• Nem Talált Eredményt

A BIBLIAI SMERETRŐL

In document A Te Igéd Igazság (Pldal 47-51)

Jézus azt mondta a Zsidóknak: Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam. Figyeljük meg jól!

Nem felszólító módban mondta, hanem kijelentőben, hogy a zsi-dók azért tudakozzák az írásokat, mert azt gondolják, hogy azok-ban van az örök élet. Pedig nem, hanem az írások Jézusról tesz-nek bizonyságot.

Tehát az örök élet nem a Biblia ismeretében van, hanem Jé-zus és az Atya megismerésében, mint ahogy Ő maga mondta a fő-papi imájában: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.” Tehát az örök élet az Ő megismerésében és az Őbenne maradásban van, mint János apostol írja: „De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.”

Ez ad magyarázatot arra, hogy sok teológus, aki nagyon jól ismerte a Bibliát, még se jutott el az igazság megismerésére, mint ahogy Pál apostol írja Timóteushoz: „Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak.” Az igazság ma-ga Jézus (János 14: 6), az ő megismerése pedig nem teológiai is-meret. Az Ő megismerése a vele való járás, a vele való együtt élés következménye, éppen úgy, mint hogy csak azokat az embereket ismerjük, akikkel napi kapcsolatban vagyunk, mint ahogy a köz-mondás is mondja: „Az ember lakva ismeri meg a másikat.”

Nagyon sok ember, fiatal és idős, férfi és nő ismerte meg Jé-zus Krisztust az elmúlt századokban, anélkül, hogy olvasni tudott volna, de nem is volt Bibliájuk. Sokan közülük életüket áldozták fel Jézus Krisztusért. A 16. századból kihallgatásukról fennmaradt jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy mindezek ellenére olyan meg-döbbentő válaszokat adtak, amire a Bibliát jól ismerő inkvizíto-rok semmit nem válaszolhattak.

Ha ez így van, akkor miért kell olvasnunk a Bibliát? Van-e egyáltalán jelentősége a Biblia ismeretének?

Jézus Krisztus azt mondja: „Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy

A BIBLIAISMERETRŐL 48

sék, ha lehet, még a választottakat is. Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.” Ezt az utolsó időkre, az Ő visszajövetele előtti időre jövendöli, mely szemünk előtt teljese-dik be. Sokan azt gondolják, hogy szellemileg a legsötétebb idő-szak a középkor volt, amikor az egész keresztyénséget a katolikus egyház uralta. De a mai időkben eddig soha nem látott szellemi zűrzavar uralkodik, és ha akkor a katolicizmus rányomta bélyegét a keresztyénségre, akkor most rányomja a katolicizmus, a libera-lizmus, a humanizmus, az ezoterika, az okkult és egyéb keleti tu-dományok és mindenek fölött a materializmus, mely a lelkiséget csírájában fojtja meg, és csupán egy üres, vallásos életté alacso-nyítja le. Ki az, aki ezek közül valamelyikkel nem találkozna?

Régen, mint mondtuk, az emberek nagy része nem is tudott olvasni. Egy Biblia több havi jövedelembe került. Mára fel lett számolva az írástudatlanság és nagyon olcsón, akár egy órai bé-rért is lehet Bibliát vásárolni, sőt sokat ingyen is osztanak. Hogy ezt miért alakította így az Úr, ennek oka van.

A Márk evangéliumából vett fenti idézet második része azt mondja: íme, előre megmondottam néktek mindent. Az utolsó időkről beszél. Azt pedig, hogy mi mindent mondott meg előre, a Bibliából tudjuk meg. Csak akkor ismerjük fel az utolsó idők jeleit, ha ismerjük a Bibliát. Csak akkor tudunk eligazodni az utolsó idők zűrzavarában, ha ismerjük Istennek írott Igéjét. Jézus Krisztus azt is mondta: „Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én ne-vemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és esze-tekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.” A Szent Lélek azokat juttatja eszünkbe, amiket Jézus mondott, azokat pe-dig akkor ismerjük, ha olvastuk.

Amikor a Sátán megkísértette Jézust a pusztában, mind a há-rom esetben az Igére hivatkozva utasította el, ezt mondva: „Meg van írva.” Amikor a Sátán az írásokra hivatkozott a kísértése köz-ben, akkor az Úr arra így válaszolt: „Viszont meg van írva”.

