2017. szeptember 22–23., Csíkszereda

(1)

(2)

NYELVI TÁJKÉP, NYELVI SOKSZÍNŰSÉG II.

2017. SZEPTEMBER 22–23.

CSÍKSZEREDA

(3)

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

CSÍKSZEREDAI KAR

HUMÁNTUDOMÁNYOK TANSZÉK

(4)

NYELVI TÁJKÉP, NYELVI SOKSZÍNŰSÉG

Második kötet:

Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség

2017. szeptember 22–23., Csíkszereda

Szerkesztette:

TÓDOR ERIKA-MÁRIA TANKÓ ENIKŐ

DÉGI ZSUZSANNA

Scientia Kiadó Kolozsvár · 2018

(5)

A szakmai felelősséget teljes mértékben a szerkesztők, illetve a szerzők vállalják.

Első magyar nyelvű kiadás: 2018

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség : 2017. szeptember 22–23., Csíkszereda / szerkesztette:

Tódor Erika-Mária, Tankó Enikő, Dégi Zsuzsanna. - Cluj-Napoca : Scientia, 2018 2 vol.

ISBN 978-606-975-019-3

Vol. 2 : Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség. - 2018. - Conţine bibliografie. - ISBN 978-606-975-017-9

I. Tódor, Erika Mária (ed.) II. Tankó, Enikő (ed.) III. Dégi, Zsuzsanna (ed.) 81

A kiadvány megjelenését támogatta:

Lektor:

Heltai János Imre (Budapest)

Borítóterv:

Tipotéka Kft.

(6)

TARTALOMJEGYZÉK

VIRTUÁLIS NYELVI TÁJKÉP Hámori Ágnes

„Jó lett, Taven baktali!” Egy orális kultúra vizualitása: a cigány

nyelv meg-JEL-enései a Youtube szemiotikai terében . . . .13 Márku Anita

Kárpátaljai magyarul a mémek világában . . . 33 Tóth Etelka

A honlap mint nyelvi tájkép . . . 53 Vitályos-Bartalis Réka

Betekintés néhány romániai kisebbségi iskola virtuális nyelvi tájképébe. . 65 NYELVHASZNÁLATI SZOKÁSOK ÉS NYELVI SOKSZÍNŰSÉG

Molnár Timea

Sociolinguistic practices of the Hungarian community

in the Greater Toronto Area . . . 85 Bartha Krisztina

A spontán beszéd néhány aspektusa kétnyelvű kisiskolásoknál . . . 99 Kelemen Ella Emilia

Nyelvi kódváltás és annak implikációi székelyudvarhelyi kétnyelvű

adatközlők beszédében . . . 109 Gál Angelika–Kozmács István

A szlovákiai magyar nyelvhasználat vizsgálata középiskolákban . . . 123 Salamon Boróka Emese

Jogi nyelv és nyelvi jogok . . . 135 NYELVTANULÁS, NYELVOKTATÁS

Schmidt Ildikó

Bevándorló gyerekek közoktatásbeli integrációja a befogadó iskola

szempontjából . . . 151 Jánk István

Hogyan befolyásolja a nyelvi diszkrimináció a magyar pedagógusok és pedagógusjelöltek értékelését Magyarországon és Szlovákiában? . . . . 165

(7)

6 TARTALOMJEGYZÉK

Biró Enikő

Nyelvoktatás, ideológiák – székelyföldi magyar iskolák nyelvitájkép-

elemzése . . . 175

Dégi Zsuzsanna Új trendek és irányzatok a nyelvoktatásban . . . 191

Tápainé Balla Ágnes–Bajnóczi Beatrix Elsőéves angol szakos hallgatók nyelvtudása és nyelvtanulói háttere tanulmányaik kezdetén . . . 203

Nagy Tünde Negatív transzfer a present perfect elsajátításánál a magyar–román kétnyelvű diákok esetében . . . 215

Zs. Sejtes Györgyi A nyelvi, metanyelvi tudatosság elemei a szövegértési képességfejlesztés folyamatában . . . 227

Tankó Enikő Nyelvi attitűd vizsgálata két csíkszeredai magyar tannyelvű általános iskolában az új román nyelv és irodalom tankönyv kapcsán . . . 241

Abstracts . . . 253

Rezumate . . . 263

A kötet szerzői. . . 273

(8)

CUPRINS

PEISAJUL LINGVISTIC VIRTUAL Ágnes Hámori

„E bine, Taven baktali!” Vizualitatea unei culturi orale: utilizarea limbii rromani în spaţiul virtual al Facebook-ului . . . .13 Anita Márku

Maghiara din Regiunea Transcarpatia în lumea virtuală . . . 33 Etelka Tóth

Pagina web ca peisaj lingvistic virtual . . . 53 Réka Vitályos-Bartalis

Introspectivă în peisajul lingvistic virtual al unor şcoli minoritare din România . . . 65 OBICEIURI DE UZ ALE LIMBILOR ŞI DIVERSITATEA LINGVISTICĂ

Timea Molnár

Practicile socio-lingvistice ale comunităţii maghiare

în regiunea Toronto . . . 85 Krisztina Bartha

Unele aspecte ale vorbirii spontane la şcolarii mici bilingvi . . . 99 Ella Emilia Kelemen

Schimbarea codului lingvistic şi implicaţiile acesteia în vorbirea

subiecţilor bilingvi din Odorheiu Secuiesc . . . 109 Angelika Gál–István Kozmács

Analiza limbii maghiare utilizate în Slovacia la nivelul

învăţământului liceal . . . 123 Boróka Emese Salamon

Limbajul juridic şi drepturile lingvistice . . . 135 ÎNVĂŢAREA ŞI PREDAREA LIMBILOR

Ildikó Schmidt

Integrarea în sistemul de învăţământ public al migranţilor minori

din punctul de vedere al şcolii . . . 151 István Jánk

Cum influenţează discriminarea lingvistică evaluarea profesorilor

şi a viitorilor profesori în Ungaria şi Slovacia? . . . 165

(11)

10 ^CUPRINS

Enikő Biró

Programe, ideologii ale predării limbilor şi concepţii legate de aceasta – analiza peisajului lingvistic în şcolile cu predare

în limba maghiară din Secuime . . . 175

Zsuzsanna Dégi Noi tendinţe şi orientări în predarea limbilor . . . 191

Ágnes Tápainé Balla–Beatrix Bajnóczi Nivelul lingvistic al studenţilor din anul I şi contextul lor lingvistic la începutul studiilor . . . 203

Tünde Nagy Transferul lingvistic negativ în achiziţia prezentului perfect de către vorbitorii nativi de limbă maghiară . . . 215

Györgyi Zs. Sejtes Elementele conştientizării lingvistice şi metalingvistice în procesul de înţelegere a textului . . . 227

Enikő Tankó Analiza atitudinii lingvistice în două şcoli primare cu predare în limba maghiară din Miercurea Ciuc din perspectiva noilor manuale de limba română . . . 241

Abstracts . . . 253

Rezumate . . . 263

Despre autori . . . 273

(12)

VIRTUÁLIS NYELVI TÁJKÉP

(13)

(14)

HÁMORI ÁGNES

„JÓ LETT, TAVEN BAKTALI!”

EGY ORÁLIS KULTÚRA VIZUALITÁSA:

A CIGÁNY NYELV MEG-JEL-ENÉSEI A YOUTUBE SZEMIOTIKAI TERÉBEN

¹

1. Bevezetés

Az alábbi tanulmány az internetes nyelvhasználat kutatásához kapcsolód- va a cigány nyelv (ezen belül a romani) megjelenését és használatát vizsgálja a YouTube-on,² melyet multimodális nyelvi tájképként közelít meg. Fő kérdései:

megjelenik-e egyáltalán a cigány nyelv a harmadik évezred digitális közösségi kommunikációjának közegében? A romani nyelvhasználat ma Magyarországon a többségi társadalom számára láthatatlan jelenség, sokan nem is tudnak arról, hogy létezik cigány nyelv és cigány nyelvű beszélők – láthatóvá tud-e válni az internet, ezen belül is a közösségi média vizuális tájképén? Ha igen, milyen főbb társas jelentésekkel és kommunikációs gyakorlatokkal kapcsolható össze?

A tanulmány alapjául mintegy 100, túlnyomórészt magyar feltöltésű YouTube-oldal (kb. 50 cigány zeneszám és 50 cigány családi esemény) elemzése szolgál, amelyeket szociolingvisztikai megközelítésben vizsgáltam, a nyelvitáj- kép-elemzés során a nyelv és más jelenségek szemiotikai, jelként való funkcioná- lására és a mögöttük álló társas-kulturális kontextusra koncentrálva. Elemzésem a feltöltött tartalmakra és a hozzászólásokra is kiterjedt.

