A vizsgálat hipotéziseinek (l. 1. fejezet: H1H6) igazolása

Az alapkutatás H1H2 hipotéziseit, mely szerint a 1314 éves tanulók szövegfogalommal kapcsolatos metanyelvi tudásának leírásához, méréséhez alkalmazható Beaugrande és Dressler (1981) szövegnyelvészeti modellje, valamint a modell alapján összeállítható olyan teszt, amely megbízhatóan méri a tanulók szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudását a metanyelvi a teszt jóságmutatói (reliabilitás, validitás, objektivitás)⁶² igazolják.

A metanyelvi teszt megbízhatóságát az igen magas Cronbach-alfa⁶³ értéke: 0,908 mutatja.

Ez azt jelenti, hogy a mérőeszköz konzisztensen méri a tanulók metanyelvi tudását, nagyfokú következetesség és megismételhetőség várható a teszttől, további hazai és nemzetközi kutatások eszköze lehet.

A 6.3. rész alatti diagnosztikus térkép alapján a mérőeszköz validitása belátható: a metanyelvi teszt feladatai a választott nyelvelmélet szövegismérveire épülnek.

Az adatfelvételt és az adatfeldolgozást egyedül végeztem. Az azonos körülmények és az előre definiált értékelési útmutató biztosítják az adatfeldolgozási és értékelési objektivitást.

61 A javítókulcs megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2018/OKM2018_javitokulcs_szovegertes_8_

tanuloipeldavalaszokkal.pdf 2019. 07.14.

62 A klasszikus tesztelmélet szerint

- a reliabilitás a teszt megbízhatóságát mutatja, vagyis azt, hogy mennyire jól méri a teszt azt, amit mérni szeretnénk vele,

- a validitás a teszt érvényességét mutatja, azt, hogy a teszt mennyiben méri azt a fogalmat, amit mérni szándékozunk,

- az objektivitás azt jelenti, hogy a teszteredmény független az adatfelvevő személyétől (Csapó, 2011).

63

A Cronbach-alfa (koefficiens) olyan megbízhatósági mutató, amely a skála belső konzisztenciáját fejezi ki egy 0 és 1 közötti számmal. A 0,70-0,85 között már elfogadható, azaz konzisztensen mér a teszt,

122

Az alkalmazott kutatás H3H4 hipotézisét a 11. ábrán látható adatok igazolják.

H3) A tanulók szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudása és szövegértési képessége igen erős korrelációs értéket mutatva 0,807 (Pearson Correlation:⁶⁴ r =0,, és a p<0,01) korrelál egymással.

H4) Valamennyi háttérváltozó (sztenderdizált szövegértési és matematikai tudást mérő központi mérés, 6. osztályos kompetenciamérés, 8. osztályos felvételi eredmények, 8.

osztályos metanyelvi és szövegértési képességmérés) eredménye szignifikáns, és igen erős összefüggést mutat a metanyelvi tudással.

Ez azt jelenti, hogy a szöveggel kapcsolatos metanyelvi ismeretek fejlesztése nem csupán a szövegértési eredmények viszonylatában mutatkozik meg, hanem pozitívan befolyásolja a matematikai képességeket is, valamint a középiskolai felvételin mutatkozó sikerességet. A legerősebb összefüggés az elvárásoknak megfelelően a metanyelvi tudás és a szövegértési képesség között figyelhető meg (r=0,8, p<0,01)⁶⁵.

64 A Pearson-féle korrelációs együttható. (Karl Pearson, 1857-1936) (jele: r) a mérések közötti lineáris kapcsolat szorosságát méri. Ha r közel van +1-hez vagy -1-hez, akkor a két változó között szoros korreláció van.

65 A 8. osztályos szövegértési képességet mérő teszt (2017) százalékos értékelésénél a megbízhatóbb összehasonlítás érdekében az OKM (2017) képességszintjeit használtam háttérváltozóként. A 2018. évi központi OKM szövegértési képességet mérő eredményeit is felhasználtam a munkában, bár nehezítette a feldolgozást, hogy 2019-ben csak május végére váltak hozzáférhetővé az adatok.

123

2018 (8.évf.) matematika OKM 0,659^**

N 120

**P<0,01

11. ábra: A metanyelvi teszt és a háttérváltozók korrelációja

66 OH: Oktatási Hivatal: a középiskolai felvételi vizsgák szervezője magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakból.

