A nagybani piacok, értékesítő szervezetek szerepe és jelentősége a friss zöldség-gyümölcsforgalmazásban

(1)

VESZPRÉMI EGYETEM

*(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5

GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

3URJUDPYH]HW

DR. BUZÁS GYULA egyetemi tanár

PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD 7pPDYH]HW

DR. TENK ANTAL egyetemi tanár

PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\kandidátusa

$1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(.6=(5(3(e6-(/(17 6e*($

FRISS ZÖLDSÉG-

GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN

Írta:

KALMÁRNÉ HOLLÓSI ERIKA

KESZTHELY

2003

(2)

$1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(.6=(5(3(e6 -(/(17 6e*($)5,66=g/'6e*- GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN

Írta:

KALMÁRNÉ HOLLÓSI ERIKA

Készült a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében

7pPDYH]HW 'U 7HQN $QWDO HJ\HWHPL WDQiU D PH] JD]GDViJL WXGRPiQ\

kandidátusa

Elfogadásra javaslom (igen/nem)

………..

Dr. Tenk Antal A jelölt a doktori szigorlaton ……….. %-ot ért el.

Keszthely,

………..

Dr. Somogyi Sándor PhD Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: Dr. Dr. h.c. Csete László igen / nem

……….

Dr. Dr. h.c. Csete László

Bíráló neve: Dr. Benet Iván igen / nem

……….

Dr. Benet Iván A jelölt a nyilvános vitáján ………. %-ot ért el

Keszthely,

……….…..

Dr. Buzás Gyula A Bíráló Bizottság elnöke

$GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQ VtWpVH««««««

………..

Az EDT elnöke

(3)

Tartalomjegyzék

Bevezetés 1

1. Irodalmi áttekintés 6

1.1. A kertészeti termelés szerkezete Magyarországon 6 1.2. A friss zöldség- és J\P|OFVIRUJDOPD]iVEDQMHOOHP]

értékesítési csatornák 11

1.2.1. Kiskereskedelmi hálózatok 14

1.2.2. A nagybani piacok szerepe 16

.|]|VWHUPHO LpUWpNHVtWpVWHUPHO LpUWpNHVtW

szervezetek 26

1.2.4. Felvásárlóknak, felGROJR]yLSDUQDNW|UWpQ

pUWpNHVtWpVN|]YHWOHQWHUPHO LH[SRUW 40

.|]YHWOHQWHUPHO LpUWpNHVtWpV 41

1.3. A friss zöldség-gyümölcsértékesítési csatornák kiválasztását

EHIRO\iVROyWpQ\H] N 43

1.3.1. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás változása 43 1.3.2. A szezonalitás szerepe a frisspiaci termékek

értékesítésében 45

$PLQ VpJLWHUPHOpVMHOHQW VpJH 47

1.3.4. Piaci információ 50

2. Anyag és módszer 53

3. Saját vizsgálatok 58

3.1. A vizsgált nagybanLSLDFRNV]HUHSHP N|GpVNMHOOHP] L 58

3.1.1. Nagybani piacok Magyarországon 58

$EXGDSHVWL1DJ\N U|VL~WLQDJ\EDQLSLDF 61

(4)

$QDJ\EDQLSLDFRNUDV]iOOtWyWHUPHO NN|]|WW

végzett felmérés eredményei 68

3.1.2. A vizsgáOWNOI|OGLQDJ\EDQLSLDFRNMHOOHP] L 73 3.1.2.1. A holland aukciós értékesítés 75

3.1.2.2. A Bolognai nagybani piac 79

3.1.2.3. A Vinelandi Termékaukció és a Philadelphiai

nagybani piac 81

$N|]|VWHUPHO LpUWpNHVtWpVMHOHQW VpJH 86

7HUPHO LeUWpNHVtW 6]HUYH]HWHN0DJ\DURUV]iJRQ 88 3.2.2. TÉSz tapasztalatok néhány EU tagállamban 95

eUWpNHVtW V]|YHWNH]HWHN1HZ-HUVH\iOODPEDQ

(USA) 102

$WHUPHO LV]HUYH]HWHNpVDQDJ\EDQLSLDFRN

kapcsolata 103

4. Következtetések, javaslatok 104

5. Összefoglalás 118

6. Köszönetnyilvánítás 122

7. Irodalomjegyzék 124

8. Mellékletek

(5)

$1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(.

6=(5(3(e6-(/(17 6e*($)5,66=g/'6e*- GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN

KIVONAT

A dolgozat a friss zöldség-gyümölcsértékesítés egy szegmensével, a

QDJ\EDQL SLDFRN pV pUWpNHVtW V]HUYH]HWHN NpUGpVN|UpYHO IRJODONR]LN NLHPHOW V]HUHSHW V]iQYD D N|]HOJ (8 FVDWODNR]iVVDO NDSFVRODWRV HOYiUiVRNQDN pV DNWXiOLV IHODGDWRNQDN (OV GOHJHV FpOMD PLQGD]RQ

tényez NHOHP]pVHPHO\HNEHIRO\iVROMiNDKD]DLpVNOI|OGLQDJ\EDQL SLDFRN YHUVHQ\NpSHVVpJpW YDODPLQW HO PR]GtWMiN D WHUPHO L V]HUYH] GpVHN KD]DL OpWUHM|WWpW pV P N|GpVpW $ YL]VJiODWED EHYRQW KD]DL pV NOI|OGL QDJ\EDQL SLDFRNRQ WHUPHO L V]HUYH]HWHNQpO YpJ]HWt

NXWDWiVRN LJD]ROWiN KRJ\ D KD]DL WHUPHO N YHUVHQ\NpSHVVpJH D MHOHQOHJL SLDFL SR]tFLyN PHJWDUWiVD pV E YtWpVH HONpS]HOKHWHWOHQ D N|]|VWHUPHO LpUWpNHVtWpVQpONO

(6)

ROLE AND IMPORTANCE OF WHOLESALE MARKETS AND PRODUCER ORGANISATIONS IN FRESH FRUIT AND

VEGETABLE DISTRIBUTION

SUMMARY

The Thesis deals with the topic of fruit and vegetable wholesale markets and Producers’ Organisations (PO) with putting emphasize on the actual tasks and expectations regarding the EU accession. The primer objective is to investigate those factors that influence the competitiveness of domestic and foreign wholesale markets, and contribute to the establishment and proper operation of POs in Hungary. The research conducted in domestic and foreign wholesale markets and at Producers’ Organisations proved that the competitiveness of domestic producers, the maintenance and improvement of present market positions are unimaginable without the collaboration of fruit and vegetable producers, without common sales activity.

(7)

DIE ROLLE UND WICHTIGKEIT DER GROßMÄRKTEN UND PRODUKTIONSORGANISATIONEN IN OBST- UND

GEMÜSEDISTRIBUTION

AUSZUG

Die Arbeit beschäftigt sich mit den Fragen der Obst- und Gemüsegroßmärkten und Verkaufsorganisationen, im besonderen mit den Aufgaben im Bezug auf die EU-Erweiterung. Das Primärziel der Arbeit ist alle Faktoren zu analysieren, die die Konkurrenzfähigkeit der Großmärkten beeinflussen, und die Gründung und Funktion der Produktions-organisationen in Ungarn fördern. Die Untersuchungen, die auf den in die Forschung eingezogenen Innen- und Auslandsmärkten und bei den Produktionsorganisationen durchgeführt worden sind, haben bestätigt, dass die Konkurrenzfähigkeit der ungarischen Produzenten, die Befolgung und Erweiterung der derzeitigen Marktpositionen ohne den gemeinsamen Verkauf durch die Produzenten unvorstellbar ist.

(8)

Ä$ NLV WHUOHWHNHQ KDWDOPDV pUWpNHNHW WHUPHO NHUWpV]HW HJ\LN OHJI EE WpQ\H] MpYp YiOKDWLN D W|EEWHUPHV]WpVQHN JRQGROMXQN

Hollandiára és az olasz-francia Rivierára, hol a lakosság jórészének D NHUW D YHWHPpQ\ D YLUiJ DG NHQ\HUHW V W MyOpWHW

Rátermettségét a szorgalmas és ügyes magyar kertész és

I|OGPtYHO DPLNRUNLWHUPHOWHDKD]DLI|OGE ODPDNyLKDJ\PiWD

szegedi paprikát, a kecskeméti barackot, már bebizonyította.”

/Molisch, H. 1926./

1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

1.1. A kertészeti termelés szerkezete Magyarországon

Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a mérsékelt égövi kertészeti kultúrák termesztéséhez. Számos tudományos publikáció, tanulmány (Tomcsányi 1973, Erdei 1968, Kristófné 1997, Papp 1999a) foglalkozik a kertészeti termesztés azon sajátosságaival, mely szerint a sokoldalú faj- és fajtaválaszték alapján alkalmas a kO|QE|] YiOWR]DWRV|NROyJLDLDGRWWViJRNNLKDV]QiOiViUD

Papp (1999a) a hazai kertészeti termelést értékelve kiemeli, hogy ezen

iJD]DW QDJ\ WHUPHOpVL pUWpNHW iOOtW HO pV IRNR]RWWDQ PXQNDLJpQ\HV MHOOHJH PLDWW HJ\UH IHOpUWpNHO GLN QHPFVDN KD]iQNEDQ GH D] EU tagállamokban is.