2. Nyelvitájkép-kutatás és az internet

A hagyományos nyelvitájkép-kutatások elsősorban konkrét fizikai terek (vá- rosok, falvak, iskolák, temetők stb.) vizsgálatával foglalkoznak, amelyekhez több nyelv használata kapcsolódik; e kutatások a nyelvek vizuális megjelenésére irá- nyulnak, valamint azokra az ideológiákra, amelyek a vizuális megjelenés/meg- jelenítés gyakorlatai mögött állnak (Bartha–Laihonen–Szabó 2013. 16.). A nyel- 1 A tanulmány az MTA NYTI Többnyelvűségi Kutatóközpont NyelvEsély Szakmódszertani Projektjének keretében és támogatásával készült (SZ-007/2016, kutatásvezető: Bartha Csilla).

2 E tanulmány magyar feltöltésű youtube-tartalmakra koncentrált, más országokban vélhetően más tendenciák lehetnek jellemzők.

(15)

14 HÁMORI ÁGNES

vitájkép-szakirodalomban azonban többször megfogalmazódik e hagyományos megközelítésmód kitágításának igénye, különösen a nem-nyelvi jellegű jelekre, valamint az internetes kommunikációra való kiterjesztésé (pl. Shohamy 2006;

Blommaert 2016a, 2016b; Blommaert–Rampton 2012; Bartha–Laihonen–Szabó 2013; Holecz–Bartha–Varjasi 2016). Ennek ellenére az internetes nyelvhaszná- lat a nyelvitájkép-kutatásokban még csak periférikusan jelenik meg (pl. Ivkovic–

Lotherington 2009; Androutsopoulos 2014); a YouTube nyelvi vizsgálata pedig különösen ritka még más nyelvészeti megközelítésekben is.

Ugyanakkor az internet – és különösen a közösségi oldalak – vizsgálata nyelvi tájképként is több szempontból kiemelten fontos, és nem tekinthető periférikus vagy csak közvetetten kapcsolódó témakörnek, sőt, véleményem szerint a nyel- vitájkép-kutatások egyik kiemelt területévé kellene válnia: egyrészt az internetes kommunikáció dinamikus jellegéből adódóan, másrészt a miatt az egyre növekvő szerep miatt, amelyet az internet mint valós társas tér az emberi életben betölt.

Míg a hagyományos nyelvitájkép-kutatások, amelyek általában az „offline”

fizikai terekhez kapcsolódnak, többnyire statikusak és szinkrón jellegűek, az internetes kommunikáció alapvetően dinamikus, így lehetőséget ad arra, hogy a nyelveket és használatukat is a nyelvhasználók közti interakció emergens fo- lyamatában vizsgáljuk – összhangban azzal a felfogással, amely szerint a nyelv nem egyfajta rendszer, mely zárt és statikus, hanem „open, dynamic, energetic, constantly evolving and personal. It has no fixed boundaries, but is rather made of hyrids and endless varieties resulting from language being creative, expressi- ve, interactive, contact- and dialogue-based, debated, mediated and negotiated”

(Shohami 2006. 5.). Ez a felfogás a nyelv(ek) helyett sokkal inkább a kreatív és személyes nyelvhasználást („languaging”), a nyelvhasználók aktív tevékenységét és kommunikatív, jelentés-létrehozó gyakorlatait állítja a középpontba, és efelől közelít a nyelvi (és más) jelekhez.

Az internetes vagy más szóval digitális kommunikáció, különösen a közös- ségi média vizsgálata ugyanakkor kihívást is jelent a hagyományos nyelvészet számára: itt ugyanis számos olyan újszerű nyelvhasználói és kommunikációs gyakorlat alakul ki, amelyek a 21. század világméretű társadalmi-kommunikáci- ós változásai közegében a nyelv és nyelvek, a többnyelvűség, a modalitások és a jelentés-létrehozás merőben új értelmezéseit, új megközelítések és új (vagy újra- értelmezett) fogalmak kialakítását teszik szükségessé (Blommaert 2016a; Bartha 2012, 2016). Ugyanezek miatt azonban éppen ez az a terület – így például a You- Tube a maga vizuális és multimodális tartalmaival –, ahol a nyelvi tájkép elméleti és módszertani kerete (a szociolingvisztikai megközelítésmód mellett elsősorban a nyelvi és a vizuális aspektusok, a különböző modalitások összekapcsolásával, valamint egy szemiotikai szemlélet hangsúlyozásával) valóban termékeny meg- közelítésmódnak bizonyulhat és lényeges eredményekhez vezethet.

(16)

15

„JÓ LETT, TAVEN BAKTALI!” EGY ORÁLIS KULTÚRA VIZUALITÁSA...

3. Az internet: metaforikus vagy valós tér?

Az internetes vagy online kommunikáció világát hajlamosak vagyunk szimbolikus vagy metaforikus térként felfogni, amely mintegy másodlagos a fizikai való- ságban létező helyszínekhez és terekhez képest. Ez a szemlélet azonban alapos újra- gondolásra szorul, ahogy arra egyre több vonatkozó munka rámutat (pl. Jones 1997;

Lányi–László [szerk.] 2014; Varis 2015); mint Blommaert fogalmaz, „Az internetben nincs semmi virtuális”, „az internet ma a legnagyobb és legösszetettebb szociális tér, amelynek gyakorlati megtapasztalása alapvetően átalakítja a nyilvánosság és a tér fogalmát” (Blommaert 2016a, vö. hasonlóan Varis 2015. 58.; Aczél 2014).

Ennek alátámasztására nézzünk néhány adatot. A facebook a világon és Magyarországon is a legelterjedtebb közösségi oldal, országunkban 5,8 millió regisztrált tagja van (Tossenberger 2017); ezt követi világszerte és Magyarorszá- gon is második legnagyobb közösségi portálként a YouTube (világszerte 1,6 mil- liárd felhasználóval) (Ofcom 2014). Egy átlagos magyar személy napi 3,5 órát van online, amiből kb. 1 órát facebookozással tölt; egy Z generációs (1996–2007 között született) fiatal azonban ennél jóval többet, átlag 6 órát is eltölt online;

a 15-29 éves magyarországi fiatalok 88%-a tekinthető napi internethasználónak, egynegyedük pedig gyakorlatilag folyamatosan online van (Székely–Szabó 2017.

60.). A fiatal generációk számára a társas élet, a közösségi tér és a nyilvánosság fogalmai a hagyományostól teljesen eltérő értelmet és megtapasztalást nyernek:

a Z generációra állandó online jelenlét jellemző, „gyakorlatilag a mobilon élnek társas életet” (MediaQ 2016. 22.), lényegesen több időt töltve online terekben és diskurzusokban, mint a fizikai nyilvánosság terein és személyes interakciókban.

Ezt fokozza az online és offline terek és tevékenységek folyamatos keveredése és összemosódása is: a hagyományos intézmények és tevékenységek egyre jelentő- sebb része tevődik át az internetre (pl. az iskolai kommunikáció, hivatali ügyinté- zés, vásárlás) (vö. Fromann 2015). Ehhez járulnak az online játékok is: Magyaror- szágon 2009-ben a 14 év feletti lakosság csaknem egynegyede rendszeres online játékosnak volt tekinthető (E-net 2009; Fromann 2015), ami a tevékenység, társas kapcsolat és az identitás(ok) megélésének egészen új módjaira ad módot.

Az offline és online világ keveredése közvetlenül kihat az „offline” világra is:

az online folytatott tevékenység, társas cselekvések és interakciók (pl. az online játékok vagy a facebookos „letiltások” és „lájkolások”) teljes mértékben a résztve- vők fizikai, érzelmi, kognitív és társas valóságának a részei; az offline és az online terek szétválasztása mindezek értelmében már fogalmilag is egyre problémásabb (Varis 2015. 58.).

Az internet és a közösségi oldalak világát mindezek alapján nem virtuális, hanem valódi társas térnek, valós interakciós közegnek tekintjük, ahol a részt- vevők pszichés, kognitív és társas valóságuk részeként végzik kommunikációs és egyéb tevékenységeiket. Mindez szintén alátámasztja a nyelvitájkép-szempontú kutatások indokoltságát és szükségességét ebben a témakörben is.

(17)

16 HÁMORI ÁGNES

4. A YouTube mint újfajta nyilvánosság és összetett szemiotikai tér

A YouTube vizsgálata különösen fontos nyelvi – szociolingvisztikai, szemiotikai és nyelvi tájkép – szempontból, mivel a maga multimodalitásával, többnyel- vűségével, a magánélet és a nyilvánosság újszerű kapcsolódásainak lehetőségé- vel a 21. század egyik legjellegzetesebb diskurzusközegének tekinthető.

