• Nem Talált Eredményt

1.3. A friss zöldség-gyümölcsértékesítési csatorna kiválasztását

1.3.1. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás változása

A zöldség- gyümölcs és egyéb élelmiszerek fogyasztása terén

YiOWR]iVRN ILJ\HOKHW N PHJ D] HOP~OW pYHNEHQ D] HJpV] YLOiJRQ D

fejlett országokban dinamikusan növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása (11. táblázat).

WiEOi]DW$]HJ\I UHMXWy]|OGVpJ-gyümölcsfogyasztás

HJ\HV(8WDJiOODPRNEDQNJI

Olaszország Spanyolország Németország

1998. 2000. 1998. 2000. 1998. 2000.

Zöldség 177 202,5 157 172,6 81 88,8

Gyümölcs 121 126,8 107 107,5 92 100,7 Forrás: Eurostat 2001, INEA 2001.

A belföldi piacok folyamatos friss zöldség- és gyümölcsellátásánakbiztosítása A zöldség-

és gyümölcs- termesztés hármas feladata

Frisspiaci termékek exportja külpiacokra A feldolgozóipar nyersanyagigényének

kielégítése

A belföldi piacon a ’90-HV pYHN HOHMpQ MHOHQW V YLVV]DHVpV YROW

tapasztalható a frisspiaci termékek vonatkozásában, azonban az életszínvonal emelkedésével a hazai fogyasztási szint további emelkedése prognosztizálható (12. táblázat).

12. táblázat: A hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás alakulása 1990 -N|]|WWNJI többlet-pUWpNNHO PDJDVDEE IHOGROJR]iVL V]LQW YDJ\ NLHJpV]tW V]ROJiOWDWiV UHQGHONH] WHUPpNHNHW NHUHVLN $ SLDFRNRQ D] HODGyL GRPLQDQFLiW D YiViUOyL ROGDO PHJHU V|GpVH pV LJpQ\HLQHN HJ\UH

határozottabb megjelenítése váltotta fel (Avermaete et al. 1998), és a versenyképesség megtartása érdekében a kertészeti vállalkozások is a

IRJ\DV]WyL LJpQ\HN PLQpO PDJDVDEE V]LQW ILJ\HOHPEHYpWHOpUH

kényszerülnek (Migchels 1996). Ezzel párhuzamosan a korábbi termelési és elosztási rendszereket olyan technológia-alapú rendszerek

YiOWMiN IHO PHO\HN EHIRO\iVROMiN D WHUPHO N pUWpNHVtWpVL OHKHW VpJHLW

is, hiszen a technológia alapú rendszerek nemcsak költség- hanem információ- és ismeretigényesek is (Hoogerwerf és Simons, 1994).

1.3.2. A szezonalitás szerepe a frisspiaci termékek értékesítésében Az élelmiszer-IRJ\DV]WiVEDQD]pOHWPLQ VpJIHMO GpVpYHOEHN|YHWNH]

változások az igények diverzifikációját jelentik (Loseby, 1997). A

IRJ\DV]WyN HJ\pQL LJpQ\HLN NLHOpJtWpVpW YiUMiN HO D NHUHVNHG NW O D

zöldség-gyümölcstermékek széles skáláját, folyamatos fajtaválasztékot kívánnak. Az elmúlt évtizedekben a folyamatos

NtQiODWRW FVDN D PDJDV M|YHGHOHPPHO UHQGHONH] UpWHJ WXGWD

megvásárolni. Egy spanyol legenda szerint 1655. november 27-én Gonzaga márki fogadást adott Krisztina svéd királyné tiszteletére, mely fogadáson fehérbort és szamócát is felszolgáltak. Amikor