Az 1980-as évek és a 90-es évek elején tapasztalt drasztikus

(9)

WiEOi]DW$NHUWpVJ\P|OFV|VP YHOpVLiJDNWHUOHWpQHNDODNXOiVD

1999-2002. között (ezer hektár)

1999 2000 2001 2002¹

6]iQWyI|OGL]|OGVpJWHUP

terülHWHEE O 111,6 90,2 101,1 n.a.

Vöröshagyma 6,8 4,8 6 n.a.

Paradicsom 10,6 6 6,3 n.a.

Zöldborsó 13,4 15,2 19,1 n.a.

Fejes káposzta 6,3 3,9 5 n.a.

Zöldpaprika 5,9 4,3 4,5 n.a.

Csemegekukorica 19,1 22,2 25,8 n.a.

Gyümölcsös 96,4 95,4 97,5 97,3

Kert 107,7 101,6 97,7 98,5

1 2002. május 31-i állapot n.a. nincs adat

Forrás: KSH 2002

2. táblázat: A fontosabb zöldség- és gyümölcsfélék összes termésmennyisége 1999-2001-ben (ezer tonna)

pYLWHUPHOpVE O

Növény 1999 2000 2001 Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdálkodók Zöldségféle

összes 1972 1500 1857 407 1450

Paradicsom 302 203 236 30 206

Vöröshagyma 149 117 174 27 147

Fejes káposzta 174 120 161 4 157

Görögdinnye 125 133 130 1 129

Zöldpaprika 171 98 100 7 93

Gyümölcs

összes 822 1038 917 112 805

Alma 445 695 605 75 530

Szilva 98 91 90 11 79

V]LEDUDFN 71 64 57 5 52

Meggy 45 49 56 12 44

Forrás: KSH 2001

(10)

$ KD]DL NHUWpV]HWL WHUPHOpV W|EEQ\LUH NLVPpUHW HJ\pQL JD]GDViJRNEDQ ]DMOLN WiEOi]DW $ J\P|OFVWHUPHO YiOODONR]iVRN HVHWpEHQ MHOHQW V VWHUPHO L pV HJ\pQL YiOODONR]yL UpV]DUiQ\UyO Dz

|VV]HV YL]VJiOW J\P|OFVWHUPHO YiOODONR]iV -a) számol be

7DNiFVQp NLHPHOYH KRJ\ D] VWHUPHO L pV HJ\pQL

vállalkozói körben is nagyfokú polarizáltság tapasztalható az árbevétel szempontjából. Papp (1998, 1999a, 1999b) a kertészeti termékek

HO iOOtWiViYDO NDSFVRODWEDQ D FVDOiGL JD]GDViJRN MHOHQOHJL pV YiUKDWyDQ M|Y EHQL GRPLQDQFLiMiW HPHOL NL D W~O]RWWDQ HODSUy]yGRWW

üzemi szerkezet mellett, és a kertészeti gazdaságok differenciálódásáról számol be. Erdészné (1997) arra a megállapításra jutott, hogy 1995-ben az összes zöldségtermés 84 %-át, míg a gyümölcstermés 85 %-át egyéni gazdálkodók termelték meg. Fehér (2001) az egyéni gazdálkodók magas arányával szemben a gazdálkodó szervezetek alacsony arányát hangsúlyozza (14-16 %); a gazdaságos üzemméretHN NLDODNXOiViQDN JiWMDNpQW D W NHKLiQ\W YDODPLQW D WHUPHO L |QV]HUYH] GpV KLiQ\iW HPOtWL DPLQHN HUHGPpQ\H D]

értékesítés terén megnyilvánuló szervezetlenség. Kiemeli a kertészeti

WHUPHOpV NLHJpV]tW -M|YHGHOHPV]HU] IXQNFLyMiW DPL YiUKDWyDQ D]

elkövetke] pYHNEHQLVPHJPDUDGD]iUXWHUPHO JD]GDViJRNPHOOHWW

(11)

3. táblázat: A zöldség-pVJ\P|OFVWHUPHV]W VSHFLDOL]iOWJD]GDViJRN

átlagos mérete 2000-ben, régiónkénti bontásban (hektár)

=|OGVpJWHUP WHUOHW Gyümölcsös Régió _összes

gazdaság

egyéni gazdaság

gazdasági szervezet

egyéni gazdaság

gazdasági szervezet

Közép-

Magyarország 0,10 0,08 34,64 0,48 51,27 Közép-Dunántúl 0,04 0,02 35,04 0,24 30,01 Nyugat-Dunántúl 0,09 0,05 36,47 0,16 28,08 Dél-Dunántúl 0,09 0,04 143,08 0,24 45,64 Észak-

Magyarország 0,07 0,05 59,40 0,24 16,89 Észak-Alföld 0,28 0,17 61,49 0,50 33,53 Dél-Alföld 0,25 0,14 93,25 0,60 15,59 Összesen 0,16 0,10 68,07 0,36 31,25 Forrás: KSH 2000

A vetésterületet vizsgálva 2002. júniusáig a zöldségfélék 66 %-át egyéni gazdaságok, 27 %-át gazdasági társaságok, és 7 %-át

V]|YHWNH]HWHNP YHOWpNPHJiEUD

Míg a zöldségtermesztés szerkezete rugalmas, viszonylag gyorsan változtatható, addig a gyümölcstermesztés nehezen reagál a változó piaci igényekre. Jelenleg az ültetvények korösszetétele, fajtahasználata

NHGYH] WOHQ3DSS-EHQDJ\P|OFVWHUP WHUOHWHN- át egyéni gazdálkodók, közel 20 %-iW JD]GDViJL WiUVDViJRN P YHOWpN

(4. táblázat).

(12)

!"##

#$ % % %

$ $&(')$ *+

&,# & $ -./!0)$1 -.2 3

'$- !0&& $ ! 0 3*

0

!

Forrás: KSH 2002

1. ábra: A vetésterület gazdálkodási formák szerint (2002. május 31-i állapot, hektár)

4. táblázat: A gyümölcsös terület változása gazdálkodási formák szerint 2000-2002 között (2002. május 31-i állapot, ezer hektár)

Gazdasági

társaságok Szövetkezetek Egyéni

gazdálkodók Egyéb

2000 17,2 4,0 72,1 2,2

2001 17,1 2,8 76,4 1,2

2002 19,1 2,1 75,3 0,9

Forrás: KSH 2002

(13)

1.2. A friss zöldség- pV J\P|OFVIRUJDOPD]iVEDQ MHOOHP]

értékesítési csatornák

A friss zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésében az elmúlt évtizedekben is számos értékesítési csatorna között választhattak a

WHUPHO N $] -as - ’80-as években számos tudományos publikáció, könyv foglalkozott a zöldség-gyümölcsértékesítési csatornákkal, melyek közül Erdei et al. (1968), Tomcsányi (1973)

tUiVDL DODSP YHNQHN WHNLQWKHW N (UGHL HW DO D

zöldségkereskedelem szervezeti formáinak vizsgálatánál problémaként emOtWL D WHUPHO N pV IHOYiViUOy V]HUYHN N|]|WWL

feszültséget és érdekellentétet, melynek alapja általában az árak és

HJ\pE V]HU] GpVL IHOWpWHOHN HJ\ROGDO~ PHJKDWiUR]iVD D WHUPHO L

képviselet fogyatékosságai. Felhívja a figyelmet a vertikális kapcsolatok szervezetlenségére, a termelés és feldolgozás, valamint a nagykereskedelem közvetlen kapcsolatának hiányára.

A termelés és értékesítés térbeli elhelyezkedése alapján Juhász (1999), hasonlóan Avermaete et al. (1998) csoportosításához, három nagy csoportba sorolja a zöldség-gyümölcsértékesítési csatornákat:

- rövid értékesítési út, amely a közvetlen értékesítést, illetve a

KHO\LWHUPHO LSLDFRNDWIRJODOMDPDJiEDQ

- hagyományos disztribúciós csatornák, ahol a termék fizikailag is megjelenik a nagybani piacokon;

- integrált csatornák, ahol a disztribúciós lánc valamely

V]HUHSO MH NRRUGLnálja az értékesítés folyamatát. Az integrált

(14)

értékesítés szerepe az EU-ban 35-45 % között mozog,

MHOHQW VpJHIRNR]DWRVDQQ|YHNV]LN-XKiV]

A zöldség-gyümölcs értékesítés és -szállítás során számos korlátozó

WpQ\H] W NHOO ILJ\HOHPEH YHQQL PLQW SpOGául a szállítási távolság, klíma, szezonalitás, a termék érési/öregedési tulajdonságai. Ezek a

WpQ\H] N D]W HUHGPpQ\H]LN KRJ\ D] pUWpNHVtWpVL FVDWRUQiED EL]RQ\RV IHOGROJR]yLSDUL MHOOHJ HOHPHNHW NHOO EHpStWHQL D WHUPpNPLQ VpJ pV D

hosszú termék-élettartam PHJ U]pVpQHN pUGHNpEHQ $] pUWpNHVtWpVL FVDWRUQiEDQDONDOPD]RWWWHFKQROyJLDLHOHPHNHWEHIRO\iVROMDDWHUPHO -

IRJ\DV]Wy N|]|WWL V]iOOtWiVL WiYROViJ D SLDF LJpQ\HL PLQ VpJ D

rendelkezésre álló technikai berendezések és földrajzi elhelyezkedésük. Yúfera D N|YHWNH] OHKHWVpJHV ORJLV]WLNDL

szcenáriókat vázolja fel a zöldség-gyümölcsértékesítésben:

1. Termelés – szállítás – termékmanipulálás (csomagolás) – termékelosztás, disztribúció

2. Termelés – termékmanipulálás (csomagolás) – szállítás – disztribúció

3. Termelés – szállítás – K W WiUROy – termékmanipulálás (csomagolás) - disztribúció

4. Termelés – termékmanipulálás –K W WiUROy– szállítás – termékmanipulálás – disztribúció

5. Termelés – termékmanipulálás – szállítás – termékmanipulálás –

K W WiURló – disztribúció

Dimicoli (1999) szerint azokban az országokban, ahol a zöldség- gyümölcs elosztási csatorna fejlettsége (2. ábra) közepesnek mondható (egyéni értékesítés magas aránya), ott a meghatározó nagybani piacok

JD]GDViJLMHOHQW VpJHPHOOHWWV]RFLális szerepük sem elhanyagolható.