A YouTube bemutatására itt nincs mód, de érdemes kiemelni a legfontosabb jellemzőit (részletesebben pl. Ferenczy 2011; Androutsopoulos–Tereick 2015).

Az első ilyen jellegzetesség az oldal multimodális jellege. Mivel videofelvételek megosztására szolgál, ezeken a legkülönfélébb események és műfajok jelennek meg; egy-egy videóban különböző szerepet kaphat a látvány (képek vagy ese- ménysorok), a zenei elemek és hangeffektusok, a nyelvi közlések (akár hangzó formában, akár feliratokként), s mindezek eltérő arányban és egymással számos módon kombinálódva szerepelhetnek. Ez a multimodalitás, a látható, olvasható, hallható és figyelemmel követhető elemek egyidejűsége és komplex kapcsolata, a köztük levő határok összemosódása egy különlegesen gazdag és összetett szemiotikai közeget és kreatív jelentéslétrehozási lehetőséget kínálnak a felhaszná- lók számára.

Fontos emellett a nyilvánosság aspektusa, a privát és a közösségi viszonyok kapcsolatainak újraalakítása (vö. Varis 2015. 58.). Az internet, az okostelefonok és a YouTube elterjedtsége, a feltöltés és megosztás könnyedsége által a YouTube a globalizált, 21. századi nyilvánosság egyik legfontosabb színterévé és megélési módjává vált, mint az információk terjesztésének és elérésének egyik leghatéko- nyabb csatornája.

További lényeges aspektus, hogy a YouTube a nyilvánosság tág tereként gyors, alkalmi és széles körű – akár az egész világra kiterjedő – kapcsolatok ki- alakulására ad módot, melyek egészen eltérő földrajzi helyzetű, kultúrájú, nyel- vű, életkorú, foglalkozású stb. személyeket hozhatnak (többnyire alkalmi) ösz- szeköttetésbe egymással, mint egyfajta „kontaktzóna” (Garcia–Wei 2014. 9.). Az így létrejövő, nyitott, átjárható, multikulturális és többnyelvű közeg, a földrajzi, társadalmi és nyelvi határok kiiktatódásával – ami egyébként is a 21. század glo- balizált világának egyik alapélménye – a YouTube egyik meghatározó eredménye és jellegzetessége. Egy olyan, merőben új szemiotikai, (több)nyelvi és kulturális tér ez, amelyben a résztvevők számára egészen újfajta jelentéslétrehozási, nyelvi- kommunikációs módok, gyakorlatok és normák válnak kialakíthatóvá (vö. Bartha 2012, 2016). A fenti jellegzetességek – a multimodalitás, az újfajta nyilvánosság, a több- és transznyelvűség, az egész világra kiterjedő laza kapcsolati háló és az új kommunikációs módok – itteni elemzésünk szempontjából is meghatározóak.

(18)

17

5. A cigány nyelvek az interneten

Tanulmányunk szempontjából röviden ki kell térni a cigány nyelv internetes jelenlétére és ennek speciális aspektusaira is. Itt csak a romani (oláh cigány) nyelvvel foglalkozunk (a cigány nyelvek változatosságának áttekintéséhez l. Sza- lai 2007; Bartha [szerk.] 2007). A cigány nyelv internetes használatát több ténye- ző is nehezíti: ezek között elsősorban az orális jelleget, a sztenderdizálatlanságot, kodifikálatlanságot és az írásbeliség iskolai és kulturális hagyományának hiányát említhetjük (vö. Milroy 2001; Ong 1982). Bár voltak kezdeményezések a cigány írásbeliség és irodalom megteremtésére nemzetközileg és Magyarországon is, ezek hatása még nem terjedt el széles körben. Az írásos nyelvhasználatot az is nehezíti, hogy a romani nyelv az iskolai oktatásban is csak marginálisan van jelen Magyarországon (Lakatos 2010; Bartha–Hámori 2011). Az is megemlíthető, hogy egyes kutatások szerint a kisebbségi nyelvek eleve nehezen jelennek meg a modern digitális kommunikációban, az angol mint a globalizáció és a modern technológia nyelve kiszorítja őket (Moring 2014). Jogos tehát a kérdés, hogy a romani nyelv, amely a Gutenberg-galaxis hagyományos írásbeliségében nem vagy csak marginálisan jelent meg, be tud-e hatolni a 21. század internetes kommuni- kációjának terébe.

Az internetes kommunikáció természetesen sok területet foglal magába, így pl. az e-mailezést, az online sajtót vagy a különféle honlapokat. Általánosságban elmondható, hogy a romani nyelvet (is) használó online felületek működésére voltak kezdeményezések, de ezek többnyire elhaltak (pl. a nagy hatású Rádió C³ honlapja és facebook-oldala; a Zhoriben.net, a RomNet vagy a Romapage);

a Roma SajtóKözpont, bár túlnyomórészt magyar nyelven, de még működik, és sok romani nyelvű tartalmat jelentet meg online a Kethano drom című folyóirat (http://www.kethanodrom.hu/). Önkormányzatok, települések és intézmények honlapjain a romani nyelv nagyon ritkán jelenik meg, akkor is csak szimbolikus funkcióban (pl. a Törökbálinti Cigány Kisebbségi Önkormányzat honlapja: http://

cko.hu/index.html).

Egészen más tendenciák jellemzik azonban a közösségi oldalakon a magán- személyek diskurzusait. A YouTube és a facebook nyelvhasználatát vizsgálva azt találtam, hogy mindkét helyen megjelenik a romani nyelv: sok nyelvhasználó sok diskurzusban, számos téma kapcsán, több műfajban is aktívan használja a cigány nyelv valamelyik változatát. Az alábbiakban a YouTube-os nyelvhaszná- latot tekintjük át röviden.

3 http://merites.blog.hu/2011/02/24/kisebbsegek�a�magyar�mediapiacon�es�a�radio�c�letol-http://merites.blog.hu/2011/02/24/kisebbsegek�a�magyar�mediapiacon�es�a�radio�c�letol- tesek

(19)

18 HÁMORI ÁGNES

6. Romani nyelv a YouTube-on: transznyelviség,

multimodalitás és a nyilvánosság új gyakorlatai egy emergens szemiotikai térben

A YouTube-on a cigány nyelvhasználatot három fő tartományban vizsgál- tam, mint a nyelvi tájkép három olyan aspektusában, amelyek szervesen ösz- szefüggnek egymással (vö. Androutsopoulos–Tereick 2015). Az első tartomány a videók címoldalán statikusan megjelenő metainformációk: a címek, leírások, feliratok és jelzések (pl. honlaputasítások). A második tartomány a feltöltött vi- deó tartalma, a maga vizuális, nyelvi és nem-nyelvi jelentéshordozó elemeivel együtt. Harmadik tartománynak pedig a hozzászólások, kommentek szövegét tekintem. Itt ezek kapcsán a legfontosabb tendenciák bemutatására törekszem, elsősorban a nyelvek megjelenése, használatuk funkciója, a létrejövő lokális kon- textus, valamint a kialakuló multimodális szemiotikai közeg jelentéshordozó elemei és mechanizmusai szempontjából.

Érdemes kiemelni, hogy az oldalak technikai megjelenítésére a YouTube 80 választható nyelvet kínál fel (köztük például külön opcióként az angol 2 és a spanyol 3 változatát), de a romani vagy cigány nyelvet egyáltalán nem szerepelteti.

A YouTube felülről lefelé szabályozott, technikai nyelvhasználati felületén tehát a romani nyelv nem jelenik meg.

A feltöltött tartalmak, valamint a kommentek kapcsán azonban más a helyzet. Ezekben van romani nyelvhasználat, mégpedig két fő témakörhöz kapcso- lódva: egyrészt cigány nyelvű (vagy cigány hangzásvilágú) zenei tartalmak, pl.

cigány dalok, zeneszámok, klipek kapcsán, másrészt a cigány kultúrkörhöz tarto- zó, többnyire családi események (esküvő, keresztelő) megosztása esetén. A romani nyelv ezeknél mind a címekben és leírásokban, mind a feltöltött tartalmakban, mind a kommentekben megjelenik.

6.1. Címoldal: címek, szövegek, jelek

A cigány (romani) nyelv kapcsán nézzük először a címoldalakat és az ezeken többnyire egyszerre szereplő feliratokat: címet, leírást és egyéb szövegeket, illetve más jeleket. Az alábbi oldal tipikus példa ezekre.

Mint látjuk, az oldalon több nyelv is megjelenik: romaniul van az együttes neve (Parno graszt), a dal címe (Koro kino), valamint más, a YouTube által feldo- bott számok együttesének neve vagy címe is (Ando Drom, Keren chave). Emellett a magyar nyelv is feltűnik, szintén egyes címekben (Jaj de nehéz egy párnára feküdni), továbbá az angol nyelvet is látjuk, pl. a YoutTube névben és az egyik fel- töltő felhasználónevében (Gore Knight). A különböző nyelvek akár egyetlen kife- jezésben is megjelenhetnek együtt, pl. „Parno graszt jaj istenem, anyám”, máshol pl: „Valentino keresztelője Újkígyóson. Full disc”.

