A vajdaságok átszervezése és új funkcióik

Lengyelország közigazgatási beosztása, (1999-)

Forrás: a szerző szerkesztése

A közigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatban azon túl, hogy a 49 vajdaság fenntartását többnyire ellenezték, a témakörrel foglalkozó szakemberek maguk sem képviseltek egységes nézőpontot. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy tulajdonképpen mi alapján húzzák meg a vajdaságok határait, illetve mennyire legyen radikális ez a beavatkozás. Abban sikerült megállapodásra jutni, hogy nem a 49 vajdaságot akarták csoportokba rendezni és ezekből újakat képezni. További kételyeket támasztott a kétszintű közigazgatási rendszer fenntartása is, mely szintén az ország felaprózottságát erősítette meg. Hiányzott ugyanis az átmeneti intézmény a községek és a vajdaságok között. Egyes szakemberek az 1998-ban megszavazott háromszintű (gmina-járás-vajdaság) rendszert is hibásnak találták, helyette a négyszintű rendszer bevezetését szorgalmazták, mert így Lengyelország visszatérhetett volna a történelmi szerkezetéhez.³⁷

36A gmina az 50-es években kreált gromada és osiedle helyett jött létre, mindekttő idegen volt a lengyel közigazgatási egységek körében, szovjet mintára kerültek bevezetésre.

37A vajdaságok Lengyelország legrégebbi területi egységei közé tartoztak, a vajda tisztség és elnevezés is több évszázados múltra tekint vissza. A vajda elnevezés és a funkciók körülírása Lengyelországban először Gall Anonimus Krónikájában olvasható, ahol egy bizonyos Sieciech vajdáról szólva megemlíti, hogy gyakorlatilag egész Lengyelország uralkodójává lett a fejedelem szolgálatában állva. A vajda

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

Állításuk szerint a négyszintű rendszer bevezetése egyáltalán nem növelte volna meg a bürokratizálódás mértékét. Megőrizhető lett volna a kétszintű rendszer olyan formában, hogy a gmina szintjén jelentkező kérdéseket maximum még egy szinttel feljebb lehetett volna tárgyalni, a járásét vajdasági szinten, a vajdaságok pedig a történelmi tartományokba tömörültek volna. Ebből következően a négyfokozatú rendszer nemhogy a hivatalok felduzzasztását, hanem éppen ellenkezően, azok „megkarcsúsítását‖ jelentette volna. A tartományi rendszer ugyanis Lengyelország esetében egészen a felosztásokig létezett, az Oroszországhoz csatolt területek kivételével a másik két birodalomhoz csatolt országrészek Németországon és az Osztrák-Magyar Monarchián belül is tartományt alkottak. Ez a terv végül valamelyest megvalósult, ugyanis a statisztikai számítások során alkalmaz egy további, negyedik szintet, amely az uniós méretezés szerint nagyjából a NUTS 1 szintnek felel meg. Így tehát megkülönböztet Központi, Déli, Keleti, Északnyugati, Délnyugati és Északi régiót.

A kérdéssel foglalkozó szakemberek a vajdaságok számát és határait tekintve eltérő véleményen voltak, álláspontjuk azonban egységesnek volt mondható a tekintetben, hogy a vajdaságok számát és határait központilag kell eldönteni az észérvekre és a gazdasági és társadalmi szükségletekre alapozva, s nem szabad teret engedni bármilyen populista megnyilatkozásnak. Lehetőség szerint ki kellett zárni e kérdés eldöntésében a parlamenti plénum előtti vita lehetőségét. A vajdasági rendszer kialakításánál elsősorban az állam érdekeit kellett szem előtt tartani nem pedig a politikai csoportosulások pillanatnyi előnyeit. Egyedül a vajdasági határokon található gminák és járások számára kellett biztosítani a lehetőséget, hogy szabadon dönthessenek a felől, hogy melyik megyéhez szeretnének tartozni.

A lengyel vajdasági rendszer átszervezésénél figyelembe azt a tényt, hogy az újonnan létrejött területi egységeknek kettős feladatot kellett betölteniük; egyrészt vajdasági szinten a vajdaságok képviselik a központi adminisztráció érdekeit, azoknak végrehajtásában, végrehajtatásában vesznek részt, ugyanakkor a regionális politika törvényhozó és végrehajtó szervezetei a vajdaságok intézményrendszere. Elkerülendő azonban e két feladat összemosása, ennek érdekében a vajdaságok élére a vajda került. Az ő feladata az állami szervek vajdasági szintű képviselete. Az ő hatáskörébe tartozik az állami és Európa Unióval kapcsolatos feladatok vajdasági szinten történő megvalósításának felügyelete. Ő felügyeli az állampolgári jogok gyakorlása lehetőségének meglétét, az ő feladatai közé tartozik az infrastruktúra szintjén történő beruházások koordinálása, az új gazdasági beruházások és a környezetvédelmi előírások összehangolása, az egyéni és a közérdek közötti ellentétek áthidalása, illetve az olyan központi kérdések helyi szinten való kezelése, mint a társadalomból való kirekesztettség, tartós munkanélküliség, hajléktalanság. Az ő vezetése alatt csoportosul az állami feladatok végrehajtására, -hajtatására létrehozott hivatalnoki gárda. A prefektusi feladat ellátásának működési területe a prefektúra (vajdasági hivatal), melynek felállításáról és működtetéséről önálló törvény rendelkezik. A vajda és a hivatalban dolgozók mindannyian az állami szféra alkalmazásában állnak.³⁸

