A vizsgálatra az ETT TUKEB 47854-2/2018/EKU számon megadta a szakmai-etikai engedélyt. (3. melléklet) A kérdőív a Google kifejezetten online kérdőívek
51
programozására szolgáló alkalmazásában lett kifejlesztve. Alapsokaságnak a MESZK felnőttápolási tagozat (n=28030), a pszichiátriai ápolási tagozat (n=983), valamint a mentésügyi és sürgősségi ellátási tagozat (n=4878, a hasonló profil miatt összevonva) személyes hírlevélre regisztrált ápolóit tekintettük. A vizsgálat kvantitatív elemzését megalapozó elektronikus kérdőívet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara segítségével juttattuk el a vizsgált populáció, a különböző ápolói szakterületeken dolgozók részére úgy, hogy a Kamara megjelentette a honlapján, illetve a rendszeresen összeállított hírlevelében elküldte a feliratkozottak személyes e-mail címére. A Facebook
„Tankórterem” - nevű oldalán szintén megosztásra került a kérdőív. Egyéni megkeresés nyomán hazai, vezető beosztású ápolási szakemberek is hozzájárultak, a vizsgált populáción belül, a kérdőív minél szélesebb körben való terjesztésében. Az alábbi, 1.
számú táblázatban közöljük, hogy a kamarai hírlevél összesen ápolási tagozatonként potenciálisan hány embert ér el a taglétszámhoz képest. A MESZK-nek arra vonatkozóan is van adata, hogy a hírlevelet hányan nyitják meg, de a jelen vizsgálat szempontjából ennek csekély a relevanciája.
1. táblázat: Kamarai taglétszámok releváns ápolási területenként, fő
Az adatfelvétel 2019. január 31-én kezdődött és 2019. április 30-án zárult le, melynek során 515 kitöltés érkezett az online felületre. Az adatfájl technikai tisztítása során 495 kitöltés bizonyult elemzésre alkalmasnak1.
A következő, 2. számú táblázatban az látható, hogy a különböző ápolási szakmacsoportonként hányan töltötték ki a kérdőívet:
1 Beérkezett 15 üres, valamint 2 irreleváns kitöltés.
Aktív tagok száma Hírlevélre feliratkozott tagok száma Felnőttápolási tagozat 35 878 28 030 Mentésügyi és sürgősségi betegellátási tagozat 5 666 4 878 Pszichiátriai ápolás tagozat 1 325 983
52
2. táblázat A kérdőív kitöltőinek száma és aránya az alapsokasághoz képest, fő, százalék
4.3.2 Minta
A mintavétel nem véletlenszerű eljárással történt, hanem a technikai megvalósíthatóság miatt, valamint a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból kifolyólag önkényes mintavételi módszerrel, az egyszerűen elérhető alanyok csoportjának lekérdezésére épült a kérdőíves vizsgálat. Ennek egyik előnye, hogy egy teljes társadalomkutató-intézet erőforrásainak hiányában is használható kutatási eszközként funkcionál. Hátránya azonban, hogy a vizsgált populációra reprezentativitást nem biztosít, tehát a következtetések nem általánosíthatók, csupán a vizsgálatban résztvevőkre tehetők megállapítások. A másik hátránya, hogy az alanyok közé csak olyan egészségügyi szakdolgozók kerülhettek be, akik e-mail címmel rendelkeznek, feliratkoztak a kamarai hírlevélre, volt alkalmuk és kedvük időt tölteni a kérdőív kitöltésével. Mivel a kérdőív tárgya a pszichiátriai betegek stigmatizációja volt, így talán nem meglepő, hogy a pszichiátriai ápolás tagozat dolgozóit jóval nagyobb mértékben sikerült megszólítania (13,1%), mint a többi ápolási terület dolgozóit (1,1%, valamint 1,5%). A kérdőíves vizsgálat reprezentativitását tekintve összességében tehát fontos néhány megkötéssel élni:
technikai okokból egyszerű véletlen mintavétel végzésére nem adódott lehetőség, tehát a válaszok a fenti csoportok azon tagjainak véleményét tükrözik, akiket megragadott annyira a téma, hogy időt szántak a válaszadásra. A következő alfejezetek során bemutatott elemzés megállapításai tehát rájuk fognak vonatkozni.