(20)

19

1. ábra. Romani nyelvű videoklip részlete a címlapon

Ez a jelenség itt nem kódváltásként értelmezhető, hanem sokkal inkább a transznyelviség („translanguaging”, Garcia–Wei 2014; Bartha 2016) példája: annak a kifejeződése, hogy két vagy több nyelv egyidejűen van jelen, használódik és jelenítődik is meg a felhasználók által végzett kreatív jelentéslétrehozásban (Garcia–Wei 2014. 24.). Ennek a transznyelviségnek, amely már első pillantásra megjelenik, a továbbiakban is nagy jelentősége van. Egy-egy címoldalon ugyanakkor nemcsak nyelvek (romani, magyar, angol) és nyelvi szövegek jelennek meg, hanem számok, ikonok, jelzések és képek is hordoznak jelentést: nemcsak többnyelvű, hanem többmodalitású szemiotikai-kommunikációs tájról beszél- hetünk tehát.

6.2. A feltöltött tartalmak

Ennek a szemiotikai tájnak meghatározó része maga a feltöltött videó. A ci- gány nyelvet keresve itt főleg zeneszámokat, valamint családi ünnepek bemu- tatását találjuk. A romani nyelvű zeneszámok mellé a feltöltők gyakran szer- kesztenek olyan képsorokat, amelyek az előadókat vagy a hagyományos cigány életmódhoz kapcsolódó (valós vagy stilizált) életképeket mutatnak, a dal szöve- gét kiegészítve vagy illusztrálva (többnyire a cigány kultúrához vagy a dalban kifejezett érzelmekhez kapcsolódva). Az így konstruált videókban a nyelvi sík – mind a látható (írott) szavak, mind az elhangzó szöveg – elválaszthatatlanul összefonódik a hangzásvilággal, a zeneiséggel, valamint a vizuális információk- kal, és különféle háttértudásokat mozgósítva, együttesen alkotnak egy multimo- dális, szemiotikai szempontból is összetett tartalmat. Például:

(21)

20 HÁMORI ÁGNES

2. ábra. Részletek az Ando Drom Keren chave⁴ című dalát kísérő képekből Egy másik fontos csoportot alkotnak a családi, baráti események kapcsán feltöltött, romani (vagy részben romani) nyelvű videók. Ezek jellemzően vala- mely, a kisebb vagy nagyobb közösség szempontjából releváns családi eseményt mutatnak be, mint pl. esküvő, keresztelő, ballagás; de találunk videót lánykérés- ről, kertipartiról és szabadulási buliról is.⁵ E felvételek általában nem spontán, hanem szerkesztett jellegűek (vágva, szerkesztve vannak, nemegyszer profi cégek által) – érdemes hangsúlyoznunk, hogy konstruálás eredményeiről van szó.

Nyelvi tájkép szempontból érdekes tény, hogy több felvételen szerepel is a videókészítő cég reklámfelirata, hol magyarul, hol azonban angolul (!). (Így pl

„Merci és Rikárdo kerti partyjának” videóján, a cigány nyelvű dalokkal egyide- jűleg olvasható a készítő cég bemutatkozása: „Hungary organization whose only important to the Roma traditions, culture and the presentation and grooming!”.⁶) Az angol nyelv használata itt, egy magyar cég magyarországi cigányoknak szóló reklámjában valószínűleg a modernség, a magas technikai-informatikai profesz- szionalizmus megjelenítője.

Általában szinte minden videón kétnyelvűség volt megfigyelhető, vagyis a cigány és a magyar nyelvet is használták, a magyart információs (kommuniká- ciós), a cigány nyelvet információs és szimbolikus funkcióban⁷ is. A videókon több szövegtípus is megjelent: többnyire dalokat hallhatunk (cigány vagy magyar nyelven), vagy egyes elhangzott szövegek vannak rögzítve (pl. köszöntő).

Ezen események megosztása több fő funkciót is betölthet: egyik az ismerő- sök tájékoztatása, másik az esemény gazdagságának, a szervező bőkezűségének a távolabb élő rokonok, barátok, sőt egészen tág nyilvánosság számára történő bemutatása; ez a nyilvánosságra hozás, a bőkezűség és gazdagság prezentálása, a rokonok, barátok megtisztelése igen fontos érték számos cigány kultúrában (Ba- logh–Fábiánné 2012. 30.; Stewart 1994). A nagy családi események, ünnepségek 4 https://www.youtube.com/watch?v=IbSUE4O�rR8

5 Fecó szabadulási bulija: https://www.youtube.com/watch?v=�hUh0RGEJeQ 6 https://www.youtube.com/watch?v=QM-x-Xsb9p4

7 E funkciókról vö. Holecz–Bartha–Varjasi 2016. 74.

(22)

21

megfelelő kivitelezése az érintettek (elsősorban az apa, a család) számára komoly társas jelentőséggel bír. Ezt tükrözi az is, hogy sok esküvői videón nemcsak az ifjú pár, hanem az örömapa neve is (vagy csak az!) szerepel a címben, a szélesebb körű azonosíthatóság biztosítására, pl. „Esztergomi Bandi fiának a lagzija”.⁸

A videókon megfigyelhető az oláh cigány kultúra⁹ egyes elemeinek hang- súlyos megjelenése (pl. a romani nyelv), cigány hagyományok és normák ér- vényesülése: a „cigány kultúrának” ez a megidézése (egyben újrakonstruálása) teremti meg az esemény értelmezési keretét,¹⁰ és ehhez kapcsolódnak azok a háttérideológiák,¹¹ amelyekben a nyelvválasztás vagy az esemény egyéb részletei jelentést nyernek (vö. Bartha–Petteri–Szabó 2013. 16.).

A romani nyelv mellett ilyenek bizonyos kiemelt motívumok: pl. a luxusau- tók vagy a lovas hintó, az ünnepi öltözékek és a kiegészítők (cipő, menyasszonyi korona) és a drága ékszerek, mint a gazdagság, vagyon tárgyi jelei; a bőkezűség jelzései (gazdagon terített asztalok, ételek, szeszesitalok bősége), a családtagokat, nagyszámú vendégsereget mutató felvételek, vagy a cigány kultúrában az esemény során elvárt tevékenységek (pl. üdvözlés, tánc, zene, köszöntés) (vö. Balogh–Fábi- ánné 2012. 30; Stewart 1994). Ezek a részletek a videók által létrehozott szemiotikai keretben mind jelentéshordozó szerepet kapnak, mint az esemény megfelelő- ségének, a helyes cigány viselkedésnek, a méltó ünneplésnek a kidolgozói.

Mindezek – vagyis a nyelvhasználat, beszédaktusok, ruhák, jellegzetes tár- gyak, ételek, zene, tánc – fontosságát és társas jelentését mutatják a kommentelő közösség visszajelzései is, amelyek gyakran reflektálnak ezekre és a mögöttük álló ideológiákra, többnyire értékelő módon. Pl: „Egy igazi cigány lagzi! Le a kalappal!”,¹² „na így kell ezt csinálni mo!!!”,¹³ „Egyedi az újasszonyi ruha meg a kendő! Tan baxtale e névé párora!”,¹⁴ „nagyon szép gazdag esküvő… mindenki elegáns… sok szerencsét”.¹⁵ De megjelennek negatív kritikák is, pl: „Jó a zene, de ez a tánc ... rumunglo cigány vagyok oláh cigány a férjem, de a tánc az jobban megyen mint itt !!!”, vagy „Többet vártunk a gyöngyösiektől”.¹⁶

8 https://www.youtube.com/watch?v=Bp735ZOIIto&list=RDBp735ZOIIto#t=33

9 Nem beszélhetünk egységes „cigány kultúráról”, sőt maga a fogalom is problematikus. Egyes elméletek szerint nincs általában vett „cigány életmód” vagy „kultúra”, hanem mindig az adott többségi kultúrával történő együttműködés lehetősége, a többségi kultúrával való szembehelyezkedés (vö. a „kívülállás kultúrája, Romano Rácz nyomán) vagy a „szegénység kultúrája” (Lewis) határozta meg a cigányság aktuális életmódját; részletesebben l. Balogh–

Fábiánné 2012; Binder 2010. Az itteni értelmezés főleg a magyarországi oláhcigányok élet- módjához szokásosan kapcsolódó jellegzetességekre támaszkodik (Balogh–Fábiánné 2012), a kultúrát (Geerzt nyomán) „jelentést hordozó szimbólumok szervezett rendszerének” te- kintve (Binder 2010).

