 5. O–13405/2. 284–285.
517 Papp, 1956. november 16-17.
105 valamint a bíboros levelét édesanyjának, amely december 9-én érkezett meg Győrbe.518 A hercegprímás érintkezésében a forradalom leverését követő időszakban egyébként a követség egyik sofőrje volt az összekötő, őt azonban az amerikaiak leállították, mivel ezek az akciók nagyon veszélyesnek tűntek.519
Papp Kálmán naplója arról tudósít, hogy 1956 novemberében szünetelt a postaforgalom, levelek tehát csak személyes úton érkezhettek.520 Kapcsolat pedig biztosan volt, amire Hamvas Endre is utal, aki november közepe tájékán azt javasolta Szabó Imre esztergomi segédpüspöknek, hogy Mindszenty rendelkezéseire vonatkozóan a Szentszéknél fellebbezzen.
Ugyanakkor 1956. november 15-én a csanádi püspök is a Vatikánhoz fordult, és azt kérdezte az illetékes kongregációtól, hogy a prímás kiszabadulása után érvényben maradt-e az ő esztergomi jogköre, vagy átszállt azokra, akiket Mindszenty kinevezett. Hamvas ezzel egy időben arra kérte Szabó Imrét, hogy a kongregációhoz küldött felterjesztését hasonlóképpen továbbítsa, mint a fellebbezéseket.521 Jelenlegi ismereteink szerint az esztergomi segédpüspök Győr, a bécsi nunciatúra vagy pedig követségek segítségével juttathatta el ezeket a leveleket a Vatikánba.522
III. 4. 2. A győri püspökség, Endrey Mihály püspök és a bécsi nunciatúra