Olyan feladatok is a vajdaságokhoz tartoznak, amelyeket a reform egyébként a járási önkormányzatok feladatává tett, viszont a járási szint lehetőségeit meghaladó részben a vajdasági önkormányzatok is kötelesek gondoskodni az ellátásukról. Ezekről a feladatokról külön jogszabályok rendelkeznek. Ebbe a körbe tartozik például az egészségügy, továbbá a családtámogatási politika, a szociális segélyezés, a környezetvédelem, a kulturális értékek védelme, a vidék modernizálása, a vízgazdálkodás, a közutak, a közlekedés, a turizmus, a sport és a testnevelés, a fogyasztóvédelem, a védelmi feladatok, a közbiztonság, a munkanélküliség megelőzése és a helyi munkaerőpiacok aktivizálása. A fenti feladatokat érintő törvények határozzák meg, hogy mi a vajdasági szint konkrét kötelessége.

A Sziléziai Vajdaság promóciós filmje

Forrás: Youtube

A vajdasági önkormányzat a vajdaság fejlesztési stratégiájának meghatározása és megvalósítása során együttműködhet a területén lévő helyi (lokális) önkormányzatokkal, az államigazgatási szervekkel, azon belül különösen a vajdával, a többi vajdasággal, a nem kormányzati szervekkel, a felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel és végül a nemzetközi szervezetekkel és más, különösen a szomszédos államokhoz tartozó

feladatköre és hatásköre több évszázad elteltével lényegében semmit sem változott. (Ez a megállapítás Jacek Majchrowskitól, a krakkói Jagelló Egyetem jogtörténész professzorától származik, aki 2002 óta már második ciklusban tölti be Krakkó város polgármesteri tisztségét.) Az egykori fejedelmi udvarokban éppúgy az uralkodói hatalom megtestesítője volt, az uralkodó felfegyverzett jobb keze, aki az alattvalókra támaszkodik. A monarchia érdekeit képviselendő, ugyanakkor a helyi urakat vezetendő, az ő érdekeiket az uralkodó felé képviselendő ez a kettős hatáskör jellemezte a vajdákat.

38Kb. magyar viszonylatban a köztisztviselő megfelelője.

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

régiókkal. Közjóléti (közhasznú) feladatai ellátásához a vajdaság létrehozhat korlátolt felelősségű társaságokat vagy részvénytársaságokat, illetve beléphet ilyen jellegű gazdasági társaságokba. A közhasznú célokon kívül a vajdasági önkormányzat akkor hozhat létre ilyen társaságokat, illetve léphet be azokba, ha ezek a vajdaság fejlődését szolgáló oktatási, kiadói és népszerűsítő tevékenységet végeznek.

A vajdaságoknak kettős funkciója és ennek megfelelően kettős meghatározása van a törvényben. Egyrészt területi önkormányzati egységeket jelentenek, másrészt pedig a közigazgatás szempontjából fontos legnagyobb területi egységeket. A vajdasági önkormányzat alanyát a törvény szerint a vajdaság területén élő lakosok közössége alkotja. A vajdasági önkormányzat feladata azoknak a vajdasági jellegű közfeladatoknak az ellátása, amelyeket a törvények nem utaltak át kifejezetten az államigazgatás hatáskörébe. Ugyanakkor a vajdasági önkormányzat kompetenciái nem sérthetik a járási és a helyi szint önállóságát.

A vajda a vajdasági tanács végrehajtó „szerve‖. A vajdát a minisztertanács elnöke jelöli a tisztségébe, ő és a megfelelő szakminiszterek látják el a felügyeletet a tevékenysége felett. Hatáskörét és feladatait a 2009 januárjában elfogadott a vajdáról és vajdasági közigazgatásról szóló törvény írja elő³⁹ . A vajda személyének kiválasztásával kapcsolatban a vajdasági gyűlés (sejmik) nem rendelkezik beleszólási joggal.

A marsall ellenben a régió állampolgárai által választott személy, akinek hatáskörébe tartozik a régió képviselete az állam, más régiók és európai központi intézmények előtt. A marsallt a vajdasági gyűlés választja. Ahhoz, hogy valaki megkaphassa ezt a tisztséget a szavazatok 3/5-ét kell megszereznie. A marsall az egész régió képviselője, felel a régió gazdasági működéséért, növekedéséért, illetve a lakosság életkörülményeinek javulásáért. A vajdával egyetemben partnerként működik közre a helyi vállalkozásokkal, segíti azok fejlődését.

