A vizuális nyelvi elemek ideológiai szűrői

A fényképezőgép szűrője mint a nyelvi tájképet vizsgáló kutató látásmódja Laihonen és Szabó tanulmányában megjelenik mint metafora (Laihonen–Szabó 2017) a kritikus-értelmező kutatói szemléletmódra utalva. A dolgozatban a szűrő metafora a nyelvi ideológiák konstruálódásának lehetőségét jelképezi az iskolai térben. Ami látható és érzékelhető, az elfogadott viselkedés részévé, a norma részévé válik – és az iskolákban hangsúlyozottan szabályozó szerepet kap. Ez egyfajta keretet biztosít az azonos kultúrához tartozó beszélők számára, és ennek keretében a nyelvtanulásról való gondolkodást, a nyelvekről alkotott értékrend-szert is megtaláljuk. Ezek az ideológiák szerepet játszanak a nyelvoktatás folya-matában, akár fentről lefele ható döntések nyomán szereznek érvényt maguknak, akár az alulról felfele ható ideológiák mentén örökségül kapott, rég bevált nézetet képviselnek, vagy a tanárok személyes tapasztalatai nyomán alakulnak ki.

Az „idegenvezetői” technikával készített interjúk és a képanyag elemzése so-rán az alábbi ideológiák határozzák meg az iskolai nyelvi tájképet a nyelvoktatás szempontjából:

a) A nyelvoktatás/nyelvtanulás szabályokon alapszik.

Az egyik leggyakrabban megmutatkozó nyelvoktatási ideológia a régi, ha-gyományos megközelítést képviseli. A nyelvoktatás szabályok segítségével (sok-szor kizárólag velük) képzelhető el, és ez az ideológiai szűrő a konzervativiz-must működteti. A hivatalos curriculum meghatározó eleme ez a fentről lefele ható ideológia. Az ezt hangsúlyozó vizuális elemek elhelyezése frontális, fontos, hogy a diákok számára jól látható legyen. A kisebbségi helyzetnek köszönhetően túlsúlyban vannak az államnyelvre vonatkozó táblázatok, azonban jellemzően csökken a számuk az elemi osztályoktól a középiskola felé haladva. Jellegzetes

181

NYELVOKTATÁS, IDEOLÓGIÁK – SZÉKELYFÖLDI MAGYAR ISKOLÁK...

példáját a 2. ábra képviseli, ahol román nyelvtani szabályok egy hivatalos ki-adványon szerepelnek, egy konzervatív nyelvi tájképet illusztrálva. Többnyire hivatalos, a tanügyminisztérium által jóváhagyott táblázatok, iskolai segédanya-gok ezek, de nagyon sok tanári munkát, saját készítésű segédeszközt találunk. Ez utóbbiak előnye, hogy az adott osztály igényeihez igazodnak, egy dinamikusabb iskolai tájképet alkotva. Ezt szemlélteti a 3. ábra, amelyen szintén román nyelvta-ni szabályok szerepelnek (a kérdőszavak), de a szemléltetőeszköz elkészítésében a tanulók is szerepet vállaltak, ezáltal személyesebbé, számukra elfogadhatóbbá téve az előírt tananyagot. Az angol nyelv oktatása esetén sok iskola tiszteletben tartja a konzervatív, normatív nyelvtanítást a falakon elhelyezett nyelvtani táblá-zatokkal, a brit angol propagálásával, az irodalmi nagyok tablószerű megjeleníté-sével. A 4. ábra ezt képviseli, de egy dinamikus, saját készítésű tabló formájában.

Az általános és középiskolai biológia, fizika, földrajz, informatika szaktermekben a szemléltetőanyag többségében román nyelvű, még a magyar tannyelvű iskolák-ban is. Ezek hivatalos szemléltetőeszközök, és kötelező ezeket használni. Elemi osztályokban „mozgó anyagai”¹ vannak a tanárnak, a nyelvtanár vándoroltatja ezeket egyik osztályból a másikba. Az állandó szemléltetők esetében „megjelen-nek a román nyelvtannál a mondatrészek – az már egész falakat beborít, (...) ezek mind a szabályokra vonatkoznak”,² hangúlyozza a szabályok fontosságát az egyik tanító. A kiadóktól kapott, nyelvtani szabályokat bemutató poszterek is a szabályok ismeretének szükségességét támasztják alá, „amit kiteszünk, legyen hasznos”,³ véli a nyelvtanárok többsége. Ilyen értelemben az elemi osztályokban a leginkább túlszabályozott, ugyanakkor redundáns és túlzsúfolt az iskolai nyel-vi tájkép, és ez egyre inkább veszít mind a szabályozottságából, mind a redun-danciájából, ahogy közeledünk a végzős osztályok felé.

b) A nyelvoktatás kreativitást igényel.