(15)

Forrás: FAO Agricultural Services Bulletin No. 90.

2. ábra: A zöldség-J\P|OFVHORV]WiVLUHQGV]HUIHMO GpVH

Egyrészt a fogyasztói igények változására a nagybani piacon árut

EHV]HU] N tJ\ WXGQDN D Oeggyorsabban reagálni, másrészt ezek a piacok segítenek a zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi boltokat életben

Részesedés (%)

Áruszállítás a nagybani piacokra

Közvetlen értékesítés a fogyasztóknak

Közvetlen szállítás a vertikális

4 556789:;8<= >926?@ABC DC

9>EF4 D6D@4 D7 49 D4G

kiskereskedelmi hálózatoknak Alacsony

fejlettségi szint

Közepes fejlettségi

szint

Magas fejlettségi

szint

hétvégi piacok

zöldséges boltok

szupermarketek

hipermarketek

változások a nagykereskedelemben

0

0 20 20

40 40

60 60

80 80

100 100

változások a kiskereskedelemben

(16)

tartani, ami az általános globalizáció és a multik nagyfokú

WpUQ\HUpVpQHNLG V]DNiEDQLJHQMHOHQW VIHODGDW

A hazai kialakult értékesítési rendszeU UHQGNtYO VRNV]tQ

melléklet). A jól szervezett felvásárlói rendszer (pl. konzervuborka felvásárlása a Rábaközben), az integrátori feladatvállalás (pl. szentesi Árpád Rt.) mellett megtalálható az egyéni értékesítés azonos termék

pV WHUP KHO\ HVHWpEHQ LV SO *\ U-Moson-Sopron megyében a

JRPEDpUWpNHVtWpVUH MHOOHP] HJ\pQL EHO- és külkereskedelmi tevékenység). A piacozás – nagybani és hétvégi piacok – mellett pedig

D NLVWHUPHO N V]iPRV HVHWEHQ D ÄI|OGU O´ D WiEOD PHOO O DGMiN HO

árujukat a kis- és nagyNHUHVNHG NQHN SO . V]HJ N|UQ\pNpQ D IHNHWHV]HGHU DPLW iWYpWHO XWiQ HJ\HV NHUHVNHG N D EpFVL QDJ\EDQL

piacra szállítanak).

1.2.1. Kiskereskedelmi hálózatok (áruházláncok, szupermarketek)

$] pUWpNHVtWpVL FVDWRUQiN IHMO GpVpW D NLVNHUHVNHGHOPL KiOy]DWRN

folyamatos terjeszkedése és a zöldség-gyümölcsértékesítésben betöltött szerepének növekedése jellemzi. A kiskereskedelmi hálózatok térnyerése (Loseby 1997, Escoffier 2001) és további koncentrációja, az általuk alkalmazott koncentrált beszerzési rendszer megköveteOLDSLDFLV]HUHSO NYDODPHQQ\LV]LQWMpQD]HJ\WWP N|GpVW NRRSHUiFLyW $ IRJ\DV]WyN HJ\UH Q|YHNY LJpQ\HL– a termékkör,

LOOHWYH D PLQ VpJ YRQDWNR]iViEDQ– csak a horizontális és vertikális

(17)

NRRUGLQiFLyHO Q\HLQHNNLKDV]QiOiViYDOHOpJtWKHW NNLPDUDGpNWDOanul

+LOOHEUDQG HW DO $] ]OHWOiQFRN KD]DL IRNR]yGy MHOHQW VpJpW

mutatja az 5. táblázat, illetve hogy egyes bolthálózatokban a vásárlási kosárérték 10 %-a jut zöldség- és gyümölcsfélékre (Bajai, 2002).

5. táblázat: A zöldség-gyümölcsvásárlások gyakorisága hazánkban, az egyes üzlettípusokban 1999-2000 (%)

1999 2000

Hipermarket 5 12

Szupermarket 12 12

Kis élelmiszerüzlet 31 32

Zöldség-gyümölcs szakbolt 23 17

Utcai stand, piac 24 16

Diszkontlánc 5 11

Összesen 100 100

Forrás: GfK Hungária 2001.

Szabó (2001a) arra hívja fel a figyelmet, hogy az üzletláncok nem

WHUPHO L NDSFVRODWRNUD W|UHNHGQHN KDQHP D QDJ\NHUHVNHG NW O V]HU]LN EH iUXMXNDW PLYHO D WHUPHO N QHP NpSHVHN PHJIHOHOQL D]

áruházláncok követelményeinek (rendelések pontos és megbízható

WHOMHVtWpVH NHUHVNHGHOPL WpWHOHN LG EHOL WHPHzése, áruvá készítés

VWE $] ]OHWOiQFRN EHV]iOOtWyLW DODSYHW HQ KiURP WtSXVED VRUROMD WHUPHO N WHUPHO -LQWHJUiWRURN RO\DQ WHUPHO N DNLN PiV NLVHEE WHUPHO N iUXMiW LV |VV]HJ\ MWLN LOOHWYH VDMiW NtQiODWXNDW D]]DO NLHJpV]tWLNpVQDJ\NHUHVNHG N

(18)

1.2.2. A nagybani piacok szerepe

$ QDJ\EDQL SLDFRN HOV GOHJHV IHODGDWD D IULVV ]|OGVpJ pV J\P|OFV pUWpNHVtWpV IRO\DPDWiQDN HJ\V]HU VtWpVH D NtQiODW pV D NHUHVOHW

koncentrációja. A mindenkori kínálat és kereslet alakítja az aktuális árakat, a napi ár- és felhozatali adatok ugyanakkor fontos információforrásai a zöldség-, gyümölcstermelésben, -feldolgozásban, -pUWpNHVtWpVEHQ pUGHNHOW YDODPHQQ\L SLDFL V]HUHSO QHN $ QDJ\EDQL

piacokon a kereslet-kínálat tehát központosítottan van jelen (Tomcsányi 1973, Loseby 1997, Lehota 2000).

$ NHUHVOHW pV D NtQiODW NRQFHQWUiOiViQDN D]RN LG EHOL pV WpUEHOL

megjelenése alapján a nagybani piacokat Tomcsányi (1973) a

N|YHWNH] NpSSHQFVRSRUWRVtWMD

- nagyvásártelepek DKRO D NtQiODW LG EHQ HJ\V]HUUH WpUEHQ HJ\PiV

mellett jelentkezik (pl. Olaszországban, Spanyolországban);

- árverés (aukció)DKRODNtQiODWLG EHQHJ\PiVXWiQpVWpUEHQHJ\

helyen koncentrálódik (pl. Hollandiában, Belgiumban). Káposzta – Péter (1999) az aukciókat további két alcsoportra osztja:

- helyi piac a termeO L N|U]HWEH WHOHStWYH D N|OWVpJPHJWDNDUtWiV

végett;

- tranzit aukció, a nemzetközi áruforgalmazás tranzit

iOORPiVDNpQWP N|GYH

$ OHKHWVpJHV QDJ\EDQL SLDFL IRUPiNDW 7RPFViQ\L W|EE P YpEHQ LV

ismerteti (1973, 1988). 1988-as írásában a csoportosítás alapja az

(19)

árképzés módja, eszerint a nagyvásártelepi forma esetében megkülönböztet banki elszámolású központi nagyvásártelepet, valamint készpénz-elszámolású önkiszolgáló vásártelepet. Az árverési megoldásoknál említi a holland típusú árverést, valamint a központi árajánlati versenyt (távközlés felhasználásával, központi „tender”, versenytárgyalás elvei alapján).

Anderson (1999) véleménye szerint mindössze néhány tényleges

QDJ\EDQL SLDF P N|GLN D YLOiJRQ XJ\DQDNNRU HJ\HV V]HU] N pV SLDFL V]HUHSO N HO V]HUHWHWWHO QHYH]LN D KDJ\RPiQ\RV YHY HODGy SLDFRNDW QDJ\EDQL SLDFRNQDN $]RNEDQ D] RUV]iJRNEDQ P N|GLN LO\HQ

hagyRPiQ\RVHODGyYHY UHQGV]HUUHODSLDFDKRODYiViUOyLROGDOQHP

elég szervezett. A nagybani piac elnevezés az esetek többségében valóban nem takarja a tényleges nagybani piaci funkciókat, de ez az elnevezés általánosan elfogadott és ismert, így a dolgozatban is

N|YHWNH]HWHVHQ H] V]HUHSHO $ KD]DL V]DNLURGDORP LV HO V]HUHWHWWHO

nevezi nagybani piacoknak a regionális piacokat, melyek egyes

HVHWHNEHQ FVDN V]H]RQiOLV MHOOHJJHO P N|GQHN D UHJLRQiOLV NtQiODW pV

kereslet koncentrálásának céljából. Figueroa (1999) a regionális nagybani piacok hagyományos funkciójaként említi a régióban a kis-

szállítását.