PHJNpUGH]WpN D NRQ\KDI Q|N|W KRJ\ D V]DPyFiW KRJ\DQ VLNHUOW

szereznie, azt válaszolta: „Csodás paripákkal és sok pénzzel” (Yúfera 1999). Napjainkban bizonyáUD D]W YiODV]ROWD YROQD D NRQ\KDI Q|N

hogy csodás technológiával és logisztikával. A friss zöldség- és

J\P|OFVIpOpNV]H]RQiOLVMHOOHJHHJ\UHMREEDQHOW QLNDNtQiODWHJpV]

évben kiegyenlített a termesztési technológiák és a szállítmányozás

IHMO GpVpQHN N|V]|QKHW HQ 2V]ROL pV %XMGRVyQp $] 2(&' WDQXOPiQ\DH]HQNtYODWiUROiVLWHFKQROyJLDIHMO GpVpYHOLVLQGRNROMD

a szezonalitás visszaszorulását (13. táblázat). A szezonalitás

FV|NNHQpVpEHQ D WiUROiVL LG QDJ\PpUWpN PHJKRVV]DEEtWiViQ NtYO

természHWHVHQ QDJ\ MHOHQW VpJH YDQ D WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD IyOLD

YHJKi]IHMO GpVpQHNLV

13. táblázat: Egyes gyümölcsök átlagos tárolási ideje

1975 1983 1992

Alma 3-6 hónap 3-9 hónap 3-10 hónap Körte 1-4 hónap 1-8 hónap 1-9 hónap

&VHPHJHV] O 1-4 hónap 1-5 hónap 1-5 hónap

Kivi 2-7 hónap 6-7 hónap

Szilva 1-6 hét 2-8 hét 2-8 hét

V]LEDUDFN 2-3 hét 3-6 hét 3-6 hét Forrás: OECD 1996.

Az alkalmazott értékesítési csatornaszintek számát nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló K W NDSDFLWiV$K WpV célja az áru

YLVV]DWDUWiVD D V]H]RQEDQ pV V]H]RQRQ NtYOL LG EHQ – várhatóan magasabb áron – W|UWpQ pUWpNHVtWpVH 'L[LH /DNQHU HW DO

1997). Tomcsányi (1973) szerint az esetek nagy részében – gazdasági megfontolásokból – D K W WiUROyNDW W|EEIpOH célra használják fel, ugyanakkor a széles termékválaszték (fajok, fajták) és az érettségi

IRNRNUHQGNtYOLPpUWpNEHQNO|QE|] K WpVLLJpQ\HNHWMHOHQWHQHN

$ KRVV]DEE LG WDUWDP~ K WpVHQ NtYO D WHUPpN EHWDNDUtWiV XWiQL D]RQQDOL OHK WpVH LV NLHPHOW IRQWRVViJ~ D WHUPpNPLQ VpJ IHQQWDUWiViQDN pUGHNpEHQ (]HQ D WpUHQ MHOHQW V HOPDUDGiVUyO V]iPRO

be Lakner et al. (1997) és Erdészné et al. (2000) a rendelkezésre álló

K W WiUROyN PLQ VpJL SDUDPpWHUHLW LOOHW HQ 6] FV pV 8GRYHF]

D] iUX PLQ VpJpQHN PHJ U]pVe, a piaci felhozatal kiegyenlítettsége

V]HPSRQWMiEyO V]LQWpQ DODSYHW IRQWRVViJ~QDN WDUWMD D UHQGHONH]pVUH iOOyWiUROyWHUHNRSWLPiOLVNLKDV]QiOiViWpVNRUV]HU WiUROyNpStWpVpW$

KSH (2000) adatai alapján az egyéni gazdaságok átlagosan 19 m3 zöldség-gyümölcstároló kapacitással rendelkeznek, míg a gazdasági szervezetek átlagos tároló mérete 2825,3 m3 (a tárolási technológia