A következő ideológiai szűrő szerint a nyelvoktatás kreativitáson alapszik.

A kompetenciafejlesztést előírja a curriculum, itt szabad kezet kapnak a pedagó-gusok, elsősorban az idegennyelv szakos tanárok. Egy angol szakos nyelvtanár megjegyzése szerint: „a tanterveket senki nem tartja be, a kompetenciákra helyez-zük a hangsúlyt”, vagyis „van egy alaptanterv, de azon belül mit csinálsz, szabad kezed van”, és ez kreativitást igényel. Ugyanakkor mind a túlszabályozás, mind a túlzásba vitt „kreativitás” elvezethet az iskolai nyelvi környezetszennyezéshez.⁴ Elemiben felírják a tárgyak neveit, rátűzik a székre, kiollózzák magazinokból a tárgyak képeit stb., hogy differenciáltan lehessen oktatni az adott nyelvet. Ez egy-értelműen gyakori változtatásokat igényel az iskola vizuális nyelvi elemeiben, a 1 A tanítónő magyarázata alapján: az angol nyelvtanár bejár tanítani az alsó tagozatos

osztá-lyokba, előre elkészített vagy készen kapott szemléltetőanyaggal.

2 A tanítónő elmondása szerint nagyon nagy gondot fordítanak a nyelvtani szabályok poszte-rek, falakat beborító szemléltetőanyag segítségével való szemléltetésére.

3 Angol–román nyelv szakos tanár véleménye.

4 Linguistic landscape pollution (Gorter 2013. 211.).

182 ^{BIRÓ ENIKŐ}

dinamikus tájképben nincs igazán helye a normának, a kanonizált irodalmi vagy nyelvtani elemeknek. Hangsúlyozott szerepet kapnak a csoportmunkák, a nemzeti tantervek által előírt vagy a tanügyminisztérium által jóváhagyott, kiadott segéd-eszközök elválaszthatók a nem hivatalos, egyéni, tanár-diák munkáktól. Tulajdon-képpen itt érhető leginkább tetten a rejtett tanterv⁵ jelensége. Az 5. ábra egy román nyelvóra nyelvi tájkép termékét szemlélteti, a tanulók kedvenc állataikról írtak pár mondatos összefoglalókat, amelyek azután kikerültek az osztályterem falaira.

Ezek gyakran cserélődnek, egy-egy projektmunka két hónap után már váltja a má-sikat. Angol vagy más idegen nyelv esetén több csoportmunka termékét láthatjuk a falakon, de az állam nyelvének oktatása is lehetővé teszi, amennyiben a tanár él ezzel a lehetőséggel, hogy kreatív nyelvi elemek gazdagítsák az iskolai teret.

c) A nyelvoktatás intézményesített.

A fentről lefelé ható nyelvpolitikai döntésekkel szorosan összefügg az a nyelvoktatási ideológia is, hogy a nyelvoktatásnak intézményesített keretek közé kell kerülnie. Ez a szűrő meghatározza, hogy csak válogatott elemek kerüljenek ki a falakra, mintegy pozicionálva az iskolai nyelvi tájkép alkotóit és résztvevőit.

Részben a nyelvi és nyelvoktatási purizmus ideológiájának köszönhetően egy-egy nagyobb felújítás után sokáig üresen, mondhatni tisztán maradnak a falak, mintegy metakommunikálva, hogy a vizuális nyelvi elemek egyfajta tisztátalan elemek. Ilyen esetben viszonylag kevés nyoma van akár az államnyelv, akár az idegennyelv oktatásának. Másrészt gazdaságossági szempont alakítja az iskolai nyelvi tájképet. Vannak helyzetek, amikor azért nem újítanak fel egy termet, mert tisztelettel adóznak akár több évtizedes feliratoknak, szimbólumoknak. Így pél-dául egyik iskola dísztermének mennyezete évtizedek óta festetlen maradt, hogy az ott valamikor oktató festőművész freskóját érintetlenül megőrizhessék. Ilyen esetben a nyelvoktatással kapcsolatos vizuális elemekkel a nyelvi szaktermekben találkozhatunk. Ezt befolyásolhatja az adott iskola adminisztrációja is: volt olyan iskola, ahol a nyelvtanár-igazgatónak köszönhetően gyakorlatilag minden üres/

kihasználatlan felületet idegen nyelvű (főként angol) szövegekkel töltöttek ki, a másságot, az elfogadást hangsúlyozva. A 6. ábra szemlélteti, hogy az iskola mint intézmény legitimizálja a többnyelvűséget, támogatja a nyelvoktatást a nyelvi tájkép elemeiben is.

d) A nyelvoktatás térben is elhatárolódik.