A vajdával közreműködve figyelemmel kíséri a társadalmi szolidaritást igénylő problémákat (munkanélküliség, hajléktalanság, segélyek stb.). Munkájának ellátásában segítséget nyújt a vajdasági gyűlés (közgyűlés). Ő vezeti, felügyeli az ott hozott határozatok végrehajtását, -hajtatását, munkáját a javaslata nyomán megválasztott helyettese segíti.

Gazdasági, pénzügyi szempontból a vajdaságok bevétele egyfelől a befolyt adókból származik, azonban a beszedett adókból – feladatuk ellátásához szükséges arányban – részesül a gmina, a járás és az állam is.⁴⁰ Az állam a befolyt adók segítségével az alábbi területeken tevékenykedik: közigazgatás és központi hivatalok működtetése, külföldi adósságok törlesztése, honvédelem, társadalombiztosítási rendszer országon belüli működtetése, az egész országot érintő infrastrukturális beruházások kivitelezése, a nemzeti kultúra, annak intézményrendszerének fejlesztése és működtetése, országos szintű környezetvédelmi program finanszírozása, a tudomány és intézményrendszerének fenntartása (de a felsőoktatás már nem!) és Lengyelországnak a külföld felé irányuló propagandájának finanszírozása. A vajdasági önkormányzat bevételeinek másik része a saját vagyonából érkezik, de ezen kívül a vajdaság is részesedik az országos költségvetésbe befolyó adóbevételek meghatározott része mellett a vajdaságra szállt hagyatékokból, ajándékokból vagy egyéb forrásokból. Ezen kívül a vajdaság az állami költségvetésből kiegyenlítő szubvenciókhoz, céltámogatásokhoz juthat hozzá, illetve külön pénzösszeget kaphat az államigazgatási feladatok ellátására. A községek és a járások költségvetéséből is kaphat támogatást azon feladatok ellátására, amelyeket a vajdaságra ruháztak át.

Az egyes vajdaságok gazdasági alapja kettős arculatot mutat. Egyfelől a befolyt adók egy részével a vajda, illetve a közgyűlés rendelkezik, másfelől a központi költségvetésből is forráshoz juthat különösen azon területeken, melynek fenntartása a központi hatalom feladatkörébe tartozik. (infrastruktúra terén történő nagyberuházások, társadalombiztosítás és a körébe tartozó intézmények finanszírozása, környezetvédelem, a tudományt és a kultúrát szolgáló intézmények finanszírozása) Minden egyéb, a vajdaságot érintő kérdés a vajda kompetenciájába tartozik. Újdonság a törvényben a felsőfokú oktatás működtetésének átengedése a vajdaságok kezébe – a felsőoktatás decentralizálása érdekében. A vajda hatáskörébe tartozik a vajdasági gazdaságpolitika folytatása, ahol az állam csak három esetben tartja fenn magának a jogot a beavatkozásra;

• A régiók egymás közti rivalizálása Európa, illetve a nagyvilág felé. Minden fejlett államban deklarálják a vállalkozások szabadságát, de a régiók különféle módon avatkoznak be, próbálják növelni vonzerejüket a különböző érdekcsoportok szemében éppúgy, ahogy a turizmus érdekében is. Itt a cél az erőszakos érdekérvényesítés mérséklése.

39Dz. U. z 2009 r. Nr 31, poz. 206

40Az egyes szintek különböző mértékben részesülnek a területükön élők, illetve ott vállalkozási tevékenységet folytatók bevételeiből. Míg a helyi önkormányzatok a jövedelemadók mintegy 27%-val gazdálkodhatnak, a vajdaságok csak mintegy 1,5%-kal, illetve további 0,5% rész jut a vajdaság területén működő vállalkozások adóiból. Dz. U. z dnia 14 grudnia 1998 r

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

• A külföldi piac, a külföldi és hazai valuta árfolyamának ingadozása és bármely, a régió gazdaságának működését elbizonytalanító tényező fennállása. Ilyenkor az állami beavatkozás lényege abban áll, hogy a kis- és középméretű vállalkozások, melyek külső segítség nélkül tönkremennének, kilábaljanak a válságból.

• Az állam regionális politikájának ─ a nemzeti infrastruktúra kiépítése és a környezetvédelem kivételével, melyek országos szinten kezelendő kérdések – regionális szinten is kidolgozottnak kell lennie. Az államnak tisztában kell lennie az egyes régiók között fennálló fejlettségbeli különbségekkel, segítenie kell a rosszabb helyzetben levőket, melyhez a forrást a központi költségvetésbe beáramló tőke redisztribúciója által lehet biztosítani.

Az önkormányzati rendszer, s ezzel együtt a vajdasági rendszer átalakításának egyértelmű nyerteseinek a vajdaságokat szánták, ugyanis az országos GDP átlaghoz képest az 1999 előtti állapotban a legszegényebb vajdaság csak az országos átlag 59%-t tudta produkálni. Az átszervezést követően a hátrányos helyzetben lévőknél is remélték, hogy elérik az országos átlag 70%-t (Orlowski- Zienkowski, 1998). Pozitívumként fogalmazták meg a dinamikusan fejlődési lehetőséget, amely a 16 vajdaságot önállóan politizáló és önálló gazdálkodást folytatni képes egységekké teheti.⁴¹