A nagybani piacok – hasonlóan az értékesítési lánc valamennyi

V]HUHSO MpKH]–IRO\DPDWRVYiOWR]iVRQIHMO GpVHQPHQQHNNHUHV]WO

(20)

0LWWHQGRUI D QDJ\EDQL SLDFRN IHMO GpVpQHN KiURP VWiGLXPiW

különíti el:

- átmeneti stádium, mely során az általános nagybani piacok specializályGiVDMHOOHP]

- hagyományos nagybani struktúra (nagybani értékesítés);

- NLHJpV]tW IXQNFLyN WpUQ\HUpVH D] ]OHWOiQFRN NtQiODWXN

kiegészítése érdekében a nagybani piacon vásárolnak, melyek

NO|QE|] V]ROJiOWDWiVRNDW RV]WiO\R]iV HJ\VpJNpS]pV

csomagolás) nyújtanak.

Tracey-:KLWH HOPpOHWH V]HULQW D NH]GHWEHQ iOWDOiQRV MHOOHJ QDJ\EDQL SLDFRN HJ\UH VSHFLDOL]iOWDEEi YiOQDN pV HJ\UH V] NHEE WHUPpNN|U pUWpNHVtWpVpUH NRQFHQWUiOQDN $ IHMO GpV WRYiEEL V]LQWMH D PLQWDSpOGiQ\RN PLQWDWpWHOHN DODSMiQ W|UWpQ értékesítés, melynek

DODSMD D] HJ\VpJHV PLQ VpJ pV WHUPpNPLQ VtWpVL UHQGV]HU 1DSMDLQNEDQ D QDJ\EDQL SLDFRN PHJNHUOpVH YiOLN MHOOHP] Yp D WHUPHO N pV NLVNHUHVNHGHOPL KiOy]DWRN N|]|WWL N|]YHWOHQ NDSFVRODWRN

térnyerésével. A kiskereskedelmi hálózatok térnyerése, és a közvetlen

pUWpNHVtWpVL pV WHUPHOWHWpVL V]HU] GpVHN HOWHUMHGpVH D QDJ\EDQL SLDFRN

kikerülését eredményezi (Juhász 1999, Loseby 1997, Padisák 1998).

Lehota (2000/a) a koncentrált piacokat öt csoportra osztja:

- WHUPHO LSLDFRNpVYiViURN

- nagykereskedelmi piacok, terminálpiacok;

- aukciók és árverések;

- KDWiULG VPH] JD]GDViJLiUXW ]VGpN

- elektronikus kereskedelmi, illetve marketingszervezetek.

(21)

$NRQFHQWUiOWSLDFMHOOHP] LWD]DOiEELDNV]HULQWIRJODOMD|VV]H

- HOV GOHJHVIXQNFLyMXND]pUWpNHVtWpV

- terPpNPDQLSXOiOiVL OHKHW VpJ QHP iOO D QDJ\NHUHVNHG N LOOHWYHDWHUPHO NUHQGHONH]pVpUH

- SLDFLLQIRUPiFLyJ\ MWpVHiU- és felhozatal vonatkozásában;

- az árképzés módja a kétoldalú alku;

- a fizetés módja többnyire a készpénz, így az árinformáció pontatlan és megbízhatatlan.

Bognár és Gresa (1998 in Sántha 1999) szerint a nagybani piacoknak

D] (8 WDJiOODPRNEDQ D] DOiEEL P N|GpVL MHOOHP] NNHO NHOO

rendelkezniük:

- iOODQGy PLQ VpJ V]pOHV VNiOiM~ WHUPpNNtQiODW KD]DL pV

import) és folyamatos felhozatal biztosítása;

- QDJ\ NHUHVNHGHOPL WpWHOHN |VV]HiOOtWiViQDN OHKHW VpJH J\RUV

áruforgalom;

- LJpQ\ V]HULQW WHUPpNPDQLSXOiOiVL OHKHW VpJ FVRPDJROiV RV]WiO\R]iVK WpVVWEEL]WRVtWiVD

- PHJIHOHO LQIUDVWUXNWXUiOLVKiWWpUYDV~WN|]~WVWE

- nyilvános információs rendszerP N|GWHWpVH

Sántha (1999) arról számol be, hogy a fenti kívánalmaknak a hazai nagybani piacok nem felelnek meg maradéktalanul, az elmaradt beruházások, szakértelem hiánya és – a piacszervezést, piaci forgalmazást meghatározó –QDJ\NHUHVNHG LUpWHJPiVLrányú érdekei miatt. A hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás alacsony szintje és várható

(22)

Q|YHNHGpVH OHKHW VpJHW MHOHQW D QDJ\EDQL SLDFRN V]iPiUD LV D]RQEDQ

az üzletláncok forgalomelszívó hatásával számolni kell a nagybani

SLDFRNRQ iWPHQ iUXIRUJDORP YRQDWNR]iVában. Kutatásai alapján jelenleg a hazai nagybani piacok technológiája elavult, kevés a fedett árusítóhely, általános probléma a piaci árusító helyek kialakítása, a

IRUJDORP QHP NLHOpJtW pV HJ\EHQ PLQ VpJURQWy WpQ\H] NpQW YHKHW

figyelembe. Papp (1997) a hazai nagybani értékesítés problémáját

DEEDQ OiWMD KRJ\ PLQG D WHUPHO NQpO PLQG D NHUHVNHG NQpO D U|YLG

távú, egyszeri eladásra szóló érdekek érvényesülnek.

$ QDJ\EDQL SLDFRN KDWpNRQ\ViJiW EHIRO\iVROy WpQ\H] NHW 'HQVOH\ pV

Sánchez-Monjo (1999) az alábbiak szerint foglalta össze:

- hatékony árukezelés (ki- és berakodás);

- D SLDFRQ EHOOL iUXPR]JDWiV WiUROiV K WpV iUXEHPXWDWiV OHKHW VpJHpVV]LQWMH

- MiUP IRUJDORPV]HUYH]HWWVpJH

- személyi és áruvédelem, biztonság és higiénia;

- PHJIHOHO V]ROJiOWDWiVL V]tQYonal (kommunikációs infrastruktúra, közüzem).

A nagybani piaci értékesítés, valamint a piaci transzparencia egyik

IRQWRV HOHPH D] iU $ QDJ\EDQL SLDFRN HJ\LN DODSYHW IXQNFLyMDNpQW

említi Krämer (1993) a regionális árak meghatározását a zöldség- gyümölcs kereskedelemben. Az árképzés módjait elemzi Tomcsányi

D NO|QE|] QDJ\EDQL SLDFL QDJ\YiViUWHOHS iUYHUpV

értékesítési formák esetében. A nagyvásártelep vonatkozásában a

(23)

PHJMHOHQ WHOMHV iUXNtQiODW iWWHNLQWKHW pV D] iUDODNXOiV LVPHUHWpEHQ

történik az áru kiválasztása. Az árverés esetében egy-egy felkínált

iUXWpWHOW D] HJpV] NHUHVOHW YDODPHQQ\L YHY HJ\LGHM OHJ pUWpNHOL pV

egymással versenyezve teszi meg árajánlatát.

/HKRWDpV7RPFViQ\LD]iUNpS]pVPyGMDV]HULQWDODSYHW HQNpW

csoportra osztja a koncentrált piacokat: a szabályozott (holland és angol típusú árverés) és nem szabályozott (kétoldali alku) árképzéssel

P N|G SLDFRN $ KD]DL QDJ\EDQL SLDFRNRQ D IRUPXOD WtSXV~

iUNpS]pVW PiV QDJ\EDQL SLDFL YDJ\ D] HO ] QDSL SLDFL iUDN NpSH]LN

a] iU DODSMiW DONDOPD]]iN D V]HUHSO N /HKRWD D /HKRWD E KDQJV~O\R]]D D PLQ VpJ N|]HSHV MHOHQW VpJpW MHOHQOHJ- a

NLVNHUHVNHG L YiViUOyL N|U GRPLQDQFLiMD PLDWW- az árak töltenek be meghatározó szerepet valamennyi hazai nagybani piacon, a min VpJHQ

alapuló verseny rovására.