10 Ezek a nyilvános megosztások ugyanakkor meg is teremtik, erősítik és terjesztik is az adott lokális kultúrát.

11 Ezek részletesebb feltárása önálló tanulmányt igényel.

12 https://www.youtube.com/watch?v=3Pjr0UBKgXo&spfreload=10 13 https://www.youtube.com/watch?v=dgiVucOfq3s

14 https://www.youtube.com/watch?v=U6zL7SNyjhc

15 https://www.youtube.com/watch?v=Bp735ZOIIto&list=RDBp735ZOIIto#t=33 16 https://www.youtube.com/watch?v=o50XwgmRpp0&t=36s

(23)

22 HÁMORI ÁGNES

Ki kell emelni, hogy az itt elemzett romani nyelvű YouTube-videók által használt (és egyben megteremtett) értelmezési keret nem a „politikai vagy társa- dalmi hatalomgyakorlás” vagy „többség és kisebbség viszonyának” kerete, hanem meghatározóan a roma kultúra, egy roma társas-kulturális esemény gyakorlása.

Az elemzésekből az is kitűnt, hogy a cigány közösségek több tagja gyorsan felismerte a YouTube mint újszerű kommunikációs mód közösségi lehetőségeit, és ezeket kreatívan összekapcsolta a nyilvánosságra hozásnak, a gazdagság és a bő- kezű vendéglátás külvilág előtti (cigányok és nem cigányok számára történő) pre- zentálásának hagyományával: ezt mutatja, hogy az utóbbi években rohamosan szaporodnak az ilyen cigány családi, közösségi eseményekről feltöltött videók, sőt új műfajok is megjelentek (pl. kerti parti, születésnapi köszöntő). Ezeknek a YouTube-feltöltéseknek mint új kommunikációs gyakorlatoknak a működőképes- ségét, közösségi és kommunikációs sikerét jelzi az is, hogy földrajzilag távoli he- lyekről is reagálnak rokonok vagy ismerősök, pl. „Sok boldogsàgot a ifju pàrnak Hagymusz es Andi Floridabol”,¹⁷ vagy „jackson vagyok győrből nagyon sajnálom hogy nem lehetemot nagyon szép”,¹⁸ de a tágabb roma (sőt nem roma) közösség részéről, gyakran ismeretlenektől is számos komment érkezik. Sőt, találunk pél- dát hasonló jellegű, de Kanadából feltöltött cigány–magyar kétnyelvű esküvői videókra is, amelyek szintén a roma hagyományoknak megfelelő lagziról adnak tájékoztatást, elsősorban a magyarországi közösség számára.¹⁹

Megfigyelhető tehát a kommunikációs gyakorlat létrejötte, alakulása és ter- jedése is.

A sok tekintetben archaikusnak mondható romani nyelv és kultúra tehát nemcsak hogy meg tudott jelenni a huszonegyedik század legmodernebb kom- munikációs platformján, hanem annak a lehetőségeit aktívan és termékenyen kihasználva, a kulturális hagyományok alapján újszerű kommunikációs gyakor- latokat is ki tudott alakítani.

6.3. A YouTube-ra feltöltött esemény mint nyelvi tájkép:

multimondális jelek komplex rendszere

Ezeket a nyelvi viszonyokat és az egyéb képi és tárgyi jellegzetességeket részletesebben is elemezzük egy ballagási videó, „Niki ballagási bulija”²⁰ kap- csán; ez egy fiatal cigány lány ballagása, amely nagy és ünnepélyes társasági ese- ményként zajlik. Megfigyelhetjük, hogy a nyelvek használata fontos társas-kultu- rális jelentést kap ezen (és a többi, ehhez hasonló) videón, és elválaszthatatlanul összefonódik más modalitású jelekkel is, mint pl. a résztvevők ruhája, ékszerei, 17 https://www.youtube.com/watch?v=U6zL7SNyjhc

18 https://www.youtube.com/watch?v=dgiVucOfq3s 19 https://www.youtube.com/watch?v=6RgcyffdAlI és

https://www.youtube.com/watch?v=aw2ylz89JUk

20 https://www.youtube.com/watch?v=XISIRbkOpQQ&t=891s

(24)

23

lovas hintók, ételek, valamint a tánc és a zene. Ezeket Shohamy nyomán rendkí- vül fontosnak tartjuk bevonni a nyelvitájkép-elemzésbe, mint a „nyelvhasználás”

(languaging), az aktív és kreatív jelentéslétrehozás kiterjesztett módjait: „Lan- guaging refers to the multiple ways of representation that are not limited to words but rather includes additional ways of expression consisting of a variety of creative devices of expression such as languaging through music, clothes, ges- ture, visuals, food, tears and laughter” (Shohamy 2006. 16.).

Nyelvi szempontból azt találjuk, hogy az eseményen mindvégig váltakozik a romani és a magyar nyelv használata. A videó elején rögtön romani nyelvű ének és a cigány mulatságokhoz köthető zene hangzik fel (ez az összes vizsgált videóra jellemző). Mindez zeneileg is és nyelvileg is azonnal megteremti azt a kontextust, amelyben az esemény részletei jelentést kapnak, vagyis a roma kultúra, a roma hagyományok és a „roma közösségi esemény” keretét (vö. Stewart 1994).²¹

A romani mellett a magyar nyelv is gyakran szerepel a felvételen: a vizsgált videóban a résztvevők egymás között főleg ezt használják, elsősorban informá- ciós funkcióban. A két nyelv, a romani és a magyar közös jelenléte ebben a mul- timodális tájban a „magyarországi” aspektussal is kiegészíti a „roma esemény”

bemutatását, és a „roma” és a „magyar” tágabb kapcsolatát is reprezentálja, be- emelve a magyart mint azt a földrajzi-nyelvi-kulturális környezetet, amelyben az itt bemutatott, roma kultúrához tartozó esemény lejátszódik és beágyazódik.

A nyelvek és kultúrák egyidejű jelenlétét, egymásba folyását, fluiditását mutatja az is, hogy a résztvevők magyar nyelvhasználatában megjelennek a romani nyelvre jellemző pragmatikai és stilisztikai sajátosságok is, a roma kultúrában elvárt beszédaktusok (pl. köszöntések, gratulációk) és kifejezések szerepelnek magyarul (pl. „Kati, legyetek szerencsések! Az Isten hozott benneteket!”).

A videó egyik legfontosabb jelenetében szintén mindkét nyelv szerepel:

a lány egy kétnyelvű énekben az összegyűlt vendégsereg előtt köszönetet mond szüleinek gyermekkoráért és neveltetéséért. Az énekben romani és magyar nyelvű részek váltakoznak, pl. „…Sok boldogságot kívánok édesanyám! Legyen hosszú az életed, anyu ezt kívánjuk teneked!... A te két szemed, az nekünk a fény… (…) „Amaro dad, tu szan pe luma, po trájo o maj láso dad! Tu baragyan patyivalesz amen opre… (jelentése: Apánk, te vagy a világon, az életben a leg- jobb apa! Tisztességben neveltél fel bennünket! Megköszönjük neked ezek a szép éveket. Örülünk, amikor rád nézünk, mert tudjuk, hogy te is örülsz, amikor ránk nézel…).

A romani nyelv használata itt, a köszönetmondás kulturálisan fontos aktu- sában kiemelten lényeges, és több szimbolikus jelentéssel is bír: kifejezi a kö- zösségi identitást, a hagyományok, a szülők és a vendégek iránti tiszteletet, és hangsúlyosan meg- és újrateremti a cigány nyelvi-kulturális kontextust.

21 „A romani nyelv ismerete nagyon fontos azok miatt a viszonyok miatt, amelyeknek része-„A romani nyelv ismerete nagyon fontos azok miatt a viszonyok miatt, amelyeknek része- seivé teszi a beszélőt. Ez az a pont, ahol a romanesz két jelentése, a nyelv és a kultúra eggyé válik” (Stewart 1994).

(25)

24 HÁMORI ÁGNES

A nyelvhasználat mellett érdemes megemlítenünk az esemény további, nem-nyelvi jellegű részleteit is. A videofelvétel részletesen megmutatja a lány ünneplőruháját, a kiegészítőket (cipő, táska, ékszerek) mint a gazdagság tárgyi jeleit. Láthatjuk a nagyszámú vendégsereg érkezését és a gazdagság tárgyi jeleit, mint a családtagok lovas hintókon való utazását, az ételek és italok bőséges választékát; fontos elem a hatalmas kondérban látható gulyásleves, amely a ven- dégek jóltartását, a bőséget és a vendéglátók bőkezűségét jelzi. Érdemes megemlí- teni az érkező vendégek udvarias köszöntését, az ajándékokat, valamint a táncot.

