Alapfogalom

Amikor a lopás és a rablás elkövetési tárgya kerül szóba, óhatatlanul a jelen értekezés Első részében részletesen elemzett dologfogalom kerül előtérbe, azonban az angol törvényi tényállásban elkövetési tárgyként megjelenő property szó nem egyszerűen dolgot jelent, ráadásul az angol dogmatika nem használja az elkövetési tárgy fogalmát, hanem az actus reuson belül tárgyalja a propertyt mint konkrét fogalmat, az actus reus elemeként. Az értekezésben azonban az érthetőség kedvéért

állandó megnevezéssel kell illetni ezt a fontos, igen sokrétű fogalmat, amelynek részletes elemzése az alábbiakban következik. Ezért az elkövetkezőkben vagy eredeti angol szóval, propertyként, vagy egyszerűen ’dologként’ fogok rá hivatkozni, mindenkor azzal a szigorú megkötéssel, hogy ez egy komplex fogalom, amely sokkal szélesebb körű a magyar dologfogalomnál.

A property mint kifejezés jóval túlmutat a testi tárgyakhoz kapcsolódó jogi szabályozáson.⁴⁵³ Szűkebb megközelítésben a property a tulajdonjoggal áll szoros kapcsolatban, itt pedig két fő elemet kell megemlíteni. Egyrészt, a property egyik fő tulajdonsága, hogy adni-venni lehet, azonban attól, hogy ez egy alaptulajdonság, mégsem visz túl messzire. Kivételesen vannak ugyanis olyan dologi jogok (property rights), amelyeket nem lehet átruházni, és ennek az ellenkezője is igaz, mivel sok olyan szerződéssel lehet találkozni, amelyek tárgya valami olyannak az adásvétele, amely nem tartozik a property fogalma alá, nem dologi természetű.

Ilyen például az információ megvásárlása, vagy egy személy hallgatásának megvásárlása bizonyos információra nézve. Ilyenkor az ügyletben dolog, vagy dologi jogosultság nem szerepel.⁴⁵⁴ A property másik fő tulajdonsága a mások kizárásához való jog megjelenésében áll, amelynek szintén két fő alkalmazási területe lehetséges. A kizárás egyrészt irányulhat olyan harmadik személyek ellen, akiknek semmiféle joguk nincs a dologhoz, másrész olyanok ellen is, akiknek van ugyan valamilyen jogosultságuk, azonban az gyengébb, mint az, amely alapján a behatás kizárása történik.

A property nem korlátozható csupán a tulajdonjogra, mivel a különböző tárgyakon, dolgokon fennálló tulajdonjog és a property azonosítása túl szűk fogalmat eredményezne. Példaként itt felhozható a földterület bérlete, haszonbérlete (lease), amely ugyan szerződéses kötelem, azonban dologi jogi jogosultságok is fakadnak belőle, ahogy a lízing (hire-purchase) esetében is a lízingbe vevő oldalán.⁴⁵⁵ A property fogalma nem csupán a tulajdonjogra nem korlátozható, hanem a testiségre sem. Egy gazdasági társaság üzletrésze nem megfogható, nem tárgy, mégis eladható és megvehető, illetve mások behatását is kizárhatja a jogosult;

mindez a dologi jogi státusz felé mutat. Hasonlóképp gondolkodik az angol jogtudomány bizonyos követelésekről, például a bankszámla-követelésről. A

453 SMITH, Roger J.: Property Law. Pearson Education Limited, Harlow, 2009, 3.

454 Uo.

455 Uo. 4.

bankszámla-követelés tulajdonképpen a bank nyilvántartott tartozása a jogosult felé, így szerződéses kötelem, dolog nem jelenik meg benne, azonban rendelkezik dologi jogi tulajdonságokkal, mivel átruházható és a más általi érvényesítés megakadályozható. Pénztartozások és egyéb követelések tehát hasonlóképp viselkedhetnek, mint az ingatlan vagy ingó dolgok: dologi jogi (tulajdoni) igény vonatkozhat rájuk.⁴⁵⁶