Densley és Sánczhez-Monjo (1999) specializálódott zöldség- gyümölcs nagybani piacok helyett élelmiszer komplexumok kialakulásáról ír; ezek a komplexumok rendelkeznek az áru osztályozásához, csomagolásához, esetleg feldolgozásához szükséges berendezésekkel. A nagy beruházásigény miatt az élelmiszer komplexumok tulajdonosi körében általában megtalálhatók a helyi

YDJ\UHJLRQiOLVNRUPiQ\]DWLV]HUYHNNHUHVNHG LFVRSRUWRN

A nagybani piacok – pSSHQ MHOHQW VpJN YLVV]DV]RUXOiVD PLatt –

IRNR]DWRVDQ D WHUPpNN|U E YtWpVpUH W|UHNHGQHN D]]DO D FpOODO KRJ\ D

fokozatosan koncentrálódó kiskereskedelmi hálózatok kiszolgálására is képesek legyenek. Új termékcsoportok (tej- és tejtermékek, húsáru

(24)

stb.) bevonása a nagybani piacon értékesített termékkörbe azonban számos olyan higiéniai követelményt és beruházás igényt vet fel, ami megnehezíti az ilyen irányú fejlesztéseket (Kohva 1999). Escoffier

V]LQWpQ D WHUPpNN|U E YtWpVpEHQ pV H]]HO ~M HODGyL YDODPLQW

vásárlói kör bevonásában látja D QDJ\EDQL SLDFRN IHMO GpVpQHN OHKHW VpJpWÒMOHKHWVpJHVYHY N|USpOGiMiWLVPHUWHWL6FKPLGWD

bécsi zöldség-gyümölcs nagybani piac esetében: a szupermarketek,

NLVNHUHVNHG N H[SRUW U|N QDJ\NHUHVNHG N|Q NtYO LWW MHOHQW V

vásárlói körként jelenik meg a vendéglátóipar (5 % a forgalomból).

Ahhoz, hogy a nagybani piacok megfeleljenek a logisztikai kívánalmaknak, biztosítaniuk kell az árufogadás és -szállítás zavartalanságát. Schmidt (1998) a bécsi, Padisák (1998) a párizsi

5XQJLV YDODPLQW D V]HU] (Hollósi et al. 1999) a bolognai nagybani piac példáját említik, hogy az elmúlt évtizedben számos, korábban a városközpontban elhelyezett nagybani piac a városok szélén kialakított disztribúciós központokba, élelmiszer-komplexumokba költözött.

A nagybani SLDFRN WXODMGRQRVL V]HUNH]HWH PHJOHKHW VHQ YiOWR]DWRV

egyes források (Ballester 2001) az önkormányzati tulajdon

MHOHQW VpJpW KDQJV~O\R]]iN D QDJ\ IRJ\DV]WyL N|]SRQWRN EL]WRQViJRV

ellátása érdekében, míg számos esetben az önkormányzati szerep visszaszorulásáról, és a kereskedelmi vállalkozások, csoportok

QDJ\NHUHVNHG L NLVNHUHVNHG L WHUPHO L FVRSRUWRN

(25)

WXODMGRQV]HU]pVpU O ROYDVKDWXQN *UD\ 'LDQ]DQL PHO\

FVRSRUWRNHOV VRUEDQDV]ROJiOWDWiVRNUDIHMOHV]WpVHNUHNRQFHQWUiOQDN

Papp (1999a) arróOV]iPROEHKRJ\D]HODSUy]yGRWW]HPLV]HUNH]HW NHUWpV]HWL WHUPHV]WpV WHUPHO L LQWHJUiFLy KLiQ\iEDQ NLV]ROJiOWDWRWW V]HUHSO LYpYiOWDNDQHPV]DEiO\R]RWWSLDFLYLV]RQ\RNQDN+D]iQNEDQ PpJ QHP DODNXOW NL D WHUPHO L HOOHQ U]pVHQ DODSXOy QDJ\EDQL

értékesítpVUHQGV]HUHDPLDM|YHGHOPH] WHUPHV]WpVDODSYHW IHOWpWHOH

Lakner és Sass (1997) szerint a kertészeti ágazat versenyképességét

DODSYHW HQ EHIRO\iVROMD D EHOI|OGL SLDF NLHJ\HQV~O\R]RWWViJD DPLQHN

érdekében a hazai értékesítési csatornák transzparenciájának,

iWWHNLQWKHW VpJpQHN Q|YHOpVpW NHOO HO VHJtWHQL (EEHQ IRQWRV V]HUHSH

lehet a nagybani piacoknak, az árverési rendszer kialakításának, de

PLQGHQHNHO WWDWHUPHO LLQWHJUiFLyVV]HUYH]HWHNWiPRJDWiViQDN

$ QDJ\EDQL SLDFRN MHOHQW VpJH QDJ\PpUWpNEHQ HOtér az egyes országokban. Juhász (1999) számításai szerint hazánkban a nagybani,

YDODPLQWUHJLRQiOLVWHUPHO LSLDFRND]|OGVpJIRUJDORPEyO-kal, a gyümölcsforgalomból 8,8 %-DOUpV]HVHGQHN$KD]DLWHUPHOpVMHOHQW V

része saját fogyasztásra (zöldség 23 %, gyümölcs 31 %) kerül,

YDODPLQW IHOYiViUOy FpJHNQHN DGMiN HO D WHUPHO N ]|OGVpJ

gyümölcs 36 %). Juhász a nagybani piacok maradék-MHOOHJ SLDFFi

válásáról számol be, ahol az árverseny dominál.

Hasonló véleményen van Erdészné (1998), aki a kereskedelem átalakulásában a nagybani piacok háttérbe szorulásáról, az

(26)

iUXKi]OiQFRN HO UHW|UpVpU O V]iPRO EH $ QDJ\EDQL SLDFUD HJ\UH LQNiEE D]RN D WHUPHO N YLV]LN iUXMXNDW DNLN D WHUPpNW O J\RUVDQ

mindenáron szabadulni igyekeznek. A szervezetlenség, az áru felhalmozódása felgyorsítja az árak esését, valamint a kínálat összetétele nem mindig felel meg a piaci igényeknek (DHV tanulmány 1998). Szabó (in Gábor és Stauder 2002) vizsgálatai szerint

D NLVNHUHVNHG N N|]O HOV VRUEDQ D EXGDSHVWL -ban) és a Pest meJ\HL NHUHVNHG N -ban) szerzik be árujukat a budapesti nagybani piacon.

A nagybani piacok megkerülésének veszélyét emeli ki O’Rourke (1999) az elektronikus (online) kereskedelem terjedésével párhuzamosan. A koncentrálódó kereskedelmi egységek elektronikus

~WRQ W|UWpQ NDSFVRODWD OHHJ\V]HU VtWL D] iUXUHQGHOpVW H]pUW H]HN D

szervezetek egyre kevésbé jelennek meg a nagybani piacokon.

Spielrein (2001) és Noble (2001) az elektronikus zöldség- és

J\P|OFVNHUHVNHGHOHP OHJMHOHQW VHEE HO Q\pQHN D WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHN FV|NNHQpVpQHN OHKHW VpJpW YDODPLQW ~M ]OHWL NDSFVRODWRN

kialakulását említik (6. táblázat).

(27)

6. táblázat: Az online zöldség- és gyümölcskereskedelem

HO Q\HLpVKiWUiQ\DL

(O Q\|N Hátrányok

Új eladói és vásárlói kapcsolatok Emberi kapcsolatok háttérbe szorulása

Tranzakciós költségek csökkenése Internet használat jelenleg még nem eléggé elterjedt

Megbízható és azonnali piaci információ a kínálatról és árakról

Eladó-YHY ORJLV]WLNDL UHQGV]HUpQHN

fejlettnek és megbízhatónak kell lennie (pontos szállítás, készletkezelés – árufogadás, számlázás módja)

Kisebb vállalkozások nagy infrastrukturális beruházás nélkül is megjelenhetnek akár a nemzetközi piacon (speciális termékek esetében

HOV VRUEDQ

Kiegyenlített árukínálat

PHQQ\LVpJEHQ pV PLQ VpJben) garantálása nem lehetséges

Földrajzi korlátok háttérbe szorulása, nemzetközi piaci közeg elérése

Tranzakció nyomon követése, fizetési garancia biztosítása nehézkes

Forrás: Spielrein (2001) és Noble (2001) alapján

Gábor és Stauder (2002) primer felmérései szerint a hazai gyümölcs-

pV ]|OGVpJNHUHVNHG N YDODPLQW D WHUPHO N QHP UHQGHONH]QHN VHP D

szükséges számítástechnikai háttérrel, sem az ismeretekkel az elektronikus kereskedelemhez, bár ennek alkalmazására – HOV VRUEDQ D NHUHVNHG L ROGDOUyO– vannDN SpOGiN pV WDSDV]WDODWRN $ WHUPHO L ROGDORQ D M|Y EHQ WHUPHO L FVRSRUWRN pUWpNHVtW V]HUYH]HWHN PHJMHOHQpVpW WDUWMiN YDOyV]tQ QHN iUXMXN pUpWNHVtWpVpUH V]ROJiOy

portállal.

(28)

A nagybani piaci értékesítés speciális módja az aukció, melynek két ismert formája a holland típusú (árlejtéses) árverés, valamint az angol típusú (licitálós) árverés.

/HKRWD D D] DXNFLyN I MHOOHP] LNpQW HPOtWL D] HJ\pE

piacokhoz képest magasabb piacra lépési korlátokat (pl. az értékesítési

YROXPHQ D PLQ VpJ PLQ VpJL RV]WiOyok), a decentralizált piacokhoz

NpSHVWNLVHEESLDFLV]HUHSO LN|UWLOOHWYHNLHPHOLD]iUNpS]pVLDQJRO

illetve holland típusú árverés), és a piaci információs funkciót.