NRUV]HU VpJpUHYRQDWNR]yDGDWQHPiOOUHQGHONH]pVUH

1.3.3. $PLQ VpJLWHUPHOpVMHOHQW VpJH

/RVHE\ V]HULQW D PLQ VpJL NDWHJyriák alkalmazása egyfajta gazdaságpolitikai eszköz, amivel a piacra juttatott termékmennyiség korlátozása a cél. Az agrártermékek vonatkozásában Csete és Láng (1999) arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szabad csak a végtermék,

D IRJ\DV]WiVL FLNN PLQ VpJpre összpontosítani, hanem fokozott

ILJ\HOPHW NHOO V]HQWHOQL D] DODSDQ\DJ PLQ VpJpQHN YDODPLQW D WHUPHOpVPLQ VpJpQHNLV.L]iUyODJPLQ VpJLWHUPHOpVVHONHUOKHW HO

az a veszély, hogy a hazai alapanyag-WHUPHO N NLV]ROJiOWDWRWWi

váljanak a nagykereskedelmi tömörüléseknek, illetve kiszoruljanak a

SLDFUyO KLV]HQ D NtQiODWL iURQ NtYO D PLQ VpJ MHOHQWKHW HVpO\W D NHUWpV]HWLWHUPHO NV]iPiUD

Lakner és Sass (1997) a zöldség- és gyümölcstermékek

YHUVHQ\NpSHVVpJpW HOHP] WDQXOPiQ\iEDQ D WHUPpNPLQ VpJ és élelmiszerbiztonság MHOHQW VpJpW KDQJV~O\R]]D D NHUWpV]HWL iJD]DW

valamennyi szegmensének vonatkozásában. A zöldség-gyümölcsfélék

HVHWpEHQ D PLQ VpJ– az EU szabályozását átvéve – hazánkban is jól definiált számos fajra és fajtára vonatkozóan. A Magyar

ÉlelmiszerN|Q\YN|WHOH] PLQ VpJLHO tUiVDLWD;,)0 UHQGHOHW WDUWDOPD]]D PHO\ HO tUiVRN DONDOPD]iVD MDQXiU -W O N|WHOH] pUYpQ\ $ NHUWpV]HWL WHUPpNHN PLQ VpJpQHN HOOHQ U]pVH D]

EU-EDQ N|WHOH] pV IRO\DPDWRV WHYpNHQ\VpJ 0DJ\DURUV]iJRQ D– jogharmonizáció keretében alkotott – 22/1993. (VII.1.) FM rendelet

tUMDHO D](XUySDL.|]|VVpJHNWDJiOODPDLEDNLV]iOOtWiVUDNHUO IULVV IRJ\DV]WiVUD V]iQW WHUPpNHN N|WHOH] PLQ VpJYL]VJiODWiW YDODPLQW D

62/2000. (IX.15.) FVM rendelet szabályozza a belföldi friss

IRJ\DV]WiVUDV]iQWJ\P|OFVpV]|OGVpJPLQ VpJpQHNHOOHQ U]pVpW(]

utóbbi rendelet értelmében friss fogyasztásra zöldség és gyümölcs csak a rendelet mellékletében felsorolt (33 zöldség- illetve

J\P|OFVIDM WHUPpNHNUH YRQDWNR]y HO tUiVRNQDN PHJIHOHO PLQ VpJEHQNHUOKHWIRUJDORPED

1DJ\ V]HULQW D KD]DL NHUWpV]HWL WHUPHO NQHN PLQpO HO EE

alkalmazniuk kellene az Élelmiszerkönyv és a fenti szabályozók

HO tUiVDLW KLV]HQ D NOI|OGL ÄV]DEYiQ\RV´ iUX D KD]DL SLDFRQ LV

keresettebb lesz a csatlDNR]iVW N|YHW V]DEDG iUXiUDPOiVVDO $ KD]DL WHUPHO N V]iPiUD H] D EHOI|OGL SLDFRN – legalábbis részleges – elvesztését eredményezheti. Bene (1995) hangsúlyozza, hogy a

PLQ VpJL HO tUiVRN D] (8 SLDFV]DEiO\R]iV V]HUYHV UpV]pW NpSH]LN pV H]HN D] HO tUiVRN D NRQNUpW PLQ VpJL OHtUiVRNRQ NtYO– magukba foglalják az osztályozási, csomagolási, jelölési követelményeket is.