Ma is nagyon sokszor jön a Sátán azzal, hogy meg van írva. És ebben igaza is van. De nekünk azt is tudni kell, hogy „viszont az is meg van írva.” Ez nagyon sokszor a gyülekezeten belül történik, sokszor az asztaltól vagy éppen az elöljáróktól. Nézzünk rá pél-dát:

Ha egy gyülekezeti vezető mond valamit, és arra hivatkozik, hogy meg van írva: „Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fo-gadjatok szót, mert ők vigyáznak lelkeitekre, mint számadók;

hogy ezt örömmel míveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ.” Ha nem ismerjük az Igét, könnyen elfogadjuk azt is, ami nem egyezik vele. De ha ismerjük, akkor válaszolhatunk: de az is meg van írva: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.”

Ha nem ismerjük az Igét, akkor azt is lehet mondani nekünk, hogy meg van írva: „Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozat-nál és a szófogadás a kosok kövérénél!” De ha ismerjük az Igét, akkor mi azt is tudjuk, hogy az is meg van írva a vers első felében:

„Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség?”

A béreabelieket dicséri az Ige, amikor azt mondja róluk:

„Ezek pedig nemesb lelkűek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tuda-kozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.” Gondoljuk-e, hogy ha Pál apostol szavait hasznos volt összehasonlítani az Igével, akkor most szükségtelen volna a mai szólók beszédét összehasonlítani vele, és minden felülvizsgálat nélkül el kellene fogadni azokat? Ha így van, akkor miért mondja az apostol: „A próféták (igemagyará-zók) pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.”

Ma sokan hivatkoznak arra, hogy nincs elég bölcsességük a Biblia ismeretéhez. Fontos a bölcsesség, de nem kevésbé fontos az a tény, hogy a Biblia megértésének kulcsa a Szent Lélek.

Két ígérete van az Úrnak ezekre vonatkozóan:

1. Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó aján-dékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, a kik tőle kérik.

2. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén.

A Biblia olvasása hasonló ahhoz, mint amikor az ember egy szennyes vesszőkosárral vizet mereget egy folyóból. A víz átfolyik rajta, de végül megtisztul.

A BIBLIAISMERETRŐL 50

Így vagyunk mi is a Biblia olvasásánál. Lehet, hogy nem ér-tünk meg benne mindent, még kevésbé tudunk megjegyezni min-dent, amit olvasunk, de a figyelmes és imádkozó szívvel való ol-vasás átfolyik a lelkünkön és tisztítja azt. De valóban csak akkor, ha az élő víz számunkra, és nem csupán betű. Akkor nekünk szól Jézus Krisztus: „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.”(János 15:3)

Az utakon útjelző táblák segítenek minket eligazodni és meg-találni a célunkat, a várost, ahova szeretnénk eljutni. Amikor az adott úton vagyunk, akkor bizonyos időközönként vannak olyan táblák is, amelyek azt mutatják, hogy milyen távol van még a cé-lunk. Ezek megerősítenek minket abban, hogy jó irányban hala-dunk.

Ugyanilyen jelzőtábla a Biblia is. Nagyon sok igerészt addig nem értünk, amíg be nem teljesedik rajtunk. Az Ige így nem csak útmutató, hanem azt is jelzi, hogy valóban az Igében élünk-e, egyezik-e a mi életünk azzal.

Milyen sokszor történik az életünkben, hogy felfedezünk egy már nagyon régóta, gyerekkorunk óta ismert éneket, annak addig csak kívülről ismert szövege megelevenedik előttünk és olyan lesz, mint ha mi fogalmaztuk volna meg azt. Ekkor érünk el az énekíró hullámhosszára, mert mi is hasonló lelki állapotra vagy lelki szintre kerülünk. Ekkor lesz számunkra a jól ismert betűből élet.

Hasonlóan vagyunk a Bibliával is. Gyerekkorunk óta hallott, olvasott részek megelevenednek azáltal, hogy megértjük őket.

Megértjük, mert életté vált bennünk, mert mi is keresztülme-gyünk azokon, amikről az Úr Jézus szól, vagy az apostolok írnak.

Így válik számunkra a holt betű élővé, mert minden sora megta-pasztalással telik meg. Így fogjuk felismerni azt, hogy a betűk mö-gött mindenhol az élet, maga Jézus Krisztus jelenik meg.

In document A Te Igéd Igazság (Pldal 47-51)