1HJDWtYXPNpQW HPOtWL XJ\DQDNNRU KRJ\ MHOHQW V D I|OGUDM]L NRQFHQWUiFLy D] HOHJHQG eladó- pV YHY V]iP PLDWW DPLQHN

következtében magasak a szállítási költségek és a veszteségek. Az ár

pVHJ\pELQIRUPiFLyNDODSYHW HQU|YLGWiY~DNpVXWyODJRVLQIRUPiFLyN

a hosszabbtávú piaci várakozásokat befolyásoló információk szerepe korlátozott. A holODQGDXNFLyNRQDOHJQDJ\REEYiViUOyND]H[SRUW U|N

(55 %-iW D] DXNFLyN pYHV IRUJDOPiQDN D] YiViUOiVDLN DGMiN pV D QDJ\NHUHVNHG N PtJ D NLVNHUHVNHG N pV D

feldolgozóipar (5 %) viszonylag kis arányban részesednek a forgalomból. Ez az értékesítési forma is hozzájárult ahhoz, hogy

+ROODQGLiEDQ D YiViUOyN PHJOHKHW VHQ NRQFHQWUiOWDQ YDQQDN MHOHQ D

piacon (Zuurbier, 1996). A kertészeti termékaukció legismertebb, és

D] HOP~OW pYWL]HGHNEHQ D OHJVLNHUHVHEE IRUPiMD YROW D WHUPHO L

tulajdonú holland teUPpNDXNFLy $ KROODQG DXNFLyN WpUYHV]WpVpU O D N|]YHWOHQ pUWpNHVtWpV HO UHW|UpVpU O V]iPRO EH D =|OGVpJ- és

J\P|OFVSLDF D FLNNH PHO\ V]HULQW D] DXNFLyN MHOHQW VpJpQHN

csökkenése az áruházláncok koncentrációjának, a vásárlói oldal

IRO\DPDWRVHU V|Gésének a következménye.

(29)

1.2.3. .|]|VWHUPHO LpUWpNHVtWpVWHUPHO LpUWpNHVtW V]HUYH]HWHN

A zöldségfélék értékesítésének egyik legnagyobb problémája az

HOP~OW pYHNEHQ pV QDSMDLQNEDQ 0DJ\DURUV]iJRQ D WHUPHO N NHGYH] WOHQ SLDFL SR]tFLyMD pV J\HQJH DONXHUHMH (Halmai és Balogh

DWHUPHO LpUGHNHOWVpJ NHUHVNHGHOPLV]HUYH]HWKLiQ\D=DW\Ny

et al., 1997, Papp és Nyéki, 2000, Fehér 2001). Az értékesítés szervezettségének oka, hogy a jobb alkupozíción kívül azok a

WHUPHO NYDJ\WHUPHO LFVRSRUWRNWXGQDNMREE értékesítési árat elérni,

DNLN QDJ\WHUPHO N YDJ\ WHUPHO L FVRSRUWRN NO|QOHJHV IDMWiNDW WHUPHV]WHQHN YDJ\ KRVV]~WiY~ NDSFVRODW DODNXOW PiU NL D WHUPHO -

YiViUOy N|]|WW 3RROH HW DO $ WHUPHO N D N|]YHWtW N

kikapcsolásával egyre feljebb szeretnének jutni a disztribúciós

OiQFEDQDPLQHNDODSIHOWpWHOHDV]HUYH]HWWpVHO UHWHUYH]HWWpUWpNHVtWpV

(Zöldség- és gyümölcspiac 1998b).

$ WHUPHO L pUWpNHVtW V]HUYH]HWHN 7e6]-HN DODStWiViW P N|GpVpQHN

keretfeltételeit szabályozza az Európai Bizottság 2200/96-os számú rendelete, melynek több lényeges elemét tartalmazza a hazai szabályozó, a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet a zöldség-,

J\P|OFVWHUPHO L -pUWpNHVtW V]HUYH]HWHNU O 0tJ D] (XUySDL

Bizottság rendelete komplex, a teljes friss zöldség- és gyümölcspiac

V]DEiO\R]iViUD NLWpU PDJiEDQ IRJODOYD D WHUPpNN|U D PLQ VpJL V]DEiO\R]iV D WHUPHO L V]HUYH]HWHNUH YRQDWNR]y V]DEiO\R]iVW D]

LQWHUYHQFLyV IHOYiViUOiVRN D KDUPDGLN RUV]iJRNNDO W|UWpQ

külkereskedelem és a szakmaközi szervezetek részletes szabályozását), addig Magyarországon a fentiekben felsorolt elemeket

(30)

külön rendeletek tartalmazzák. A TÉSz-ekre vonatkozó hazai szabályozás teljesen EU-konform, lényegében megegyezik az EU szabályozásával, apró eltérésekkel (Kalmárné és Lukács 2000). Az EU piacszabályozása 1997. január, vagyis a bevezetés óta folyamatosan változik, több módosítást léptetett életbe a Bizottság és számos módosító javaslat van folyamatosan napirenden (Maczák 2000, European Commission hírlevél No. 25.).

A TÉSz-ek alapítását, a jelenlegi szervezeWHN PHJHU V|GpVpW

szorgalmazza a szabályozás az EU-n belül. Ez a piaci rendtartás nem direkt formában (termelési korlátozásokkal vagy közvetlen jövedelempótló támogatásokkal), hanem közvetett módon, az értékesítés kereteinek meghatározásával szabályoz. Ehhez az

~J\QHYH]HWW ¶N|QQ\ ¶ SLDFV]DEiO\R]iVKR] D] DGMD D] DODSRW KRJ\ D

’80-as évek elején az EU zöldségtermelése 20 %-kal (45 millió tonna), gyümölcstermelése 12 %-kal (27 millió tonna) maradt el a mai termelési mutatóktól. A IRO\DPDWRV NtQiODWE YOpVVHO szemben a kereslet stabil ]|OGVpJIpOpN NHUHVOHWH PLOOLy WRQQD DPL NJI

fogyasztásnak felel meg; gyümölcs esetében 41 millió tonna, ami 133

NJI IRJ\DV]WiVW MHOHQW $ VWDJQiOy IULVVSLDFL NHUHVOHWWHO V]HPEHQ D

feldolgozott gyümölcsfélék, a gyümölcslevek kereslete dinamikusan növekszik az EU-EDQ $] (8 PH] JD]GDViJLODJ KDV]QRVtWRWW

területének mindössze 4 %-án folyik zöldség- és gyümölcstermesztés,

D]iJD]DWMHOHQW VpJHQDJ\PpUWpNEHQHOWpUD]HJ\HVWDJiOODPRNEDQ WiEOi]DW $ OHJQDJ\REE MHOHQW VpJ ]|OGVpJ- pV J\P|OFVWHUP

(31)

régiók Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban találhatók (4. és 5. melléklet).

7. táblázat: A zöldség-pVJ\P|OFVWHUP WHUOHWD]|VV]HV PH] JD]GDViJLWHUOHWE OQpKiQ\(8WDJiOODPEDQ

Forrás: Eurostat 2001.

1997-es Eurostat adatok szerint 636 ezer gazdaság foglalkozott zöldség- és gyümölcstermeléssel, átlagosan 4,1 ha területen. Az egyes termékekre specializált gazdaságok száma 63 ezer volt, átlagosan 22,5 ha területtel. 1990-97. között a specializált gazdaságok száma 21 %- kal csökkent, ugyanakkor az általXN P YHOW WHUOHW -kal növekedett, ami a termelés nagyfokú koncentrációját igazolja (3.

ábra).

Tagállam (%)

Spanyolország 27,8

Olaszország 26,3

Görögország 24,6

Portugália 19,9

Írország 4,3

Dánia 2,7

(32)

HI JH JI KH

LNMO,PQRSQTUSVWTUXVYZ[S\Q

T[S\ W ],^VO_`2OS ^ RT\ R,W U,^ ab

cJdfeLhg

i

W WTO,WjWMO,PQRSQTUSV

WTUXVYZ[S\QT[S\ W ],^VO_`2OS

^ RT\ R,W U,^

LNMO,PQRSQTUSV^k l,`2[SP WVO_`2OS

^ RT\ R,W U,^ ab

c Jdfe Lhg

i

W WTO,WjWMO,PQRSQTUSV

^k l,`2[SP WVO_`2OS ^ RT\ R,W U,^

mno

p

qn mrst

u

1997 1990

Forrás: Eurostat 2001.

3. ábra: A zöldség-pVJ\P|OFVWHUPHO JD]GDViJRNV]iPD

és átlagos mérete 1990. és 1997. években (EU-12)

A zöldség-gyümölcs szövetkezetek Belgiumban, Hollandiában és

1pPHWRUV]iJEDQ D OHJMHOHQW VHEEHN PtJ D GpOL iOODPRN

*|U|JRUV]iJ 2ODV]RUV]iJ 3RUWXJiOLD HVHWpEHQ D WHUPHO N

szövetkezése lassú, de állandó folyamat. Az egyes EU tagállamokban

HOWpU MHOHQW VpJJHO EtUQDN D WHUPHO L V]HUYH] GpVHN D V]|YHWNH]HWHN

a friss zöldség- és gyümölcsforgalmazásban (8. táblázat).

