Jézus Krisztus azt mondta Pilátusnak, hogy: Az én országom nem e világból való. Így akik az övéi, azok szintén az Ő királysá-gának polgáraivá lettek. Pál apostol így írja: Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk;
(Filippi 3:20).
Ha mi Krisztus országának polgárai vagyunk, akkor ezen a földön idegenek, átutazók. Ezért ez a világ, amelyben élünk, nem otthonunk, hanem csak úgy vagyunk itt ideiglenesen, mint ha egy külföldi országban lennénk.
Minden külföldre utazó polgár köteles a fogadó ország törvé-nyeit tiszteletben tartani. Ugyanígy kell nekünk is e földi ország-nak törvényeit tiszteletben tartani és megtenni mindazt, ami nem ellenkezik Isten parancsolatával.
Az igaz hívők a föld sója. Amíg ők itt vannak a földön, addig az ő jelenlétük a gonosz világba mégis csak belesugároz valami világosságot, úgy, hogy Sátán birodalma nem tud teljesen kiala-kulni. Ezért van az, hogy vannak még jó földi törvények, van még rendfenntartó hatóság, hogy ne tehessen mindenki azt, amit akar.
El lehet képzelni, mi történne – vagy mi fog történni az Anti-krisztusi birodalomban – mikor ezek a törvények megszűnnek és teljes anarchia áll be az egész világon. Most még a legistentele-nebb rendszerekben is – mint a kommunizmus – egyfajta, az iste-ni törvényeken alapuló rend uralkodik, ezért nem kaphat a go-noszság szabadkezet.
Ezért mondja az apostol: Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltet-tek. Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelé-sének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek. Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cse-lekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a ha-talmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. Mert Is-ten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj:
mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszú-álló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik. Annakokáért szük-ség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a
ADJÁTOK MEG A CSÁSZÁRNAK 74
retért is. Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak. Adjátok meg azért mindenki-nek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vám-mal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztes-séggel, a tisztességet. (Róma 13:1-7)
Ha megfigyeljük a történelemben, végső soron Isten az, Aki irányítja annak folyamatát, Ő az aki uralkodókat állít fel, azért, hogy beteljesedjenek az Ő tervei, jövendölései. Dániel ezt mondja:
„És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt kirá-lyokat és tesz kirákirá-lyokat; ád bölcsességet a bölcseknek és tudo-mányt az értelmeseknek.” (Dániel 2:21). Vagy Fáraónak ezt mondta: „Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész föl-dön.” (Róma 9:17)
Tehát nem csak am jó, hanem a gonosz uralkodók is Isten akaratából vannak helyükön, így számunkra ebből a szempontból mindegy, ki adja a földi törvényeket. Nekünk, mint idegeneknek és jövevényeknek engedelmeskedni kell és minden olyan ponton tiszteletben tartani őket, ahol nem ütközik az Igével. Legyen az a földi élet bármely területére vonatkozó, mint közlekedés, iskola, polgári élet vagy adófizetési kötelezettség.
Ez utóbbi adja a legtöbb kérdést és ellenvetést, mivel a mai világban irreálisan magas az adófizetési és egyéb járulék fizetési kötelezettség. Ez valóban így is van.
De tegyük fel a kérdést: volt-e valaha ilyen szintű a családtá-mogatási rendszer, a különböző juttatások, használtak-e valaha az emberek ennyi állami tulajdonú létesítményeket, utakat stb?
Ezek előállításához az államnak bevételi forrásra van szüksége.
Mindezek felett is igazságtalan az adórendszer? Lehetséges, sőt valószínű, hiszen sok pénzt fordítnak haszontalan dolgokra, nem beszélve a világuralmi rendszer kiépítését célzó állami el-adósodottság törlesztésére, mely mint egy feneketlen hordó, nye-li el az adók formájában befizetett pénzeket.
Igazságtalan adószedés az Úr Jézus korában is volt, figyeljük meg, Ő hogy viszonyult hozzá: „Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mon-dának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? Monda:
Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit
gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót?
a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Monda néki Péter: Az idegenek-től. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok. De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert ta-lálsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.
(Máté 17:24-27)
A zsidók okkal érezhették a rómaiak adószedését igazságta-lannak, hiszen ők voltak leigázóik. Mikor Jézust meg akarták fogni azzal a kérdéssel, hogy kell-e adót fizetniük a császárság felé, ak-kor ő így válaszolt: „Adjátok meg azért a mi a császáré, a császár-nak, és a mi az Istené, az Istennek.” (Lukács 20:25)
Egy dolgot mindenképpen jó figyelembe venni: a magas adó-fizetés a magas igényeinkből származik. A magasabb életszínvo-nal több költekezést követel, az pedig többletbevétel. A több be-vétel után magasabb adót kell fizetni.
Ha szívünkben él az, amit az apostol ír, akkor szabadok va-gyunk az ilyen gondtól: „De valóban nagy nyereség az Istenféle-lem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísér-tetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, me-lyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert min-den rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.” (1 Timóteus 6:6-10)
Ha hitünk és istenfélelmünk nagyobb lesz, mint evilági igé-nyünk, akkor ez a gond se lesz már a miénk, mert Az, Akiben hi-szünk, majd gondot visel róla, mint az igazságtalanul szedett két drachmáról, melyet Péter a hal szájában talált. Akkor nem kell megterhelni lelkiismeretünket hamis adóbevallással, az igaság-nak nem megfelelő nyilatkozat benyujtásával.
ÁM HARAGUDJATOK, DE NE VÉTKEZZETEK 76