Kitöltők száma (n)
Arány a hírlevélre feliratkozottakhoz
képest (%) Egyéb (felnőttápolási tagozat) 295 1,1 Mentésügyi és sürgősségi betegellátási tagozat
71
1,5 Pszichiátriai ápolás tagozat 129 13,1 Összesen 495 1,5
53
4.3.3 A kutatás kvantitatív mérőeszköze: a kérdőív
A kérdőív összeállításánál arra törekedtünk, hogy olyan mérőskálát használjunk, amely más mintában tesztelve már bizonyította, hogy alkalmas eszköz a rejtett attitűdök mérésére. Fontos kritérium volt, hogy a skála kérdései összhangban legyenek a kutatási kérdésekkel. A skála terjedelmére vonatkozó elvárásunk az volt, hogy olyan itemszámú mérőeszközt találjunk, amely a saját szerkesztésű kérdésekkel kiegészítve sem haladja meg az 50 itemet. Több mérőeszköz tanulmányozása után az ASMI skála (6. melléklet) alkalmazására esett a választás.
4.3.3.1 Az ASMI (Attitudes of Severe Mental Illness Scale) skála kifejlesztése Az 1960-as évek elején Cohen és Struening kifejlesztették a széles körben használt, 51 itemből álló OMI (Opinion about Mental Illness scale) skálát, két nagy pszichiátriai intézmény 1194 mentális egészségügyi szakembere válaszának összesítése alapján. [149]
Az OMI skála módosított verziójaként Taylor és Dear kifejezetten a közösségi ideológiák vizsgálatára fejlesztette ki az 1970-es évek végén a CAMI (Community Attitudes Toward the Mentally Ill) skálát. [150, 151]] Görögországban az 1980-as, 90-es években az OMI skálát szabványosították és használták a mentális betegségekkel szembeni attitűd mérésére, az általános népesség és egészségtudományi hallgatók vizsgálatához is. Az egyetlen olyan átfogó attitűdvizsgálatot, amelyben a szkizofréniával kapcsolatos ismereteket, és a szkizofréniában szenvedő emberekkel szembeni attitűdöt mérték, Economou és munkatársai végezték, a WPA „Open the Doors” nemzetközi antistigma programjához kapcsolódva. [152,153]
A mentális betegségek megbélyegzésével foglalkozó irodalom alapos áttekintése után született döntés egy olyan eszköz kifejlesztéséről, amely alkalmas a kortárs gondolkodás megragadására, valamint a görög társadalomban a félelem és pusztítás fogalmával összekapcsolódó „szkizofrénia” fogalom helyett a „súlyos mentális betegség” kifejezést használja. Az új skála, az ASMI kifejlesztését a korábbi skálák (OMI, CAMI) felhasználásával, laikusokból, mentális betegekből és hozzátartozókból álló fókuszcsoport segítségével végezték el. Főkomponens analízissel az alábbi faktorokat azonosították, amelyek az értekezés 5.3. részében bővebben ismertetésre kerülnek:
54
▪ A - komponens - „sztereotipizálás”
▪ B - komponens - „optimizmus”
▪ C - komponens – „megküzdés”
▪ D - komponens – „empátia”
A kérdőív validálási procedúráját követően, edukált telemarketinges szakemberek alkalmazásával, 2039 felnőttből álló országos reprezentatív mintával sikerült telefonos interjút készíteniük. [154] Saját kutatásunkban a görög kutatók validálási eredményeire hagyatkoztunk, mert azt gondoljuk, hogy egy ennyire vegyes nemzetközi hátterű és megalapozottságú eszköz esetében, különösen egy szakmai mintán, magyar megkérdezettek számára is egyértelműek az itemek. A vizsgálatot megelőzte az angol nyelvű skála magyarra fordítása, melyet két független szakfordítóval végeztettünk el. A magyarra fordított kérdőív angol nyelvre való visszafordítása szintén két független fordító segítségével történt. A két eredményterméknek a fordítók és nyelvész szakember segítségével történő egybevetését követően, vizsgálatunkat az Attitude Scale for Mental Illness (ASMI) skála magyar nyelvű fordítása, a Mentális Betegségek Attitűd Skála felhasználásával végeztük el. (7. melléklet)
4.3.3.2 A kérdőív saját szerkesztésű kérdései