124

A 1112. ábrák a H5) és H6) hipotézisek igazolását támasztják alá.

Azok a tanulók, akik általános nyelvi fejlettségük, nyelvi intuíciójuk, nyelvhasználati, nyelvi tudásuk alapján képesek arra, hogy szövegfogalommal kapcsolatos metanyelvi állításokat fogalmazzanak meg, a szövegértési képességméréseken is jól teljesítenek (H5).

Azok a tanulók, akik kognitív, funkcionális, pragmatikai nyelvészeti modellre épített fejlesztésben vettek részt a metanyelvi teszten és a szövegértési képességméréseken is jobb eredményt érnek el az ilyen irányú fejlesztésben nem részesülő tanulóknál (H6).

Központi mérések

metanyelv átlag feletti 58 83,59 10,072

5,120 3,724 0,01 metanyelv átlag alatti 66 65,64 12,880

2018 (8.évf.) matematika OKM

metanyelv átlag feletti 56 75,86 11,993

3,724 7,468 0,01 metanyelv átlag alatti 64 57,92 14,308

2018 (8.évf) szövegértés OKM

metanyelv átlag feletti 56 83,00 10,080

0,064 7,079 0,01 metanyelv átlag alatti 64 69,75 10,397

12. ábra: A metanyelvi tudás és a szövegértési képesség összefüggése

A szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudásuk átlag alatti vagy átlag feletti teljesítménye⁷⁰ alapján bontottam két csoportra a tanulókat. A minta átlaga 33 % volt, ennek megfelelően átlag alatti eredményt 66 fő ért el, átlag feletti eredményt 58 fő.

67 A szórás azt mutatja meg, hogy a mennyiségi értékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól.

68 F-próba: két csoport teljesítménye azonos átlagteljesítmény esetén is lehet különböző az eltérő szórás miatt.

Az F-próba arra adja meg a választ, hogy szignifikáns-e ez az eltérés.

69A kétmintás T-próba módszere azt jelenti, hogy két külön mintában egy-egy valószínűségi változó átlagai egymástól szignifikánsan különböznek-e.

70 Az összes résztvevő átlag alatti, vagy átlaga feletti teljesítményéhez viszonyítás a központi méréseknek is az egyik mutatója.

125

A két csoport teljesítményét kétmintás t-próbával hasonlítottam össze, melynek eredménye, hogy az összes központi mérésen szignifikánsan jobban teljesítenek azok a tanulók, akiknek a metanyelvi tudása átlag feletti. A központi mérések százalékpontjai között 1318 százalékpontnyi különbség van, ami jelentős különbségnek mondható.

A fejlesztett tanulók tekintetében a vizsgálat nem végezhető el, ugyanis ők mindannyian átlag feletti metanyelvi tudással rendelkeznek, a saját metanyelvi csoportátlaguk 51 %, ami 18

%-kal meghaladja a teljes minta metanyelvi átlagát. A 13. ábra szemlélteti a fenti eredményeket osztályok szerint.

13. ábra: A metanyelvi és a képességmérés teszteredményei az osztályok szerint

A metanyelvi teszt egész mintára vonatkozó 33 %-os átlagpontja alacsonynak mondható, a teszt nehéznek bizonyult még a fejlesztett osztályban is (51 %-os átlagteljesítmény). Ebből következően át kell gondolni a fejlesztés menetét, a 2 x 14 órás intenzív modulszerű alkalmazás eredményét. A szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudás hatékony fejlesztésének útja lehet az éves tanmenetre kidolgozott, többszöri gyakorlással elmélyített tudásfejlesztés a modulszerű megoldás helyett.

A 11. ábrán látható, hogy a fejlesztett csoport (4.) eredményei a többi osztályhoz képest magasabbak. A szövegismérvekhez kötődő specifikus kutatói kérdésekre adható válaszoknál (l. 6.4.2.) arra is kitérek, hogy milyen összetevőkből adódhat a különbség.

73 71 79 85

61

76 72 79 83 75

72 75

29 28 31

51

24 29

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A metanyelvi és a képességmérés eredményei

OKM 2017 OKM 2018 metanyelv

126