Hangsúlyozni szükséges, hogy a külföldi – és gyakran a hazai –

V]DNLURGDORPEDQ V]|YHWNH]HWHNU O FR-RSHUDWLYHV pV WHUPHO L

szeUYH]HWHNU O 3URGXFHUV¶ 2UJDQL]DWLRQV 32 |VV]HYRQWDQ QHP HONO|QOWHQHVLNV]y$WiEOi]DWEDQV]HUHSO DGDWRNDV]|YHWNH]HWL

értékesítést mutatják az 1997-es, tehát az EU piacszabályozás

16040*

80410* 123850*

58420* 64840*

555800* 691700* 15350*

ESU: Európai Méret Egység (gazdasági méret kifejezésére, 1997-ben 1 ESU 1200 ECU-nek felelt meg)

* Az adott kategóriába tartozó gazdaságok száma

(33)

EHYH]HWpVpW N|YHW HOV pYUH YRQDWNR]yDQ D] HOLVPHUW 7HUPHO L

Szervezetek (TÉSz-ek) 2000. évi részesedését az összes megtermelt

iUX pUWpNHVtWpVpE O D iEUD PXWDWMD 0HJ NHOO HPOtWHQL KRJ\ D IHOGROJR]RWW LURGDORPIRUUiVRNWyO IJJ HQ D] HJ\HV RUV]iJRN HVHWpEHQ HOWpU DGDWRNV]HUHSHOQHNDV]|YHWNH]HWHNpUWpNHVtWpVpUHvonatkozóan.

8. táblázat: Szövetkezeti zöldség- és gyümölcsértékesítés aránya az egyes EU tagállamokban, 1997. évre vonatkozóan (%)

Eurostat NICE

EU tagállam

gyümölcs zöldség gyümölcs zöldség

Ausztria 18 28 n.a.*

Belgium 75 85 70-90

Dánia 70-80 70-80 20-25

Finnország - - -

Franciaország 40 25 35-40

Görögország 57 3 51 12

Hollandia 76 73 70-96

Írország 14,3 17,2 n.a.

Luxemburg - - -

Nagy Britannia 67 26 35-45

Németország 40 28 60

Olaszország 43 8 41 n.a.

Portugália - - 35-40

Spanyolország 45 20 40 15

Svédország 20 50 60 n.a.

n.a.: nem áll rendelkezésre adat

Forrás: Eurostat 2000., NICE (Holland Szövetkezeti Kutatóintézet) 1997

Van Bekkum és van Dijk (1997) az EU-EDQ P N|G pUWpNHVtW

szövetkezetek nemzetközivé válására hívja fel a figyelmet. A globalizáció hatására a külföldi jelenlét már nemcsak az

(34)

H[SRUWSLDFRNRQ W|UWpQ pUWpNHVtWpVW MHOHQWL GH HJ\UH QDJ\REE PpUWpNEHQQHP]HWN|]LWDJViJJDOP N|GQHNDV]|YHWNH]HWHN

Forrás: European Commission 2001.

iEUD(OLVPHUW7HUPHO L6]HUYH]HWek részesedése az egyes

WDJRUV]iJRNWHUPHOpVpQHNpUWpNHVtWpVpE O

Van Bekkum és van Dijk kutatásait – többek között – a kertészeti termékek értékesítésével foglalkozó szövetkezetekre terjesztette ki, de írásukban nem választják külön a szövetkezetek közül D 7HUPHO L eUWpNHVtW 6]HUYH]HWHNHW$](8OHJQDJ\REEV]|YHWNH]HWHN|]|WWD KHO\HQ HPOtWLN D KROODQG 7KH *UHHQHU\ pUWpNHVtW V]|YHWNH]HW

(egyben elismert TÉSz az EU-ban), mely közel 12 ezer tag termékértékesítési feladatait koordinálja.

Az elmúlt éYHNEHQ QHPFVDN D WHUPHO L V]HUYH]HWHN

globalizálódásának, hanem számbéli csökkenésének is tanúi lehettünk.

(35)

$](8WDJiOODPRNEDQQ WWDJD]GDViJRNPpUHWHEHOHpUWYHD]|OGVpJ- és gyümölcstermelésre specializálódott gazdaságokat is (3. ábra), ami a TÉSz-eken keresztül forgalmazott árualap értékének növekedését

HUHGPpQ\H]WH$](XUySDL%L]RWWViJpYLMHOHQWpVpE O– amely a 2200/96-RV (. UHQGHOHW KDWiO\ED OpSpVpW N|YHW HOV pY

tapasztalatait ismerteti – NLW QLN KRJ\ D NHYpV V]iP~ GH QDJ\

JD]GDViJL HU W QDJ\V]iP~ WHUPHO W NpSYLVHO 7e6]-ekkel

UHQGHONH] RUV]iJRNEDQ QDJ\REE D 7e6]-ek aránya a zöldség- és gyümölcsforgalmazásból, míg a nagyszámú, ám kis TÉSz-ekkel

MHOOHPH]KHW WDJiOODPRNEDQ D 7e6]-ek részesedése nem éri el az 50

%-ot. A nagyobb TÉSz-ek ga]GDViJL HU I|OpQ\pW MHOHQW VpJpW

illusztrálja az 5. ábra.

$ WHUPHO N N|]|V pUWpNHVtWpVpW WiPRJDWMD D] (8 H]]HO LV IRNR]YD D

közös értékesítési, illetve a szövetkezési kedvet. A TÉSz-ek támogatásának alapja a tagok által termelt áru értéke; a támogatás fHOV KDWiUD D WHUPHOpVL pUWpN -D H]HQIHOO D P N|GpVL DODSKR]

YDOy KR]]iMiUXOiV IHOV KDWiUD SHGLJ D WHUPHOpVL pUWpN -a. E két határérték között kapja a TÉSz a támogatást. Az átlagos támogatás mértékét az 1997. évre vonatkozóan a 9. táblázat mutatja; 1998-ban az átlagos támogatási szint 2,92 %, 1999-ben 3,61 % volt (Maczák 2000).

(36)

Forrás: European Commission 2001.

5. ábra: A TÉSz-ek által forgalmazott kumulált termelési érték

9. sz. táblázat: A CMO (Közös Piaci Szervezetek) keretében, a TÉSz-eknek juttatott támogatások

Ország

1996-os összes zöldség- gyümölcs forgalom

(millió ECU)

TÉSz- ek for- galma (millió ECU)

TÉSz-ek részese-

dése a forgalom

ból (%)

1997-es támoga- tás (millió

ECU)

Támoga- tás a TÉSz

forgalmá- nak %-

ában

Belgium 1.215 651 54 15,36 2,36

Németország 3.113 583 19 12,48 2,14

Anglia 1.691 478 28 8,63 1,81

Franciaország 4.866 2.700 55 54,67 2,02 Olaszország 8.785 2.186 25 52,51 2,40

Hollandia 2.328 1.628 70 24,83 1,53

Spanyolország 7.507 2.252 30 55,28 2,46

EU-15 33.344 10.952 33 226 2,07

Forrás: EUCOFEL 1998.

(37)

Számos tudományos tanulmány, publikáció hívja fel a figyelmet az EU csatlakozás kapcsán a hazai zöldség-gyümölcs szektor piaci

V]HUHSO LQHNIHODGDWDLUDQHYH]HWHVHQDWHUPHO LpUWpNHVtW V]HUYH]HWHN

alapításának fontosságára (Fehér és Pete 2001, Kristófné 1997,

(UGpV]Qp (UGpV]Qp 6] FV pV 8GRYHF] 3DSS

Erdészné és Radóczné 2001, Fehér 1998, Nagy 2002, Füstös és

9tJKQp $ WHUPHO L V]HUYH]HWHN OpWMRJRVXOWViJiW DOiWiPDV]WMD D

DHV elemzése is (1998c), melyben hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi hálózatok több mint fele központosítottan végzi beszerzéseit. A szigorú beszerzési rendszerre példa, hogy Szentesen, a hazai zöldpaprika-termesztés fellegvárában spanyol zöldpaprikát kínált egy bolthálózat tavasszal (Bajai, 2002). Kristófné a WHUPHO N iOWDO P N|GWHWHWW IHOYiViUOy-pUWpNHVtW V]HUYH]HWHN V]NVpJHVVpJpQpO KDQJV~O\R]]D KRJ\ H]HNQHN D V]HUYH]HWHNQHN D] HVHWpEHQ OHKHW VpJ

van a beszállítók koordinálására és egységes árualap kibocsátására,

YDODPLQWPHJIHOHO V]DNpUWHOHPpVWHFKQLNDLháttér kialakítására. Ezen szervezetek alapítását központi kormányzati intézkedésekkel is segíteni kell. Ilyen kormányzati támogatás lehet például a hitelhez

MXWiV HO VHJtWpVH D SiO\i]DWRN N|]SRQWL SpQ]J\L WiPRJDWiVRN

odaítélésénél kedvezményben való részesítése, adózási kedvezmények biztosítása, információ- és egyéb szolgáltatások nyújtása (Tarján 1997 in Kristófné 1997). Porpáczy (1997) többek között a szervezett piacrajutás segítésére tartja nélkülözhetetlennek a kormányzati támogatást. Szintén a kormányzati szerepvállalás szükségességét – de nem feltétlenül pénzügyi támogatást – említi Soltész (1998) az

(38)

pUWpNHVtWpV LQIUDVWUXNWXUiOLV KiWWHUpU O tUYD D PLQ VpJL J\P|OFVWHUPHV]WpV XJUySRQWMDNpQW D WiUVXOW WHUPHO N HOV GOHJHV

érdekeltségét biztosító integrációt, valamint az állam és a társadalmi

pUGHNV]HUYH]HWHN IHOHO V NRRUGLQiOy V]HUHSpQHN pV HJ\WWP N|GpVpQHNMHOHQW VpJpWKDQJV~O\R]YD

$ WHUPHO L V]HUYH]HWHN JD]GDViJL HO Q\HLQ NtYO (UGpV]Qp pV

Radóczné (2001) lényeges elemként értékelik, hogy a TÉSz-ek létrehozása egyben az EU támogatásokra való jogosultság feltétele is.