Mindezek együttesen jelenítik meg, hogy az adott esemény a (lokálisan érvényes) roma hagyományoknak megfelelően, egy gazdag, sok vendég előtt tartott, nagy- szabású és fényűző ünnepként ment végbe.

3. ábra. A gazdagság és bőkezű vendéglátás tárgyi jelei a videón

Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a vizsgált videókon gyakran és hangsúlyosan szerepelt a romani nyelv, és használatának fontos szimbolikus funkciója volt: a videó elején azonnal jelezte az (adott) roma kultúrához való tartozást, és egyben meg is teremtette azt a társas-kulturális értelmezési keretet, amelyben az esemény további részletei jelentéssel bírtak. A nyelv nem elszige- telten jelent meg, hanem a bemutatott események számos, más jellegű és eltérő modalitású részlete is hordozott jelentést, így például az egyes tárgyak, gesztu- sok, zene- és a táncrészletek is mint a gazdagság, bőség és egyben a roma hagyo- mányoknak megfelelő közösségi viselkedés reprezentálói.

Ha tehát a YouTube-tartalmakat nyelvi tájként, sőt kiterjesztve a fogalmat, szemantikai tájként vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a nyelvek, az el- hangzó és írott szövegek, a zene, a képek és a mozgás ezekben egy egymással összefonódó, komplex multimodális szemiotikai rendszert alkottak, amelynek egyes elemei – elválaszthatatlan módon – kiegészítették és erősítették egymást, és a YouTube lehetőségeit aktívan és kreatívan kihasználva gazdag jelentéshálót hoztak létre.

(26)

25

6.4. A publikum: a kommentek

Végezetül vizsgáljuk meg nyelvi tájkép szempontjából a YouTube-oldalak harmadik tartományát: a videókhoz írt kommenteket. Ezek szervesen összefügg- nek a videók tartalmával, de azoktól részben el is különülő diskurzusvilágot alkotnak, az új résztvevők, résztvevői szerepek és új diskurzus- és jelentéssíkok megjelenésével.

Elsőként nézzük, mely nyelvek tűnnek fel a kommentekben. A zeneszámok kommentelői között sokkal több a külföldi, nemzetközibb a publikum, míg a csa- ládi eseményekhez leginkább Magyarországról szólnak hozzá (bár itt is találunk külföldi megjegyzéseket). Utóbbiaknál a legtöbb hozzászólás magyar nyelvű, ezek mellett vagy ezekbe ágyazva azonban rendszeresen megjelennek romani hozzászólások és kifejezések is, pl.: „nem rosz jo lett taven baktali be kato shukar gyesz”,²² „tán báktálé lé duje terne!! :))”.²³

A romani nyelv használata itt több funkcióval is bírhat: lehet információs funkciójú, de lehet az egyéni identitás jelölője, a közösségi identitás hordozója, a helyes és „igazi” cigány viselkedés része, a hagyományok megtartásának kife- jezője vagy a megszólítottak iránti tisztelet kifejezése is.²⁴ Ezek a funkciók gyakran össze is mosódnak.²⁵ Továbbá olykor az angol nyelv is megjelenik, vélhetően mint a modernség, globalizáltság jelzése: „HAVE A NICE DAY SZÉP ESKÜVŐ EGY ÉLETR SZÓLJON MINDEN JÓT KÍVÁNOK”.²⁶

A nyelvek váltakozása, olykor egymásba ágyazódása itt ismét a transz- nyelviség fogalmával jellemezhető: a résztvevők a videó által kijelölt (több) nyelvi-kulturális keretben nyelvi forrásaikat egyformán és kreatívan használ- ják jelentések közvetítése érdekében, sőt, nemcsak nyelvi forrásokkal, hanem más, vizuális jelekkel is aktívan élnek. Ilyen pl. a nagybetűvel írás, rövidítések, az írásjelek (pl. felkiáltójel) és emotikonok használata: „Húúúú nagyon szép a Menyaszonyy!!!Grt....:)) <3”.²⁷

Hasonló jelenségek jellemzik a zeneszámokhoz kapcsolódó kommenteket.

A rengeteg nemzetközi hozzászólás egy sok nyelvet és kultúrát mozgósító, rend- kívül sokszínű, szuperdiverzív (Blommaert–Rampton 2012; Bartha 2016) és transznyelvi teret hoz létre (Garcia–Wei 2014. 24.). Itt a nyelvek között az angol a leggyakoribb, mint a kommunikációt leginkább biztosító nyelv, pl. „i love it...

it’s so beautiful!!! This is real music X The Netherlands”. Szlovákiai vagy magyar 22 Amanda és Ádi esküvője: https://www.youtube.com/watch?v=lGRU53da2l4

23 Grófó (Szedra és Gyémi lagzija: https://www.youtube.com/watch?v=lqCtW8RgfGw 24 Androutsopoulos hívja fel a figyelmet arra, hogy egy kisebbségi nyelvet olykor akkor is hasz-

nálnak egyes kifejezésekben, amikor egy közösség vagy egyén egyébként már nem beszéli:

ez a használat kiaknázza a nyelv szimbolikus funkcióját a társas identitások és viszonyok alakításában (Androutsopoulos 2007. 214.).

25 Hasonló jelenségek figyelhetők meg a facebookos cigány nyelvhasználatban is.

26 https://www.youtube.com/watch?v=SfGB8mxRRKA 27 https://www.youtube.com/watch?v=SfGB8mxRRKA

(27)

26 HÁMORI ÁGNES

cigány fiatalok is sokszor ezen a nyelven szólnak hozzá: „I am gipsy I understand it I am a Slovakian gipsy this song is my favourite”, vagy „This music is my life, my blood, I love that for death, it’s me, a gypsy man from Budapest, Hungary!”.

Ugyanitt a magyar és a cigány nyelv is megjelenik, pl. „Én ezt a fajta cigány zenét szeretem, imádom, rajongok érte!!! Libabőrös leszek akár hányszor hallgatom.

Taven Bachtale”.²⁸ További nyelvek is feltűnnek, pl. német, orosz, kínai, francia, spanyol; a szuperdiverzitást hangsúlyozza, hogy a kommentelők gyakran meg is adják, a világ mely részéről írnak (pl. Kaliforniából, Azerbajdzsánból, Hollandiá- ból, Törökországból, Mexikóból, Brazíliából vagy Ecuadorból).

4. ábra. Részlet a Parno Graszt Koro kino²⁹ című dalának kommentjeiből: transznyelviség a romani, magyar, angol

nyelv, emotikonok, számok, nevek és ikonok között

A nyelvek különféle (információs, szimbolikus, identitásjelölő stb.) funkciói ebben a szuperdiverzív környezetben szintén sokszor összemosódnak: az angol nyelv lehet az érthetőség eszköze, de a modern, globalizált identitás kifejezése is, a romani nyelv használata jelölheti az egyéni identitást, de a cigánysággal vagy a zenével való közösség érzését is stb. Nemcsak az egyes funkciók, hanem a kultúrák, identitások és nyelvek, sőt modalitások és jelentéssíkok is fluid és kreatív módon folynak össze, a már említett „transznyelviség” és az aktív, kreatív nyelvhasználás közös platformján. Így pl. egy magyar felhasználó a cigány nyelvű dalról ezt írja:

„This is verhetetlenek J Very-very good < 3”, egyetlen kifejezésben élve az angol és a magyar nyelv, valamint a szavak nyelvi és az emotikonok vizuális kifejezési lehető- 28 Ez és az előző példák forrása: https://www.youtube.com/watch?v=IbSUE4O�rR8

29 https://www.youtube.com/watch?v=sZa3IWraswU

(28)

27

ségeivel. Mindez elválaszthatatlan a nyelvileg kommunikált tartalmaktól: egy kali- forniai hozzászóló például explicit módon fogalmazza meg azt a kapcsolatot, amelyet a cigány dal teremtett számára az identitások és kultúrák között: „I think I may be a gypsie at heart because this music is so beautiful <3 greetings from California”.³⁰

E szuperdiverzív, transznyelvi közegnek és a jelentéseknek nemcsak a kommentek, hanem a felhasználók nevei is részét alkotják. A nevekben is számos nyelv megjelenik, pl. magyar a cigány mellett angol, német, orosz, szerb, héber, török, azeri, spanyol, francia, kínai stb. A nevek lehetnek egyszerű személyne- vek is, de sok esetben speciális jelentést is hordoznak, elsősorban az identitásra vonatkozóan, pl. „Romalány roma lány”, „Tschurari Piruschka”;³¹ a nevek nyelve és tartalma egyaránt lehet jelentéshordozó. Ezek a síkok is részt vesznek tehát a különféle diskurzusbeli jelentések konstruálásában.