A saját szerkesztésű kérdőív első része szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Az adatok elemzésekor vizsgáltuk a kitöltők nemét, legmagasabb szakmai végzettségét, a munkavégzés helyét (megyei bontásban), az egészségügyi pályán eltöltött éveik számát, valamint azt, hogy melyik egészségügyi szakterületen dolgoznak. Ötkategóriás változóként vizsgáltuk, hogy a kitöltő találkozott-e már életében mentális beteggel, és ha igen, milyen élethelyzetben. Egy következő kérdésben 21 mentális egészséggel kapcsolatba hozható fogalom/kórkép besorolását kértük a válaszadóktól a „rossz szokás”,
„viselkedészavar”, „ideggyógyászati betegség” és „mentális betegség” kategóriákba. Ezt követően a felsoroltak közül a három, általuk legsúlyosabbnak ítélt betegség kiválasztását kértük A második szakaszt (ez volt a 30 itemből álló ASMI skála) követően, a harmadik szakaszban, a hipotézisekből kiindulva, 8 saját szerkesztésű /a válaszokat 5 fokozatú Likert-skálán megjeleníthető, illetve egyszeres választásos, többszörös választásos és nyitott/ kérdés zárta a felmérést. Az egészségügyi képzés hatékonyságára, a saját ismereteik és empátiájuk összefüggéseire vonatkozó kérdés után egy felsorolásból, az
55
ápolási munkájuk során számukra legnehezebben kezelhető három tünet kiválasztását kértük. Ez egy későbbi kérdésben megismétlődött egy felsorolásból kiválasztott három, a számukra legnehezebben ápolható betegséggel összefüggésben. Rákérdeztünk továbbá a szerhasználó és alkohol betegeket, valamint a szkizofréniában szenvedőket terhelő esetleges felelősségre a betegségük kialakulásában. A szeparációs attitűd jelenlétét vizsgáltuk a vegyes, vagy külön pszichiátriai szakkórházakra vonatkozó kérdéssel, illetve a kiváltási program során, többnyire kastélyokban működő szociális otthonokban lakó, pszichoszociális fogyatékkal élő emberek közösségbe, önálló lakásokba telepítésének támogatására irányuló kérdéssel. A kérdőívet a pszichiátriai betegekről eszükbe jutó három jelző, továbbá a kutatáshoz kapcsolódó bármilyen észrevétel, hozzáfűznivaló nyitott kérdése, és az egyéni döntés alapján megadható személyes elérhetőség leírása zárta.
4.3.4 Adatfeldolgozás és elemzés
Az adatok feldolgozását és elemzését az IBM SPSS 23.0 statisztikai programcsomag segítségével végeztük. Az elemzés során az egyes kérdésekre adott válaszok relatív gyakorisági eloszlását, a képzett indexek esetében emellett azok leíró statisztikáit vizsgáltuk. Az antistigma-index és részindexei az egyes vonatkozó itemek számtani átlagaként adódtak. A hipotézisek vizsgálatakor elsősorban kontingenciatáblák (kereszttáblák) elemzését és χ2-alapú függetlenségvizsgálatot (independence test) végeztünk. Azon hipotézisek esetében, amelyek a képzett indexekre vonatkoztak, a több várható érték egyezőségének hipotézisét egyutas varianciaanalízissel (One-Way ANOVA) teszteltük.2
2 A kvantitatív vizsgálat hátrányainak ellensúlyozására a kérdőív végén elkértük azoknak az elérhetőségét, akik szívesen beszélgetnének még pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos attitűdökről. Ennek nyomán 45 ember megadta az elérhetőségeit, velük egy későbbi fókuszcsoportos interjú keretében mélyebb kvalitatív elemzések elvégzésére is lehetőségünk adódott.
56
5 KVANTITATÍV EREDMÉNYEK
A következő nagy fejezet a kvantitatív eredmények bemutatására szolgál. Először a válaszadók szociodemográfiai jellemzőit, majd a saját szerkesztésű kérdésekre érkezett válaszok és az ASMI skála kérdéseire érkezett attitűdválaszok leíró statisztikai eredményeit, ezen belül az ASMI skála kérdéseiből képzett indexek gyakorisági eloszlásait is, végül pedig a kutatási hipotézisek többváltozós tesztelésének eredményeit mutatjuk be.