0DM]LN V]LQWpQ NLHPHOL DQQDN MHOHQW VpJpW KRJ\ D YHUVHQ\NpSHV iU PHOOHWW V~O\UD HJDOL]iOW HO UHFVRPDJROW FtPNp]HWW

egységek (egységcsomagok) kerüljenek mind a hazai, mind a külföldi

értékesítési hálózatok polcaira. Makkay (1996) felhívja a figyelmet, hogy a megtermelt áru csak akkor lehet hosszútávon piacképes, ha

DQQDNPLQ VpJpWDWHUPHO iOODQGyV]LQWHQWXGMDWDUWDQL

A piaci és PDUNHWLQJ V]HUYH]HWHN pV D PLQ VpJ NDSFVRODWiW IRJODOMD

össze Lehota (2000b), megállapítva, hogy a hazai nagybani piacokon

D PLQ VpJ YHUVHQ\H N|]HSHV D PLQ VpJL NDWHJyULiN V]XEMHNWtY pUWHOPH]pVpWHOIRJDGMiNDSLDFLV]HUHSO NURQWYDDSLDFiWOiWKDWyViJiW

(árak, kínálat vonatkozásában).

Füstös és Kollár (1998), valamint Kristófné (1999) arról számoltak be,

KRJ\DNHUWpV]HWLiJD]DWRNEDQDWDQ~VtWRWWPLQ VpJEL]WRVtWiVLUHQGV]HU D SLDFUD OpSpV YHUVHQ\NpSHVVpJ HJ\LN DODSYHW WpQ\H] MH H]]HO

szemben a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a termesztésben

UpV]WYHY N – akik nagyon értékes szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek – QHP IRUGtWDQDN NHOO ILJ\HOPHW D WHYpNHQ\VpJHN G|QWpVHN GRNXPHQWiOiViUD HOOHQ U]pVpUH $] pOHOPLV]HU-biztonsághoz kapcsolódóan több tanulmány (Papp 1999a, Papp 1999b) említi a bio-

pVRUJDQLNXVWHUPpNHNMHOHQW VpJpWYDODPLQWDYpGMHJ\HNEHYH]HWpVpW DVSHFLiOLVPLQ VpJLJD]ROiViUD

$] (XUySDL 8QLyEDQ D VSHFLiOLV PLQ VpJSROLWLND D KRUL]RQWiOLV

szabályozás körébe tartozik. A zöldség-gyümölcsökre vonatkozó

PLQ VpJL HO tUiVRNRQ W~O (. 5HQGHOHW PHO\ HO tUiVRN EHWDUWiVD YDODPHQQ\L IRUJDORPED NHUO WHUPpN HVHWpEHQ N|WHOH] – egyéb rendelkezésekkel, mint például a termékek regisztrálásával,

MHO|OpVpYHOVHJtWLNDVSHFLiOLVPLQ VpJ termékek értékesítését

(eredet-megjelölés, földrajzi jelzés, hagyományosan különleges tulajdonság).

Hagyományos technológiájú, speciális magyar termék például a makói

KDJ\PD YDODPLQW D NDORFVDL pV V]HJHGL I V]HUSDSULND 0LQW WpQ\OHJHVHQ HJ\HGOiOOy PLQ VpJ WHUPpNHN HOLVPHUWHWpVpUH pV D] (8

csatlakozásig az adott térség és/vagy termék speciális kezelésére és védelmére hívja fel a figyelmet Varga (1997). Ezen termékek értékesítésében érvényesülhet a differenciálási stratégia, kihasználva a versenyképes terPpNE O DGyGy PDJDVDEE iU HOpUpVpQHN OHKHW VpJpW

(Székely 1997).