Mivel a property legfőbb tulajdonsága a mások jogosulatlan behatásának kizárása, ezért a fogalom tágításának igénye folyamatos; az egyik legfontosabb ’tulajdonjogi határterületen,’ a szellemi alkotások jogában az angol szabályozás főként törvényi jogfejlesztéssel gazdagodott az utóbbi időben,⁴⁵⁷ azonban némely esetben bírói jogfejlesztés is történik, bár új dologi jogi kategóriák elismerésére bírni a bíróságokat egyáltalán nem könnyű feladat.⁴⁵⁸ Az amerikai INS-ügyben⁴⁵⁹ az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elfogadta a felperes érvelését, miszerint az általa közölt hírek tekintetében ’quasi-dologi joga’ (quasi-proprietary right) áll fenn, ezért az alperes – vagy más – azokat nem jogosult használni a felperes engedélye nélkül. Ezt az érvelést az angol, illetve az ausztrál jog már nem fogadta be.⁴⁶⁰ Ennek ellenére, az információ is élvez védelmet, korlátozottan ugyan, és attól függően, hogy bizalmassági alapon történt-e a megszerzése. Egyelőre tulajdoni jellegű jogosultságok nem merülnek fel ebben a kérdésben, azonban a jogfejlődés az abszolút szerkezetű, tulajdoni jelleg felé való elmozdulás tendenciáját mutatja,⁴⁶¹ sőt, van olyan szerző, aki szerint érdemes lenne a lopás törvényi tényállását úgy módosítani, hogy az információ is elkövetési tárgy lehessen.⁴⁶²

A property ennek megfelelően nem magát a dolgot jelöli, hanem a dologhoz fűződő jogot, illetve kötelezettséget. Ezt mindvégig szem előtt tartom attól függetlenül, hogy esetenként a property fogalmát látszólag azonosítom a dolog fogalmával.

456 Uo. 4-5.

457 Releváns jogszabályok a teljesség igénye nélkül: Trade Marks Act 1994, Patents Act 1977, Copyright, Designs and Patents Act 1988, Registered Designs Act 1949.

458 SMITH i. m. 5.

459 International News Service v Associated Press [1918] USSC 191; (1918) 248 U.S. 215.

460 Ld. Victoria Park Racing & Recreation Grounds Co Ltd v Taylor [1937] HCA 45; (1937) 58 CLR 479

461 SMITH i. m. 5-6.

462 Ld. bővebben: CHRISTIE, Anna Louise: Should the law of theft extend to information? Journal of Criminal Law, 69. évfolyam, 4. szám, 2005. 349-360.

Kihangsúlyozandó, hogy az egyenlőségjel tétele mindig csak látszólagos, amelynek célja csupán az elnevezések egységesítése és könnyebb kezelése.

A lopás tekintetében a TA s. 4 határozza meg külön a dolog fogalmát definíció-szerűen.

S. 4 (1)

“Property” includes money and all other property, real or personal, including things in action and other intangible property.

Eszerint ide tartozik a pénz és minden más dolog, legyen az reáldolog vagy perszonáldolog, kereseti dolog, illetve más megfoghatatlan dolog.⁴⁶³

Látható, hogy az angol jog dolog-fogalma jelentősen eltér a kontinentális jogrendszerétől, ez a különbözőség pedig kivetíthető a két jogrendszer egész dologi jogi felfogására és szabályozására is. Az értekezésnek nem lehet célja az angolszász és a kontinentális rendszer összehasonlítása e téren, azonban a különbségek jobb megértéséért álljon itt néhány gondolat, amely segít megérteni a jelentős fogalmi eltéréseket, amelyek később is jelentőséggel bírhatnak. A különbségek alapja az, hogy az angol jogban nem történt meg a római jog recepciója, így a jogfejlődés eltérő irányt vett. A dologi jogok numerus claususa az angolszász jogrendszerben is megtalálható ugyan, azonban némiképp eltérő módon, a bíróságok által meghatározottan.⁴⁶⁴ A dologhoz kapcsolódó dologi jogoknak (tulajdonjognak), illetve jogosultságoknak több rétege lehetséges. A common law szerinti legal title (common law szerinti tulajdonjog) mellett meg kell különböztetni az equitable title (equity szerinti tulajdonjog) fogalmát. Mindkettő a tulajdonjog egy formája – értelemszerűen az egyiket a common law, a másikat az equity szabályozza –, azonban a jogosult személye különbözhet, és ilyenkor az equitable title jogosultja élvez elsőbbséget.⁴⁶⁵ Hasonlóképp alakul ez az egyéb dologi jogok, illetve jogosultságok (proprietary rights and interests) tekintetében is.⁴⁶⁶

463 Újra ki kell hangsúlyozni a korábban már kifejtettek szerint, hogy a ’dolog’ kifejezés nem teljesen szerencsés a property fordítására, azonban még a leginkább megfelelő a téma tekintetében.

464 Ld. bővebben többek között: Keppell v Bailey [1834] EWHC Ch J77; Hill v Tupper [1863]

EWHC Exch J26; King v David Allen & Sons Billposting Ltd [1916] UKHL 1.

465 Earl of Oxford’s case (1615) 21 ER 485

466 A dologi jogosultságok e két, a kontinentális jogász számára szokatlan rétegét mindenkor szem előtt kell tartani a vizsgálódások során.