A nyelvi tájkép részeként ezekben a kommentekben is kiemelhetjük a vizu- ális jelzéseket, így pl. az érzelemközvetítő írásjeleket (pl. felkiáltójel) és emotiko- nokat (pl. J, <3), amelyek akár önálló hozzászólást is alkothatnak (pl. “♥♥♥♥♥♥♥”

vagy 🌹🌹💝🌹🌹🌏🍀🍀🍀🍀🍀); e jelek a nyelvi és a nem-nyelvi kifejezésmód között kontinuumot alkotva a maguk multimodális módján szintén szerves részei a kommentek jelentésrendszerének. Végül ki kell térni a nevek mellett látható ikonokra is, amelyek szintén jelentést hordozhatnak, pl. az egyéni vagy közössé- gi identitás jelzését is; az egyik felhasználó ikonja például a roma kultúra hagyo- mányos szimbóluma, a „roma kerék”.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk: a vizsgált kommentekben ezek a külön- féle részletek mind jelként működhetnek, itt is egy nagyon komplex, dinamikus szemiotikai közeget hozva létre, ahol a nyelvhasználók részéről nagyfokú kre- ativitás és aktív jelentés-létrehozó tevékenység figyelhető meg, melybe a nyelvi kifejezéseket, neveket, ikonokat, képeket és számokat egyformán bevonják.

A YouTube multimodális, globalizált, nyitott és a kreativitásra teret adó teré- nek mindegyik tartományában maximálisan igaz tehát az a megállapítás, hogy

„a létrejövő szuperdiverzív környezetben az emberek minden általuk hozzáférhető nyelvi és kommunikációs eszközt felhasználnak, és ezeket hihetetlenül összetett nyelvi és szemiotikai formákká vegyítik” (Holecz–Bartha–Varjasi 2016. 82.).

7. Összegzés

Az elemzések alapján megállapíthattuk, hogy a romani nyelv jelen van az online közösségi oldalakon, és aktív használat jellemzi többféle, kommunikációs és szimbolikus funkcióban is. A cigány nyelvek írásbeliségének és sztenderdi- záltságának hiánya nem jelentett akadályt, sőt, talán fokozta e nyelv rugalmas- ságát és alkalmasságát a globalizált, szuperdiverz, a nyelvek és kultúrák közti 30 https://www.youtube.com/watch?v=JUkmd2-o9zU

31 https://www.youtube.com/watch?v=JUkmd2-o9zU

(29)

28 HÁMORI ÁGNES

átjárhatósággal jellemezhető kommunikációs térben és módban való használatra.

A romani nyelv a YouTube-os feltöltések mindegyik tartományában megjelent:

a feltöltött tartalmakban, címekben, kommentekben és nevekben is. Használata nem kizárólagos, általában a magyar nyelv mellett vagy azzal váltakozva szerepel, de olykor más nyelvek is feltűnnek a közelében. A YouTube nyelvi tájképét nagyfokú multimodalitás jellemzi, a kommentekben pedig kifejezetten erőteljes többnyelvűség és többkultúrájúság, nagyfokú szuperdiverzitás érvényesül. Eb- ben a közegben nyelvek helyett inkább nyelvhasználásról, a nyelvek aktív, kre- atív felhasználásáról (a „languaging” és „translanguaging” jelenségéről) érdemes beszélni, valamint a nyelvi és más modalitású jelek – vizuális elemek (ikonok, emotikonok, képek), tárgyak, ételek, ruhák, tánc, zene stb. – együttes felhasználá- sáról a jelentések minél teljesebb reprezentálásában. Mindezek nagyon komplex, dinamikus szemiotikai közeget hoznak létre, amelyben újfajta kommunikációs és jelentéshordozó gyakorlatok alakulnak ki, a romani nyelvhasználat és kultúra terén is. Mint a fenti elemzések is mutatták, ezek leírásához, megértéséhez való- ban újszerű nyelvészeti szemlélet és fogalmak szükségesek, s ehhez egy modern, kiterjesztett nyelvitájkép-megközelítés értékes segítséget tud adni.

Szakirodalom

ACZÉL Petra

2014 Az új. In: Lányi András–László Miklós (szerk.): Se vele, se nélküle?

Tanulmányok a médiáról. Budapest, Wolters Kluwer Kft., 15–31.

ANDROUTSOPOULOS, Jannis

2007 Bilingualism in the mass media and on the Internet. In: Heller, Moni- ca (ed.): Bilingualism: a social approach. Basongstoke, Palgrave Macmillan, 207–230.

2014 Computer-Mediated Communication and Linguistic Landscape. In:

Holmes, Janet–Hazen, Kirk (eds.): Research Methods in Sociolinguistics:

A Practical Guide. Malden–Oxford, Wiley, 74–90.

ANDROUTSOPOULOS, Jannis–TEREICK, Jana

2015 Youtube: language and discourse practices in participatory culture.

In: Georgakopoulou, Alexandra–Spilioti, Tereza (eds.): The Routledge Handbook of Language and Digital Communication. Oxon–New York, Rout- ledge, 354–371.

BALOGH Zoltán–FÁBIÁNNÉ ANDRÓNYI Katalin

2012 Romológiai ismeretek. Budapest, Szent István Társulat.

BARTHA Csilla

2012 Nyelvi sokféleség, nyelvi másság – Tények és tévhitek. Plenáris előadás a Nyelvekben gazdag Európa – Nyelvi diverzitás Magyarországon konferen- cián (British Council–MTA NYTI, Budapest), 2012. november 15.

(30)

29

2016 Szerkesztői bevezető. In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok 28. Budapest, Akadémiai Kiadó, 7–20.

2007 (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Buda- pest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

BARTHA Csilla–HÁMORI Ágnes

2011 Cigány közösségek, nyelvi sokszínűség és az oktatás nyelvi kihívásai.

Magyarországi helyzetkép. Európai Tükör. XVI/3. 107–131.

BARTHA Csilla–LAIHONEN, Petteri–SZABÓ Tamás Péter

2013 Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben. Pro Minoritate 22/3. 13–28.

BINDER Mátyás

2010 „Elképzelt kultúra”. A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreértelmezései. Eszmélet. 2010 július 1. URL: http://eszmelet.hu/binder�matyas-elkepzelt-kultura-a-roma-cigany-kultura-eg/ [2017. október 15.]

BLOMMAERT, JAN

2016a The conservative turn in Linguistic Landscape Studies. URL: https://

alternative-democracy-research.org/2016/01/05/the-conservative-turn-in- linguistic-landscape-studies/ [2017. október 15.]

2016b “Meeting of Styles” and the online infrastructures of graffiti. URL:

https://alternative-democracy-research.org/2016/01/11/760/ [2017. október 15.]

BLOMMAERT, Jan–RAMPTON, Ben

2012 Language and Superdiversity. MMG Working Paper 12-09. URL: http://

pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1615144/component/escidoc:1615143/WP�12-09�Concept-Paper�SLD.pdf [2017. október 15.]

E-NET

2009 Az online játék már nemcsak játék. URL: http://www.enet.hu/hirek/

jelentes-az-internet-gazdasagrol-fokuszban-az-online-tartalom-osszefoglalo- a-sajto-szamara-gkienet-t-home-t-mobile-az-online-jatek-mar-nem-csak-jatek/ [2017. október 15.]

FERENCZY Zsófia

2011 Közösségi tér és önprezentáció a huszonegyedik században – a facebook és a youtube. In: Orbán Jolán (szerk.): A szöveg mint inter-mediális esemény. PTE BTK. URL: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/orban�

inter-med/kzssgi�tr�s�nreprezentci�a�huszonegyedik�szzadban��a�

facebook�s�a�youtube.html [2017. október 15.]

FROMANN Richárd

2015 Úton az online játékos közösségek társadalma felé? URL: http://dibiz.

hu/uton-az-online-jatekos-kozossegek-tarsadalma-fele/ [2017. október 15.]

GARCIA, Ofelia–WEI, Li

2014 Translanguaging: Language, Bilingualism, and Education. New York, NY, Palgrave MacMillan.

(31)

30 HÁMORI ÁGNES

HOLECZ Margit–BARTHA Csilla–VARJASI Szabolcs

2016 Új paradigma vagy térfoglalás? – Nyelvhasználók a periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe. In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok 28. Budapest, Akadémiai Kiadó, 73–90.

IVKOVIC, Dejan–LOTHERINGTON, Heather

2009 Multilingualism in cyberspace: conceptualising the virtual linguistic landscape. International Journal of Multilingualism 6/1. 17–36.

JONES, Siân

1997 The Archeology of Ethnicity. London–New York, Routledge.

LAKATOS Szilvia

2010. A romani nyelv helyzete a magyarországi oktatási rendszerben. In:

Papp Anna Mária (szerk.): Kevésbé használt nyelvek helyzete a Visegrádi Négyek országaiban. Budapest, OIK.