A nyelvoktatás határokat jelöl ki, az egy nemzet–egy nyelv ideológiájának köszönhetően az egyes nyelvi elemek elhatárolódnak egymástól. A nyelvi és a nemzeti karakter ilyen jellegű összekapcsolása végső soron a nyelvi nacionaliz-mus felé vezető utat jelöli. Ezt a fizikai térben jelölhetik a szaktermek – külön 5 A rejtett tanterv (hidden curriculum) terminus alatt értik mindazokat a tapasztalatokat,

vi-selkedésmódokat, ismereteket, amelyek nem tantervszerűen és tantárgyi formában oktatnak, és mivel írott formában nem jelenik meg, nehezen vizsgálható. A megnevezés Philip W.

Jackson nevéhez fűződik (Life in Classrooms 1968).

183

NYELVOKTATÁS, IDEOLÓGIÁK – SZÉKELYFÖLDI MAGYAR ISKOLÁK...

román, angol, német szaktermek (iskola lehetőségeitől függően), vagy hangsú-lyozhatják az egyes nyelvek számára tudatosan elkülönített helyek a falakon.

A határok felszámolódnak a diákok alkotásaiban, a hibrid munkákban, az osz-tály személyes üzenőfalán, ahol magyar, angol, román nyelvi elemek kevered-nek, nem feltétlenül az oktatás célját szolgálva, hanem egyéni vagy a csoport érdeklődési területeit jelezve. Mindazonáltal itt tetten érhető a határok eltörlése, az interkulturalitás megjelenése, beemelve a román nyelvet is. A 7. ábra egy jel-legzetes hibrid munkát illusztrál, ahol a magyar, román és angol nyelvi elemek mintegy összefonódva, szerves részét képezik a tanulók iskolai életének.

e) A nyelvoktatás szimbólumokra épít.

A nyelvoktatás a szimbólumokra alapoz: egy adott kultúra, egy adott nyelv szimbólumok segítségével vizualizálható. Az egyes nyelvek szimbolikus for-mában való megjelenítése gyakori eleme az iskolai nyelvi tájképnek: a nemzeti szimbólumok, zászlók, szellemi, irodalmi nagyok megjelenítése tablókon, szem-léltetőanyagokon stb. A szimbolikus nyelvi elemek elhelyezése az idegen nyel-vek esetében kevésbé kötődik a tantervhez, a nyelvtanár szabad döntése, hogy milyen jelentős kulturális eseményeket, szimbólumokat emel be a tananyagba.

A román nyelv oktatásában hangsúlyosabb a tanterv követése, és a hivatalos, kanonizált álláspontot tükrözi. Ezt jelzik a román irodalmi személyiségekről, alkotókról készült tablók az osztálytermek falain, vagy a nemzeti ünnepek al-kalmából elkészített pannók az iskolai előterekben (ezek a kéttannyelvű iskolák tájképét alkotják). Az interkulturális kompetencia fejlesztése a tanterv része, így ünnepkörök (karácsony, húsvét) kapcsán szerepelnek az egyes nyelvek, kultúrák szimbólumai, ezek mind az államnyelv oktatása, mind pedig az idegen nyelvek oktatása során látható elemek. Egyes esetekben pályázatok révén bővül a tájkép szimbólumanyaga. „Ezek az Erasmus program kapcsán kerültek ki, (...) a walesi diákok hozták például a sárkányos zászlót”,⁶ jegyezte meg a nyelvtanár-igazgató az egyik iskolában. A szimbólumok hiánya is üzenetközvetítő szereppel bír, az állami szimbólumok (címer) hiánya egyes osztályokban a tájképalakítás szabad döntési jogát hangsúlyozza. A szimbólumok az egyes iskolák, de az egyes osz-tályok közösségi hovatartozását is megmutatják – vallási jelképek jelenléte az iskolai nyelvi tájképben a hivatás profilú, hitoktatást mint alapképzést nyújtó elméleti iskolák osztályaira jellemző. Az egyes nyelvekhez, kultúrákhoz köthe-tő szimbólumok ritkán keverednek, legfennebb a diákok alkalmi üzeneteiben, a globalizáció hatásának köszönhetően felbukkanhat az amerikai zászló vagy a brit motivációs szlogen Keep Calm and Carry On az egymásnak szánt, anyanyelvi tájképelemekben.

6 Angol szakos tanár elmondása alapján.

184 ^{BIRÓ ENIKŐ}