A hazai támogatási rendeletekben az elmúlt években (2000, 2001. évi agrártámogatási rendeletek) szerepelt a TÉSz-ek alapításának kormányzati támogatása, 2000-ben azonban a TÉSz és az új típusú

V]|YHWNH]HWHN QHP HJ\pUWHOP IRJDOPL HOKDWiUROiVD PLDWW D 7e6]-ek alapítása háttérbe szorult a szövetkezetek alapításához képest (Erdészné és Radóczné 2001). Az alapítási költségekhez való hozzájáruláson kívül a TÉSz-HN P N|GpVL N|OWVpJHLQHN YDODmint a

EHWDNDUtWiV XWiQL EHUXKi]iVDLQDN iWPHQHWL WiUROiV K W Ki]DN

osztályozás, válogatás, csomagolás, anyagmozgatás-szállítás eszközei stb.) támogatását is szorgalmazzák írásukban. Nagy (2002) szerint a TÉSz-HN DODStWiViQDN HOV GOHJHV RND D] (8 WDJiOODmokban a tagok

MREE pUGHNpUYpQ\HVtWpVH D VRN NLV WHUPHO HJ\VpJHV NH]HOpVH pV

adminisztrációjának segítése, de nem elhanyagolható az sem, hogy a piaci támogatásokhoz csak ezen szervezeteken keresztül juthatnak a

WHUPHO N )DUNDV KDQJV~O\R]]D KRJ\a TÉsz-ek célja nem a

WiPRJDWiV HORV]WiVD D WHUPHO N D]pUW P N|GWHWLN D 7e6]-t, mert az

|QPDJiEDQ JD]GDViJL HO Q\W MREE YHUVHQ\IHOWpWHOHNHW MHOHQW D

(39)

WiPRJDWiV FVDN WRYiEE MDYtWMD H]W D] HO Q\W $PHQQ\LEHQ 0DJ\DURUV]iJRQ D WHUPHO L V]HUYH] GpVHNQHN D FVatlakozáskor nincs

NHOO JD]GDViJLHUHMN~J\QHPFVDNDWiPRJDWiVWyOHVQHNHOKDQHPD WHUPHO NYHUVHQ\KHO\]HWHLVURVV]DEEOHV]

A TÉSz-ek által koncentrált nagyobb termékmennyiség a távoli szállítást is gazdaságossá teheti, melyre jó példa a szakirodalomban a Szabolcs-Szatmár megyei AGRO-FRESS vállalat: a szervezet uborkatermeléssel és -értékesítéssel foglalkozik, a feldolgozóipari alapanyagot dunántúli feldolgozóüzembe szállítják (Homonnay, 2001).

6FKLOWKXLV pV YDQ %HNNXP D PDJ\DU WHUPHO N HONerülhetetlen

V]HUYH] GpVpQHNV]|YHWNH]pVpQHNRNDNpQW D]HJ\HVWHUPHO N J\HQJH

piaci pozícióját, valamint a kereskedelem és a beszállítói oldal

IRO\DPDWRVNRQFHQWUiFLyMiWHPOtWLN3pOGDpUWpN QHNWDUWMiND0yUDNHUW 6]|YHWNH]HWHW DPL D] HOV N N|]|WW YDQ D Änyugati típusú értékesítési szervezetek” példája nyomán létrejött hazai szervezetek között.

Hasonlóan a gyenge piaci pozíciót említi Magda (1998), hangsúlyozva

D]LQWHJUiFLyYDODPLQWDWHUPHO LV]HUYH] GpVV]NVpJHVVpJpWPLQWD NHUWpV]HWLiJD]DWRNIHMO désének alapfeltételét.

(UGpV]Qp NLHPHOL KRJ\ D KD]DL WHUPHO NQHN HOV VRUEDQ D EHOI|OGL SLDF LJpQ\HLUH NHOO NRQFHQWUiOQLXN pV D EHOV IRJ\DV]WiVW NHOO NLHOpJtWHQLN KLV]HQ D] (8 FVDWODNR]iVW N|YHW HQ D KD]DL WHUPpNHN

versenyképességének azt is igazolni kell, hogy a hazai piaci pozíciók

(40)

megtartására képesek. Az egységes piac elve szerint a tagállamok közötti termékáramlás nem korlátozott, ezért a kiélezett versenyben

FVDN D]RQ WHUPHO N– YDJ\ WHUPHO L FVRSRUWRN– képesek helytállni,

DNLN PHJIHOHO infrastruktúrával, jól felépített termelési háttérrel (tároló, osztályozó, szállító gépek, berendezések, épületek) és

PHJIHOHO WHUPpNLPi]]VDO UHQGHONH]QHN +DVRQOyDQ D KD]DL SLDF

preferálására hívja fel a figyelmet Padisák (1997), azzal indokolva véleményét, hogy a legnagyobb zöldség-J\P|OFVWHUPHO RUV]iJRNLV

rendszerint csak össztermelésük 10-20 %-át exportálják, a termékek

G|QW UpV]pWEHOI|OGLSLDFRNRQpUWpNHVtWLN8J\DQDNNRUDEHOI|OGLSLDF LJpQ\HL LV YiOWR]QDN D IRJ\DV]WyN pV D IHOGROJR]yLSDU PLQ Végi

HOYiUiVDL IRO\DPDWRVDQ Q QHN (]pUW 3DGLViN V]HULQW KDQJV~O\W NHOO IHNWHWQL D V]DNPDL LVPHUHWHN IHMOHV]WpVpUH NRUV]HU WHFKQROyJLiN

alkalmazására, és a szükséges létesítmények kialakítására azért, hogy

D WHUPHO N YDJ\ WHUPHO L FVRSRUWRN NpSHVHN OHJ\HQek a terméküket áruvá készíteni (válogatás, csomagolás stb.).

Hasonlóan a belföldi piacok elvesztésének veszélyét említi Lakner (1997), melynek okai között szerepel a nemzetközi vállalatok szerepének növekedése, valamint az EU-KR]W|UWpQ N|]HOHGpVPDMGa

FVDWODNR]iVWN|YHW HQD]HJ\VpJHVEHOV SLDFOpWUHM|WWH6]DEyE

vizsgálatai nyomán az 1999-2000-EHQHO ]HWHVHQHOLVPHUWKD]DL7e6]- ek nem értékesítettek a hazai nagybani piacokon, eladásaikat más csatornákon keresztül szervezték.

Káposzta és Péter (1999) kiemelik, hogy az EU-EDQ D WHUPHO L

szervezetek kidolgozott marketing stratégiával, érdekérvényesítéssel

(41)

NtYiQMiN JDUDQWiOQL D WHUPHO N EL]WRV M|YHGHOPpW $] -ben

PHJMHOHQW 0H] JD]GDViJL 6]|YHWNH]HWL .p]LN|Q\Y D N|]|V WHUPHO L

értékesítéssel kapcsolatban az alkupozíció javulására fekteti a

KDQJV~O\W IHOWpWHOH]YH D NHOO V]iP~ HJ\WWP N|GpVUH pV V]|YHWNH]pVUH NpV] PDJiQWHUPHO W YDODPLQW D V]DEiO\R]RWW SLDF NLDODNXOiViW DKRO PLQGHQ V]HUHSO HOIRJDGMD D MRJL N|WHOH]HWWVpJHNHW

kereteket (példáXOPLQ VpJLV]DEYiQ\RNDW&VHWHDUUyOV]iPRO

be, hogy az 1992. évi szövetkezeti és átalakulási törvény után számos

szervezetekre fekteti a hangsúlyt, mint az EU piaci viszonyokhoz való folyamatos alkalmazkodás alapfeltételét.

A szövetkezetek folyamatos formálódásáról ír Réti és Farkasné (1998) is, és az elmozdulás, alkalmazkodás érdekében a beszerzés, értékesítés, szaktanácsadás, pénzügyi és integrátori funkciók vállalását

V]RUJDOPD]]D $] DONDOPD]NRGy V]|YHWNH]HWHN D NpV EELHNEHQ

WHUPHO L pUWpNHVtW V]HUYH]HWHN DODSMiW NpSH]KHWLN PLQW DKRJ\ 6]DEy

(2000) írásában a mórahalmi Mórakert Szövetkezet kialakulását és TÉSz-NpQWW|UWpQ HOLVPHUpVpWLVHJ\ÄHO V]REDV]HUYH]HW´HO ]We meg, mely a tagok tevékenységének bizonyos részét koordinálta, más

UpV]HLW IJJHWOHQO KDJ\WD D EL]DORP pV D] HJ\WWP N|GpV NHUHWHLQHN

kialakítása érdekében. A Mórakert Szövetkezet értékesítési