LÁNYI András–LÁSZLÓ Miklós (szerk.)

2014 Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Budapest,Wolters Klu- wer Kft.

MEDIAQ

2016: Generációk és online platformok Magyarországon. „Közösségi kondi- terem – Közösségi marketing 2017” szimpózium. 2016. december 6. URL:

https://www.slideshare.net/cousteau/mq-kozossegi-konditeremszimpozi- um20161206 [2017. október 15.]

MILROY, Lesley

2001 Language Ideologies and the consequences of standardization. Jour- nal of Sociolinguistics 5/4. 530–555.

MORING, Tom

2014 Is digitalization of media a new Gutenberg revolution for minority lan- guages? URL: http://sockom.helsinki.fi/journ/labbet/Budapest%2008-07- 2014.pdf [2017. október 15.]

ONG, Walter J.

1982 Az elsődlegesen orális kultúrák legújabb kori felfedezése. Fordította Szécsi Gábor. URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/ong�felf.

htm [2017. október 15.]

SHOHAMY, Elana

2006 Language policy. Hidden agendas and new approaches. London, Rout- ledge.

STEWART, Michael

1994 Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocia- lista Magyarországon. Budapest, T-Twins Kiadó–MTA Szociológiai Intézet–

Max Weber Alapítvány.

(32)

31

SZALAI Andrea

2007 Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféle- ség. In: Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-me- dencében. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 20–52.

SZÉKELY Levente–SZABÓ Andrea (szerk.)

2017 Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest, Társadalomtudományi Kft.

URL: http://www.ujnemzedek.hu/sites/default/files/magyar�ifjusag�2016�

a4�web.pdf [2017. okt. 15.]

TOSSENBERGER Tamás

2017 Ami nincs fent a Facebookon, az nem történt meg. HVG 2017. szeptember 19. URL: http://hvg.hu/elet/20170919�Ffcebook�mukodes�osszefog- lalas�felhasznalo�algoritmus�messenger [2017. október 15.]

VARIS, Piia

2015 Digital ethnography. In: Georgakopoulou, Alexandra–Spilioti, Tereza (eds.): The Routledge Handbook of Language and Digital Communication.

Oxon–New York, Routledge, 55–68.

(33)

(34)

MÁRKU ANITA

KÁRPÁTALJAI MAGYARUL A MÉMEK VILÁGÁBAN

¹

1. Bevezetés

Az internet megjelenésével új nyelvhasználati színterek nyíltak meg, új kom- munikációs csatornák alakultak ki. A multimodalitás következtében jelentősen megsokszorozódik mindazon szemiotikai eszközök száma, amelyek közül az online társalgások során a nyelvhasználók az aktuális szituációhoz alkalmazkodva válogathatnak. A nethasználók kreatívan „használhatják ki” nyelvi erőforrásaikat (vö. Pachné 2017), váltogathatják azok használatát: legyen szó nyelvekről, nyelv- változatokról, regiszterekről, képekről, emotikonokról stb. Ezek a váltások nemcsak a nyelvi kompetencia függvényében történnek, hanem a multimodalitás, különö- sen a vizualitás megerősödésével azokban a résztvevők arculat- és identitásépítési munkája (vö. Androutsopoulos 2006) is fokozottabban tetten érhető (vö. pl. Leppä- nen–Peuronen 2012; Bartha–Márku–Pachné Heltai 2016; Pachné 2017). Az internetes mémek a hétköznapi kommunikáció eme változásaira hívják fel a figyelmet.

A tanulmányban az internetes mémek világába (vö. Törteli-Telek 2016) be- pillantva néhány kárpátaljai sajátosságra szeretnék kitérni. Kárpátaljai viszony- latban nagyon keveset foglalkoztak még a mémek elemzésével, mindössze egy szakdolgozat született a mémek előfordulásáról az internetes nyelvhasználatban (Szanyi 2016), valamint példaanyagként előfordul Tar (2016) munkájában. Tehát az alábbi elemzést hiánypótlónak szánom a témában.

2. Fogalmi háttér: a mém

Richard Dawkins (1976, 2006) a mém fogalmát a gén analógiájára alkotta meg 1976-ban, és a kultúrán belül terjedő, másolható információ alapegységét értette alatta (vö. Pölcz 2016).

„A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének a módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöz- 1 A tanulmány Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti

Kiválóság Programjának támogatásával készült.

(35)

34 MÁRKU ANITA

nek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk”

(Dawkins 1986. 240–241.).

A Dawkins nevéhez kötődő memetikai kutatások ugyan érdekes és fontos kéréseket vetettek fel főként a kultúrakutatás területén, de a 2000-es évek elejére a sok kritikai támadás miatt elhalványult jelentőségük. A 21. században azonban a mém szó új jelentést nyert, az interneten terjedő megosztott és módosított kul- turális tartalmak megnevezésére kezdték el használni (vö. Pölcz 2016).

Általános értelemben mém lehet például egy kép, egy videó, egy frázis, egy hosszabb szöveg, egy dialógusséma, egy szövegforma, vagy akár egy visszatérő helyesírási hiba; tehát az alapja lehet bármi, amit utánozni, variálni lehet (Löber 2011. 60.).

Osterroth (2015) meghatározása szerint „Az internetes mémek nyelvi-képi szövegek, amelyek jelentése kollektív (gyakran hiperbolizált) szemiózisban fe- jeződik ki”. A mém az internet nagyon specifikus köreiben való kommunikáci- óra szolgál (vö. Osterroth 2015), és a mémek megértéséhez szükséges az olvasó, a másik internetfelhasználó kreatív szövegértelmezése; a világról s annak törté- néseiről való előzetes tudása kell ahhoz, hogy felfedje a mém „memóriájában”

tárolt információkat.

Egy mémet soha nem szerkeszthet, terjeszthet csupán egy egyén. Azonban mémet bárki készíthet, aki alapszinten ért a közösségi médiához és az internet- hez. Ma már több tucat mémgenerátor áll a felhasználók rendelkezésére. A mém- gyáros letölt egy előre kész sablont, az előre kész betűtípussal (Impact) ír valami humorosat, hogy úgy nézzen ki, mint az előző mémkép (Fehér 2012), vagy maga is kreálhat mémet egy kép és pár soros szöveg felhasználásával.

Ma már viszonylag gazdag szakirodalom olvasható a mémek kutatásáról, kü- lönböző csoportosítási módjairól, vizsgálati szempontjairól.

Az egyik ilyen csoportosítást adja például Laczkó Soma blogbejegyzésében (Laczkó 2014) (a teljesség igénye nélkül):

1. mozzanatokon, cselekvésen alapuló, az élet történéseire reagáló mémek (pl. fail-mém);

2. a különböző hatósági intézkedéseken, szimbólumokon alapuló, tabukra reagáló mémek (pl. a PedoMaci mém);

3. személyes akciókhoz, produkciókhoz köthető mémek, ahol a cselekvő személye lényegtelen (pl. Technoviking mémek);

4. mozgóképes mémek (pl. a 300 című film egy részlete „mémesítve”), ahol lehetnek átfedések (pl. vannak fail-filmek, melyek mozgóképesek is);

5. rajzolt, illetve tematizált (egyszerűsített) mémek (pl. a mérges srác mé- mek);

6. kultuszmémek (személyi kultuszon alapuló mémek, pl. a Chuck Norris- féle mémhatás);

7. sztereotípiákon alapuló mémek (pl. az informatikus mémek);

8. nemzeti/népcsoporton alapuló mémek (pl. hungaromémek) stb.

2017. szeptember 22–23., Csíkszereda

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

NYELVI TÁJKÉP, NYELVI SOKSZÍNŰSÉG

Második kötet:

Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség

2017. szeptember 22–23., Csíkszereda

TARTALOMJEGYZÉK

CONTENTS

CUPRINS

VIRTUÁLIS NYELVI TÁJKÉP

„JÓ LETT, TAVEN BAKTALI!”

EGY ORÁLIS KULTÚRA VIZUALITÁSA:

A CIGÁNY NYELV MEG-JEL-ENÉSEI A YOUTUBE SZEMIOTIKAI TERÉBEN

1. Bevezetés

2. Nyelvitájkép-kutatás és az internet

3. Az internet: metaforikus vagy valós tér?

4. A YouTube mint újfajta nyilvánosság és összetett szemiotikai tér

5. A cigány nyelvek az interneten

6. Romani nyelv a YouTube-on: transznyelviség,

multimodalitás és a nyilvánosság új gyakorlatai egy emergens szemiotikai térben

7. Összegzés

Szakirodalom

KÁRPÁTALJAI MAGYARUL A MÉMEK VILÁGÁBAN

1. Bevezetés

2. Fogalmi háttér: a mém